Pesti Hírlap, 1879. szeptember (1. évfolyam, 241-268. szám)
1879-09-12 / 251. szám
A mai szám tartalma: A magyarországi kulturharc. — Politikai hirek. — Az ágostai egyház konventje. — A debreceni országos konvent. — Politikai szemle. — Tudomány és irodalom. — Szinház és művészet — Zágrábi karcolatok. — Carey fölmentése. — Bécsből Parisig. — Az afghán lázadás 29 év előtt. — Táviratok. - Legújabb. — Napi hirek. — Vidék. — Közgazdasági hirek. — Színházak és mulatságok. Szinlapok. — Vízállás. — Tárca: Rajner Pál. — Regény. Egy császárság története. (Folyt.) — Vegyes. — A budapesti értéktőzsde. — Hirdetések. A magyarországi kultúrharc. (K.) Németországban megszűnt, Franciaországban maholnap véget éri, kezdjük meg mi. Nincs elég zavar a kül- és belpolitikában jelenleg, nem eléggé hiányos jelenlegi közoktatásunk ; azon egy szilárd pontot, melyet az egész orzágban minden hátrányai mellett is tömören szervezve látunk, a protestáns felekezet önkormányzatát és oktatásügyét is fel kell ráznunk. Ez a kor kulturkövetelménye! Való igaz s mi magunk is azt véljük, hogy az oktatásügynek végleg el kell vonatnia egykor a felekezetek kezeiből és tisztán államivá tétetni. S azon időt sem tesszük nagyon messzire, midőn ennek be kell következnie. De nem ma, nem épen most. Feszült figyelemmel tekintünk két nap óta felváltva hol a Debrecenben zajló református gyűlésre, hol a budapesti evangélikus konvent előjátékára. Sokkal fontosabb ügy ez most, mint maga a novibazári okkupáció. Amott a merev felekezeti szellem már ellövöldözte első röppentyűit, határozottan tiltakozva a kormány mindennemű beavatkozása ellen, visszautasítva a kormányi pontozatok mind- egyikét válogatás nélkül, sőt a bizalmatlanság annyira megy, hogy bizottság választása is indítványoztatott,a melynek_kizárólagos célja a kormány ellenőrzése legyen. Az ingerültség annyira ment, hogy akadt egy hang, mely represszália gyanánt a papi javak elvételét kezdette pengetni. Emitt a dolog érdemébe még bele nem bocsátkoztak, de a főfelügyelő beszéde, s az egyetemes gyűlésnek a különböző részekre adott helyeslése eleve sejtetni engedik, hogy Budapesten ép oly hangulat uralkodik — a protestánsok körében, mint Debrecenben. Tekintsük higgadtan a dolgot. Ki kell mondanunk ez esetben, hogy a kormánytól elhibázott lépés volt a tíz pontozat előterjesztése s azok elfogadásának követelése jelenleg, midőn az ország zavart kül- és belviszonyaitól eltekintve, az állami oktatás ügye nem áll oly mintaszerűen, hogy azt lehetne a felekezeti oktatással szemben mint elérendőt föltüntetni. Nem lett volna szabad e javaslatot most előterjeszteni, midőn államalkatunk folyvást a kísérletek és átalakulás korszakában hánykolódik, midőn annyi más viszonyok teljesen rendezetlenül, részben egyik-másik fél határozott hátrányára csak úgy megvannak és jó szándékot sem látunk, mely azok rendezésére vonatkoznék. Elég ezek közül, az állam és egyház közötti viszonyokból a vegyes házasság s a polgári házasság kérdéseit felemlíteni, melyek rendezését minden oldalról és minden alkalommal égető szükség gyanánt jelezték. A kormány tapintatlansága ez ügyben eltagadhatta, de a tény megtörtént, a javaslat vita alá vétetett, s eredménye egészben elutasítás, s a leghevesebb tiltakozás lett. A protestánsok a kormányf ügyetlenségre saját maguk is hasonló fokú tapintatlanság jeleit adták. A tíz pontozatban három van, melyeket a protestánsoknak teljességgel és egyszerűen elutasítani nem lehet és nem szabad. A többi hét pontozat visszautasításához teljes joguk van, annak elfogadása kényüktől függ csupán. De azon három államjogi tartalmú pontozatot, mely az oktatás feletti felügyelet közvetlen gyakorlását, az élőszó és tankönyvek által netán előidézett államellenes működések megakadályozását, s az oktatás céljainak elérésére okvetlen szükséges feltételek megállapítását tisztán maguknak tulajdonítani s abból az államhatalmat kizárniok nem lehet. Méltán kérdhetik ugyan, hogy mivel érdemelték meg e bizalmatlanságot és a protestánsok, kik mindenha a magyar nemzetiségnek és államiságnak rendesen bajnokai voltak, de ha ők magukat tisztáknak érezik (amint érezhetik is) nem igen lehet más kifogásuk e három pont elfogadása ellen, mint azon félelem, hogy jelenlegi kormányunk, számos példa által bebizonyított absolutisztikus hajlamaival s az összes kormányzatot egy kézbe centralizáló törekvéseivel a protestáns autonómiának is veszélyére törekszik. S annyival jellemzőbb e törekvés most, midőn a kormány élén az egyik kerületi gondnok, a kormány tagjai közt még két gondnok, belül a vallásügyi minisztériumban egész protestáns clique létezik, melynek tagjai pedig annak idejében egyenként és testületileg oly elkeseredetten harcoltak a Bach korszak alatt megpendített ilyszerű elvek ellen. S azt nem szabad felednie a jelenlegi kormánynak, hogy ha a protestánsoknak azon általunk említett három pontot sem tetszenek elfogadni, a kormány nem kényszerítheti őket azok elismerésére. A minisztérium csinálhat törvényjavaslatot, előterjesztheti azt a parlament elé. A PESTI HÍRLAP TÁRCÁJA. ^^^^1 NED PO I Ma reggel egy gyászos hír érkezett Lontóról a fővárosba Rajner Pál a volt belügyminiszter szeptember 9-én d. u. 3 órakor pisztollyal szívén lőtte magát. A megdöbbentő eset részletei még ismeretlenek, de úgy látszik, hogy hosszas, kínos és orvosolhatlan betegsége bírta az öngyilkosságra. Épen most tíz éve erősen foglalkoztatá a sajtót az első magyar miniszterváltozás. Wenckheim belügyér beadta lemondását, a lemondás elfogadtatott, ezt már tudta mindenki, de azt még nem, hogy ki lesz utóda. Néhány napig nem is volt belügyérünk, majd lesz, mondották, és kiváncsian lestük a hivatalos közlést. Meg is jelent október 23-án a hivatalos lapban, hogy Ő felsége a király Gödöllőről október 21- ről keltezett legmagasb kéziratában Rajner Pált nevezte ki belügyminiszternek. Jól emlékszünk, hogy akkor a kinevezés nem szült semmi hatást sem egyik, sem a másik pártnál. A Deákpárt nem kiáltott hozsannát, az ellenzék nem indignálódott, mindkettő azt mondta: lesz belügyminiszterünk. A kinevezés senkit sem tesz azzá, ami. És Rajnerból lett is volna, ha fájdalmas idegbaja meg nem bénítja munkaképességét és szárnyát nem szegi reformterveinek. E gyógyíthatlan betegség azonban alig másféléves miniszterkedés után, visszavonulni kényszerité, s azóta teljesen szakított minden nyilvános szerepléssel. Most az új miniszter életrajzához kellene fognunk, miután azonban a mai gyakorlati kör nem igen kérdezi, hol születtél, hol jártad iskoláidat, eminens voltál esat, hanem a tettekre néz, melyek a jelenre és jövőre hatnak ki, mi is csak annyit mondunk: Rajner a bécsi Thereziánmnban végzett tanulmányai után a magyar kancelláriánál kezdette nyilvános pályáját, hol az 1848-ik márciusi napok, mint udvari fogalmazót találták. 1848-ban a svechati ütközetig, mint önkénytes vett részt a védelmi hadjáratban, de csakhamar visszavonult a magánéletbe s az 1849. évet Vácott tölté. 1850-ben Hont megyébe jött lakni s azóta állandóan ott lakott lontói jószágán. 1860. dec. 12-én megválasztatott Hont megye első alispánjának, mely hivatalt egészen a Forgách féle provizóriumig viselte s mint akkori alispán a határozati párthoz tartozott. 1865. évi október elején a Majláth-Sennyey- féle provizórium alatt Majthényi László báró főispán Rajnert első alispánnak nevezte ki, mely kinevezést — nem minden habozás nélkül — el is fogadá, de e hivatalt csak két hónapig viselte, mert nov. 10-kén az ipolysági választókerület országgyűlési képviselőjének választván, alispáni hivataláról lemondott. Miniszteri kineveztetésekor Barsmegye fő-ispánja s a felső ház aljegyzője volt. Politikai múltján, magánéletén nincs folt. Kik vele érintkeztek, úgy ismerték őt, mint nyílt főt és sok önállás és tetterővel bíró férfiút. Politikai hitvallására nézve az óhitsi Deákpárthoz tartozott, s az ország királyi biztosi minőségéről ismeri őt leginkább. Habár e viselt szerepe az ellenzék köreiben nem tette, és nem tehette őt népszerűvé, annyit mégis meg kelle engedni, hogy sem szerepkörén túl nem lépett, sem föllépésével magát gyűlöltté nem tette. Miniszterkorából beszélik róla a következő adomát mely egyeneslelkűségéről tesz bizonyságot . Mint belügyminiszternél, midőn még Szlávy József volt az államtitkára, valamelyik munkásegylet küldöttsége járt, s az általános szavazati jog behozatalára vonatkozó feliratokat nyújtotta át, kérvén egyúttal a miniszter pártfogását. A küldöttség szónoka dr. Csillagh kifejtette az általános választási jog minden fényoldalát. A boldogult exbelügyér hallgatja, hallgatja a tüzes szónokot, azonban egyszerre csak a szavába vág, s azt mondja : ,,Mind szép ez uraim ! igaz is ; de jobb lesz ha visszaveszik folyamodványukat, mert úgy sem lesz semmi eredménye, — minthogy Bécsből nem fogják engedélyezni. — Nem is maradt sokáig belügyminiszter ! Most már pihen ő is, mint miniszterelőde, s alussza azt a nyugodalmas álmot, melyből az ébredés nem e világba vezet. . . ! ...... Budapest, 1879.____________________________________ 25. szám. Péntek, szeptember 12. Előfizetési AT&t. Hirdetések: * Égése évw U frt — kr. §|jg®a&., rtgl BB , Félévre . 7 „ — . jgS®%2j £?| g|j[ • rtetMk UL. politikai napilap. yi pv . , .* t n I vAihkéa azomoatou a Jseptur va»aru»puiton —ota*. jcopzomüvdszdd társulat tárlata, iöu megtekinthető. — Kőzvágóhíd a aoroksA LAitfVALU*. d. e. ly—1-ig fölváltva a gyűjtemények j gárát, saját-ház.) — Magyar tudományos út végén a vám melltt. — Városház Péntek Katholikus: Tóbiás Nemzeti múzeum. (Muzeum-körut.) valamelyike, a könyvtár pedig minden akadémia. (Ferenc-József-tér saját-ház.) — régi a városház-téren , az új alcípőtprotestáns : Syrus Nyitra, d. e. 9—1 óráig, hétfőn és hétköznapon 9—1-ig. — Országos képtár I Iparmuzeum. (Sugárút, a képzőművészeti utcában 24. sz. a.— Városi vigadó (redoute) " ’ . , csütörtökön a természet- és néprajzi-tár. (Eszterhány-féle) az akad. palotájában, társulat háza. — Királyi vár és a várkert az aldunasotin. — Állatiért a város-M gorogoroc«, Marta öt. kedden és pénteken az ásványtár; szerdán Nyitra : vasárn., szerd. és pent. 9— l-ig. | Budán, az udvar távollétében mindig ligetben. ' •'^—***——n^—— —----------------------:-------------------7 —----------^-------~~ * " *- 4................ 11 ■ ■ .............: - -------—- ■ Mai szállniuk S oldalt tartalmaz.