Pesti Hírlap, 1879. augusztus (1. évfolyam, 210-240. szám)

1879-08-29 / 238. szám

augusztus 29. 1879. PESTI HÍRLAP. Felelős szerkesztő: Csukássy József.­ ­ _______________A budapesti értéktőzsde hivatalos árjegyzései augusztus hó 28-án.­ ­ U­tolsó ár- 2 Utolsó ár- 2 Utolsó ár- 2 Utolsó ár­­ 4 f­olyam S folyam S folyam J folyam | Államadósság, pénz! j« pénzt ára 1 b Különféle vállalatok. ^^7-**- £ póps Tára~ ® „„ , — b) Biztositó-tásulatok. ------ ■ Alagút . . . 957- '99"cn 600* 6% magyar-galiciai vasp. . . . ____ Tfimöri*filmv­asúti sál ottlét 5»/’’ ^ 1° 800 Első m. biztosit­ó-társulat . 2850— —400 Ganz és társa-féle’ vasöntöde 134.- 336.­ 200 50­0 Lar^mmn^brnf * v' ‘ ''------—• — .; keleti v««til. kib. elsöbbs* kötv.' 1­10.7b 7125 800 ram­ouia ^biztosító társ. 785.- 795.- 200 Gschwindt-féle szeszgyár . . .2 - 285.- 200 5^ £lL_0derbér£i Lat' .' .' ! ------------— * tt 82 — ftT 100 Pesti biztosító-társulat . . . 113.— 1­5.— 200 Gyapjú­ mosó és biz. I. m. . 152.— 160.— 200 ® 41 * •— —• — .; ;; «i.wtoó m ói. 5»/o ”..: 73.- 7^0vt.««**«-társulat w—m - 210 ; • 3--z --z 2» w/. . vaTiTM':: z;z ,, sorsjegy-kölcsön 100 frt.......................—.— —— p) Gőzmalmok. 600 rmnfom ^^eneam . 58(J _ 6)jo._ 100 ®°/.° ............... 98.—____ 1871. m. államk.-költa.-ktv.' atrl*. f. ez b% -- ~7 500 Konkordia-maloai...............200 Kőszén-s téglagyár Drasche-----------------------------------— 100 SzTéT téglagyár 'kát.' Z---------— ...„ kői_________ 500 Első budapesti malom . . . 1500— 1530— Rimamuranyi vasmű­ .... —— —•— 100 ,0 ------— — 1873. m. kir.’kinoet.’utal”. 6%”ez. f’atrib? -!--------!- Erzsébet malom....................^ Z ínoZ J»0 Salgó-tarjáni koszenbánya . 103.­ 103.60 100 /p­­lagíin-sorsjegy«*. ' ' 82 5° 83. 1874. m.k. kínost., utalv.n.kib. 6% e.f.sz. —.— —.- 500 llenger-malom........................... . 800. 100 » ., vanentiMe . . . 96.­­ • Osztrák hitelintézet......................168 ...........................N­H 0 Moluárot°és*söt5*k'malma '. 3m “ 320.1 S“A ! ! 480 - 4 " „ J^nennek. Magy. földi harm. kotv. . . 87.- 87.25 ................... Sertéshizlaló .. . .... 164.- 106- &£-££r's'frto'e ar'any' ! '. «■« »■« , temesi............... 8450 85.35 300 Viktona-malom..................... 445- 456— 200 Sóskút, kőbánya .................... ~ — -- 20 frankos arany . .. . „ 1863. Zárad. .. St.— 8­4.50 d) Közlekedési vállalatok. 200 Spodium- és csontliszt-gyár. 212.— 245.­­ Török arany lila............................... 9'31 » „ horvátországi . 200 Alföld-fiumei vasut............... 130.50 131.50 one ' 2s'— Osztrák és magyar üzllat .... -------­„ „ erdélyi . . . 86.— 86.50 200 Déli vasút.............................. — —- onn Térvár Whin *,?■’ U.­lak­os’- oo'- -43 Német birod., vagy ezekkel M. orsz. jelz. mrb. válts. kötv. (100 frt) 6°.0 78.— !—.— 200 Északkeleti vasút................... 124.50 125.50 200 Téglagyár, kőbányai .... • 9 • a a egyenértékű bankjegyek, 100 Szöllődézsm.-váltsági kötv. (100 frt) . . . 83.— 89.25 200 Erdélyi va­sut....................... —Záloglevelek. márkáért................................... 57.25 57.35 Pest város kölcsöne 1871. évből 6% . . 98.60 98.75 200 Kassa-oderbergi vasút . . . 108.50 109.60 50/0/ ma^g föld-int papír 00 __ 100.50 __~ Váltók árfolyama (3. hóra). Részvények. ^pa-?,aro?i ....................................50/0 ° „ 94.­ 94.25 ^“'8.....................—-------------------------— 200 Vagvölgyi vasút...................—.— —50/ ar.v.ez. 110.75 111.25 5°/( DQrAm..........................1 — •— —.— a) Bankok. 500 Osztr. dunagőzhajóz. társ. . —51/V ’ jelzálogbank . 87.50 88.60 6°A Tamburg . • • • ■ • • 10/­ —— —— ő Által. magyar municipális hitelbank . . —.—! —100 Budai hegypálya................... 90.— 92.­ 66/’ ált. földh.részv.­t. —— —5 A Frankfurt . . . 1OOl 13 —_ — _ Által. magyar hitelbank........................... 246.­247.— 200 Pesti közúti vaspálya . . . 276.50 277.59 51.“o/ ” _______ 5“/, Más nem. pénzpiacok 100­ 1­­56.70 56.90 Kisbirtokosok földhitel-intézet...............—- — , Takarék­nénytárak 60/„ pesti”kereskedő bank”. . dl.-100.25 3®/ Amsterdam 100 doll­ártért . . . 96 25 96.50 Lipótv. b. tan.- és hit.-egylet) 50 frt n. . 39.— 40.— e) Takarékpénztárak. 7°/° kisbirt. földh.-intézet . . 96.50 97.— *W/t 100 frankért .... — •— Magy. ált. földhitel-részvény-társulat . . —.— —.— Ceglédi.................................. —— —.— qoi . . 86.50 J 87.50 2°/r *■*“ 100 *» .... 46.— 46.10 Magyar jelzálog-hitelbank.......................—.— —.— 100 Országos központi....................108.— 108.60 . 2% Marseille 100 „ .... ——.— Osztrák hitel­intézet.................................. 264.50 255.— 1000 Pesti első hazai................... 2750------------ HilsebrosCgreK. 4Va°/c Svájci pénzpiac. 100 frt. ért. 46 — 46.10 .-Pesti iparban s ............................... 43.— 45.— 200 Pest-budai fővárosi .... 376.— 380.— 300 6% dunagőzhajózási társ.. . —IV­% ^hrioh....................100 „ „ 46.— 46­­0 Pesti kereskedelmi bank........................... 605.— 610.— 160 Pesti külvárosi................... 51.— 52.— 100 6% „ „ . . —3% London 10 font sterlingért . . . 116.80 Hz__ Pest-budai szmüvesbank.......................... 72 — 74.— 50 Pakrac-daruvár-kutinjai . .-------—.— 300 5% északkeleti vasp...................—.— —.— 6°/, Szentpétervár 100 r..belért . . . —. — —.— Sziszeki hitelbank.....................................—.—| —. — _100 Vas­ zalamegyei első .... — — —.— 300|5% „ vasp­­ar.­ . . —•— —~ Milano 100 lire nuovo ital . . —■— —.__ 7 SZEMET­­ SZEMÉRT. Regény. Irta : Trollope A. XX. Fejezet. (Folytat­ás.) — Bizonyos tekintetben tehetem, vagy he­lyesebben megtehetjük mi ketten, magunk közt. Scroope lord nem lehetsz, de a Scroope kastély ura igenis lehetsz. — Nem, nem lehetek — s mi több, nem akarok lenni. Ne tarts e miatt szeretetlennek. — Pedig valóban szeretetlen vagy, Jack. — Legalább hálátlan semmiesetre se va­gyok. Csupán azt akarom veled megértetni, hogy ily megállapodás merő lehetetlenség. Éle­tem semmiféle stádiumában sem akarok más em­ber helyettese lenni. Te most huszonöt—huszonhat éves vagy. Lehet, hogy harminc éves korodban nős ember leszesz és feltétlenül szükséged lesz saját házadra. — Én szívesen lekötelezem magamat irásilag. — Hogy én aztán kiszorítsam a kastély tulajdonosát az egyetlen helyről, mely őt meg­illeti. Ez oly hatalom volna, melylyel nem óhaj­tok élni, és melyet nem kívánok birni. Higgj nekem Ered, az ember kénytelen megadni ma­gát a körülményeknek, melyek környezik, ha azok általában a világ javára szolgálnak. Lé­tezni kell egy earl of Scroopenak s ez idősze­­rint te vagy az. A terrasseon ültek egymás mellett ebéd után, s egy percnyi csönd következett. Az ifjú lordra nézve nagyon erősek voltak öcscse érvei, nem birt elég éles elmével, ily dogmatikus ellen küz­deni. De nem feledte el az utolsó szókat. — Meglehet, hogy nem soká leszek. — Bármelyikünk meghalhat ma vagy hol­nap, mondá Jack. — Előérzetem van, nem hogy meghalok, hanem hogy többé soha se fogom látni Scroo­­peot. úgy rémlik előttem, mintha utoljára tá­voznék e helyről, mely mindig kellemetlen volt rám nézve. — Én soha se hittem az előérzetekben. — Elhiszem. Ez nem is hasonlitna hoz­zád. De én hiszek bennük. Nem birom elkép­zelni, hogy itt éljek egy tucat vén ember közt, kik elől-hátul mylordnak címeznek, bókolnak, tisztes arcot vágnak s a mellett haszontalan léhűtők. — Pedig mégis kénytelen leszesz vele. — Meglehet, de nem hiszem. E szókra ismét csönd következett. — Különben minél kevesebbet beszélünk erről, annál jobb. Annyit tudok, hogy Izlandban nehéz feladat vár rám. — Nem irigyellek, Fred. — Felesleges sokat fecsegnünk róla. Ennek is meg kell történnie, még­pedig örülni fogok, ha mielőbb túlestem rajta. A legtávolabbról sincs fogalmam, hogy mit fogok tenni, mikor a dolog megtörtént. Ki tudja, hol leszek mától egy hónapra! Csak egy dolgot mondhatok biztosan, s ez az egy az, hogy ide vissza nem térek. Talán valahol a világon sze­teszét fogok kóborolni. Borzasztó volt elgondolni, hogy egy fiatal ember, a­kinek módjában volt annyi jót vagy annyi rosszat tenni, ily elzüllött élet elé menjen. Ott álltak előtte egyik oldalon családjának jeligéje s azon ígéretek, melyeket nagybátyjának tett, másfelől pedig azon legyőzhetlen meggyőződése, hogy teljesen alkalmatlan e rá várakozó életpá­lyára. Ehhez járult még szerencsétlen izlandi viszonya, melyről tudta, hogy tőle megszökni aljasság volna, de melyről azt is hitte, hogy lehetetlenné teendi főúri nevét és címeit tisztes­séggel viselni. Másnap korán reggel, midőn el akart in­dulni, nagynénje ismét érte küldött. Kijött eléje a hálószobájába melletti szalonba és itt meg­ölelte őt, szemei vörösek voltak a sok sírástól és arca sápadt volt a gondoktól. — Fred, mondá, kedves Fred ! — Isten önnel nagynéném. Az utolsó, me­lyet önnek mondani akarok, az, hogy ne hagyja el a Scroope kastélyt, míg itt jól érzi magát. — Ön vissza fog térni, ugyebár ? — Erről semmi bizonyosat se mondhatok. Még mindig kezeiben tartá a lord két ke­zét és szerető, rémült, aggódó pillantással nézett a szemébe. — Tudom, mondá, hogy ön vissza fog gondolni arra, a­mi tegnap köztünk történt. — Semmiesetre se fogom elfeledni. — Imádkoztam önért, Fred, s most azt mondta, hogy a mennyei atyától kérjen taná­csot, ha arra szüksége van, nem pedig gyarló és bűnös emberi lénytől. Kérje őt, hogy erősítse meg lépteit az élet utain, tartsa szívét tisztán és hárítsa el a bűnös gondolatokat. Oh ! Fred járuljon eléje tiszta testtel és lélekkel, s ha ol­talmat kér tőle, ő bizonyára megmutatja önnek a helyes utat, mely minden viszontagságból kivezet. (Folyt. köv.) 7 EGYES.­ ­ (Franklin Benjamin) tudvalevőleg minden nagy tudománya és lángesze mellett is egész életén át deista maradt. De ez legkevésbbé sem akadályozta őt a jámbor papok lefőzésében, ha erre alkalom nyílt. Ő White­­field hires angol lelkészszel jó viszonyban állott, midőn ez egyszer Angliából átjött Bostonba, írt Franklinnak, hogy Philadelphiába is át szeretne rándulni, de lakása nincs ott. (Philadelphiában még akkor mit sem tudtak a szálloda nevű luxusról.) Franklin természetesen azt vá­laszolta, hogy ha megelégszik vele, házát szívesen ren­delkezésére bocsátja. Whitefield erre kenetteljesen azt írta neki: „Ha Franklin e szíves ajánlatot Krisztus sze­relméért tette, akkor elfogadja azt és Isten jutalma nem fogja őt elkerülni!“ Mire Franklin így felelt: „Semmi félreértés ! Én ezt nem Krisztus, — hanem az ön ked­véért tettem!“ Később e­miatt Franklint egy víg társa­ságban interpellálták, a kedélyes tudós ezt felelte: „Is­merem a jámborok azon szokását, hogy a vett szíves­ségért vagy jóságért a kötelezettséget vállaikról szíve­sen tolják át az Istenre !“ — (A spanyol király lakodalma) mint a ,,Globe“ tudni véli, okt. 25-én, a király neve napján lesz Madridban. Előbb a király hihetőleg látogatást tesz a menyasszonyánál és a bécsi udvarnál. Az ifjú jegyesek minden várakozáson felül tetszenek egymásnak s egy­mással való érintkezések máris a legszívélyesebb jelle­get viseli, így a király a főhercegnő azon kérdésére, hogy zúzódott karja fáj-e, azt felelte: „Egyáltalában nem. Az orvos csak azt tiltotta meg, hogy karomat nagyon ki ne terjeszszem.“ S erre félig tréfálva olyan­forma fordula­tt lett, mire a főernő annak rendje és módja szerint leszid­a. A nevezett lap szerkesztője kérde a király kíséretében levő spanyol külügyminisztertől, hogy e házasság oly népszerű lesz-e Spanyolország­ban, mint az első volt. Molins marquis azt felelte : „A spanyolok azt óhajtják,­hogy a királyuk, mint a mesé­ben van, bokáig éljen és sok gyermeke legyen.u­gyane levelező Bordeauxban fölkereste Decazes herceget, ki a házassági terv keletkezése felől több érdekes részle­tet közölt vele.­­ E szerint a király 6 hóval ezelőtt nyilatkozott először Decazes hercegnek, ki akkor Madridban időzött, és ez a legmélyebb bizalommal Met­ternich herceghez fordult, ki márciusban Ferenc József császárt a terv felől megkérdezte. — A császár min­denkor nagy rokonszenvvel volt Don Alfonz iránt, de Mária Krisztina főhgnő, ki az ifjú királyt már több év óta nem látta, kezdetben tartózkodó volt az igen szó­val.­­ A tárgyalások ezután Metternich hg. és Molins marquis közt folytak, s midőn Decazes hg. értesült, hogy a főhercegnő orvosa tanácsára Arcachonba megy, rávette a királyt, miután az előzményekre nézve már egyezség jött létre, melyben Rudolf trónörökös madridi útjának is volt része, hogy szintén fölkeresse e francia tengeri fürdőt. Mint a „France“ jelenti, az osztrák ud­var oly feltételeket akar kötni e házassághoz, melyek a spanyoloknak nem igen vannak ingökre, így Bécsben kikötötték, hogy a főhercegnő eddigi orvosát magával vigye a spanyol udvarhoz, s azonkívül még magántitká­rát is, továbbá három palota­hölgyet és három kama­rást, továbbá azt kívánták, hogy a spanyol király ma­­gányvagyonából tetemes összeget kössön le móringul a főhercegnőnek, s ez összeget valamelyik külföldi bank­ban helyezze el.­­ (Bulgár civilizáció.) Hogy a bulgárok mily módon törekszenek érvényesíteni függetlenségüket s mily rohamosan igyekszenek maguk között meghono­sítani a civilizáció ál­lásait, arról lépten-nyomon meggyő­ződhetni. Igazolja ezt a „Bulgarische Corresponded“ legutóbb megjelent száma is. Csaknem extázisba jön e lap, mikor jelentheti olvasóinak, hogy Szófiában már szép, elegáns a mészárszék, de mi több, a legfingásabb igényeknek is megfelelő cukrászda nyílott s hamiskásan jegyzi meg, hogy — Szófia legközelebb jogosítva érez­heti magát helyet vindikálni a világvárosok között is,­­ kilátásba lévén helyezve ugyanis, hogy a „La Bul­garia szállodában rövid idő alatt „Café chantant“-t fog­nak nyitni. Nem elég már magában véve ez? De mi több. A lap hirdetései között Horn József jelenti, hogy szeptember közepén megnyitja butorraktárát s kárpitos üzletét s a mi legfőbb, szeptember végén Szófiában megnyílik az első „könyv-, mű- és hangjegy kereskedés.“ De hát ki ne kötné igy a legszebb reményeket ez állam jövő felvirágzásához, mely ily szépen halad a civilizá­ció utján ? — (Madagaskar királynőjének proklamá­ciója ) Madagaskar királynője a következő proklamációt bocsátá ki: „Én Ranavalona királyné, isten s a nép akaratából Madagascar királynéja s országom törvényei­nek őre stb. igy szólok hozzátok : Örülök, hogy Jézus Krisztus evangéliuma országomba és királyságomba jött, hogy népem az igaz istent megismerte. De nemcsak az imerinaiak, hanem ti­­boriaiak is elfogadtátok, a­miért különösen hálát adok istennek. Most tehát egy pár tu­dóst (írástudót) küldök minden várostokba. Az írásokat kinyomattam, hogy mindnyájan láthassátok, és ne higy­­jétek hogy én nem látok és hallok; jól látok és hal­lok, mert minden alattvalóm rám pillant és figyel sza­vaimra. De mikor nézem, hogy gyermekeitek közül há­nyan járnak az iskolába, úgy találom, hogy kevesen, s nem annyian, mint az ibolna-beliek közül. Küldjétek tehát iskolába gyermekeiteket, hogy azon ismereteket megszerezhessék, melyek nektek is javatokra fognak válni, hogy marháitok, pénzetek és vagyonotok fölött számot tarthassanak, s hogy egy eszköz legyen kezök­­ben a haladásra, mert én uralkodó vagyok, ki a jótet­teket megjutalmazom. Atyáitok és anyáitok szintén szorgalmasok, mert boldog vagyok, ha népemet bölcs­nek látom.. .Legyetek tehát mindnyájan szorgalmasok, s ha még nem éreztétek a tudás és bölcseség ébersé­gét, meg fogjátok érezni, ha a tudományt birni fogjá­tok, így szól Ranavalona királynő, Madagascar ki­rálynője.“

Next