Pesti Hírlap, 1880. szeptember (2. évfolyam, 242-271. szám)
1880-09-11 / 252. szám
á saival, ízlésével, életmódjával, és tanulmányozzuk mindazon iparcikkeket, melyeket s amineket azok előszeretettel vesznek s használnak, így azután tájékozva volna a magyar iparos, hogy mit kell csinálnia, s miképen kell gyártmányainak kinézniük, ha erős fogyasztásra akar számítani természetes piacainkon. Egy budapesti keleti iparkiállítás, ha az ipar terén gyakorlati hasznot akar elérni, csak ezt a célt tűzheti maga elé : felvilágosítani iparosainkat a balkánfélszigeti szükségletek iránt. S épen azért, mert a létező kiállítás célja minden más lehet, csak ez nem, a vállalkozást gazdasági szempontból elhibázottnak tartjuk, és pedig annyival inkább, mert műiparunk nincs, melyet megnemesíthetne. Mondjanak le az iparmozgalom vezérei a külföld majmolásáról, vessenek számot a gyakorlati élet tényleges szükségeivel, s el nem kedvetlenedve az e téren tett első lépés elhibázottsága által, igyekezzenek minél előbb egy balkánfélszigeti kiállítást létrehozni. Közös minisztertanács fog e hó 20-án a király elnöklete alatt Budapesten tartatni. A közös miniszterek és valószínüleg Taaffe gróf osztrák miniszterelnök is 17-én érkeznek ide ; ugyanekkorra várják haza Ostendéből Tiszát. 18 és 19-én közös miniszteri értekezletek lesznek, melyeknek tárgyát a delegációk elé terjesztendő 1881. évi közös költségvetés fogja képezni. E költségvetés azután a 20-án tartandó közös minisztertanácsban fog véglegesen megállapíttatni. Az október közepére egybehívandó delegációk elé igen érdekes vöröskönyv is fog terjesztetni. Az osztrák birodalmi tanács hír szerint okt. 20-án fog megnyittatni. A horvát belügyi reform. A horvát pénzügyi bizottságnak e hó 6ikán tartott üléséről, melybenZsivkovics belügyi osztályfőnök a horvát belkormányzat reformjának programmját terjeszti elő, s melyről röviden mi is megemlékeztünk, a Nav. Nov. bizalmas kézből a következő tudósítást közli. M i h a 1 o- V i s bizottsági tag kijelente, hogy ő, mint ez iránt egy izben már nyilatkozott, nem fogadhatja el a budgetet, ha a kormány nem foganatosít oly reformokat melyek tetemesebb megtakarításokat tesznek lehetségessé beruházási célokra, és ha nem terjeszt elő az úthálózatot és az annak kiépítésére szükséges eszközöket, illetőleg kész terveket. Ennek folytán ismételve azon kérdést intézte a kormányhoz, mely reformokat szándékozik végrehajtani és mennyire haladt az úthálózat ügye? Z s i t k o v ics erre előterjesztő a kormány programmját. A kormány mindenekelőtt fel akarja menteni a községeket a rájuk ruházott teendők óriási terhe alól és azért el akarják tőlük venni az adóügyek kezelését. Ezt vagy egyetértőleg a magyar kormánynyal a törvény megváltoztatása útján szándékozik elérni, mely törvény a községekre ruházza az adóügyek kezelését, vagy akképen, hogy a községeknél külön közegeket alkalmaz, melyek a községek segélyével az adóügyet kezelni lesznek hivatva. Ha a közegek jelenlegi túl nagy hatásköret megtette. Ez „Faust“, s ennek megirása volt Gounod aranykora. „Philemon és Baucis“ közvetlenül „Faust“ után következett s mégis alig ismerünk rá, hogy egy szerzőtől van. Dallamaiból a jellemzetesség és a bevégzettség hiányzik, hangszerelése is pongyola, — látszik az egészen, hogy egy rövid év munkája. — Ennyi idő alatt készítő Gounod e kis operát, a „Faust“ sikerei által föllelkesített Carvalho , a théatre Lyrique igazgatója fölszólítására. A hatvanas évek elején nagy tetszés közt adatott először Párisban, mi jórészt még „Faust“ utóhatásának köszönhető. E tetszés ösztönözte Gounod-t új munkásságra, melynek szüleménye volt „Mireille“, „Romeo és Julia“ s „Cinq Mars“, melyek több- kevesebb sikert arattak. Gounod mint zeneszerző nem kiváló barátja a stylszerűségnek, önálló irányt nem tudott magának teremteni. A francia és olasz iskola kedves behízelgő dallamossága nála az alap, mely mellé a többi zeneszerzők előnyeiből sok szerencsével vegyít és kapcsol még egyetmást. Másik előnye finom könnyed hangszerelése, mely azonban sokszor csábítja őt pongyolaságra, mint épen „Philemon és Baucis“-ban is. A közjátékbeli bacchans kar, melytől mesteri hangszerelést, szenvedélyes ritmussi szökelléseket vártunk, igen megcsalt várakozásunkban. Hogy e dalművét nem a legnagyobb szeretettel dolgozta, mutatja azon sok üres rész és zenei közhely, melyekkel a rövid dalmű bővelkedik. „Faust“ szerzője azonban ebben sem tagadta meg magát, szép és nemes részleteket is hallunk e dalműben, melynek fő jellemvonása a mélység nélküli könnyed irály, kellemes szorittatik, és természetes rendeltetésüknek vissszaadatnak, akkor nem is kell oly nagy területtel birarok és könnyen kikerekithetők. Ennek következtében természetesen nagyobb hatáskör hárul a politikai hatóságokra, melyek épen azért nem is tarthatók fenn jelenlegi állapotukban s azért a kormány az első fokú politikai hatóságokat szaporítani kivánja, hogy a nép által könnyebben hozzáférhetők legyenek, ahhoz közelebb is essenek. Az alispánságok, vagyis a politikai kerületek felett ott állanának a megyék, melyek a központi kormányzattól vállalnának át némely teendőt. Ezen után, a kormány nézete szerint, el lesz érhető a decentralizáció és a közigazgatás közvetlenebb és olcsóbb lehet. A megyék száma takarékossági szempontból lehetőleg kicsiny lesz, úgy hogy ugyanannyi törvényszék fogna felállíttatni, ahány megyei hatóság lesz, melyek természetesen ugyanegy székhelylyel bírnának. Hasonlóképen összpontosíttatnának egy helyen a kerületi a hivatalok, noha a törvénykezési és közigazgatási ügyek ezentúl is különválasztva kezeltetnének. A kormány számítása szerint ezen reformok által tetemes megtakarítás lesz, főleg a községek javára, elérhető. Hogy a kormány a reformok foganatosítását eddig még nem kezdette meg, annak egyedüli oka azon körülményben rejlik, mert a kormány mindenekelőtt a határőrvidék bekebelezését akarja foganatosítani és csak azután akarja az ekként egyesített egész országot a jelzett módon reorganizálni. A bizottság a belügyi osztályfőnök e nyilatkozatait élénk megelégedéssel vette tudomásul. A lőcsei kerület Marjássy Sándor helyébe, ki pénzügyi tanácsosnak lett kinevezve, Gogelmeyer József lőcsei törvényszéki bírót szándékozik országgyűlési képviselőnek megválasztani. A marosvásárhelyi választókerületben a kormánypárt jelöltje Kemény Domokos báró, a pártonkívülieké Filep Albert tanfelügyelő ; az utóbbi győzelme valószínű. A hivatalos lap mai száma hozza a Ludovika Akadémia új hadapródjainak kinevezését. A kormány a jövő ülésszak elején — mint félhivatalosan jelentik, — az államrendőrség szervezése iránt törvényjavaslatot fog a képviselőház elé terjeszteni. E törvényjavaslat értelmében az erdélyi és horvátországi csendőrség mintájára egész Magyarországon egy, szolgálati tekintetben a honvédelmi miniszternek alárendelt rendőrtestület fog felállíttatni, melynek feladata lesz országszerte a közbiztonsági szolgálatot végezni. Miután a magyarországi összes csendőrség számára megkívántató iskolázott személyzet nincs meg, e csendőrség fokozatosan fog egyik kerületből a másikba átterjesztetni olyformán, hogy az egyes csendőrségi területek a jelenlegi honvédségi kerületek területeinek megfelelően fognak kikerekíttetni. Az 1. kerületet a parancsnokság Kolozsvártt, — Erdély, a II. kerületet, parancsnoksági székhely Szeged, Bács, Temes,Torontál, Krassó, Szörény, Csanád és Csongrád megyék fogják képezni. Az utóbbi (II.) kerületben az államrendőrség, illetve a csendőrség már 1881. január 1-én életbe fog lépni. Hogy a csendőrség számára elegendő anyag nyeressék, a képviselőház elé egy törvényjavaslat fog terjesztetni, mely meghatározza azokat a módozatokat, melyek mellett a sorköteles legénység a honvédhadsereg helyett a csendőrségi testületbe fog besoroztatni; e törvényjavaslat értelmében a csendőrségnél töltött szolgálatidő a hadköteleseknek kétszeresen fog beszámíttatni. A magyarországi öt egyházkerület konventje e hó 13-án fog összeülni Budapesten, báró Vay Miklós , legidősb főgondnok úr elnöklete alatt. A tervezett zsinat, mint az egyházi törvényhozás egyehangzású dallamokkal. Jellemző zenére nem törekszik, Jupiter áriáit ép úgy elénekelhetné Mercutio, mint Baucis koloratúrfutamait egy párisi szobaesens. Zeneileg szerencsésen egyedül Vulkán alakja van festve, bár ez is nélkülözi azon kedves humort, mely pl. Mozartnál elönti Papageno vagy Leporello alakjait. Egyszóval kiváló sikert nem lehet várni e kis dalműtől, de azt hisszük, hogy közönségünknek mégis fog tetszeni, miután kedvenc zeneszerzőjének egyes hibáit szívesen elnézi előnyei mellett. Az operához hozzá csatolt kis ballet „R o c o c o“ címet viseli öt zeneszerző műve, kik között Lisztet most üdvözölhetjük először színpadi zeneszerző gyanánt. Hogy nem jutott volna elég előkelő társaságba, nem lehetne mondani, XIII. Lajos király „Gavotte“-ja, Weber rendkívül kedves „Felhívás keringőre“ című munkája, Delibes a tánczene legújabb és legszerencsésebb művelőjének egy rövidebb kis dolgozata, Boccherini finom zenéjű menüetteje képezik azon egyveleget, melyre a mese nélküli ballet készült. Teljes ellentéte e ballet mindazon kiállhatatlan cirkusi lármának, melyet jóformán minden operában elég szerencsétlenek vagyunk hallhatni, s azon akrobata mutatványoknak, melyeket férfi és női táncosok szoktak újabban bemutatni. Csupa kecs és finomság, szép csoportozatok, plasztikus és elmés táncok képezik alkatrészeit, vegyítve némi szolid erőmutatványokkal, melyek azonban újabban elkerülhetlenek minden hallétben. De legalább ezeket a színészet kívánalmai korlátozzák kellőleg. Hiszszük, hogy e kis ballett nagy tetszésre fog találni úgy zenéjét, mint táncát illetőleg. HEGEDŰS. R .’x ' . PESTI HÍRLAP 1880. szeptember II. dali orgánuma előkészítésének tárgyában ez már a harmadik konvent, melynek képviselő tagjai, az előbbi 3 év leteltével, most már újabb választás által nyerték megbízatásukat. Fontos teendők várnak a megoldásra s a konventgyűlés igen érdekesnek ígérkezik. A bizottságok ma vagy holnap kezdik meg munkálkodásukat, így ama bizottság, mely a zsinati előmunkálatok egyházi szervezetére vonatkozó s utólagosan beterjesztett egyházkerületi észrevételek összeállítása s a különbözetek kitüntetésére lett még Debrecenben meghiva, Beöthy Zsigmond elnöklete alatt, mint halljuk, ma már megkezdő működését. A hadgyakorlatok áldozatai. A galíciai hadgyakorlatok meggyőzhették a királyt, hogy katonáink jó hadvezetés mellett helyt fognak állani bármely hatalom támadója ellen, mert a hadmozdulatokat serényen, ügyesen hajtják végre, a fáradalmakat nagyrészt edzett testtel, erős lélekkel, kitartóan tűrik s lelkükben ott lakik a legszebb katonai erény, az önérzet és lelkesülés. De meggyőződhetett a király arról is, hogy az egészségügyi szolgálat hadseregünknél nem a legjobb lábon áll. Az orvosok nem válogatják össze a hadkötelezett újoncok közül elég lelkiismeretesen a hadi szolgálatra alkalmasokat, s nem ellenőrzik elég gonddal a rájuk bízott csapatok egészségi állapotát, — nem figyelnek a legénység életmódjára, — nem vizsgálják meg az élelmezést. Így történik aztán, hogy a csapatokban folyvást sok a maródi, egyszerű fegyvergyakorlat sok legénynek kimeríti erejét, a menetgyakorlatból sok kidúl s nagyobb hadgyakorlat esetén megdöbbentő a harcképtelenek száma. Galíciában, a levelezők tudósítása szerint, a működő zászlóaljak egyharmada ápolásra szorult, a szegények ájultan roskadtak össze, néhányan a napszúrástól meghaltak. Borzasztó ennyi áldozat, ha nem ellenség okozza. Nem vagyunk előítéletesek s nem okoljuk az összpontosított hadtest parancsnokát e veszteségekért. Lehet, hogy az ő dispoziciói megfeleltek a legénység átlagos erejének s az általa kitűzött feladat ily erőkkel nem volt kivihetetlennek mondható. Háború idején a hadvezér a sereg létszámához méri terveit, de feltételezi, hogy a létező erőkre bizton számíthat, különben terve mit se ér. Ahogy azonban a legénységgel ma bánnak a hadseregnél, ahogy erejét ma táplálják, teste épségéről ma gondoskodnak — háború idején az erők egy része számba se jöhet. Erőtetett meneteket hosszabb időn át, erősb időszaki és éghajlati behatásokat, testi fáradalmat, melylyel a harcolás jár, csapataink ily viszonyok közt alig bírnak ki. Ami Galíciában egyszerű játékcsaták alatt megtörtént, az komoly harcok alatt nagyobb mérvben is megtörténhet. Láttuk Boszniában, hol a broodszerajevói előnyomulás alatt a legénység erőveszteségét nem az ellenfél, de a testi kimerülés okozta. Ily tapasztalatok után aggódva nézünk a legközelebbi hadjárat elé, mert tudjuk, hogy a rosz conditióban tartott sereg, ha szellemére csupa hősökből áll is, sokra nem képes és önmagát győzi le még nálánál gyengébb létszámú ellenséggel szemben is. A hadsereg taktikai reformjáért az adózó nép a lehető legnagyobb áldozatokat hozta. Elláttuk a gyalogságot új lőfegyverekkel, a lovasságot új ruházattal, új escadronokkal, a tüzérséget új ágyúkkal. De ezt a sok új és drága csataszerszámot embererőnek kell mozgatni, használni, gazdálkodjanak hát jól, jobban mint eddig, az embererővel. Kívánjuk, hogy reformálják mielőbb az egészségügyi szolgálatot. Nem elég, ha katonai kórházainkat tartják jó karban s a betegeket látják el a gyógytudomány áldásaival. Terjeszszék ki ezt a gondoskodást az egészségekre is. Válogassák meg jobban a hadseregbe felveendőket, ellenőrizzék a legénységet gondosabban úgy a helyőrségi, mint a tábori szolgálat alatt egészség dolgában, legyen gondjuk erőteljes jó táplálékra, bánjanak a legénységgel humánusabban, egyeztessék meg a szigort és fegyelmet az észszerűséggel és méltányossággal. Az ember, ha egyenruhát ölt is magára s katona lesz, ezért még nem szűnik meg ember lenni. Ahogy ma áll a dolog, a katona nálunk csak akkor megy ismét emberszámba, mikor maródivá lett.