Pesti Hírlap, 1879. december (1. évfolyam, 331-360. szám)

1879-12-01 / 331. szám

a lamely választásra befolyást akar gyakorolni, a főispán hatáskörén kívül álló ügynökökkel is rendelkezik. Nálunk máskép áll a dolog, s ha a profeik attribútumait nem módosítandják, annál gyakrabban fognak változni a minisztériumok. * * * Míg gyakorlati politikusaink szenvedélyesen vitatkoznak a napi kérdések felett, eddig két nagy elmélkedő : Littre senator, ki különben ritkán szokott a vitákba elegyedni és Vacherot, egykori párisi képviselő figyelemreméltó tanulmányokat bocsátottak közre a köztársaságról. Vacherot az essayje, mely a „Revue des deux Mondes“-ben látott napvilágot, éles és hosszas megtámadásokban részesült. Szerzőjét nem nevezték klerikálisnak, mert Vacherot ur pater Gratry-val vívott tellharca óta nem áll a klerikálizmus gyanújában, de azzal vádolták, hogy orleanista, mert egy nagyon is balközépi színezetű kormány programmját körvonalazta. Hasonlókép Littré is „a köztársaság tartósságáról”* megjelent nagybecsű tanulmányában csakis a túlságos óvatosság ellen lehetne kifogást tenni. * Littré és Vacherot urak közös hibája az, hogy nem vetnék a számot a szenvedélyekkel. Mindketten meghaladták már a hatvan évet és nem kell a becsvágy szavára hallgatniok. Ha őszinték akarunk lenni, meg kell vallanunk, hogy minden szavuk arany és Franciaország nagyon boldog lenne, ha politikai álmuk valaha megvalósulna. H. Pár is, nov. 27. este. A két kamra első ülése, noha nem volt épen rendkívül érdekes, mégis azon események közé tartozik, melyeket nem lehet hallgatással mellőzni. Főleg ma, midőn 1870 óta először ülésezik Párisban a törvényhozó testület, Európa joggal kérdezheti, milyen volt a párisi lakosság magatartása. Mint reggeli levelemben megírtam, gyönyörű idő volt. A Concorde téren, a hídon, s a Palais Bourbon előtti Szajnaparton nem volt két órakor ezer embernél több, s ezek is inkább az ismeretlen arcokat akarták látni, mintsem tüntetni. A szokásos módon ment véghez minden és Gambetta ép oly szabatos mint rövid beszéde viszszatükrözte az uj ülésszak valódi jellemét s a rövidséget és tárgyilagosságot. Nem tudom vájjon a táviró szükségesnek tartja-e Haentjens bonapartista képviselő interpellációját közölni azon rendszabályok tárgyában, melyeket a kormány foganatba szándékozik venni a tél elején, szemben a nem kielégítő aratási eredményekkel. Midőn a szerencsétlen Haentjenst felszólították, hogy indokolja és fejtse ki interpellációját, épen azt követelte a kormánytól amit az már előre bejelentett — az adó leszállítását. A képviselőházi folyosókon hallott beszélgetésből azon meggyőződést merítettem, hogy voltaképen a hivatalnoki kar epurációja a napi kérdés. Nincs egyetlen képviselő a többség soraiban, ki zsebében ne hordozná az elmozdítandó magasabb és kisebb hivatalnokok egész névsorát. A senatus is egybegyűlt a Luxembourg palotában, még pedig nagy zajjal. Hanem a zajt csak a jó urak náthája okozta. Félóráig köhögtek, s ezzel az ülés eloszlott. _______Lafond J. * * Érem-kiosztási ünnepély Ma délelőtt ment végbe a székesfehérvári kiállításon nyert érmek és oklevelek kiosztása oly élénk részvét mellett, amely hazai iparunk fejlődését kisérő általános országos érdek nagyságára vall. A vigadó nagy terme a szó teljes értelmében szorongásig megtelt a legelőkelőbb közönséggel, míg a terem karzatain díszes hölgyközönség nézte az ünnepély lefolyását. A terem közepén fölállított asztaloknál Ráthy Károly főpolgármester, Zichy Jenő gróf, Kamermayer polgármester sajury tagjai ültek, míg ezekkel szemben külön asztalnál dr. Szabóky Adolf foglalt helyet. Ott voltak Tisza Kálmán miniszterelnök, Pauler, Trefort, Kemény dr., Orczy dr., Péchy miniszterek , Pauer János székesfehérvári püspök, Karácsonyi Guidó gr., Dessewffy Aurél gr., stb. stb., az irodalom, művészet és tudomány jelesei köréből: az iparososztály elsőrendű képviselői, s a jutalmazandók, kiállítók és képviselőik. Először is dr. Szabóky Adolf tartott rövid, de igen szép beszédet, a főpolgármesterhez intézve. Az éljenzéssel kisért beszédre Ráth Károly főpolgármester válaszolt, s a kiállítóknak, a kiállítás lelkes rendezőinek Zichy Jenő grófnak, a jury tagjainak köszönetet mond. Ezután Ráth Károly orsz. képviselő egészíti ki az üdvözleteket a budapesti kereskedelmi kamara és az orsz. nagy iparegyesület nevében. x-jcjOj.1 nm ij dr. Zichy Jenő gr. meleg szavakban köszöni meg az elismerést, de ezúttal nem mulaszthatja el köszönetét mondani különösen a fővárosi kiállítóknak, az iparkamarának és az orsz. gazdasági egyesületnek. Dr. Szabóky rövid befejező beszéde után a dalkör a „Szózatot“ énekli el, mire kezdőt vette az érmek kiosztása. 47 díszokmány, 107 arany, 159 ezüst és 114 bronz érem várt kiosztásra. Szabókyn olvasta a kitüntetettek neveit, kiknek egyenként adta át Ráth K. polgármester a tárgyakat, kézadása kíséretében. A kiosztás — a nagyszámú kitüntetések folytán — hoszúra nyúlt. Egy rövid beszéd után az ünnepély véget ért. Az új spanyol királynő lakosztálya. A „N. W. Tagli“ egyik tudósítóját L. W. urat a múlt héten Sexto hg. főudvarmester és Morphy gróf, a király magántitkára szívességéből az a szerencse érte, hogy megtekinthető a Palacio Realban Mária Krisztina királyné újonnan berendezett és diszkett lakosztályát. E fényes terem- és szobasorról a tudósító következő vázlatot küldött lapjának : A nagy márványlépcsőkön, melyekért I. Napóleon hajdan öcscsét, József királyt — mint egy ízben kifejezte — „megirigylé“, — felér az ember az első emeleti salettába (előcsarnok), melynek bejárata előtt marcialis kinézésű alabárdos őrök állanak s az érkezőt marcialisan üdvözlik, ráütve az alabárd boldogabb végével a márvány és mozaik kövezetre, hogy csakúgy morajlik tőle a lépcsőház. A saletta a palota közepén van s egyik oldalajtaja a királyi, másika a királyasszonyi lakosztályba vezet. Falait veres selyemkárpitok takarják, a boltozat freskóit Bayen festette. Mellette van az antecamera vagyis a grandok terme, ezen túl a camera, hol a szolgálattevő főurak, a király hadsegédei stb. várják a felség parancsát. E termek kárpitja s bútorzata valencei kék selyem de ezt közelebb lyoni selyemszövetekkel cserélik fel. Egy kisebb csarnokon át jobb kéz felől a király, balra a királyné lakosztálya következik. A tudósító persze ez utóbbit nézte meg. Az első terem mindjárt kápráztató látványt nyújt. A falakat pompás Bauvais-szőnyegek borítják ; a fejedelmi értékű tárgyak közt két stylszerű bureau vonja magára a figyelmet; mindkettő sévresi porcellánból készült, s értékük 400,000 frank. Van e teremben vagy 8 velencei tükör is 100,000 írt értékben. Következik a sárga terem, a cuarto imperio, mely az első császárság korabeli módon van berendezve. Érdekes benne egy kis márványszobor, mely XII. Alfonzót hat éves korában lóháton ülve ábrázolja. Azután jön a sala de muzica, hol a királyné zongorája áll kristálybillentyűkkel; e terem bútorzata piros selyem. A királynő dolgozó szobája egészen antik stylű, a XV. Lajos korabeli bútorokkal. A falakon csupa mesterművek láthatók. A tetőzet díszítése faragott fából s bronzból készült. Innen egy ajtó a palota teraszára vezet, mely nyáron át egész kis parkká van átalakítva, s róla pompás kilátás nyílik a Mansanaresre, a casa de Campora, a Pardora s a környékre, melynek hátterét a Quadarrama-hegyek képezik. A királyné alvó kabinete ! Egy szentély ez, bár templomnak is beillik, mert tágas s nagy arányú. Közepén áll a Párisban készült menyezetes ágy a XVI.Lajos korabeli stylban. Két plasztikus nőalak az ágy fejénél aranybronc koronát tart az alvó fölé. A hátfalon aranybetűkkel ragyog a királyné monogramja. A terem egyik oldaát egy koloszális és művészi kivitelű szekrény foglalja el. Másik oldalon apró parcellán asztalkák állanak. Az éji szekrény oly stylü, mint az ágy. A boltozaton freskók vannak, közepéről nagy értékű kristály lámpa csüng alá. A falakat égszínkék kárpitok takarják s értékük 40000 frank. E kabinet mellett van a pazarfényü és fejedelmi kényelmü fürdőszoba, ezen túl még a királyné öltözőszobája következik. Az öltöző szobába a felséges asszony ruhatára nyilik s ebből lépcső vezet a királyné komornájának lakásához. A szobák beosztása igen célszerű s szándékosan úgy rendeztetett be a lakosztály, hogy a királyi pár bármikor együtt lehet, a nélkül, hogy erről bárki valamit tudna : a királyné öltözőszobájából ugyanis egy fülke ajtó a király alvó, fürdő és öltözőszobáiba vezet. Csak aztán boldog is legyen a fiatal házaspár e pompás hajlékban ! Bolond apróságok. Tisza Kálmán egy hét óta új fekete szalon kabátban jár. Ezen fontos eseményről hasábokat imak az újságok. Egyik napilapunk pláne vezércikkben emlékezett meg róla. Mi lehet az oka, hogy miniszterelnökünk egyszerre annyira kicsípte magát ? Leánynézőbe jár az egyes pártokhoz. Tegnap mint halljuk a bájos Wahrmann Mór kisasszony kezét kérte meg, azonban kosarat kapott.* * * Egyébiránt az, hogy Tisza Kálmán szalonkabátban sétál, nem akar más lenni, mint argumentum, hogy az adóemelési törvényjavaslatok megszavaztassanak. Ha én, mint miniszter — így okoskodik ő, ebben a hidegben, egy vékony szalon kabátban járhatok, akkor az adófizetők, bátran járhatnak r ingben. A hideg nem fog nekik ártani, ergo a törvényjavaslatok megszavazandók. * * * Péchy Manó grófot megkínálták a belügyminiszteri tárcával. Mint hírlik a gróf úr csak oly feltétel alatt hajlandó tárcát vállalni, ha kinevezik mellé államtitkárul — Weiner Julia kisasszonyt, a ballett többi személyeit pedig megteszik osztálytanácsos titkároknak és fogalmazóknak. * ** Mikor az első miniszterkrízis volt Chinában, a fő loitubchiuuci i. mandarin igy kiáltott fel: egy királyságot — egy lóért És nemsokára ezután Tamást neveztette ki közlekedésügyminiszternek. A főmandarin most ismét meg van szorulva és más lovat keres. Ennélfogva Blaskovits félve a merénylettől, Kincsemjével külföldre futott. * * • Ha a miniszterjelöltekre rendezett razzia célhoz, nem vezetne, akkor megteszik Móricz Pált és Karácsonyi Guidó grófot miniszternek. Mindegyik honatya terjedelmes testalkatánál fogva, nem egy, hanem két és fél miniszteri széket tölthet be, s miután Tisza Kálmán úgyis visel két tárcát, tehát ismét teljes lesz a kabinet. —gó tTvibator — A spanyol király menyegzője. Madrid, nov. 29. (Saját külön tudósítónktól.) Az idegenek már napokkal előbb nagy számmal érkeztek Madridba, úgy a külföldről, mint vidékről. Ma a menyegző napján az egész város már a kora hajnali órákban szokatlan mozgalmas képet nyújtott; ünnepi díszbe öltözött festői csoportok járták be a fölékitett lobogós utcákat. A királyi ara és édesanyja megérkezése 10 órára volt előirányozva, s valóban ez időpontban érkezett meg velük a négy fehér mén, által vont fogat. A tengerészügyminisztérium épületében megszálván, néhány perc múlva udvari kocsiba ültek, s ezer és ezer főnyi üdvkiáltó néptömeg kíséretében a menet megindult. A templomok összes harangjai zúgtak, az ablakok alatt merre az elvonulás történt, mindenütt díszes és tarkapompáju szőnyegek érték a falakat. Legpompásabban volt a Calle Arénái it földiszitve, hol a legelőkelőbbek, s a legtöbb főnemes palotái valódi tündéries látványt nyújtottak. A menet elhaladt a San Quier templom előtt, a Puerta de Solon, a belügyminisztérium palotája előtt; innen a Calle Alcalan át a San Fernando Akadémia, a San Antonio del Prado és San Jose templom, valamint Sexto hg, és a hadügyminisztérium pajtái előtt elvonulva a Pradoba jutott. A király fogata ledinaceli hg palotája előtt találkozott a főhercegnőével. Innen mindkét menet a mintegy 10 percnyi távolban fekvő Atocha templomba indult. Alabárdosok álltak a templomajtó előtt. Maga a tér, melyen ez épület fekszik a legpompásabb látványt nyújtó, a pompás udvari és államkocsik, a rendkívüli idegen követek fogatai, a spanyol és külföldi fényes egyenruhák nagyszáma gyűlt össze a tágas fasorba, mely a templom előtt elterül. Az atochai bazilika építésre nem mondható nagyszerűnek; nevét az atochai szent szűz képről nyerte, mely benne őriztetik. E kép előtt a spanyol királyok hosszabb útról hazatértükben rendesen imádkozni szoktak. A templom két tribünje, melyek királyi kápolnának is neveztetnek — a királyi család számára rendeltették. Tagjai minden szombat estén idejönnek, hogy ünnepélyes áldásban részesüljenek. A bazilika mindkét oldalán előbbi hadjáratok alkalmával zsákmányolt zászlók csüngenek. Egy mellékkápolnában van a meggyilkolt Prim tábornok aranyzott vasmauzóleuma. Ma a templom vörös damaszttal volt behúzva, szép gobelinek éiték, de ezek pompáját a hivatalos személyiségek egyenruháinak fénye túlragyogta. Külön tribünön a palotafőnök, a spanyol grandok, a külföldi követek, a parlamentküldöttek és a zsurnaliszták ültek. A karzat előtt 4 herold állott. A nők majdnem mindnyájan fehér köpenyekben jelentek meg. (mantillas.) Végre megérkezik a lakodalmi menet. Előbb belép a király, oldalán Rainer főherceggel, utána Izabella királyné az infánsnőkkel, jobbján Mária Krisztinával, az arával. Az ara anyja, Erzsébet főhercegné és Rainer főherceg igen megindultnak látszik. Midőn a mennyasszony az oltár lépcsőin, fölhaladt, hangosan zokogott, s könynyei egybevegyültek anyjáéval. Rainer főherceg balról foglalt helyet, jobbról Izabella királyné, középen a király ült arájával. A királyi pár beszentelésének szertartását Benavidez bibornok indiai patriarcha mint a Palacio Real prokaplan majorja és a király főalamizsnása végezte — a pápai nuncius, a rendes alamizsnások, a tiszteletbeli káplánok, a toledói érsek, a havanai és aviliai püspökök s több főpap segédletével.