Pesti Hírlap, 1880. május (2. évfolyam, 120-149. szám)
1880-05-14 / 133. szám
Az utcák, merre a menet haladt, gazdagon felvoltak ékitve zászlókkal a szőnyegekkel. Az ifjúságra ez úgy látszik igen jó hatást gyakorolt, mert minden szebben feldíszített épületet harsogó éljennel üdvözölt. Szép látványt nyújtott a Haas palota gazdag szőnyegeivel s a Magyar Király szálló, melyen néhány száz apró nemzeti szinü zászlót lengetett a friss májusi szellő. Az ablakok mindenütt tele fejekkel. A Kristóf téren szívélyesen megéljenezték Csiky Gergelyt, ki másodemeleti lakásának ablakában csibakozott. Az ifjúság a „Szózat" éneklése közben haladt az utcákon végig. Végre az akadémiához ért a menet. Egy első emeleti ablakból József főherceg Koburg herceggel, egy másikból a prímás nézték azt. Az ifjúság megpillantván a népszerű főherceget, abbahagyta a Szózatot, s a zászlókat meghajtva előtte, viharos éljenzésbe tört ki. József főherceg többszörös meghajlással köszönte meg az üdvözletét. Az volt a harc, ami a kapu körül kitört. Csak jegygyel lehetett bejutni, de az ifjúság mind jelen akart lenni az alma mater jubileumán, s nem hallgatva a rendezők előterjesztéseire, megostromolta a kaput, szétverte a rendőröket, s felrohant a lépcsőkön. A tolongás közben egy harmadéves jogásznak a karját úgy oda szorították a márványoszlophoz, hogy az kettétört. m. ■ AZ AKADÉMIÁBAN. Tizenegy óra előtt rendkívül díszes hölgyközönség gyűlt az Akadémia nagy termébe, melyhez a bejáratot rendőrök és a rendező ifjúság tarta elzárva. A hölgyek soraiban Wiede hercegnőt, Lónyay Menyhértné, Andrássy Aladárné és Zichy grófnőket, Tisza Kálmánnét, Szász Károlynét, Arany Jánosnét, Arany Lászlónét, Tanárky Gedeonnét, Szász, Tanárky, Trefort, Széli stb. kisasszonyokat láttak. A terem elkülönített része szőnyegekkel volt bevonva, bársony karszék-sorral ellátva a főméltóságok számára. Külön aranyszélű bársonytakaróval leterített asztalka és aranyos karszék volt József főherceg számára fentartva. A korlát mellett az egyik asztalon a korona és országlás jelvényei nyugodtak bíborpárnák, a többi asztalon pedig ott feküdtek Rudolf főherceg és többi tudortársainak oklevelei, a zágrábi egyetem s a rabbi szeminárium üdvözlő albuma, a kolozsvári, bécsi, és számos külföldi egyetem függő pecséttel ellátott üdvözlő díszátirata. A menet közeledtével a termek is mind jobban teltek. A mellékteremben egymásután gyülekeztek Koburg herceg, Pauler Tivadar, Lónyay szbiek, kik aztán az érkező József főherceget, Simor prímást fogadták. A teremben azalatt a földszint egészen megtelt a legdíszesebb közönséggel, s a karzat három sorában ülők azon jó véleményben voltak, hogy úgy egész kényelmesen fogják az ünnepélyt végigélvezni. Mily csalódás érte őket a menet megérkezésével. A karzatra egyszerre beözönlött valamennyi ajtón át az egyetem ifjúsága, rettenetes dörömbözés, dulakodás fejlett ki, a megszorítottak kiabáltak, az alant ülők aggódtak, hogy a karzat reájuk szakad, mert a zsúfolásig teletömött helyiségbe még mind többen és többen tolakodtak be, a karzat széleihez szorítottak nagy kiójára. Tíz percig tartott az éktelen lárma, melytől a rendező ifjúság megkímélhette volna a közönséget. Csakis akkor kezdett csillapodni, midőn hirtelen fölnyíltak a szárnyas ajtók, s József főherceg sugár alakja ragyogó egyenruhában jelent meg, mire háromszoros harsány éljenzés rázkódtatta meg a terem falait. Utána jöttek Simor bíbornok, Koburg herceg, Tisza Kálmán, kiket megjelenésükkor hangosabb, vagy halkabb éljenzés üdvözölt. Az egyetem tiszti és tanári kara, élén Margó rektorral teljes számmal jelent meg, a tanárok közt Brassay Sámuel és Jeney Viktor kolozsvári tanárok, a műegyetem küldöttsége, élén Stocek rektorral, a főváros képviselete Ráth Károly és Gerlóczy polgármesterek vezetése alatt, a főpapi kar több tagja, mint Ipolyi, Schlauch, Rómer stb. A képviselőházat Péchy Tamás, a kormányt Tisza, Szapáry, Trefort, Orczy, Bedekovich, Szende, az Akadémiát Lónyay, Pulszky, Tóth Lőrinc, Keleti Károly képviselték, mind diszmagyarban. Az egyetemi tanárok is többnyire diszmagyarban jelentek meg, föltünést köztük különösen Vécsey Tamás keltett párduckacagányával, Lenhossék sok érdemjelével stb. Az ünnepély kezdetét Margó Tivadar rektor megnyitó beszéde képezte, mely két óra hosszant tartó terjedelmes tanulmány az egyetem százados múltjáról. E megnyitó beszéd diszes füzetben kiadva a jelenlevők közt szétosztatott. Utána Kálmán Károly HL éves hittudományi növendék lépett elő, hogy Ányos Pálnak a századév előtti ünnepélyre szerzett ódáját elmondja. Azt hisszük, hogy az egyetem jobb szavailót is választhatott volna ez alkalomra. Szász Károlyt, ki református papi ornátusában jelent meg, zajos éljenzés fogadta. Ismert kitűnő szavallata gyujtólag hatott minden kiválóbb pontnál, melylyel a tárcánkban olvasható ódáját előadta. Távoztakor is zajos éljenzés kisérte. A tiszteletbeli tudorok kihirdetését Greguss Ágost, bölcsészetkori dékán teljesité. Elsősorban emlité Rudolf trónörököst, kinek nevére élénk éljenzés volt hallható. A főherceget a bölcsészeti kar vallotta magáénak, úgyszintén a következő érdemes tudósokat és írókat is: Arany János (háromszoros, viharos éljenzés), Hunfalvy Pál, Keleti Károly, Pulszky Ferenc, Szabó Károly, Szász Károly, Szily Kálmán, Sztoczek József. A hittudományi kar tudorrá iktatta: Schlauch Lőrinc, Pauer János, Kruesz Krizosztom, Knausz Nándor, Tárkányi Béla főpapokat. A jogtudományi kar Majláth György, Zsoldos Ignác, Vajkay Károly, Horvát Boldizsár kiváló jogászainkat kreálta jogtudorokká, míg államtudományi tudorsággal Trefort, Lónyay és Csengery urakat tüntette ki. Az orvosi kar jubiláris tudori okleveleket osztogatott Bantner Ferenc, Meskó János, Peitschits Szilárd, Vojnitz Mór, félszázad év előtt promoveált orvostudoroknak, államtudományi jubiláris tudorrá pedig Ürményi József neveztetett ki. Greguss bemutatta egyúttal Pauler Tivadar az egyetem történetét tárgyaló művének első füzetét is, s felolvassa az idei pályázaton koszorúzott egyetemi polgárok neveit is, kik jutalmaikat a rektor kezéből vették át. Ezután Bodoky Lajos jogász mondott köszönetet a tanári karnak, s mialatt a hittudományi tanulók dalárdája a hymnust énekelte, József főherceg és a vendégek harsány éljenzés által kisérve, hagyták el a dísztermet. IV. A BANKETT. A tanári bankett d. u. 4 órakor kezdődött a Hungária szállóban. A csinosan földiszített udvar és számos mellékterem zsúfolásig megtelt válogatott közönséggel. Ott voltak József főherceg, a magyar főpapok, a főrendiház számos tagja, a miniszterek, a budapesti és kolozsvári egyetem tanárai. A menü igen válogatott ételekből állott s számos kitűnő magyar boron kívül pompás pezsgő is volt. A toasztok sorát Margó T. rektor nyitotta meg, éltetvén a királyt és királynét. Ezután Greguss bölcsészetkori dékán köszöntötte föl Rudolf főherceget, mint leendő királyt, tudóst és családfőt. Majd Lenhossek prorektor József főhercegre, mint magyar szellemű tudománykedvelő férfiúra, mint legdicsőbb magyar katonára emelte poharát, kívánva, hogy őt az isten minél tovább éltesse. Rupp orvoskari dékán a miniszterekre, Bereznay hittankari dékán pedig a képviselőház tagjaira mondott üdvözlő szavakat, Apáthy jogtanár a hercegprímást és a magyar főpapságot köszöntötte fel, Vécsey pedig Budapest fővárosát tisztelte meg üdvözlő szavaival, mint amely különösen egyetemét illetőleg mindent elkövet, hogy a világ műveit városaival egy színvonalra jusson. Sághy jogtanár a tiszteletbeli tudorokat, Télfy bölcsészettani tanár (latin toasztjában) pedig a távollevő tudósokat éltették. A hittankari prodékán a kolozsvári, Molnár Imre orvostanhallgató a budapesti egyetemi tanárokat köszöntötték föl. — Hoffmann jogtanár éltette a nemzet reményét, az egyetemi ifjúságot. Mondottak még toasztokat Rákossy bölcsészetkari tanár (franciául), Szász Károly, a budapesti tudományegyetem jelene és jövőjéről, s végül Szász Béla kolozsvári bölcsészetkari tanár üdvözölte humoros toaszttal Pauler Tivadart. Fél 7 órakor kezdett csak oszlani a diszes közönség. József főherceg óriási taps és éljenzés közt távozott s utána nem sokára a Rector és lassanként az egész társaság. V. A BÁL. A fényesen megvilágított vigadón már messziről meglátszott, hogy termeiben nagy dolgok készülnek. Az épület előtt beláthatlan sora állott a különféle fogatoknak. A terembe lépve szemkápráztató látvány terült el szemeink előtt, még sohasem láttuk a vigadó termeit ily pazarul s mégis ízléssel díszítve. A cukrázda előtt van a háziasszonyok emelvénye elhelyezve, körülötte virág kert, fölötte az egyetem címere zászlókkal környezve. Az emelvényen Andrássy Aladár grófnő, Zichy Sándor grófnő és Blaskovichné a bálanyák foglalnak helyet innen tekintve végig a táncolók hosszú során. Az egész terem élő fenyő fákkal van díszítve, melyek rendkívül emelik az ünnepi díszt és hangulatot. A fiatalság, értem a frakkos fiatalságot, csak úgy hemzseg a fenyőfák között, mert van köztük sok olyan, kik nem akadnak párjukra. A hölgyek aránylag a férfiakhoz csekély számban vannak, de mégis elégséges számban, hogy a bált nagyszabásúvá minősítsék. Az első négyest körülbelül nyolcvan pár táncolta, a sorokon végig menve a következő neveket sikerült papirosra juttatnunk: Andrássy Aladár grófnő, Zichy grófnő, Blaskovichné Apáthy Istvánná, Zichy Margit grófnő, Apáthy Jolán, Lumnitzer nővérek, Batizfalvy urhölgyek, Hamza Stefánia, Károlyi Mariska, Kovács Margit, Réceyné, Bányai Károlyné, Halmay Mariska, Luka Anna k. a., Inkey bárónő, Tasy Mariska, Kenek urhölgyek, Gyulai Margit, Kordin Mariska Plosz kolozsvári egyetemi tanár neje húgával. Trefort Anna, Szalay Imréné, Erchtlinger Kálmánna, Cseber Irma, Értoldalagi Eliz, Emmerling Irma, Pettykó Berta, stb. Tíz óra után egy pár perccel lépett be a terembe József főherceg és Koburg herceg nejeikkel, a rendezőség által kisértetve az emelvényhez siettek, hol a hercegnők a bálanyák által fogadtatva azok között helyet foglaltak. József főherceg azonnal az emelvény előtt álló férfivilág közé lépett , élénk beszélgetést kezdett, hosszabb ideig társalgott Türr tábornokkal és az egyetemi tanárokkal, különösen Szabó ásványtani tanárral érdeklődését nagy mértékben lekötött társalgást látszott folytatni. Az egyetem tanárai majdnem teljes számban jelen voltak. Láttuk Türr tábornokot, Bogisich pestvidéki kir. tszéki elnököt, Suhay kir. táblai bírót, Fehérvári államtitkárt, Pauler igazságügyminisztert, ifj. Purjesz Zsigmond Kolozsvárról, Balogh Kálmán tanár stb. A mulatság csak hajnalban ért véget. A hercegi párok éjfél után hagyták el a fényes bált PESTI HÍRLAP, 1880. május 14. SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET. ♦(Bartolucci Victoria k. a.) ma este „Aidá“-ban mutatta be magát, mint Amneris. Alig is kell mondanunk, hogy a szerepben elődjét minden tekintetben túlszárnyalta s drámai színezetű szép hangját teljesen érvényesítette. Aligha csalódunk, ha a kisaszszonyból egykor kitűnő drámai énekesnőt jósolunk, csak a tremolótól óvja magát. Játéka is emelkedik, nem elég szenvedélyes, de legalább nem túlzott. Az előadás egyike volt a legközépszerűbbeknek, miket valaha hallottunk. Perotti berekedvén, szerepét Gassi vette át, ki tán még rekedtebb volt, mint Perotti lehetett. A címszerepet Balázsné énekelte, csekély hatással. Közönség szép számmal volt jelen. * (Az orsz. képzőművészeti társulat) választmányának mai ülésén megválasztatott a titkár a pénztárnok, mindkettő szavazattöbbséggel. Titkár lett Keszer József, ismert aesthetikai író, kitől lapunkban is több szakközlemény jelent meg, pénztárnok Kotterffy Mihály, az orsz. statisztikai hivatal derék tagja. A gazdasági bizottság tagjai közül Nemes Nándor gróf s Szentgyörgyi Ottó lemondván, helyökre Kaas Ivor báró s Takács Lajos választattak meg. »(Magyar festők a párisi „Salon“ban) nagyobb számmal vannak képviselve, mint ahogy némely lapok jelentették. Ugyanis vannak festmények kiállítva Aggházy Gyulától (a kényszer koncert), Ébnertől (chemin de la cuisine, une folre en Hongrie), Fieschtől (Mandite chanterelle , marchande de Poissons) s végül Bruck Lajostól. * („Titilla hadnagy“) közelebb érdekes új szereposztással kerül színre a népszínházban. Az eddig Blaháné asszony által énekelt címszerepet most Erdössy Eugenia k. a. tanulja és tán a jövő hét végén lép fel benne. *(Planquette új operettjéből) a „32- dik ezred lövészeiből“ a próbák erősen folytnak. A darab szövegét Goudinet és Duval írták, s mint a Korneviki harangok szerzői, népies elemet hoztak bele. A darab e század elején, Napóleon konzulsága idejében játszik, s főszereplői egy Flavinyol nevű márki (Victor), egy lövész hadnagy (Tihanyi),, egy kecskepásztor (Blaháné), egy városbiró (Horváth V.), egy parasztlegény (Solymosi) és egy elhervadt rózsakirályné (Csatai Zs.) Petőfi ereklyék. Kuczkay János szarvasi ügyvéd, mint Petőfi István hagyatéki tömegének zárgondnoka, a következő nagyérdekű levelet intézte hozzánk : „A nemzet halhatatlan költője Petőfi Sándor kéziratai iránt általános érdeklődésnek szolgálatot vélek tehetni, midőn a Geiszt Gáspár örökösei tulajdonához tartozó Puszta-Csákón 1880. évi április 30-án elhunyt Petőfi István hagyatékáról biróilag fölvett leltár vonatkozó részének kiiratát ./• alatt ide mellékelve, szerencsém van im itt azon megjegyzéssel beküldhetni, hogy Petőfi Sándor kéz- s egyéb iratai egy a Geiszt-család által a nagy költő iránti kegyeletből készíttetett értékes fekete bőrtartályban elzárva találtattak, mely tartálynak , tetejére kívülről alkalmazott acéllemezen e szavak vésték: „Petőfi Sándor kéziratai.“ Petőfi István elhunyta után ugyanis Geiszt Gyula és Gáspár testvér urak, Szénási Károly budapesti ügyvéd úrral, a család jogi tanácsosával egyetértve intézkedtek, hogy Petőfi Sándor kéz- s egyéb iratai s nagybecsű emléktárgyai a hagyatéki bíróság intézkedéséig is minden sérelemtől megóva legyenek. Az illetékes szarvasi kir. járásbíróság részéről azután Kontur József kir. járásbiró ur 1100/880. sz. alatt hozott végzésében előlegesen e szavakkal: „minthogy pedig a végrendeletek szerint örökhagyó bátyjának Petőfi Sándornak, a nemzet