Pesti Hírlap, 1879. október (1. évfolyam, 270-300. szám)
1879-10-20 / 289. szám
Budapest, 1879. 289. szám. Hétfő, október 20 Előfizetési árak: Egész évre 14 frt — kr. Félévre . 7 „ — T Negyedévre S „ 50 „ Egy hóra . 1 „ 20 „ Egyes szám 4 kr. Kiadó hivatal: Budapoot, nidor-ntoza 7. «z,, hova az előfizetések és a lap létküldésére vonatkozó felszólamlások intézendő POLITIKAI NAPILAP. U PTH. Hétfő katholikus: Felicián ,, protestáns : Vendel „ görögorosz: Pelágia LÁTNIVALÓK. Nemzeti sitizen» (Muzeum-körut.) . Nyitva: d. e. 9—1 óráig, hétfőn és csütörtökön a természet- és néprajzi tár; kedden és pénteken az ásványtár; szerdán eg azompator; a képtár ; vasárnapokon d. e. 10—1-ig fölváltva a gyűjtemények valamelyike; a könyvtár pedig minden hétköznapon 9—1-ig. — Országos képtár (Eszterházy-féle) az akad. palotájában. Nyitva : vasárn., szerd. ötpont. 9—1-ig. — Orsz. képzőművészeti társulat tárlata: hángárut, saját-ház.) — Magyar tudományos akadémia. (Fererte-tiőzaef-tés saját-ház.) — Iparmuseula. (Sugárút, a képzőművészeti társulat háza. — Királyi vár és várkert Budán, az udvar távollétében mindig? Hirdetések: a kiadóhivatalban vétetnek fel. Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor-utcza 7. I. em., 5. ajtó, hova a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok vissza nem adatnak, mint.olimheto. — Közvagonia a Soroksár ut végén a vám melett. — Városház a régi a városház-téren , az út a Lipótutcában 24. sz. a. — Tárcsi vigadó (redoute) az aldunasíron. — Állatkert a városligetben. _________________ A mai szám tartalma: Kossuth és Andrássy. — Politikai hirek. — A cár és Vilmos császár. — Politikai szemle. — Salisbury manchesteri beszédjéből. — A VII. magyar jogászgyülés. — Tud. és írod. — Bemutat asszony emlékirataiból. — Párisi klubbok. — Karcolatok a magyar jogászgyülésről. — Zsidófalók ligája. — Interview Cialdini tábornokkal. — Táviratok. — Legújabb. — Lóverseny. — Napi hirek. — Közg. cikk. A mai közgyűlések. — Közg. hirek. — Szinh. és mulats.: Szinl. — Vízállás. — Nyilttér. — Tárca: Londoni tárcalevél. — Az időjárás szeszélyei. — Regény: A vörös jezsuita. — Vegyes. — Hirdetések. Kossuth és Andrássy. Melyik nagyobb? mindegyik azt hiszi magáról hogy ő, s valószinli, hogy Kossuth megveti Andrássyt, Andrássy pedig lenézi Kossuthot. Bizonyos, hogy a nemzet és a történetírás Kossuthot mondja nagyobbnak, mert ő nagyobb munkát vitt végbe, a nemzet felszabadítását, nagyobbat cselekedett, a forradalmat, és nagyobbat szenvedett, a számkivetést. Andrássy többre vitte. Most mindkét államférfi Tuskulumába vonult vissza; Terebesre az egyik, Barraconéba a másik. A terebesi nagyur ünnepelt ember Európában, Bécsben és a szabadelvű pártban, a barraconei remete pedig vénségére tollal kénytelen keresni mindennapi kenyerét s ritkán lát házában egy vándor madarat. Ilyen volt a párisi Soleil levelezője. Kossuth mindenkinek megmondja véleményét ; a franciának is elmondta, hogy mit tart az európai helyzetről s nem habozott pálcát törni Andrássy és a magyar parlament felett. Kossuth a német szövetségben Magyarország vesztét látja közeledni. Andrássy a német szövetségben keresi Magyarország jövőjét. Melyiknek van igaza ? Ezer esztendő óta lebeg hazánk felett a német szövetség kérdése. Péter király kezdte, második Endre, Kun László folytatták, Otto, Zsigmond, Albert királyok németek voltak, első Ferdinánd óta németek viselik a magyar koronát, s ki ne tudná, hogy ezer esztendő óta a nemzeti szellem hányszor nem küzdött véresen, s hányszor protestált törvénynyel a németség ellen. Mert ezen német szövetség Magyarországra sokszor politikai kényszerűség, de mindig nemzeti szerencsétlenség. A német közel szomszédunk, nagy, gazdag, hatalmas népség, mely oltalmazhat és segíthet bennünket, mikor rászorulunk s ezt néha meg is teszi, de soha nem ingyen ; mert a német, mióta ismerjük, mindig gyűlölte a magyart és el akarta foglalni földjét, ide akarta telepíteni a maga népét, el akarta kobozni szép nyelvünket s be akart kebelezni a birodalomba. Ez bizony most is úgy van. A szász Henrikek, a hohenstaufeni Frigyesek, a luxemburgi Zsigmond, a Habsburg Ferdinandok, a lottringeni Jósefek mind egyformán gondolkoztak és a Hohenzollerni Vilmosok sem gondolkoznak különben. Ezen német szövetség és szupremácia ellen küzdött a nemzet ezer év óta száz véres ütközetben ; e harcban nevelte első hőseit; ezen önvédelemben buktak el Rákóczy, Tököly s Kossuth Lajos. Ezt a veszélyt érzi ismét közeledni a német-osztrák-magyar szövetségben Kossuth Lajos magyar nemzeti geniusa. Andrássy pedig büszke reá, hogy eme szövetség az ő műve. Kossuth úgy tekinti a német szövetséget, mint tekintette Deák és az egész ország, mikor 1866-ban nálunk mindenki annak örült, hogy valahára kidobták Ausztriát Németországból s mi megszabadultunk a nyomástól, mit a német kolosszus reánk gyakorolt, hiszen elég maradt belőle a nyakunkon az örökös tartományokban. És Andrássy is igy gondolkozott 1870-ben, midőn mint magyar miniszterelnök azért nem engedte Beustot, Kuhnt és az udvart Napóleonnal szövetségben Poroszországra törni, nehogy le- s győzvén a poroszt, Ausztria és a dynasztia ismét belépjenek Németországba. Később történt, hogy Andrássy lett a német szövetség leghűbb bajnoka s az maradt minisztersége utolsó órájáig. Andrássy inkább diplomata, mint államférfi, ő a situáció szerint ítéli meg a szövetség-kérdést s a momentán helyzet határozottan kedvez a német szövetségnek . Kossuth nem minister, hanem állambölcselő, ő jobban látja a veszélyeket, melyek a német szövetségből a jelenben és jövőre Magyarország állami függetlenségét és a magyar nemzetiséget fenyegetik. Posen, Slezvig, Elszász sorsa lebeg szemei előtt s tudja mit állanak ki a csehek, mennyit állottunk ki magunk a németektől. De az hogy most Németország két felé van osztva: Ausztriára és Poroszországra, de épen a Bismarck-Andrássy tervezte állandó szövetség nem más, mint újkori kiadása a Metternich-féle német Bundnak. Magyarország e szövetségben csak lógós. Bizony nem jó dolog szegény embernek egy táltól cseresznyét enni a nagy urakkal. A német szövetségnek csak egy esetben van értelme magyar szempontból, ha Oroszország ellen fordul éllel. Ha ez az eset most, akkor a szövetség most jó s a magyar nemzet, bár nem szereti, mégis szívesen látja. Mert nekünk nemcsak a német jó barátunk, hanem a muszka is ellenségünk. Azelőtt két szék közt voltunk a pad alatt, német és török közt, most a német és a muszka közt kerülünk két szék közt pad alá. Andrássy a német padot választotta, arra az idegrázó darab egy gazdag örökséggel szerencséltetett lánykának viszontagságairól szól, melyeken keresztül kell mennie, hogy szerénysorsú szerelmesét elnyerhesse, kit vetélytársa, egy kalandor orosz nemesember folyton üldöz és el akar tenni a láb alól. Egy ízben a színpad egy vasúti őrházat ábrázol teljes felszereléssel; az őr szorgalmasan dolgozik a vágányváltoztató gépekkel, távíró jelzőkkel, jelző zászlókkal és a nagy ablakokon át látni lehet a pályát egy fölvonható híddal. Ekkor jön a kalandor orosz és az őrt arra akarja bírni, hogy a gyorsvonat előtt (melyen szerencsés vetélytársa jön) tartsa nyitva a mozgóhidat. Sikerül is neki az őrt altatóval megkevert pálinkával leitatni és kárörömében nevetve távozik. E percben megszólal a távjelző, hogy a vonat elindult és a híd elzárassék. A szerető leány türelmetlenül várja jegyesét, feljön az őrházba, hogy távolról láthassa a vonatot, a szikla meredeken lejebb jönni és eliszonyodik a nyitott híd és elaltatott őr láttára. Minden erejét megfeszíti, hogy a nehéz gépet kis kacsájával mozgásba hozhassa , de hiába nem bírja! A vonat mely kisebbített de tökéletes másolata egy igazi vonatnak, gőzmozdonynyal, vaggonokkal, vörös- és zöld lámpákkal együtt mindinkább közeledik! Szerencsére az őr két lánya épen hozza apjuk vacsoráját, és most a három nő teljes erejével kapaszkodik bele a gépbe, és a vágtató sebességgel lezökkenő vonat előtt a legeslegutolsó pillanatban hajlik le a híd, és a közönség viharos A FESTI HÍRLAP TÁRCÁJA. : Londoni Tárcalevél, október 12. (Őszi idény kezdete. — Színházi szemle. — Korcsmárosok kiállítása. -- Bekukkantás egy üzleti titokba. — Képviselőjelölt programmja és reklám a bibliának.) Negyed napja hogy hivatalosan megkezdő-dött az őszi idény és a legkedveltebb nyári társasjátéknak, az idén elég sokszor megázott „eri- ket-croket- és lacontennis“ nek lapdáit hathavi szünetre elpakolták. No a szenvedélyesebb rész persze elutazott Délafrikába, Ausztráliába és Canadába az ottani klubbokkal versenyjátékokat rendezni és róluk majd mindennap érkeznek táviratok. — A közönség kapva kap az ilyesmin is. Hja, a spleen öli s a sport élteti a szigetek lakóit, verseny az életfeladatuk és benne az oskolatermektől kezdve végig az életen egyre képezik, gyakorolják magukat. Csak a halál vet véget a trainirozásnak, a fogadásoknak és idegfeszítésnek. De már hogy is ne lenne ez a nyakrafőre folytatott aktív és passzív sportkedvelés úgy elharapózva, mikor alig van nap, melyen kéthárom ló-, csónak-, vívó-, velocipéde- és kitudná elszámlálni hányféle verseny nem tartozik. Az újságárulók nagy lármával kínálgatják lapjaikat a versenyeredmény leírásával. Ezen sportkedvelés, sőt mondhatni szenvedély, a társadalom minden rétegét ellepi és a mulatóhelyek tulajdonosainak, színházigazgatóknak ugyancsak ki kell tenniök magukért, hogy a közönségnek izgalmast, újat és versenyképes dolgot nyújtsanak. Mai napság már a vadállatok, zulukafferek, céllövészek, bikaviadorok és repülő emberek felléptetésével szembeszállani és versenyezni kell a Miksáknak is. Innen a sok új diszítmény, pazar kiállítás, rendkívüli gépezett látványosság stb. így a „Prince of Wales“ színház Sardou „les bourgeois de Pont d’Arcy“ darabjához nemcsak az egész felszerelést megnyitotta, hanem a nézőtért is a színpad új díszítményeihez hasonlóan átváltoztatta; a „Princess“ pedig Zola „L’Assommoir“ darabját oly realisztikus kiállítással adatja elő, hogy az első felvonásban csak úgy csurog a víz le a színpadról a zenekar nyakába, mivel az ismert mosónő jelenetben a színészek leöntik egymást. Az »Opera Comique«-ban a már másfél év óta nem adott „Her Majestys Ship“-et adják mely egy hadihajó fedélzetén játszik, hol valóságos tengeri és hadihajókészülékek használtatnak. A tengerészek korához számos viharedzett énekest fogadtak, hogy az előforduló evolúciókat természethíven mutathassák be a nézőknek. De nézetem szerint az , Adelphia aratta ez idén szenzációs cikk dolgában valamennyi közt a legnagyobb sikert, mert „Rescued“ (Megmentve) című újdonságában egy olyan jelenetet hoz szinte, hogy a nők sorban ájuldoznak tőle. Mai számunk 8 oldalt tartalmaz.