Pesti Hírlap, 1880. május (2. évfolyam, 120-149. szám)
1880-05-06 / 125. szám
é kesebb részlete a Birma felé tett útvonal, melyet eddig európai ember nem tett meg. Számos ismeretlen hegyláncot vettek fel földtanilag. (Az egyetem százéves jubilaeumát) rendező százas bizottság ma délután ülést tartott. Albizottsági javaslatok alapján elhatároztatott, hogy a bálra a vigadó termét valamelyik műkertész által gazdagon feldiszíttetik, kellő mennyiségű fenyőfa idehozataláról gondoskodva jön. A díszebéd május 13-án délután 4 órakor lesz. Az egyetemi ifjúságon, a tanári karon és a kolozsvári és zágrábi küldöttségen kívül más vendégek is részt vehetnek benne. Ugyanaznap este 8 órakor a tanári kar tiszteletére fáklyás menet rendeztetik. Gyülekezési hely a dohány utcai szr. templom előtt, a menet az országúton s kecskeméti utcán át az egyetem térre vonul, hol a tanári kart Somogyi Ignác bölcsészethallgató fogja felköszönteni. Ezzel az ünnepélyességek be lesznek fejezve. (Fővárosi hivatalnokok s tisztviselők majálisa.) A főváros tisztikara, mely Buda és Pest egyesítése óta a négy közigazgatási apparátusnál fogva nékülözte azon collegialis viszonyt, mely Pest város hivatalnokai közt azelőtt fennállott, a collegialitás mielőbbi helyreállítása és szorosabbra fűzése végett közelebbről nagy majálist tart, amire máris igen szép számmal gyűlnek az aláírások. (Hova építsünk képviselőházat?) Erre a kérdésre megfelel rajzban és írásban Borsodi Szilágyi Dezső, a fáradhatatlan tervező, aki azt tanácsolja, hogy az emelendő országházat a Haas-féle palotával szemben lévő házak helyére építsük, mert szerinte az volna a legalkalmatosabb hely. E „véleményezés“-t, a tervrajzzal egyetemben Aigner Lajos váci utcai és ifj. Nagel Ottó Károly körúti könyvkereskedésében az érdeklődők ingyen kaphatják. (Tavaszi lóversenyek.) A holnapi május 6-iki verseny iránt rendkívül nagy az érdeklődés, amit részben annak tulajdoníthatni, hogy az udvar is jelen lesz. A páholyok nagyobb része már tegnap elkelt, s egyéb jegyek is keresettek voltak, mi is azt mutatja, hogy hacsak az idő fölötte kedvezőtlen nem lesz, úgy a fővárosi közönség roppant tömegben lesz jelen a versenyen. A versenylovak túlnyomó része már kedden megérkezett. A gödi idomító , Hesp Róbert mintegy 9 lóval, Mr. Waugh, gr. Henckel idomitója 6 lóval, továbbá Tatáról Osborne a Baltazzi és Springer istállók hires lovaival, Lajthán túlról a hg. Trautmannsdorff, Kinsky, Schawel-féle lovak, K.Megyerről a hg. Hanau, br. Üchtritz, Beniczky istállók. Összesen mintegy 50 - 60 ló. — (Esküvők.) Frebesz Gyula kolozsvári jószágigazgatósági számtiszt és az ottani sakkor titkára, ma vezette oltárhoz Bányai Eszter kisasszonyt Makóban. — Orvicsay László ügyvéd ma reggel 6 órakor vezette oltárhoz Horváth Mariska kisasszonyt, özv. Horváth Lajosné leányát. Az ifjú pár az esküvő után a vőlegény szüleihez, Erdélybe utazott. — (Tegnapi számunkban) foglalt hymenhirünket odaigazitjuk , hogy dr. Gschwindt György nem Tauser, hanem Fauser Ernesztin kisasszonyt jegyezte el. — (Akadémiai alapítvány.) A napokban elhalt Ullman Károly örökösei három ezer forintos alapítványt tettek a magyar tudományos akadémiánál. Erről a következő levélben értesítik gr. Lónyay Menyhértet, mint az akadémia elnökét: „A m. tud. Akadémia tekintetes elnökségének Budapesten. Boldogult édes atyánk néhai Ullmann Károly urnak folyó hó 1-jén történt elhunyta alkalmából még életében nyilvánított szándékát megvalósítandó, van szerencsénk háromezer forint névértékű osztrák ezüst járadékot azon kérelemmel mellékelve átküldeni, miszerint ezen összegnek három évi időközökben felszaporodó kamatait egy a megboldogult nevét viselő jutalomdij alapítására felhasználni és a kitűzendő kérdéseket a közgazdasági tudományok köréből választani méltóztassék. Hazafias tisztelettel maradván a t. elnökségnek alázatos szolgája Ullman Imre úgy a saját mint testvérei nevében.“ — (A leégett lugosi szeszgyár) 300,000 forint erejéig volt biztosítva, részint a „North British “-nél, részint e „Franciamagyar biztositó társaságinál. — (Színes hírlapok.) Egy angol lap azt tanácsolja, hogy az újságokat zöldszinü festékkel nyomtassák mert az kellemes a szemmek, Philadelfiában meg is jelenik egy zöld hírlap, Párisban pedig egy szociális lap vörös nyomásban lát napvilágot. (Törvénykodifikátoraink törvény felett.) Budapesten történt, hogy a keresk. törvény ismert kodifikátora, 1875-ben a magyar tüzvédség biztositó szövetkezetét alapította s az alakuló közgyűlésen az igazgatóság elnökének megválasztatott. Időközben már t. i. az alakulás után az erélyes igazgatóság a szövetkezeti tagoktól a befizetendő törzsbetéteket törvény utján behajtotta, — de a többi törvényben előirt kötelességekről úgymint közgyűlés egybehivásáról s igy esetleg a vagyon hováforditásáról ugyan- sezen igazgatóság, mely mai napig a kereskedelmi törvényszéknél be van mint ilyen jegyezve, megfeledkezett. Ebbéli nyugalmukból (egy a budapesti kir. kereskedelmi törvényszékhez beadott panasz által, melyben a jelzett ténykörülmények elősorolva lettek, fölzavartattak. A keresk. és váltótörvényszék meghagyta dr. Apáthy Istvánnak, hogy 7 nap alatt a megtartott közgyűlésekről szólt jegyzőkönyvek bemutatása kapcsán mulasztásait indokolja. Az igazgatóság ezzel szemben öt év után, melynek lefolyása alatt sem rendes, sem rendkí-vüli közgyűlést nem tartott, 1. évi május 8-ára rendkívüli felosztó közgyűlést hívott össze, azonfelül a törvényszékhez benyújtott nyilatkozatában, beismeri a panaszban előadott sérelmeket, így irja a ,,M. Híradó.“ Biz ez nagyon cifra dolog, ha igaz. Mit szól ehez Apáthy István a keresk. jog tanára? Vagy csak a kadbedrán tud annyit az igazgatóság hatásköréről, felelősségéről és kötelességeiről beszélni. — (Tizenöt éves gyilkos.) Földesen, Debrecen mellett a napokban az ottani volt bírót Nagy Imrét suhanc kocsija egy pár feddő szóért agyonütötte. A gyilkos nem lehet több 15—16 évesnél s a gyilkosságot baltával hajtotta végre úgy, hogy vagy 10 baltaütést mért alvó gazdájára. A gyilkost azonnal elfogták. — (A minisztertanács) f. évi május 3-án a kereskedelmi tárcának folyó ügyeivel s igy a postarendszer és kezelésre vonatkozó ügyekkel foglalkozott. A sugárúton az operaházzal szemben levő üres telken létesítendő kereskedelemügyi palota építése tárgyában a minisztertanács az építéshez elvileg hozzájárult, de miután az igazságügyi és közlekedésügyi minisztériumok palotájának felépítése is már elhatároztatott, az érdekelt minisztérium és a közmunkák tanácsának delegáltjaiból álló bizottság küldetett ki, hogy tegyen ez a sugárút — így írja a P. Közi. — egyik e célra alkalmas telkén felépítendő 3 palotára nézve részletes javaslatot. A bízott, legközelebb megtartandja első ülését. — (Elfeledett tartozás.) Mikor a közúti vasuttársulat a kőbányai vonal második sínpárját lerakta, szerződésileg kötelezve volt a fővárosnak ezért évi bérű 500 frtot fizetni. A vágány kiépült, több év óta használtatik, de az 500 frt iránt se a város nem tett lépéseket, se a vasuttársulat önszántából nem fizette le. Végre valami szemfüles hivatalnok felfedezte azt az elfeledett követelést s felhívta a tanács figyelmét.Hanem nehezen ment a vasútvonal megnyitási napjának megállapítása is, mert az a vonal bizottsági bejárás nélkül (!) vétetett használatba. Azonban a napot is sikerült most kitudni, s így a tanács mai üléséből felhívni rendelte a közúti vasúttársulatot ezen több évről hátralékos tartozásának kiegyenlítésére. (A Zichy-Károlyi-párbaj még nem történt meg. Mint most gróf Zichy Ferraris Viktor úr, több lap „nyílt terében“ kijelenti, a kihívásra, többek aláírásával ellátott levelet vett gróf Károlyi Pista úrtól, melyet a fennforgó ügyben azért sem tekinthetett válasznak, mert levelében egyenest gróf Károlyi Pista urat illette bizonyos vádakkal. Ő erre a grófhoz, ápril 21-én újabb levelet intézett, melyre nem kapván választ, most e levelet közzé teszi. A levél, mely gróf Károlyi Pistához van cimezve, igy végződik: „Ha a levelet aláirt urak közül valaki hivatást érezne, az ön személyére vonatkozólag kimondott, ezúttal megújított sértésekért ön helyett elégtételt kérni, ezt sem ellenzem, de mindenkor azon kikötés mellett, hogy ezen körülmény jegyzőkönyvbe foglaltassák. Gróf Zichy Ferraris Viktor.“ — (Petőfi István temetése) Petőfi Sándor testvér öcscsét, Petőfi Istvánt vasárnap d. u. 5 órakor tették örök nyugalomba Csákón. Temetésén a Geist család két tagján, Gyulán és Gáspáron kívül — akik az elhunyt iránt halálában is oly igazi gyermeki ragaszkodást és szeretetet tanúsítottak, mint életben — számos tisztelője, barátja, tiszttársa és az összes uradalmi cselédség is megjelent. Csaba, Békés, Szarvas, Csorvás, Gyoma, Kondoros községekből és a szomszéd pusztákról mindenünnen igen sokan jöttek, hogy a kitűnő gazdának és jó barátnak megtegyék az utolsó tiszteletet. Ott volt a boldogultnak elvált neje testvérhugával és a Petőfi névnek egy más képviselője, Petőfi Károly, István , unokatestvére. Feltűnt, hogy a Petőfi társaság nem képviseltette magát a temetésen. A temetési szertartást , Achim Ádám szarvasi ev. lelkész és békési esperes végezte, ki az elhunyt felett jeles gyász- és emlékbeszédet tartott, kiemelve érdemeit úgy általában a gazdálkodás terén, mint különösen a Geiszt család irányában, melynek nagy birtokait húsz évnél tovább, úgyszólván korlátlanul kezelte, továbbá jellemezve őt, mint gazdát és mint embert. Ezután a számos koszorúval díszített koporsót a gyászközönség által kisérve a majortól jó távol fekvő temetőbe szállították, ahol új sírboltba helyezték. — Petőfi István elhunyta alkalmából a „Békésm. Lapok“ figyelmeztet azokra a kincseket érő ereklyékre, melyeket bátyja a nemzet nagy költője után örökölt, és nagy kegyelettel őrzött. Köztudomású dolog, hogy Petőfi Sándor összes kéziratai Istvánnál voltak, azonkívül a költőnek számos kisebb-nagyobb tárgyai (többek között egy levél titka, melyet a költő a segesvári csata előtt egy-két nappal vetett papírra, előbb nejére és Zoltánra, ennek elhalálozása esetén öcscsére bizva azt, ki híven meg is őrizte, csupán magát a levelet s az aláírást mutatva bizalmas barátainak.) Ez ereklyékről, valamint egyéb vagyonáról, mint az idézett lap értesül, végrendelkezett, s azokat valószínűleg a m. tud. Akadémiának hagyományozta. Óhajtjuk, hogy úgy legyen. Itt megjegyezzük, hogy Petőfi Sándornak él egy Petőfi Károly nevű unokatestvére Budapesten, aki nevét törvényesen változtatta, Petőfire. Ez az utolsó viselője a Petőfi névnek. Életében csak néhányszor találkozott Sándorral, mert családjaik haragban éltek egymással. (A „Magyar Jogászegylet) május 9-kén d. e. 10 órakor tartja az ügyvédi kamara helyiségeiben első rendes közgyűlését. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó beszéd. 2. Az igazgató választmány évi jelentése. 3. Számvizsgálók megválasztása. 4. A költségvetés megállapítása s ezzel kapcsolatban a tagdíj meghatározása. 5. Felolvasás : A hatalmak felosztásáról. Dr. Dell’ Adams Rezső ügyvéd úrtól. 6. Az egyleti tisztviselők s igazgató választmány választása. — (Rövid hírek.) Szerelemből áttért a katholikus vallásra Weinberger Rozália 18 éves verebélyi zsidó hajadon, s nőül ment választottjához. — Biondin a világhírű kötéltáncos, hir szerint e hó 10 ikén Budapestre jön. — Szarvasról azt írják lapunknak, hogy a minap „ebdüh“ címen megjelent újdonságból csak annyi igaz, hogy egy veszett kutya az utcán végig futa, s rá néhány napra egy gyerek az iskolában hirtelen megbetegedett. Ezt a két dolgot sokan összefüggésbe hozták egymással. — Az első gyorsvonat Budapestről Nagyváradon át Brassóba ma reggel indult el; ez azonban csak próbavonat. — Az 1860-as Bécsben húzott osztrák sorsjegyeknek haupt-trefferét, 300,000 frtot Rozenrand, a párisi „Banque d’escompte“ aligazgatója nyerte meg. — (A hivatalos lapból.) A király gróf Saraczini-Belfort Valérián, cs. kir. kamarás, szolgálaton kivüli őrnagy, s ő felsége Mária Anna császárné és királyné szolgálattevő kamarásának — főudvarmesterré való egyidejű kinevezése mellett a titkos tanácsosi méltóságot, Banianin Dániel károlyvárosi kereskedőnek, közhasznú és emberbaráti működése elismeréséül, a Ferenc József rend lovagkeresztjét adományozta. A közmunka és közlekedésügyi miniszter, Mikula József királyi mérnököt , királyi főmérnökké nevezte ki; a vallás és közoktatásügyi miniszter Szalay F. nagyszokoli ev. ref. lelkészt, a Tolna megyébe kebelezett Nagy-Szokol és Felső-Ireg községek ideiglenes iskolalátogatóját, ebbeli tisztségétől saját kérelmére felmentvén, nevezett községek ideiglenes iskolalátogatójává Bocsor Lajos fenyődi evangélikus református lelkészt nevezte ki. Ugyanő Latinák Sándor a Gömör- és Kis-Hontmegyébe keblezett Ploszkó, Szirk, Gerlicze és R.-Bisztró községek ideigl látogatóját ebbeli tisztségétől saját kérelmére felmentvén, a kérdéses községek ideiglenes iskolalátogatójává Szklenár Lajos Turcsok, Pólóm és Poprocs községek ideiglenes iskolalátogatóját nevezte ki, Königsberger Gyula, Königsberger Samu, Königsberger Manó és Königsberger Lajos fővárosi lakosok vezetéknevének „Kelemenre“ kért átváltoztatása, belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. — Az aradi átalános betegsegélyző egylet alapszabályai a belügyminisztérium által a bemutatási záradékkal elláttattak. — (Történelmi naptár.) Május 6. Humboldt Sándor meghalt 1859 ben. — (Időjárás.) Máj. 5. Változó, esős. Hőmérőállás . 14° R. PESTI HÍRLAP. Kis lutri. Május 5-iki húzás. Szeben 12 28 38 37 35 Lemberg 40 25 92 57 Prága 83 67 71 17 44 1880. május 6. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Thoma Antal jegyző bünpere. A pestvidéki fenyítő törvényszék ma tárgyalta Thoma Antal ürömi jegyző bünperét. A tanácsban Illés a törvényszék alelnöke elnökölt, vádlott védője dr. Basch Lajos fővárosi ügyvéd volt. Thoma Antal dabasi születésű 54 éves, volt ürömi jegyző, 8 gyermek atyja. A vád ellene sikkasztás, csalás és okirat hamisítás miatt emeltetett. A tényálladékot a következőkben foglaljuk össze: Vádlott mint Üröm és Borosjenő községek jegyzője, jegyzőségének ideje alatt, részint jegyzői állásának