Pesti Hírlap, 1880. július (2. évfolyam, 180-210. szám)
1880-07-10 / 189. szám
__o— «pik:ru BaagMhjl raji 8gSh*®|»' |§I jHsjff v Bérmentetlen levelek csak ii-Budapest, 1880. //. pgf. 189. *&am.5397 Szombat julius 10* Előfizetési &r«k _____ Szerkesztési iroda: . kére. heti melléklettel együtt: USUk ■ ■ Budapesten, nádor-utca 7 & éTre:.'."17frt zkr-Wm — fa H a «nt m sem.. 5 ajtó. Negyedévre. ... 3 '60 ” BH WA fgjgSsg « g9 H ■ ■ fS^al |B ÜR bov. a lap ..ellenit részét illet» Key hóra............ .. 20 .. msSE&S fed SÜL BEI tíú SS SEJ SS HB ■ £9 Ml minden közlemény intézendő Eiryes ..ám» heti mellékletnél- ÜPB m És öfa Hg Eggf mftiSL fS IH gggpF mert kezektől fogadtatnak el. kül helyben 4 kr. 1» 13 §n fü H Hii a SÜLB Kéziratok viazza nem adatna Vidékeik, m mp || gj Him ÜnVlI Kiadóhivatal: sor. ír POLITIKAI NAPILAP. SW-A"“4-" IZTJ'ZiT SZÉPIRODALMI KEPES HETIMELLEKLETTB5fc^^ ,ki.iéTM M SI AI* T Á K. LÁTNIVALÓ K. képtár : vasárnapokon d. a. 10—1-ig fölváltva fűzet tdraalal tárlata. fSagár-ut, saját dig megtekinthető. — HozTágdhldí a 6* j a gyűjtemények valamelyike; a könyvtár pedig ház.] — Magyar' tudományos akto- roksárint végén a vám meneti. Város! Szombat K atholikai Amália Nemien muzeum. [Muzeum-kiirat.l minden hétköznapon 9—1-ig. — Országondélula. [Ferenc - József - tér saját ház.] — ház a régi a városház-tarén, az aj a Lipótprotastáns • 7 testvér ! Nyitva: d. e. 9—1 óráig, hétfőn és csütörtökön képtár [Eszterházy-féle] az akadémia palo- Ipari muzeum. [Sugár-út, a képsőmüve- utcában 14. sz. a. — VlSroal vigadd * ^ * ja természet- és néprajzi-tár; kedden és pentetájában. Nyitva : vasárnap, szerdán, és pénteszeti társulat háza«] — Királyi vár éu [redoutel az aldunasoron — álláskori ft . görögorosa : Pét. v. *«* a® ásványtár; szerdán és szombaton a ken 9—1-ig. — Országos képzőműve. Ivarkert- Budán, az udvar távollétében min- városligetben, negyedévre . . . . • 1 „ ( , ( / „. , , , . A mai szám tartalma: A tenger felől. — Pol. hírek. — A német nyelv gymnáziumainkba. — A berlini konferencia. — Pol. szemle. — Főv. ügyek. — Színház és noüv. — A régi görögtörök határ. — A londoni gázrobbanásról. — Dumant püspök leleplezései. — A népszínház pénztárosa. — Táviratok. — Napi hírek. — Törv. csarnok. — Közgazdasági hírek. — Színházak. — Tárca. Nagy szakadás az emigrációban. — A budap. értékt. — A mellékleten Regénycsarnok. — Ügyvédi értesítő. — Hirdetések. A tenger felöl. Mi történik a tenger felől? Európai demonstráció. A nagyhatalmak egy része flottákat küld az archipelagusba, más része az Adriára, harmadik a földközi tenger hadi kikötőibe, így akarták a portát megijeszteni. Talán megijedve eltérésen alapszik az egész akció. A diplomaták Európa nevében már demonstráltak Konstantinápoly falai közt egy kollektív jegyzékkel. Most azt reménjük, hogy a flottademonstráció jobban hat a szultán idegeire. Hanem hát azt nagyon jól tudja a szultán, hogy az idegen lobogót lengető fregatt csak akkor okoz kárt a török tengerparton, ha ágyúütegeit megszólaltatja. Néma fregattok sétáló flottájának csak a hite veszedelmes. Mit akar hát várjon Európa a demonstrációval ? Kollektív hadihajóit görög vizen sétáltatni ? Ez nem több a kollektív jegyzék második bővített, javított és illustrált kiadásánál. Abdul Hamid szultán azzal legkevésbé törődik, hogy mi úszkál a tenger színén: halászbárka, cethal vagy fregatt ? csak semlegesen viselje magát a török partok alatt. Ha azonban a flották nem egyszerű sétahajózásra jöttek tüntetés címe alatt, de elállják a tengeri utakat, elzárják a kikötőket, elfogják a nekik nem tetsző hajókat s megtörve a nemzetközi szerződéseket, erőszakot alkalmaznak , úgy az nem tüntetés lesz többé, de háború. Hívjuk hát valódi nevén a gyermeket. Európa tengeri háborút készül indítani. Törökországot a Balkán félszigeten már megnyomorító, most a tengeren hajtja végre rajta a csonkítás műtétét. Más célja és értelme a tüntetésnek nem lehet. A puszta ijesztgetés gyermekek közt megjárja, hatalmak közt nevetséges. A berlini konferencián rárajzoltak egy nagy papirosra diplomatáink egy nagy Görögországot. Most aztán a tervrajz valósztására kerül a sor. Azt hitték, hogy amit Európa nevében pingálnak, az rögtön ténynyé is lesz. Most hát csalódásukért a flották lesznek hivatva bosszút állani, így akarják a hadihajókkal kivontatni Európát a kátyúból, melybe őt a diplomaták Berlinben juttatták. De megfontolták-e lépésük minden következményét? Törökország szegény, gyenge, beteg ország s a dús, hatalmas életerős Európának sokáig nem fog ellentállhatni. Flottázó ellenfeleit már szemközt látta Berlinben, Konstantinápolyban s tudhatta, hogy szakítás esetén azok minden erőszakra képesek, — tudhatta, hogy egyre hat ellen csak legyőzetés várhat, de azért ellent szegült. _____Visszautasitá a papirost, mit a hatalmak Berlinben tele pingáltak, elvetette azt a másikat mit Konstantinápolyban nyújtottak át neki; valószínűleg következetes lesz önérzetéhez s el fogja vetni a most készülő harmadik papirost is: Európa ultimátumát. Miért teszi ezt az önérzetre valló oktalanságot ? Miért provokálja vele az egyenetlen harcot ? Mert számít a demonstráló hatalmak meghasonlására. S ezzel helyesen számít. Nagyra voltak vele a diplomaták, hogy a berlini konferencián neon vesztek össze. Igen dicséretes dolog. Mi feltesszük róluk azt is, hogy a végrehajtásnál se vesznek össze. Megüzenik s megkezdik a háborút a tenger felől bombázzák a török erődöket, partra szállítanak Albániában, Thessaliában, Epirusban szövetséséges csapatokat, ahogy azt év előtt a Krímben tették Oroszország ellen s kényszerítve a portát békekötésre a berlini és konstantinápolyi papirosok értelmében, átadják az elfoglalt területeket Georgiosz királynak s azzaltávoznak re bene gesta. Ez a mi feltevésünk. Nos mi bona fide gondolkozunk a hatalmak egyetértéséről. De a dolognak ezzel nincs vége. A tengeri háborúban tönkre megy Törökország tengeri hatalma, kimerül utolsó pénzereje, az éhínséget szenvedő ottomán alattvalók nyomora irtózatos arányokat fog ölteni, a nyomorral terjed a demoralizáció, anarchia a 30 milliót számító birodalomban. S a szultáni trón, a török állameszme tarthatlan lesz, összeroskad a félezred évet ért keleti hatalom. A „PESTI HÍRLAP“ TÁRCÁJA. Nagy szakadás az emigrációban. Tö r e d e k e k e ít a rokkant naplójából. — A „Pesti Hírlap“ eredeti tárcája. — Kossuth a Guildhallban tartott beszéd után pár nappal oda hagyta Angliát és New-Yorkba utazott, magával vitte Pulszkyt, Hajnik Pált és ezeken kívül még egy nagy kíséretet. Mielőtt Londont oda hagyta, intézkedett az emigráció fennmaradhatásáról is. Londont akkor Európa legdrágább városának tartották. Én, ki 12 évig laktam Londonban, jól tudom, hogy ez nem így van. Igaz,ahogy Londonban és vidékén igen drágán élhet az ember, de aki London minden zegezngát annyira ismeri, mint én, igen jól tudja, hogy sehol a világon nem lehet oly olcsó áron megélni, mind éppen Londonban, így például vannak oly élelmi cikkek melyek olcsóbbak ott, mint más országokban. Én ott egyszer egy pár vadkacsát vettem egy sitingért. A rizsnek fontja 5 farthing (5 kr), a milly gyertya 9 pence (37 kr), a marhahúsnak ára a Westendben, az aristokratus városrészben ugyan egy silling, de a külvárosokban, Whitechapelben, Clerkenwellben, Hollowayban, Howdsditchben, és az egész roppant Tower Hamlets városrészben csak sixpence (25 kr) sőt még négy pencért (17 kr.) is kapható, még pedig anélkül, hogy csontot mérjenek hozzá. Mi emigránsok egy sillingért (50 kr.) étkeztünk Gebringernél a Maddoxstreetben és azért kaptunk levest, halat, sülthúst, salátát, sajtot és kenyeret amennyit tetszett és egy findzsa kávét. A ruhanemű sokkal olcsóbb ott, mint bárhol a világon. Egy tökéletes öltözet, fehér ruhával, kalappal, csizmákkal, még konyhaedényekkel is, mint ez Amerikába kivándorlóknak szükséges, 3 fonttól 5 fontig kapható Moses és fia ruhakiállítási tárában a Minoriesben. Nem különben olcsók ott a szállások is, én a Great Quebeckstreetben harmadik emeletben bútorozott szobáért és kiszolgálatért fizettem hetenkint fél koronát, később egy másikért a Crawford streetben 3 sillinget, hova az eső nem csurgott be s nem kellett esernyőt ágyam fölibe kiterjeszteni. Gál Sándorné a Cottage rondban egy egész igen elegáns házat bérlelt ki, 10 szobával 40 font sterlingért (400 frt). Azonkívül mennyi egyéb intézet van ott, melyhez ingyen juthatni, mennyi más intézet a szegények számára, hol ugyan nem egészen ingyen, de oly csekély összegért élvezhetni azt, mit másutt nélkülözni kell, p. o. a fürdők, hol egy kádas fürdő meleg vízzel, törlő ruhával, szappannal együtt nem kerül többe, mint (6 kr), mosó intézetek, hová a szegények elviszik minden fehérneműjöket s egy pennyért, minél a szappan, melyet felhasználnak, is többe kerül, megmoshatják, kimángorolhatják azokat. De különben is a mellett, hogy sehol sem oly könnyű foglalkozást találni és pénzt keresni, mint Londonban, minden, mi nem fényüzezésre való, rendkívül olcsó, Kossuth úgy rendelkezett, hogy az emigránsok havonkint azon álláshoz vagy ranghoz képpest, melyet a szabadság háború alatt elfoglaltak, havi fizetést kapjanak. A közemberek és altisztek havonkint 30 silliget, a tisztek havi nagytól századosig 3 fontot, törzstisztek 3 font, 15 sillinget, a tábornokok 5 fontot. Végre még Thally Zsigmond ezredes vezetése alatt egy mérnökkari iskolát is alapított, ezen iskolába járók 4 font 10 sillinget kaptak. Ez tehát mindenkinek elég volt, hogy megélhessen, de e mellett mindegyikünk, ha akart, még azon kívül is kereshetett saját szorgalma által annyit, amennyit beírt. Akkor, midőn Kossuth így intézkedett, persze senki sem tudta még, hogy ezen dicsőség nem fog sokáig tartani. Bizony ez nem is tartott sokáig, már január elsején nem kaptuk az egész ígért összeget, hanem annak csak valamivel többet mint felét. Kemény Farkas ez alkalommal egy kőnyomatú köriratot közlött velünk, melyben a német emigránsok mintegy tizennyolc egyént az összes különféle nemzetbeli emigrációból mint kémet és feljelentőt jelölt ki. Ezek közül volt két magyaremigráns is, Bangya ezredes és Guggenheim volt százados, egykor Mieroslawski alatt a badeni felkelőknél. A körirat alá Schimmelpfennig báró és Willich volt őrnagy volt írva. Bangyának az összes magyar emigráció tudtára adatta, hogy köteles magát ezen vád alól tisztázni és Schimmelpfennigtől s Willichtől elégtételt kérni. Bangya azonban mindezt nem tette, noha azt állítá, hogy a két vádlót párbajra hívta ki, mi azonban valótlannak bizonyult be, s így csakugyan bűnösnek kellett magát éreznie, vagy nem volt elég bátorsága a bajvívásra. Bangya még fiatal korában minden vagyonát eltékozolta és hogy mégis megélhessen egy nullánál idősb s valóban visszataszító külsejű nőt vezetett oltárhoz, de utóbb elhagyta. Az emigrációban azt mondá, hogy törvényesen vált el nejétől és 1852-ben egy bizonyos Estella nevű francia, kissé kétes hírű nőt hozott Londonba, kit itt később nőül is vett s vele mr. Griffith saint marlins in the fieldsi lelkész által HalizAuunk 10 oldalt tartalmaz».