Pesti Hírlap, 1879. szeptember (1. évfolyam, 241-268. szám)
1879-09-16 / 255. szám
t* Leborul pár jámbor lélek Isten előtt imádkozni, hogy könnyítsen irgalomból „egy szegény ember“ szenvedésén, ki bűnös volt, sokat vétkezett Isten ellen, világ ellen, — de bevégzé földi útját szevezekli, amit vétett, túlvilágon. Az „embert“ lehet szánni, neki meg lehet bocsátani. A „cárnak“ soha. Mert lélekharangot, kuvik huhogását túl kiáltja a rabszolgák átka, túlzengi a rabok lánccsörgése s az orosz forradalom embereinek riadó kara. Mi piroslik ott északra Livádiától, a carevich ablaka épen oda néz: tán az északi fény ? Nem, az a vjaszmai államfogház lángja. Szabadulni vágyó rabok, nihilisták gyújtották fel. Ez a jövő jeltüze Oroszországban. Nézzék e lángvörös fényt a haldokló s leendő cár, II. és III. Sándor a bucsutalálkozáskor. Mózest ily lángoszlop vezette az ígéret földére. A cári hatalmat ez a lángoszlop fogja kiüldözni öröklött honából! Andrássy Gyula gróf tegnap reggel királyi felsége kíséretében a stájer hegységbe utazott a nagy udvari vadászatokra. A gróf csütörtökön tér vissza Bécsbe s vasárnap fogadja — az eddigi dispoziciók szerint — Bismarck herceg látogatását. Simferopolból távírják, hogy Livádiában a cári lak közelében rendkívüli mzgalmat észleltek az utazók az utóbbi napokban, miből sokan azt köveztették, hogy Sándor cár meghalt. Simferopolban az hírlik, hogy Sándor cár nagyon beteg. A trónörökös s Giers államtanácsos Livádiába utaztak. Az ifjú csehek tegnap Prágában pártgyűlést tartottak, mely határozat elfogadásával végződött. A határozatban a gyűlés felhívja a párthoz tartozó képviselőket, hogy egész erejükkel oda működjenek, hogy végre a tényleges nyelvi egyenjogúság keresztül vitessék, létére biztosíttassák, az autonómia kiterjesztessék, s a cseh testvérek önkormányzata és együvé tartozandósága megszilárdíttassék, hogy a választótörvény az általános szavazatjog értelmében javíttassák, az alkotmányos szabadságokat biztosító törvények, főleg a sajtó- egyleti és vallástörvények kibővíttessenek. A pártgyűlés megbízza továbbá a képviselőket, hogy minden reakcionárius és klerikális törekvéssel szembe szálljanak, hogy a szlávság szabad fejlődését Boszniában és Hercegovinában ne gátolják, hogy az államháztartásban takarékosságra, az adók leszállítására s a közgazdasági helyzet javítására töreked jenek.___________ ___ ________ ban heverő szobák, termek és tornácok! Nagyszerűek a restaurált tornyok, lépcsők, erkélyek és folyosók! Hiszen minden, minden a régi dicső korra emlékeztet, midőn a magyar neve ünnepelt, hatalma félelmes volt. S e bizalmas fülkék, a szembenálló két kőpaddal, e homályos korridorok, szűk csigalépcsők, titkozatos benyílók, mennyi kalandot, mennyi regényt láthattak ! Hány női szív epedett reménytelenül e lapos toronytetőkön, várva híven szeretett lovagjának visszatértét. Hány női szív dobbant meg örömtelien, midőn a sötét kapu toronyban megszólalt az őr kürtje, hogy bebocsátássa az érkező leventéket ! Mennyi könyet láthattak gyönyörű szemeken ülni, mennyi sóhajt hallhattak igéző női ajkakról ellebbenni, mennyi kétségbeesésnek, boldogtalanságnak lehettek tanúi e merev, néma falak. Mily megdöbbentően beszélnek erről ama csontok, melyek az arany ház egyik tornyában vannak összegyűjtve. Egy szép, fiatal asszony, Tököly Borbála földi maradványai azok. Férje fejeztette le kegyetlenül itt, e vár udvarán. Vájjon egyetlen ily rémregény zajlott-e le ezen falak között? Ki tudná megmondani! S hol a csatazaj, hol a haldoklók kétségbeeső halálhörgése, az élők vérszomjas riadala? Hol a tornák ünnepélyei, a ragyogó női szemek, fejedelmi fény s pompa, a tüzes lovak dobogása s a fényes fegyverek csattogása? Hol Kapisztrán, aki itt, e kápolnában, ezen romjaiban még most is felismerhető egyszerű kőszószéken annyiszor hirdette Isten igéjét? Hol a A belügyminiszter a következő körrendeletét bocsátotta ki a törvényhatóságokhoz . ..Egy felmerült konkrét eset alkalmából az 1972. évi VII. t. c. intézkedéseinek egy jelentékeny hézagjára hívom fel a törvényhatóságok figyelmét. Az említett t. c. 12. §-a szerint, ha valamely üzletteleppel oly építkezések vannak kapcsolatban, melyeknek létesítése szabályszerű építési engedélytől függ : az építészeti szempontból szükséges tárgyalás a telep engedélyezése iránti tárgyalással lehetőleg egy időben tartandó meg A törvény ezen helyes intézkedése azonban csak az ipartörvény 8. és következő §-ai értelmében telepengedélyezési eljárás alá eső Hunyadiak, a Bethlenek, meg e vár többi kevély urai, kik itt annyi hatalmas tervet szőttek? Hiában intézzük mind e kérdéseket a különböző helyiségekben — önmagunkhoz! Mindig csak az a felelet : ki tudná megmondani! Hiában tekintünk szét a tornyokról a Cserna viruló völgyében, hiában kérdezzük az udvarokon, s a toronytetőkön talált virágokat — hallgatás a feleletük. Alig tudtam megválni a kastélytól, kétsszer mentem fel a „végső menedékhelynek“ nevezett toronyba, pedig ez ugyancsak nem volt könnyű feladat. Százhúsz lépcsőn kétszer fel s le menni, az épen négyszáznyolcvan lépcsőt tesz ki. Azonban mindegy, gondoltam magamban, ha már egyszer itt vagyok, legalább kissé tájékozódni akarok. A végső menedék egészen külön áll, csak keskeny, hosszú folyosó köti a főépülethez, honnan könnyű fahídon lehet a korridorba jutni. Ezen torony alsó része, keskeny lőréseivel, könnyen eltorlaszolható szűk bejárásával, idomtalanul vastag falaival a vár legrégibb része, melynek eredete a történelem előtti korban vész el. A felső emeletek már újabbak ugyan, de azért még mindig a Hunyadyak előtt épültek. Nem lehet feladatom, hogy itt részletesen előadjam a vár kinézését ; csak annyit említek fel, hogy kívülről majd az egész kastély helyre van állítva közel 360.000 főt költséggel, belül is sok történt, különösen meglepőek a többfelé újonnan berakott gerendatelepek díszes faragványaikkal, és érdekes színezéseikkel. A munkák befejezéséhez még 700.000 forint Itt van pl. mindjárt a zálogházak kamatvételi ügye. A főváros már régóta belátja ezen ügy rendkívüli fontosságát. Belátja, hogy a szegényebb sorsú lakosok életérdekeiről van szó, midőn azt rendezik, hgy a zágintézetek mennyi kamatot szedhetnek. S épen mivel tudja, hogy ezen ügy elintézése égetően sürgős, mivel tudja, hogy mindennapi késedelem családokat tehet tönkre, már ezen év elején erélyes szabályzatot dolgozott ki, amely megállapítja a maximális kamatokat és rendezi az intézetek működési szokásait. A szabályzat elkészült, de mi hasznam kellene. Már mindenki távozott midőn utoljára a dohos szagú, félelmes érzést keltő, sötét börtönökből kilépve én is megváltam ezen érdekes helytől, melyet oly régóta vágytam látni, s amely annyira megfelelt mindazon ködképeknek, melyeket felőle alkottam! Isten veled Hunyad, Isten veled Cserna, ki tudja fogtok-e valaha viszontláthatni! A városi vendéglő kertjében kedélyes reggelire gyűltünk. Komolyan hozzá kellett látnunk az evéshez, mert alapos kilátásunk volt, hogy hat óráig nem ülhetünk terített asztalhoz . . . Ettünk és ittunk tehát, sans géné, amint éhes emberekhez illik. Fél tízkor hallatszott az indító parancs. Titkárunk, mint a vitéz hadsereg tisztjéhez illik, semmiféle késlekedést sem akart tűrni, és úgy kommandirozott, mintha százada élén állna. Szó sem lehetett rezonkoráról, sietve és vérontás nélkül okkupáltuk szekereinket. S hajrá robogtunk Déva felé, még egy búcsú pillantást vesve Hunyad regényes tornyaira. A bor által tüzelve a visszatérés természetesen nem folyhatott le oly nyugodtan mint a felvonulás. Én legalább nem akartam csendben meghúzódni reporteri Hamiltonomban, s komoly kocsiversenyre keltem, hol győzve, hol legyőzetve. Ily férfias mulatság és küzdelem között értünk a dévai állomásra, honnan a mozdony 11 ó.-kor Arad felé indított. Az idő ezalatt alaposan elromlott, s a kellemetlen eső és a hűvös szél jogosan kimenthetnek azért, hogy Dévától Aradig majdnem folytonosan aludtam. _________________PESTI HÍRLAP ________________ A külföldi szakértők nyilatkozata a Tiszaszabályozásnak Szeged városára vonatkozó intézkedéseit illetőleg a következőkben foglalható össze. A külföldi szakértők megegyeznek egymással aziránt, hogy a mai külső tiszai védvonalakat fenn kell tartani, s következéskép a petresi és egyéb szakadásokat ki kell igazítani. Ezenkívül ajánlanak egy külső körtöltést közvetlenül a város körül, és ezen belül egy boulevardot, melynek koronája 30, alapja 90 méter szélességgel bírna. E boulevard újabb belső védvonalat képezne, s egyszersmind a város szépítésére is szolgálna. A szegediek által kívánt töltések ellen nincs elvi kifogásuk, de nem is tartják őket okvetlenül szükségeseknek. Szintúgy egyetértenek a külföldi szakértők az iránt is, hogy a Tiszát, mely Szeged városánál most mintegy 80 öl széles, 375 ölre kell kiszélesíteni. A kiszélesítés Új-Szeged felé történnék a nagy vasúti híd nyílásának megfelelőig. Lényeges eltérés csak egy pontban mutatkozik a külföldi szakértők között. És ez abban áll, hogy legnagyobb részük Szeged városát 30 lábra kívánja feltöltetni, míg ellenben az ősz Barilak a Maros levezetését ajánlja, mint legalkalmasabb eszközt a város megmentésére. A horvát büntető törvénykönyvet, mint az „Agramer Z.“ jelenti, dr. Derencin M. teljesen befejezte és a terjedelmesen behatóan indokoló jelentéssel már legközelebb elhagyja a sajtót. A törvényjavaslat két részre oszlik : az általános és különös részre. Az általános rész kilenc fejezetből áll, melyek 110 paragrafust tartalmaznak, a másik rész 36 fejezetből 312 paragrafussal az egész javaslat tehát 422 paragrafusból áll. A javaslathoz indokoló jelentés van csatolva, mely összehasonlító tanulmányt tartalmaz az európai büntető törvénykönyvek felett és behatóan foglalkozik az új magyar büntetőtörvénynyel. A javaslat csak akkor kerül szentesítés alá, ha a szakbizottság azt letárgyalta. Mihelyt e bizottság befejezi tárgyalásait, meg fog jelenni a törvény egy magyar és német kiadása. Megemlítendő még, hogy a kihágások külön rendőri törvénykönyvben foglaltattak össze, üzletekre vonatkozik, s következőleg oly üzletekre , melyek gőzerővel működnek s átalában építkezéssel járnak ugyan, de az ipartörvény 8. §-ában nem érintetnek, ki nem terjed. A törvény ezen hiánya mellett lehetővé válik azután ama viszásság, hogy utóbb említett üzletekre nézve az iparhatósági igazolvány kiszolgáltatása és az építkezési engedély megadása egymástól függetlenül történik, sőt az építési engedély sok esetben az iparhatósági igazolvány kiszolgáltatása előtt adatik ki; minek ismét igen sok esetben az a következménye, hogy a bár jóhiszeműleg de az iparhatósági igazolvány kinyerése előtt foganatba vett építkezés, ha az iparhatósági igazolvány később törvényes alapon megtagadtatik, az abba fektetett tőkével együtt kárba vesz. Az iparos osztályt oly károsodásoktól megóvandó a m. kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter úrral egyetértőleg felhívom tehát a törvényhatóságot, hogy építészeti ügyek elintézésére hivatott közegeit utasítsa, mikép azok oly üzletek felállításánál, melyekhez iparhatósági igazolványon kivül építési engedély is szükséges, az építési engedélyt lehetőleg az iparhatósági igazolványnyal egyidejűleg adják ki, de azt megelőzőleg semmi esetre ki ne szolgáltassák. 1878 september 16 A főváros és a kormány. Főváros ? Ehhez mindenütt valami magasabb fogalmat kötnek. Tekintély, befolyás, és tisztelet a kormánynál, majdnem elválaszthatván ok a főváros eszméjétől. S méltán ! Mert különben akárminő legyen a fővárosi hatóság és képviselet, azért mégis csak ez az ország szíve és feje, amely nem érdemli meg, és nem tűrheti el, hogy a kormány csak olyan tedd ide- tedd oda bánásmódban részesítse. A magyar kormány pedig határozottan semmibevevőleg lép fel Budapesttel szemben. * Utóvégre ez lehet pusztán olyan kanapéperféle házsártoskodás, s ez esetben nem igen érdemelné meg a sajtó felszólalását. Hanem a tényleges viszonyok között nem ezen eset forog fenn. A kormány nem veszi figyelembe a főváros előterjesztéseit akkor sem, midőn a községnek és lakóinak legvitálisabb érdekeiről van szó. Ez pedig határozottan helytelen és kárhoztatandó eljárás. * * *