Pesti Hírlap, 1879. augusztus (1. évfolyam, 210-240. szám)
1879-08-29 / 238. szám
augusztus 29. 1879. PESTI HÍRLAP. Felelős szerkesztő: Csukássy József. _______________A budapesti értéktőzsde hivatalos árjegyzései augusztus hó 28-án. Utolsó ár- 2 Utolsó ár- 2 Utolsó ár- 2 Utolsó ár 4 folyam S folyam S folyam J folyam | Államadósság, pénz! j« pénzt ára 1 b Különféle vállalatok. ^^7-**- £ póps Tára~ ® „„ , — b) Biztositó-tásulatok. ------ ■ Alagút . . . 957- '99"cn 600* 6% magyar-galiciai vasp. . . . ____ Tfimöri*filmvasúti sál ottlét 5»/’’ ^ 1° 800 Első m. biztositó-társulat . 2850— —400 Ganz és társa-féle’ vasöntöde 134.- 336. 200 500 Lar^mmn^brnf * v' ‘ ''------—• — .; keleti v««til. kib. elsöbbs* kötv.' 110.7b 7125 800 ramouia ^biztosító társ. 785.- 795.- 200 Gschwindt-féle szeszgyár . . .2 - 285.- 200 5^ £lL_0derbér£i Lat' .' .' ! ------------— * tt 82 — ftT 100 Pesti biztosító-társulat . . . 113.— 15.— 200 Gyapjú mosó és biz. I. m. . 152.— 160.— 200 ® 41 * •— —• — .; ;; «i.wtoó m ói. 5»/o ”..: 73.- 7^0vt.««**«-társulat w—m - 210 ; • 3--z --z 2» w/. . vaTiTM':: z;z ,, sorsjegy-kölcsön 100 frt.......................—.— —— p) Gőzmalmok. 600 rmnfom ^^eneam . 58(J _ 6)jo._ 100 ®°/.° ............... 98.—____ 1871. m. államk.-költa.-ktv.' atrl*. f. ez b% -- ~7 500 Konkordia-maloai...............200 Kőszén-s téglagyár Drasche-----------------------------------— 100 SzTéT téglagyár 'kát.' Z---------— ...„ kői_________ 500 Első budapesti malom . . . 1500— 1530— Rimamuranyi vasmű .... —— —•— 100 ,0 ------— — 1873. m. kir.’kinoet.’utal”. 6%”ez. f’atrib? -!--------!- Erzsébet malom....................^ Z ínoZ J»0 Salgó-tarjáni koszenbánya . 103. 103.60 100 /plagíin-sorsjegy«*. ' ' 82 5° 83. 1874. m.k. kínost., utalv.n.kib. 6% e.f.sz. —.— —.- 500 llenger-malom........................... . 800. 100 » ., vanentiMe . . . 96. • Osztrák hitelintézet......................168 ...........................NH 0 Moluárot°és*söt5*k'malma '. 3m “ 320.1 S“A ! ! 480 - 4 " „ J^nennek. Magy. földi harm. kotv. . . 87.- 87.25 ................... Sertéshizlaló .. . .... 164.- 106- &£-££r's'frto'e ar'any' ! '. «■« »■« , temesi............... 8450 85.35 300 Viktona-malom..................... 445- 456— 200 Sóskút, kőbánya .................... ~ — -- 20 frankos arany . .. . „ 1863. Zárad. .. St.— 84.50 d) Közlekedési vállalatok. 200 Spodium- és csontliszt-gyár. 212.— 245. Török arany lila............................... 9'31 » „ horvátországi . 200 Alföld-fiumei vasut............... 130.50 131.50 one ' 2s'— Osztrák és magyar üzllat .... -------„ „ erdélyi . . . 86.— 86.50 200 Déli vasút.............................. — —- onn Térvár Whin *,?■’ U.lakos’- oo'- -43 Német birod., vagy ezekkel M. orsz. jelz. mrb. válts. kötv. (100 frt) 6°.0 78.— !—.— 200 Északkeleti vasút................... 124.50 125.50 200 Téglagyár, kőbányai .... • 9 • a a egyenértékű bankjegyek, 100 Szöllődézsm.-váltsági kötv. (100 frt) . . . 83.— 89.25 200 Erdélyi vasut....................... —Záloglevelek. márkáért................................... 57.25 57.35 Pest város kölcsöne 1871. évből 6% . . 98.60 98.75 200 Kassa-oderbergi vasút . . . 108.50 109.60 50/0/ ma^g föld-int papír 00 __ 100.50 __~ Váltók árfolyama (3. hóra). Részvények. ^pa-?,aro?i ....................................50/0 ° „ 94. 94.25 ^“'8.....................—-------------------------— 200 Vagvölgyi vasút...................—.— —50/ ar.v.ez. 110.75 111.25 5°/( DQrAm..........................1 — •— —.— a) Bankok. 500 Osztr. dunagőzhajóz. társ. . —51/V ’ jelzálogbank . 87.50 88.60 6°A Tamburg . • • • ■ • • 10/ —— —— ő Által. magyar municipális hitelbank . . —.—! —100 Budai hegypálya................... 90.— 92. 66/’ ált. földh.részv.t. —— —5 A Frankfurt . . . 1OOl 13 —_ — _ Által. magyar hitelbank........................... 246.247.— 200 Pesti közúti vaspálya . . . 276.50 277.59 51.“o/ ” _______ 5“/, Más nem. pénzpiacok 100 156.70 56.90 Kisbirtokosok földhitel-intézet...............—- — , Takaréknénytárak 60/„ pesti”kereskedő bank”. . dl.-100.25 3®/ Amsterdam 100 dollártért . . . 96 25 96.50 Lipótv. b. tan.- és hit.-egylet) 50 frt n. . 39.— 40.— e) Takarékpénztárak. 7°/° kisbirt. földh.-intézet . . 96.50 97.— *W/t 100 frankért .... — •— Magy. ált. földhitel-részvény-társulat . . —.— —.— Ceglédi.................................. —— —.— qoi . . 86.50 J 87.50 2°/r *■*“ 100 *» .... 46.— 46.10 Magyar jelzálog-hitelbank.......................—.— —.— 100 Országos központi....................108.— 108.60 . 2% Marseille 100 „ .... ——.— Osztrák hitelintézet.................................. 264.50 255.— 1000 Pesti első hazai................... 2750------------ HilsebrosCgreK. 4Va°/c Svájci pénzpiac. 100 frt. ért. 46 — 46.10 .-Pesti iparban s ............................... 43.— 45.— 200 Pest-budai fővárosi .... 376.— 380.— 300 6% dunagőzhajózási társ.. . —IV% ^hrioh....................100 „ „ 46.— 460 Pesti kereskedelmi bank........................... 605.— 610.— 160 Pesti külvárosi................... 51.— 52.— 100 6% „ „ . . —3% London 10 font sterlingért . . . 116.80 Hz__ Pest-budai szmüvesbank.......................... 72 — 74.— 50 Pakrac-daruvár-kutinjai . .-------—.— 300 5% északkeleti vasp...................—.— —.— 6°/, Szentpétervár 100 r..belért . . . —. — —.— Sziszeki hitelbank.....................................—.—| —. — _100 Vas zalamegyei első .... — — —.— 300|5% „ vaspar. . . —•— —~ Milano 100 lire nuovo ital . . —■— —.__ 7 SZEMET SZEMÉRT. Regény. Irta : Trollope A. XX. Fejezet. (Folytatás.) — Bizonyos tekintetben tehetem, vagy helyesebben megtehetjük mi ketten, magunk közt. Scroope lord nem lehetsz, de a Scroope kastély ura igenis lehetsz. — Nem, nem lehetek — s mi több, nem akarok lenni. Ne tarts e miatt szeretetlennek. — Pedig valóban szeretetlen vagy, Jack. — Legalább hálátlan semmiesetre se vagyok. Csupán azt akarom veled megértetni, hogy ily megállapodás merő lehetetlenség. Életem semmiféle stádiumában sem akarok más ember helyettese lenni. Te most huszonöt—huszonhat éves vagy. Lehet, hogy harminc éves korodban nős ember leszesz és feltétlenül szükséged lesz saját házadra. — Én szívesen lekötelezem magamat irásilag. — Hogy én aztán kiszorítsam a kastély tulajdonosát az egyetlen helyről, mely őt megilleti. Ez oly hatalom volna, melylyel nem óhajtok élni, és melyet nem kívánok birni. Higgj nekem Ered, az ember kénytelen megadni magát a körülményeknek, melyek környezik, ha azok általában a világ javára szolgálnak. Létezni kell egy earl of Scroopenak s ez időszerint te vagy az. A terrasseon ültek egymás mellett ebéd után, s egy percnyi csönd következett. Az ifjú lordra nézve nagyon erősek voltak öcscse érvei, nem birt elég éles elmével, ily dogmatikus ellen küzdeni. De nem feledte el az utolsó szókat. — Meglehet, hogy nem soká leszek. — Bármelyikünk meghalhat ma vagy holnap, mondá Jack. — Előérzetem van, nem hogy meghalok, hanem hogy többé soha se fogom látni Scroopeot. úgy rémlik előttem, mintha utoljára távoznék e helyről, mely mindig kellemetlen volt rám nézve. — Én soha se hittem az előérzetekben. — Elhiszem. Ez nem is hasonlitna hozzád. De én hiszek bennük. Nem birom elképzelni, hogy itt éljek egy tucat vén ember közt, kik elől-hátul mylordnak címeznek, bókolnak, tisztes arcot vágnak s a mellett haszontalan léhűtők. — Pedig mégis kénytelen leszesz vele. — Meglehet, de nem hiszem. E szókra ismét csönd következett. — Különben minél kevesebbet beszélünk erről, annál jobb. Annyit tudok, hogy Izlandban nehéz feladat vár rám. — Nem irigyellek, Fred. — Felesleges sokat fecsegnünk róla. Ennek is meg kell történnie, mégpedig örülni fogok, ha mielőbb túlestem rajta. A legtávolabbról sincs fogalmam, hogy mit fogok tenni, mikor a dolog megtörtént. Ki tudja, hol leszek mától egy hónapra! Csak egy dolgot mondhatok biztosan, s ez az egy az, hogy ide vissza nem térek. Talán valahol a világon szeteszét fogok kóborolni. Borzasztó volt elgondolni, hogy egy fiatal ember, akinek módjában volt annyi jót vagy annyi rosszat tenni, ily elzüllött élet elé menjen. Ott álltak előtte egyik oldalon családjának jeligéje s azon ígéretek, melyeket nagybátyjának tett, másfelől pedig azon legyőzhetlen meggyőződése, hogy teljesen alkalmatlan e rá várakozó életpályára. Ehhez járult még szerencsétlen izlandi viszonya, melyről tudta, hogy tőle megszökni aljasság volna, de melyről azt is hitte, hogy lehetetlenné teendi főúri nevét és címeit tisztességgel viselni. Másnap korán reggel, midőn el akart indulni, nagynénje ismét érte küldött. Kijött eléje a hálószobájába melletti szalonba és itt megölelte őt, szemei vörösek voltak a sok sírástól és arca sápadt volt a gondoktól. — Fred, mondá, kedves Fred ! — Isten önnel nagynéném. Az utolsó, melyet önnek mondani akarok, az, hogy ne hagyja el a Scroope kastélyt, míg itt jól érzi magát. — Ön vissza fog térni, ugyebár ? — Erről semmi bizonyosat se mondhatok. Még mindig kezeiben tartá a lord két kezét és szerető, rémült, aggódó pillantással nézett a szemébe. — Tudom, mondá, hogy ön vissza fog gondolni arra, ami tegnap köztünk történt. — Semmiesetre se fogom elfeledni. — Imádkoztam önért, Fred, s most azt mondta, hogy a mennyei atyától kérjen tanácsot, ha arra szüksége van, nem pedig gyarló és bűnös emberi lénytől. Kérje őt, hogy erősítse meg lépteit az élet utain, tartsa szívét tisztán és hárítsa el a bűnös gondolatokat. Oh ! Fred járuljon eléje tiszta testtel és lélekkel, s ha oltalmat kér tőle, ő bizonyára megmutatja önnek a helyes utat, mely minden viszontagságból kivezet. (Folyt. köv.) 7 EGYES. (Franklin Benjamin) tudvalevőleg minden nagy tudománya és lángesze mellett is egész életén át deista maradt. De ez legkevésbbé sem akadályozta őt a jámbor papok lefőzésében, ha erre alkalom nyílt. Ő Whitefield hires angol lelkészszel jó viszonyban állott, midőn ez egyszer Angliából átjött Bostonba, írt Franklinnak, hogy Philadelphiába is át szeretne rándulni, de lakása nincs ott. (Philadelphiában még akkor mit sem tudtak a szálloda nevű luxusról.) Franklin természetesen azt válaszolta, hogy ha megelégszik vele, házát szívesen rendelkezésére bocsátja. Whitefield erre kenetteljesen azt írta neki: „Ha Franklin e szíves ajánlatot Krisztus szerelméért tette, akkor elfogadja azt és Isten jutalma nem fogja őt elkerülni!“ Mire Franklin így felelt: „Semmi félreértés ! Én ezt nem Krisztus, — hanem az ön kedvéért tettem!“ Később emiatt Franklint egy víg társaságban interpellálták, a kedélyes tudós ezt felelte: „Ismerem a jámborok azon szokását, hogy a vett szívességért vagy jóságért a kötelezettséget vállaikról szívesen tolják át az Istenre !“ — (A spanyol király lakodalma) mint a ,,Globe“ tudni véli, okt. 25-én, a király neve napján lesz Madridban. Előbb a király hihetőleg látogatást tesz a menyasszonyánál és a bécsi udvarnál. Az ifjú jegyesek minden várakozáson felül tetszenek egymásnak s egymással való érintkezések máris a legszívélyesebb jelleget viseli, így a király a főhercegnő azon kérdésére, hogy zúzódott karja fáj-e, azt felelte: „Egyáltalában nem. Az orvos csak azt tiltotta meg, hogy karomat nagyon ki ne terjeszszem.“ S erre félig tréfálva olyanforma fordulatt lett, mire a főernő annak rendje és módja szerint leszida. A nevezett lap szerkesztője kérde a király kíséretében levő spanyol külügyminisztertől, hogy e házasság oly népszerű lesz-e Spanyolországban, mint az első volt. Molins marquis azt felelte : „A spanyolok azt óhajtják,hogy a királyuk, mint a mesében van, bokáig éljen és sok gyermeke legyen.ugyane levelező Bordeauxban fölkereste Decazes herceget, ki a házassági terv keletkezése felől több érdekes részletet közölt vele. E szerint a király 6 hóval ezelőtt nyilatkozott először Decazes hercegnek, ki akkor Madridban időzött, és ez a legmélyebb bizalommal Metternich herceghez fordult, ki márciusban Ferenc József császárt a terv felől megkérdezte. — A császár mindenkor nagy rokonszenvvel volt Don Alfonz iránt, de Mária Krisztina főhgnő, ki az ifjú királyt már több év óta nem látta, kezdetben tartózkodó volt az igen szóval. A tárgyalások ezután Metternich hg. és Molins marquis közt folytak, s midőn Decazes hg. értesült, hogy a főhercegnő orvosa tanácsára Arcachonba megy, rávette a királyt, miután az előzményekre nézve már egyezség jött létre, melyben Rudolf trónörökös madridi útjának is volt része, hogy szintén fölkeresse e francia tengeri fürdőt. Mint a „France“ jelenti, az osztrák udvar oly feltételeket akar kötni e házassághoz, melyek a spanyoloknak nem igen vannak ingökre, így Bécsben kikötötték, hogy a főhercegnő eddigi orvosát magával vigye a spanyol udvarhoz, s azonkívül még magántitkárát is, továbbá három palotahölgyet és három kamarást, továbbá azt kívánták, hogy a spanyol király magányvagyonából tetemes összeget kössön le móringul a főhercegnőnek, s ez összeget valamelyik külföldi bankban helyezze el. (Bulgár civilizáció.) Hogy a bulgárok mily módon törekszenek érvényesíteni függetlenségüket s mily rohamosan igyekszenek maguk között meghonosítani a civilizáció állásait, arról lépten-nyomon meggyőződhetni. Igazolja ezt a „Bulgarische Corresponded“ legutóbb megjelent száma is. Csaknem extázisba jön e lap, mikor jelentheti olvasóinak, hogy Szófiában már szép, elegáns a mészárszék, de mi több, a legfingásabb igényeknek is megfelelő cukrászda nyílott s hamiskásan jegyzi meg, hogy — Szófia legközelebb jogosítva érezheti magát helyet vindikálni a világvárosok között is, kilátásba lévén helyezve ugyanis, hogy a „La Bulgaria szállodában rövid idő alatt „Café chantant“-t fognak nyitni. Nem elég már magában véve ez? De mi több. A lap hirdetései között Horn József jelenti, hogy szeptember közepén megnyitja butorraktárát s kárpitos üzletét s a mi legfőbb, szeptember végén Szófiában megnyílik az első „könyv-, mű- és hangjegy kereskedés.“ De hát ki ne kötné igy a legszebb reményeket ez állam jövő felvirágzásához, mely ily szépen halad a civilizáció utján ? — (Madagaskar királynőjének proklamációja ) Madagaskar királynője a következő proklamációt bocsátá ki: „Én Ranavalona királyné, isten s a nép akaratából Madagascar királynéja s országom törvényeinek őre stb. igy szólok hozzátok : Örülök, hogy Jézus Krisztus evangéliuma országomba és királyságomba jött, hogy népem az igaz istent megismerte. De nemcsak az imerinaiak, hanem tiboriaiak is elfogadtátok, amiért különösen hálát adok istennek. Most tehát egy pár tudóst (írástudót) küldök minden várostokba. Az írásokat kinyomattam, hogy mindnyájan láthassátok, és ne higyjétek hogy én nem látok és hallok; jól látok és hallok, mert minden alattvalóm rám pillant és figyel szavaimra. De mikor nézem, hogy gyermekeitek közül hányan járnak az iskolába, úgy találom, hogy kevesen, s nem annyian, mint az ibolna-beliek közül. Küldjétek tehát iskolába gyermekeiteket, hogy azon ismereteket megszerezhessék, melyek nektek is javatokra fognak válni, hogy marháitok, pénzetek és vagyonotok fölött számot tarthassanak, s hogy egy eszköz legyen kezökben a haladásra, mert én uralkodó vagyok, ki a jótetteket megjutalmazom. Atyáitok és anyáitok szintén szorgalmasok, mert boldog vagyok, ha népemet bölcsnek látom.. .Legyetek tehát mindnyájan szorgalmasok, s ha még nem éreztétek a tudás és bölcseség éberségét, meg fogjátok érezni, ha a tudományt birni fogjátok, így szól Ranavalona királynő, Madagascar királynője.“