Pesti Hírlap, 1880. augusztus (2. évfolyam, 211-241. szám)

1880-08-01 / 211. szám

Budapest, 1880. 11. évf. 211. szám. (ett ! )___________Vasárnap augusztus 1. Előfizetési árak 3 köpés hetimenekle­ttel együtt: Egész évre...........14 frt — kr. Félévre................ 7 ,, — 1. Negyedévre.... 3 „ 50 Egy hdra....... 1 ,, 20 „ Egyes isima heti melléklet nél­kül helyben 4 kr. Vidéken 6 kr. A képes melléklet külön •g az évre ........................4 frt félévre...................................2 * negyedévre . ... • i­­iyen szám­ára 8 kr. Százalék nen adatik.Pesti Hírlap POLITIKAI NAPILAP. SZÉPIRODALMI KÉPES HETIMELLÉKLETTEL aa/tf^/ * A P­T­I­K, Vasárnap kitiotiku Vas. sz. Pét. a protestáns: Vas. sz. Fát. görögorona * Makrjana , , ,­­­ INTÉ­CT . )­ÁTNIVALÓK, Neuxeil uuuseam. [Muzeum-körnt.] Nyitva: d. «. 9—1 óráig, illetfán és csütörtökön a természet- áe néprajzi-tár: kedden és pénte­ken az ásványtár; szerdán és szombaton a képtár; vasárnapokon d. e. 10­1-ig fölváltva a gyűjtemények valamelyike; a könyv ár pedig minden hétköznapim 9—1-ig. — Országos tszipttár [Eatterhizy-féle] az akadémia palo­tájában. Nyitva : vasárnap, szerdán, ón pénte­ken 9— 1-ig.­­ Országos képEeandTé­azett társai»4 tárlata. íSugár-út, saját­­ ház.]­­ Magyar tudom­ányos aka­­­­démia. [Ferenc - József - tér saját­ ház.] — I Spamazouni. [Sugár-ut, a képzőművé­szeti társulat háza.] — Királyi vár­­ várkert Budán, az udvar távollétében min-Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor-utca 7 I. em., . ajtó, hova a lap szellemi részét ül­öli minden közlemény intézendő Bérmentetlen levelek csak is­mert kezektől fogadtatnak el. a Kéziratok viasza nem adata Kiadó hivatal Budapest, nádor-utca . sz., hova az előfizetések és a lap adat­­küldésére vonatkozó felszólanlások intézendők. Hirdetések: a kia­dóhivasalban vételnek féli­dig megtekinthető. — K.«'tsvr*S­ 5Sll*3 a m­­­oksári­ ut végén a vám mellett. - Váron* 9l*&7 a régi a városház-tavon, az ut a Lipót utcában S4. sz. a. - Városi rftgada$ fredentel az aldunasoron — Áll»£fiK©ri városligetben. „ A m­ai szám tartalma: Fátum a politikában. — Politikai hirek. — Az egrieknek. — Fővárosi ügyek. — Tud. és irodalom. — Szinh. és művészet. — A fürdő idény. — A párisi radikálisok ülésén. — Látogatás Rhallis ezredesnél.­­ - Az afghanisz­­táni katasztrófa. — Táviratok. — A süttői zendülésről. — Napi hírek. — Törv. csarnok. — Közgazdasági hírek. — Szinlapok. — Tárca : Petőfi kiadatlan költe­ményei. Magyar festők. — A budap. értéktőzsde. — A melléklee­ten : Regény­csarnok. — Vegyes. — Ügyvédi értesítő. — Hirdetések. Fátum a politikában. Gonosz álmok háborgatják egy idő óta Konstantinápolyban a próféta utódát, a padisaht. Nem bír tőlük éjjel pihenni, nappal nyugodni, a­hogy megszokta elpuhult természete. Teste­­lelke ez által kizökkenik rendes életmódjából s II. Abdul Hamid szultán kénytelen arra, mitől mindig borzad, kénytelen­­ gondolkozni. Ez persze nehezére esik ; nem csoda, ha miatta izgatott, rosz kedvű. Birodalmának mai helyzete siralmas látvány, az emlékezés elmúlt dicsőségére őseinek — még siralmasabb. A mi­­nisterek államü­gyekkel untatják, mikhez nem ért. A nagykövetek jegyzékeikkel boszantják, mikre felelni nem tud. S még a hárem se biztos az ilum többé a lelki zaklatások ellen, ott meg az ármánykodó odaliszkok zúgják-búgják tele két fülét titkos kószahírekkel az őrült Murad szultán híveinek legújabb öszszeesküvései felől. Szegény, szerencsétlen ember ! Uralkodása dísztelen, hatalma roskad, élete halálveszélyek közt,­­ de ragaszkodik hozzájuk az önfenntartási ösztön lázerejével. És hisz a fátumban, mely a szultáni trónt nem hagyhatja el soha. Az állam­­ügyeket rábízza tanácsadóira, aláírja a válasz­­jegyzék szövegét, mit a külügyminiszter elébe terjeszt, közönynyel hallgatja a flottademonstrá­­ció tervét, a görög hadi készülődések, az albán­montenegrói zavargások, az örményországi éh­ínség lehangoló híreit. La illah, il Allah! A fátum ellen hasztalan emberi erőködés. Oh tehetetlenség! Csak egy gondolatot isz-fáz fejében elő­szeretettel: az őrült Murad elnémítását. Ennek a hangját véli hallani szüntelen, ennek a bosszú­álló alakja jelenik meg álmai közt. Eltűnődik rajta, hogy az őrült eszére térhet s visszaköve­telheti tőle a trónt, az elveszett éveket, a le­zajlott véres háború áldozatait, a kárba veszett tartományokat, melyek három év előtt még meg voltak .... Ártalmas lény, meg kell halnia ! Tanácsba hívja az ulemákot, fetvaht kér a seik­ül izlámtől. Európa hatalmai a birodalmat dara­bolják s a padisah a védelmet a fátumra bízza; de megijed egy őrült ember álomképétől s életét ellene a hóhérnál biztosítja. Szegény Törökország ! És mégis, mintha a fátumban helyezett babonás hit nem csalta volna meg a tehetetlen szultánt és árva népét ! Mintha a mindenkitől elhagyott s veszni indult birodalom felett az izlám ígérete őrködnék és nem hagyná meg­semmisülni ! La­­llah, il Allah ... a segítség a bal­sors napjaiban ismeretlen erők választott esz­közei útján távol ismeretlen vidékről megér­kezett. Hallották valaha a serailban hirét a sir­­daroknak ? tudtak valaha a padisah tanácsadói egy Barakzai dynastiáról ? ismerték ők Eyub khán hitét? gyanítottak a kandahari sziklák fontosságáról ? Négy nap előtt a gyűlölt Goeshen titkos jegyű sürgönyt kapott Londonból, melytől na­­­­gyon elkomorodott s bezárkózott palotájába a nagykövetséggel; egész éjjel szakadatlan tartott köztük s az angol külügyi hivatal közt a sür­göny váltás, valami nagyon komoly dolog tör­ténhetett Másnap már a hírlapokból olvashatta fel Abbedin pasa a szultánnak, hogy mi történt. Anglia vereséget szenvedett az afghánok közt, Eyub khán egy egész dandárt megsemmi­sített Kandaharnál s elűzte onnan az angolok által intronizált m­­emirt a Barakzai családból­­­ származó Abdurrahmant. Ez történt. La illah, il Allah ... Ki hitte volna ? Anglia az új kormány alatt legnagyobb ellensége volt a portának s a török birodalom­nak. Ő szította fel a keleti kérdés hamvadó tiszkeit, ő bátorította a Balkán félsziget szláv­­jait, hellénjeit új ellentállásra, ő sürgette a ber­lini konferenciát, ő kezdeményezte a kollektív jegyzéket, ő akarta rendkívüli nagykövetével megfenyegetni a padisaht, ő tervezte az ultimá­tumot s a hajóhadak tüntetését, a fegyveres intervenciót. Európa mogorván követte a nyughatatlan Gladstone kezdeményező lépéseit s megpróbált a harcias politikában egyetérteni Angliával. A világ kíváncsian nézett a megindult cihelődések elé s aggódva gondolt egy olyan flotta expedí­ció sorsára, melyben Angol- és Franciaország a vezényletért veszekszenek s melybe Olaszország a Palestro, monarchiánk pedig a Castozzi nevű hajót küldi. Ki hitte volna, maga a fenyegetett Török­ország legkevésbé, hogy a vihar előbb Afganisz­tánban tombolja ki magát s a török ügy Kan- Mai s zámnunk 10 oldalt tartalmaz. A „PESTI HÍRLAP“ TÁR­C­AJ­A. Petőfi kiadatlan költeménye. Petőfi Sándor egy kiadatlan köl­teményét közli a „Vasárnapi Újság“ legújabb száma. Majláth Béla a nemzeti múzeum könyvtárnoka a Petőfi István hagyaté­kából a múzeumba került Petőfi kéziratokat újabban átvizsgálván, a tartályul szolgáló bőr­szekrény alján levő gyapotréteg alatt talált egy elrongyollott könyvtáblát s abban nehány széttépett, részint ónnal, részint tentával beirt papír darabon kívül, egy negyedrét iv lapot, mely számozva nem lévén, jegyzékbe sem fog­laltatott, s valószinü, hogy az átadó figyelmét is elkerülé. Ezen a lapon Petőfi Sándor­nak sajátkezüleg ónnal irt költeménye van, mely mindeddig ismeretlen és kiadatlan : " Egész vi­ág a harcmezem­, Csak én nem vagyok ottan, Ki harci vágyat annyiszor Éreztem és daloltam. S a vágy, a láng még most is ég, Még most se halt ki bennem, Rohannék és maradni kell, És nem lehet elmennem. A szégyen és a fájdalom kettős könyvre áztat:__________________ Szivemre szállt a fájdalom, Nem, nem, a gyalázat. Oh gyermekem, oh gyermekem, Még meg se vagy születve S szivemre már is kint hozál S gyalázatot fejemre! Ha megleszesz, ha élni fogsz, úgy fogsz-e majdan élni, Hogy nevünkről elvész e szenny, Mely most miattad éri? De az soká lesz, addig én, Leszállottam a sírba.... Fejfámra ne legyen az Sötét betűkkel Írva! Jöjjön csak a tavasz! a fák Zöldülni fognak akkor, Az én bámnak fája is kizöldül a tavaszkor! A költemény keletkezésére nézve a „V. U.“ szerkesztője a következőket jegyzi meg: Petőfi e költeményt alkalmasint 1848 augusztus végén vagy szeptember elején írhatta, mikor még nem állott be honvédnek, a miért némelyek vádolgatták is, mint e vers is bizonyítja : Hallod-e sziv, szivem! hallod-e beszédet? Gyávaság vádjával kit illetnek? — téged! Te reád merik azt mondani, hogy: gyáva, Te reád, hogy nem mersz menni a csatába. Hogy Petőfi miért késett beállani honvéd­nek, annak oka az volt, mert várandós nejét nem hagyhatta magára minden támasz nélkül, sem ennek szüleihez, — a kikkel eleitől fogva meghasonlásban élt, nem akarta vinni. Végre mégis az utóbbira határozta el magát s nejét Erdődre vitte, ki aztán nemsokára szüleivel együtt Debrecenbe menekült, maga pedig beállott honvédnek. Magyar festők. (A „Pesti Hírlap“ eredeti tárcája.) Báró Haas Ivartól. (Hetedik közlemény.) Rab volt Magyarország, a politikai élet szünetelt, de maga a nemzet élt és érezett, jö­vője felett a költészet és a festészet virráosz­tották. Szólni, irni nem volt szabad, de énekelni és festeni igen. Csodálatos, mikor­­ a nemzet legmélyebben le volt alázva, a magyar festészet első virágzása akkor kezdődött. A korszak, mely Világostól a koronázásig terjed, legszomo­­rubb volt három század időfolyamában , de a magyar festészet dicsősége ekkor született, mint fakadó szürkület után a piros hajnal. Jeles és hires festők tűntek fel egymás után s a művé­szetben a legkomolyabb törekvés uralkodott. A magyar festészetnek jellemvonása ezen időszak­ban a hazafiság volt. A magyar történeti festők korszaka ez. A magyar genre ekkor emelkedett maga­sabb művészi tökélyre.

Next