Pesti Hírlap, 1880. május (2. évfolyam, 120-149. szám)

1880-05-06 / 125. szám

é­ kesebb részlete a Birma felé tett útvonal, me­lyet eddig európai ember nem tett meg. Számos ismeretlen hegyláncot vettek fel földtanilag.­­ (Az egyetem százéves jubi­­laeumát) rendező százas bizottság ma délután ülést tartott. Albizottsági javaslatok alapján el­határoztatott, hogy a bálra a vigadó termét va­lamelyik műkertész által gazdagon feldiszíttetik, kellő mennyiségű fenyőfa idehozataláról gondos­kodva jön. A díszebéd május 13-án dél­után 4 órakor lesz. Az egyetemi ifjúságon, a tanári karon és a kolozsvári és zágrábi küldött­ségen kívül más vendégek is részt vehetnek benne. Ugyanaz­nap este 8 órakor a tanári kar tiszteletére fáklyás menet rendeztetik. Gyüle­kezési hely a dohány utcai szr. templom előtt, a menet az országúton s kecskeméti utcán át az egyetem térre vonul, hol a tanári kart Somogyi Ignác bölcsészethallgató fogja felköszönteni. Ez­zel az ünnepélyességek be lesznek fejezve.­­ (Fővárosi hivatalnokok s tisztviselők majálisa.) A fővá­ros tisztikara, mely Buda és Pest egyesítése óta a négy közigazgatási apparátusnál fogva né­külözte azon collegialis viszonyt, mely Pest város hivatalnokai közt azelőtt fennállott, a col­­legialitás mielőbbi helyreállítása és szorosabbra fűzése végett közelebbről nagy majálist tart, a­mire máris igen szép számmal gyűlnek az aláírások.­­ (Hova építsünk képvise­lőházat?) Erre a kérdésre megfelel rajzban és írásban Borsodi Szilágyi Dezső, a fáradha­tatlan tervező, aki azt tanácsolja, hogy az eme­lendő országházat a Haas-féle palotával szemben lévő házak helyére építsük, mert szerinte az volna a legalkalmatosabb hely. E „véleménye­zés“-t, a tervrajzzal egyetemben Aigner Lajos váci­ utcai és ifj. Nagel Ottó Károly­ körúti könyvkereskedésében az érdeklődők ingyen kaphatják.­­ (Tavaszi lóversenyek.) A holnapi május 6-iki verseny iránt rendkívül nagy az érdeklő­dés, amit­ részben annak tulajdoníthatni, hogy az udvar is jelen lesz. A páholyok nagyobb része már tegnap elkelt, s egyéb jegyek is keresettek voltak, mi is azt mutatja, hogy hacsak az idő fölötte kedvezőtlen nem lesz, úgy a fővárosi közönség roppant tömegben lesz jelen a ver­senyen.­­ A verseny­lovak túlnyomó része már kedden megérkezett. A gödi idomító , Hesp Róbert mintegy 9 lóval, Mr. Waugh, gr. Henckel idomitója 6 lóval, to­vábbá Tatáról Osborne a Baltazzi és Springer istállók hires lovaival, Lajthán túlról a hg. Trautmannsdorff, Kinsky, Schawel-féle lovak, K.­Megyerről a hg. Hanau, br. Üchtritz, Beniczky istállók. Összesen mintegy 50 - 60 ló. — (Esküvők.) F­r­­­e­b­e­­­s­z­ Gyula ko­lozsvári jószágigazgatósági számtiszt és az ottani sakkor titkára, ma vezette oltárhoz Bányai Eszter kisasszonyt Makóban. — Orvicsay László ügyvéd ma reggel 6 órakor vezette oltárhoz Horváth Mariska kisasszonyt, özv. Horváth La­­josné leányát. Az ifjú pár az esküvő után a vőlegény szüleihez, Erdélybe utazott. — (Tegnapi számunkban) fog­lalt hymenhirünket odaigazitjuk , hogy dr. Gschwindt György nem Tauser, hanem Fauser Ernesztin kisasszonyt jegyezte el. — (Akadémiai alapítvány.) A napok­ban elhalt Ullman Károly örökösei három ezer forintos alapítványt tettek a magyar tudományos akadémiánál. Erről a következő levélben értesítik gr. Lónyay Meny­hértet, mint az akadémia elnökét: „A m. tud. Akadémia tekintetes elnökségének Budapesten. Boldogult édes atyánk néhai Ullmann Károly urnak folyó hó 1-jén tör­tént elhunyta alkalmából még életében nyilvánított szán­dékát megvalósítandó, van szerencsénk háromezer forint névértékű osztrák ezüst járadékot azon kére­lemmel mellékelve átküldeni, miszerint ezen összeg­nek három évi időközökben felszaporodó kamatait egy a megboldogult nevét viselő jutalomdij alapítására fel­használni és a kitűzendő kérdéseket a közgazdasági tu­dományok köréből választani méltóztassék. Hazafias tisztelettel maradván a t. elnökségnek alázatos szolgája Ullman Imre úgy a saját mint testvérei nevében.“ — (A leégett lugosi szesz­gyár) 300,000 forint erejéig volt biztosítva, részint a „North British “-nél, részint e „Francia­magyar biztositó társaságinál. — (Színes hírlapok.) Egy angol lap azt tanácsolja, hogy az újságokat zöldszinü festékkel nyomtassák mert az kellemes a szem­­mek, Philadelfiában meg is jelenik egy zöld hírlap, Párisban pedig egy szociális lap vörös nyomásban lát napvilágot.­­ (Törvénykodifikátoraink tör­vény felett.) Budapesten történt, hogy a keresk. törvény ismert kodifikátora, 1875-ben a magyar tüz­­védség biztositó szövetkezetét alapította s az alakuló közgyűlésen az igazgatóság elnökének megválasztatott. Időközben már t. i. az alakulás után az erélyes igazga­tóság a szövetkezeti tagoktól a befizetendő törzsbeté­teket törvény utján behajtotta, — de a többi törvény­ben előirt kötelességekről úgymint közgyűlés egybehi­­vásáról s igy esetleg a vagyon hováforditásáról ugyan- s­ezen igazgatóság, mely mai napig a kereskedelmi tör­vényszéknél be van mint ilyen jegyezve, megfeledkezett.­­ Ebbéli nyugalmukból (egy a budapesti kir. kereskedelmi törvényszékhez beadott panasz által, melyben a jelzett ténykörülmények elősorolva lettek, fölzavartattak. A keresk. és váltótörvényszék meghagyta dr. Apáthy Istvánnak, hogy 7 nap alatt a megtartott közgyűlések­­­­ről szólt jegyzőkönyvek bemutatása kapcsán mulasztá­­­­sait indokolja. Az igazgatóság ezzel szemben öt év­­ után, melynek lefolyása alatt sem rendes, sem rendkí-­­­vüli közgyűlést nem tartott, 1. évi május 8-ára rend­­­­kívüli felosztó közgyűlést hívott össze, azonfelül a tör­vényszékhez benyújtott nyilatkozatában, beismeri a panaszban előadott sérelmeket, így irja a ,,M. Híradó.“ Biz ez nagyon cifra dolog, ha igaz. Mit szól ehez Apáthy István a keresk. jog tanára? Vagy csak a­­ kadbedrán tud annyit az igazgatóság hatásköréről, felelősségéről és kötelességeiről beszélni. — (Tizenöt éves gyilkos.) Földesen, Debrecen mellett a napokban az ottani volt bírót Nagy Imrét suhanc kocsija egy pár feddő szóért agyonütötte. A gyilkos nem lehet több 15—16 évesnél s a gyilkosságot baltával hajtotta végre úgy, hogy vagy 10 bal­taütést mért alvó gazdájára. A gyilkost azonnal elfogták.­­ — (A m­i­n­i­s­z­t­e­r­t­a­n­á­c­s) f. évi május 3-án a kereskedelmi tárcának folyó ügyei­vel s igy a postarendszer és kezelésre vonat­kozó ügyekkel foglalkozott. A sugárúton az ope­raházzal szemben levő üres telken létesítendő kereskedelemügyi palota építése tárgyában a minisztertanács az építéshez elvileg hozzájárult, de miután az igazságügyi és közlekedés­­ügyi minisztériumok palotájának felépítése is már elhatároztatott, az érdekelt minisztérium és a közmunkák tanácsának delegáltjaiból álló bi­zottság küldetett ki, hogy tegyen ez a sugárút — így írja a P. Közi. — egyik e célra alkal­mas telkén felépítendő 3 palotára nézve részle­tes javaslatot. A bízott, legközelebb megtar­­tandja első ülését. — (Elfeledett tartozás.) Mikor a köz­úti vasuttársulat a kőbányai vonal második sínpárját lerakta, szerződésileg kötelezve volt a fővárosnak ezért évi bérű­ 500 frtot fizetni. A vágány kiépült, több év óta használtatik, de az 500 frt iránt se a város nem tett lépéseket, se a vasuttársulat önszántából nem fizette le. Végre valami szemfüles hivatalnok felfedezte azt az elfe­ledett követelést s felhívta a tanács figyelmét.Hanem ne­hezen ment a vasútvonal megnyitási napjának megállapí­tása is, mert az a vonal bizottsági bejárás nélkül (!) vétetett használatba. Azonban a napot is sikerült most kitudni, s így a tanács mai üléséből felhívni rendelte a közúti vasúttársulatot ezen több évről hátralékos tarto­zásának kiegyenlítésére.­­ (A Zichy-Károlyi-párbaj még nem történt meg. Mint most gróf Zichy Ferraris Viktor úr, több lap „nyílt terében“ kijelenti, a kihívásra, többek aláírásával ellá­tott levelet vett gróf Károlyi Pista úrtól, melyet a fennforgó ügyben azért sem tekinthetett vá­lasznak, mert levelében egyenest gróf Károlyi Pista urat illette bizonyos vádakkal. Ő erre a grófhoz, ápril 21-én újabb levelet intézett, melyre nem kapván választ, most e levelet közzé teszi. A levél, mely gróf Károlyi Pistá­hoz van cimezve, igy végződik: „Ha a levelet aláirt urak közül valaki hivatást érezne, az ön személyére vonatkozólag kimondott, ezúttal meg­újított sértésekért ön helyett elégtételt kérni, ezt sem ellenzem, de mindenkor azon kikötés mellett, hogy ezen körülmény jegyzőkönyvbe foglaltassák. Gróf Zichy Ferraris Viktor.“ — (Petőfi István temetése) Petőfi Sándor testvér öcscsét, Petőfi Istvánt vasárnap d. u. 5 órakor tették örök nyugalomba Csákón. Temetésén a Geist család két tagján, Gyulán és Gáspáron kívül — a­kik az elhunyt iránt halálában is oly igazi gyermeki ragasz­kodást és szeretetet tanúsítottak, mint életben — szá­mos tisztelője, barátja, tiszttársa és az összes uradalmi cselédség is megjelent. Csaba, Békés, Szarvas, Csorvás, Gyoma, Kondoros községekből és a szomszéd pusztákról mindenünnen igen sokan jöttek, hogy a kitűnő gazdá­nak és jó barátnak megtegyék az utolsó tiszteletet. Ott volt a boldogultnak elvált neje testvérhugával és a Petőfi névnek egy más képviselője, Petőfi Károly, István , unokatestvére. Feltűnt, hogy a Petőfi társaság nem kép­­­­viseltette magát a temetésen. A temetési szertartást , Achim Ádám szarvasi ev. lelkész és békési esperes végezte, ki az elhunyt felett jeles gyász- és emlékbe­szédet tartott, kiemelve érdemeit úgy általában a gaz­dálkodás terén, mint különösen a Geiszt család irányá­ban, melynek nagy birtokait húsz évnél tovább, úgyszól­ván korlátlanul kezelte, továbbá jellemezve őt, mint gazdát és mint embert. Ezután a számos koszorúval díszített koporsót a gyászközönség által kisérve a majortól jó távol fekvő temetőbe szállították, a­hol új sírboltba helyezték. — Petőfi István elhunyta alkalmából a „Békésm. Lapok“ figyelmeztet azokra a kincseket érő ereklyékre, melyeket bátyja a nemzet nagy költője után örökölt, és nagy kegyelettel őrzött. Köztudomású dolog, hogy Petőfi Sándor összes kéziratai Istvánnál voltak, azonkívül a költőnek számos kisebb-nagyobb tárgyai (többek között egy levél titka, melyet a költő a segesvári csata előtt egy-két nappal vetett papírra, előbb nejére és Zoltánra, ennek elhalálozása esetén öcscsére bizva azt, ki híven meg is őrizte, csupán magát a levelet s az aláírást mu­tatva bizalmas barátainak.) Ez ereklyékről, valamint egyéb vagyonáról, mint az idézett lap értesül, végren­delkezett, s azokat valószínűleg a m. tud. Akadémiának hagyományozta. Óhajtjuk, hogy úgy legyen. Itt megje­gyezzük, hogy Petőfi Sándornak él egy Petőfi Ká­roly nevű unokatestvére Budapesten, aki nevét törvé­nyesen változtatta, Petőfire. Ez az utolsó viselője a Petőfi névnek. Életében csak néhányszor találko­zott Sándorral, mert családjaik haragban éltek egy­mással.­­ (A „Magyar Jogászegylet) május 9-kén d. e. 10 órakor tartja az ügyvédi kamara helyiségeiben első rendes közgyűlését. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó beszéd. 2. Az igazgató választmány évi jelentése. 3. Szám­­vizsgálók megválasztása. 4. A költségvetés meg­állapítása s ezzel kapcsolatban a tagdíj megha­tározása. 5. Felolvasás : A hatalmak felosztásá­ról. Dr. Dell’ Adams Rezső ügyvéd úrtól. 6. Az egyleti tisztviselők s igazgató választmány vá­lasztása. — (Rövid hírek.) Szerelemből áttért a katholikus vallásra Weinberger Rozália 18 éves verebé­­lyi zsidó hajadon, s nőül ment választottjához. — Bion­­din a világhírű kötéltáncos, hir szerint e hó 10 ikén Budapestre jön. — Szarvasról azt írják lapunknak, hogy a minap „ebdüh“ címen megjelent újdonságból csak annyi igaz, hogy egy veszett kutya az utcán végig futa, s rá néhány napra egy gyerek az iskolában hirte­len megbetegedett. Ezt a két dolgot sokan összefüggésbe hozták egymással. — Az első gyorsvonat Buda­pestről Nagyváradon át Brassóba ma reggel indult el; ez azonban csak próbavonat. — Az 1860-as Bécsben húzott osztrák sorsjegyeknek haupt-trefferét, 300,000 frtot Rozenrand, a párisi „Banque d’escompte“ al­igazgatója nyerte meg. — (A hivatalos lapból.) A király gróf Saraczini-Belfort Valérián, cs. kir. kamarás, szolgálaton kivüli őrnagy, s ő felsége Mária Anna császárné és királyné szolgálattevő kamarásának — főudvarmesterré való egyidejű kinevezése mellett a titkos tanácsosi mél­tóságot, Banianin Dániel károlyvárosi kereskedőnek, közhasznú és emberbaráti működése elismeréséül, a Fe­renc József rend lovagkeresztjét adományozta. A közmunka és közlekedésügyi miniszter, Mikula József királyi mérnököt , királyi főmérnökké nevezte ki; a vallás és közoktatásügyi miniszter Szalay F. nagyszokoli ev. ref. lelkészt, a Tolna megyébe kebe­lezett Nagy-Szokol és Felső-Ireg községek ideiglenes iskolalátogatóját, ebbeli tisztségétől saját kérelmére fel­mentvén, nevezett községek ideiglenes iskolalátoga­tójává Bocsor Lajos fenyődi evangélikus református lelkészt nevezte ki. Ugyanő Latinák Sándor a Gömör- és Kis-Hontmegyébe keblezett Ploszkó, Szirk, Ger­­licze és R.-Bisztró községek ideigl­ látogatóját eb­beli tisztségétől saját kérelmére felmentvén, a kér­déses községek ideiglenes iskolalátogatójává Szklenár Lajos Turcsok, Pólóm és Poprocs községek ideiglenes iskolalátogatóját nevezte ki, Königsberger Gyula, Kö­nigsberger Samu, Königsberger Manó és Königsberger Lajos fővárosi lakosok vezetéknevének „Kelemenre“ kért átváltoztatása, belügyminiszteri rendelettel megen­gedtetett. — Az aradi átalános betegsegélyző egylet alap­szabályai a belügyminisztérium által a bemutatási zára­dékkal elláttattak. — (Történelmi naptár.) Május 6. Humboldt Sándor meghalt 1859 ben. — (Időjárás.) Máj. 5. Változó, esős. Hőmérő­állás . 14° R. PESTI HÍRLAP. Kis lutri. Május 5-iki húzás. Szeben 12 28 38 37 35 Lemberg 40 25 9­2 57 Prága 83 67 71 17 44 1880. május 6. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Thoma Antal jegyző bünpere. A pestvidéki fenyítő törvényszék ma tárgyalta Thoma Antal ürömi jegyző bünperét. A tanácsban Illés a törvényszék alelnöke elnökölt, vádlott védője­­ dr. B­a­s­c­h Lajos fővárosi ügyvéd volt. Thoma Antal dabasi születésű 54 éves, volt ürömi jegyző, 8 gyermek atyja. A vád ellene sikkasztás, csalás és okirat hamisítás miatt emeltetett. A tényálladékot a következőkben fog­laljuk össze: Vádlott mint Üröm és Borosjenő községek jegy­zője, jegyzőségének ideje alatt, részint jegyzői állásának

Next