Pesti Hírlap, 1880. szeptember (2. évfolyam, 242-271. szám)

1880-09-12 / 253. szám

1880. szeptember 12. PESTI HÍRLAP , KÖZGAZDASÁG. Felkérjük vidéki levelezőinket s la­­punk t. barátait, hogy a gazdasági élet terén felmerülő minden mozzanatról gyor­san értesíteni szíveskedjenek lapunkat. Iparunk szervezéséről. (6.) Az ipar- és kereskedelemnek, gazdaságunk ezen legelmaradottabb, s épen azért az állami gondo­zásra leginkább utalt két ágának leghivatottabb kép­viselői, az ipar- és kereskedelmi kamarák a mai napon gyűltek egybe egyetemes kamarai ülésre, hogy gazda­sági életünk legfőbb intézőinek elmondhassák ők, a legközvetlenebbül érdekeltek, minő akadályok azok melyek iparunk fejlődésének, virulásának útjában állanak. Mert elvitázhatlan tény, hogy amúgy is zsenge iparunk a visszafelé való fejlődés stádiumában van, s hogy az a feltétlen iparszabadságnak proclamálása óta sem külterjesen, számszerűleg nem növekedett, minőség tekintetében pedig határozott hanyatlást mutat. Pedig ha valahol a világon, úgy nálunk a dolgok ezen állása nemcsak gazdasági baj, ha egyene­sen nemzeti veszedelem , mert virágzó ipar nemzet­gazdaságunk teljességének, s ez ismét politikai függet­lenségünknek elengedhet­len feltétele. És nekünk, ha a világverseny terén a legyőzetés veszélyének kitéve lenni nem akarunk, nemcsak a nyu­gati nemzetek rohamos haladásával kell lépést tarta­nunk, hanem századok mulasztásai is helyre pótlandók, a­mi úgy aligha fog sikerülni, ha akkor, midőn önsor­sunkról végre rendelkezhetünk, a múlt vívmányainak pusztulását is egykedvűen szemléljük. A baj tehát meg­van, s a közhangulat pressziója alatt a kormány végre annak sajnálására gondol, s nagyon ügyetlen orvosnak kellene lennie, ha a gyógyítást nem a baj okának fürkészésével kezdené. Egész seregére a kérdéseknek kér felvilágosítást a gazdasági ministérium, s úgy hiszszük, hogy a sajtó­nak is nemcsak joga, hanem határozott kötelessége főleg az elvi kérdések tisztázásához hozzájárulni. S ez elvi kérdések közt első az iparszabadságá­nak kérdése, melynek helyes vagy helytelen felfogása, s e felfogásnak megfelelő alkalmazásától függ, ha nem is minden, de nagyon sok hibának orvoslása. Mi magyarok egy­általán hajlandók vagyunk a szabadságot túlzott értelemben venni, s rendesen a meg­kötöttség, a mástól való függés teljes ellentétének tart­juk, a­mi pedig korán sem szabadság, hanem féktelen­ség, így az ipar terén is. Midőn iparunk rendezéséről szó volt, igyekeztünk a céhrendszertől szabadulni, mert nagyon helyesen, egy magát túlélt, a haladás útjában álló intézménynek tartottuk azt. Felszabadítottuk az ipart s midőn ke­rülni akartuk azt, hogy az iparüzhetésre való képe­sítés azoktól függjön, kik a belépő új iparosban versenytársat láttak, — ami a céhrendszer lényege — a másik végletbe estünk, s kinyilatkoztattuk, hogy az ipar űzéséhez nem kell képesítés , mert ipart űzhet minden jóravaló ember, a­nélkül, hogy azt va­laha tanulta volna; az erőket akartuk felfrissíteni, s elborítottuk a megnyitott pályát sekély­ességekkel, jó magukkal tehetetlen elemekkel, melyek az eddigi ni­­veaut nemhogy emelték volna, de nagyon is leszállí­tották. De hogyan is lehetne máskép , az ipar is egy szerves tagja a gazdaságnak, mely csak kellően szer­vezve életképes, pedig midőn mi a céheket szétrobban­tottuk, nem gondoskodtunk más szervezetről, hanem teljes rendezetlenségében, a pusztítást mindig követő zűrzavarban hagytuk azt. Nézetünk szerint a legtöbb baj e kérdésből fakad. Egy azonban kétségtelen, s ez az, hogy a jelenlegi állapotok mellett egy erőteljes, a jövőben versenyképes ipar s ifjúság utánképzése le­hetetlen. Mert hogyan képezzen ki tökéletes iparost az, kinek más jogcíme nincs amaz iparűzéséhez, minthogy teljes körű honpolgár, s hogyan oktasson esetleg ho­gyan kényszeresen a tanulásra még az iparához értő mester is akkor, midőn minden fegyelem teljesen hiányzik. Vannak sokan, kik azt mondják, hogy ez okon az iparszabadság megszorítása nem szükséges, mert a mai kornak épen e tekintetben haladása az, hogy a gyakorlati képzést nélkülözhetővé teszik az iskolák, az elmélet; tessék az iparos ifjakat az iskolában s ne a műhelyben oktatni. Ez igen szép felfogás, de egy csep­pet sem praktikus, mert feledi azt, hogy nálunk épen azért lesz valaki iparos, mert az élet s az iskola köve­telménye összeütközik, az élet a kereset terére paran­csolja a 12 éves fiút, s bármint vonzódik az iskolához, az életszükségletei feltétlenek, ezeknek tehát engedel­meskedni elsőrendű kötelesség. S ha valaki beismeri azt, pedig a mi viszonyaink között be kell ismerni, hogy az elméleti képzés hiányos, mert csak mellékesen, ismétlő iskolákban nyújtatik, annak minden módon elő kell mozdítani a gyakorlati képzés lehetőségét. S ha ezek más ok nem parancsolná­­ is, hogy az ipar szerveztessék, ez egy ok feltétlenül­­ megköveteli , s ez egy ok minden ok. Mert itt iparunk jövőjéről van szó, melyért a­­ jelennek még nyűgöket is megtűrni szent kötelessége. És mi valóban nem értjük, miért volna az ipar­­ szervezése, esetleg kényszer­eszközök által is, épen a szabadság megtagadása , hiszen a szabadság a rendet, az organizációt nemcsak megtűri, de sőt követeli. Nagyon hibásnak tartjuk azon felfogást, hogy az ipartá­sulatok imperatív behozatala egyenlő a céhrend -­­ szer visszaállításával. Azt mondják, hogy a kényszertársulás kimondá­sával kiszolgáltatjuk a társulaton kívül álló, esetleg képzettebb elemeket azok enykényének, kik minden belépőben egy versenytársat látván, amazok belépését megakadályozzák, egészen úgy, mint a céhek elmúlt napjaiban. Mi ezen állítást tagadásba merjük venni, mert tudunk képzelni oly társulatokat, a­melyekbe való fel­vétel nem a társulati tagok kegyétől, hanem a törvény­ben meghatározott, tehát egy, az értékeit társulati tagok felett magasan álló hatalom által megállapított feltételek­től függ. S ezt tartjuk mi azon közvetítő közép­útnak, s mely mindkét véglettől egyaránt távol állva, a nehéz­­ probléma megoldásának egyedül helyes módja. Mert sértetlenül meg lesz óva az ipar szabadsá­gának eszméje, melynek megvalósítására az emberiség nem azért tört annyi századon át, hogy ismét vissza­térjen a céhrendszerhez , s elég lett téve a világrend ama törvényének hogy a­mi itt e földön élni és hatha­­­­tósan működni akar, azt csak természetének megfelelő szervezet mellett és szervezet által teheti. Iparunk további hanyatlásának megakadályozása és a jövő fejlődés érdekében követelhetjük tehát az ipar szervezését, s ha e szervezkedés az érdekeltek ön­kényére bizva nem történik meg, alkalmazni kell az ál­lamhatalomnak azon eszközt, melylyel a kormány fér­fiak úgyis ritkán valósítanak meg üdvöst : a kény­­­szert ! — Budapesti gabonatőzsde, szept. 11. Búzában a kínálat ma gyenge maradt, a kereslet élénk volt, a­mi kínálva volt az gyorsan elkelt, így a forga­lom 5—10 kmnyi áremelkedés mellett 12,000 métermá­zsára megy. Egyéb gabonanemekben az irányzat csen­des s csak kevés köttetett, nagyrészt az állomásokon való átvételre. Határidőre az irányzat szilárd, búza őszre 5—TVa krral, tengeri 3Va krral magasabb. — A mai napon történt vásárlások közül következő kötések jutottak tudomásunkra : — Búza, tiszavidéki 200 mm. 70 kis 11 frt 57ll2 kr, 200 mm. 80 kis 11 frt 50 kr, 200 mm. 78.5 kis 11 frt 35 kr, 200 mm. 77.2 kis 11 frt 30 kr, 600 mm. 77 kis és 300 ram. 76 5 kis 11 frt 20 kr, 300 mm. 75.8 kis 11 frt, 200 mm. 76.2 kis 11 frt 25 kr, 300 mm. 76 kis 11 frt 20 kr., 800 mm. 71 kis 10 frt 75 kr, fehérvári 1000 mm. 76 kis 11 frt 20 kr, 3 J0 mm. 76 kis 10 frt 97V, kr, pestvidéki 900 mm. 78.5 kis 11 frt 35 kr, 300 mm. 78.6 kis 11 frt 15 kr,400 mm. 77 kis 11 frt 10 kr, 100 mm. 77 kis 11 frt 19 kr, 750 mm. 75.6 kis 11 frt 10 kr, 500 mm. 75.5 kis és 300 ram. 71 kis 11 frt 5 kr, bánáti 100 mm. 76.5 kis 11 frt 10 kr, 100 mm. 79 kis 11 frt 35 kr, becskereki 800 mm. 76 5 kis 11 frt 25 kr, északi 250 mm. 78 kis 11 frt 22 k/1 kr, 400 mm. 78 kis 11 frt 5 kr, 100 mm. 77 kis 11 frt 10 kr, oláh 800 mm. 76 kis és 400 mm. 75.7 kis 9 frt 621/2 kr, somogyi 300 mm. 77 kis 10 frt 80 kr. — Szokványbuza őszre 10.47 pénz, 10 52 áru, tavaszra 10.65 pénz, 10.70 ára. — Zab őszre 5.75 pénz, 5.80 áru, tavaszra 5.95 pénz, 6.— áru. — Ku­korica máj.—júniusra 1881. 5.68 pénz, 5.72 áru. — Káposzta-repce szeptember— októberre 13 pénz, 132/s áru. — Bécsi gabonatőzsde, szept. 11. (Távirati tudósítás.) Búza 10.60.—10.65, tavaszra —.— —.—, őszre 10.50—10.52;rozs magyar 9 60—10.10; zab—, tavaszra 6.20—6.25, őszre 6.25—6.30; merkantil 6.65—6.85, tengeri május-júniusra 6.10—6.12, kész áru régi 8 40—8.60, uj —.— —.—; repceolaj kész áru 34.25—34.75, szept.—decemberre 34.50—34.75 , szesz Kész áru 33.25—33.50. — Budapesti lisztüzlet. (A „P. H.“ ered. tud.) Különös változást az üzletben nem jelezhetünk ; valamivel élénkült ugyan a hangulat, amennyiben több megrendelés érkezett, mint az előbb múlt héten, minek jelentőségét fokozza az is, hogy a múlt izraelita ünne­pek alatt a forgalom csak gyenge volt. Cseh- és Mor­vaországnak indíttattak nagyobb küldemények, a kivitel ellenben Angol-­s Németország felé csak egyes kisebb tételekre szorul, és ezek is csak nyomott árakon adat­tak el. Fehér lisztek az említett élénkülés dacára ismét kevéssel alábbszálltak és ennek következtében a kivi­teli üzlet javulni fog; a barna lisztek árai azonban mindamellett, hogy ebbeli készletek majdnem teljesen hiányzanak, értesítésünk közvetlen zárása előtt mégis 70—80 krrsi imázsánkint hanyatlottak. Legújabban kö­vetkező árak jegyeztetnek. 0 128 4 567 20.70, 20.­, 19.50 19.—, 18.60, 18.—, 17.50, 16.70 8 __8*/­ 8* 8/4____9______ 15.20, 12.80 9.80 8.— dara 21.49, korpa 4.20—4.60 mmázsánkint. — Sertésvásári jelentés. Budapest, K­ő­b­á­n­y­a, szept. 10. (I. magyar sertéshizlaló és előlegező részvénytársulat.) Vidéki hizlalók részéről nagy lévén az ajánlat, az árak a nagyobb forgalom da­cára is csökkkentek. Jegyzett árak : magyar válogatott sertés 220—280 k. 58—58 és fél kr. nem válogatott 57— 57 és fél kr. 160 — 220 k. 59—60 kr., vidéki sertés 58— 58 és fél kr; öreg 57 kr ; szerbiai 57 és fél—58 kr. kgkint tiszta súly mellett. — Takarmányárak: ten­geri 8 frt ; árpa 6.25 frt mmázsánkint készfizetéssel, a városi raktárakból. Helybeli állomány: szept. 3 á tól ma­radt 66,850 db, hozzáhajtatott Dél-Magyarországból hí­zott 4540 db, hizó 820 db, Szerbiából 720 db, Romá­niából 1030 db, magy. államvasuton 140 db, együtt 7250 db, összesen 74,100 db. Elhajtatott: Felső Magyarországba 450 db, Bécsbe 3080 db, Csehországba 700 db, Boden­­bachon át 2370 db, Ruttkán át 790 db, összekötő vas­úttal 30 db, helybeli fogyasztás 1620 db, kültelki 60 db, összesen 9090 db, marad állomány 65,010 db; a rész­­vényszállásokban 12,713 db van elhelyezve. Az egész­ségrendőri és transitó szállásokban van: szeptember 3-ától maradt 3726 db, hozzáhajtatott szerbiai 725 db, romániai 1038 db, együtt 1763 db, összesen 5489 db , ebből eladatott 1184 darab, marad állomány 4305 db és pedig 1105 db szerbiai és 3200 db romániai sertés. Az egészségrendőri szemle által eddig 882 db lett a fo­gyasztás alól kivonva és kiirtva. — A szeptember 6-iki drezdai vásáron 561 db magyar sertés volt, me­lyek 62 filléren keltek fél­igkint; eladatlan maradt 385 db. — Heti jelentés az ipar állásáról. Az ősz közeledte fordulatot adott több iparágnak, neveze­tesen a kályha, a pléh, a vaskályhák kelendősége nőtt. A gyümölcskivitel (kivált a szőlőé) kezdetét vette ; Svájcba és Németországba a kivitel tetemes. A kosár­­kötők munkája is meggyűlt ezzel, bár a kosarak egy jó része az illető vállalkozók által külföldről hozatik be. Budapest környékén elég jó szüretre van kilátás ; a szőlős gazdák a bognároknál készíttetik a hordókat. Ezek még a sörfőző gyárakból is kaptak megrende­léseket apróbb hordókra. A malmok teljes erővel dolgoznak.­­ Az iparügyi enqnete, melytől méltán oly sokat vár az ország iparos közönsége, ma délelőtt kezdette meg tárgyalásait az Akadémia-palotában. Az elnöki széket Kemény Gábor báró miniszter foglalta el. Ott voltak még a kormány részéről: Matlekovics Sándor államtitkár, Németh Imre és Keleti Károly min. tanácsosok, dr. H­e­r­­­c­h Károly és dr. S­c­h­n­i­e­r­e­r Gyula osztálytanácsosok. A budapesti keresked­­és iparka­mara részéről: Kochmeister Frigyes báró, R­á­t­h Károly, dr. Szvetenay Miklós, Jónás János, Csepreghy János és Müller Vilmos. Képviselve volt továbbá majdnem valamennyi vidéki kereskedelmi és iparkamra. A jelen­voltak száma mintegy 40-re tehető. Az elnöklő minisz­ter d. e. 10 órakor megnyitván az ülést, egész délelőtt élénk vita folyt a kitűnőbb kérdések elsejéről, az iparűzés korlátozásáról. Az es­quete a nyilvánosság mellőzésével, zárt ajtók mögött tartatik.­­ A budapest-zimonyi vasút iránya a­­m. kir. közm. és közlekedési minisztériumban megállapit­­tatván: — ez alkalommal egyszersmind a nevezett vo­nalom a megálló helyek is véglegesen meghatároztattak. — E megálló helyek a következő falvak és városokban fognak létesittetni: Soroksár, Taksony, Lacháza, A­p­a­j, K­u­n-S­z­t.-M­iklós, Nagyállás, Szabadszállás, Fülöpszállás, Csengőd, Ki­s-K­őrös, Vadkert, Halas, Kisszállás, P.-K­e­r­e­d­i­a , Szabadka, Csantavér, Topolya, Kishegyes, Verbász, Ó-K­ér, L­o­v­e, Kiszács és Újvidéken. — A számos völgyi vasúti földmunkálatok sebesen haladnak előre, szept. 1-én 120,001 köbméter, tehát több mint egy harmada az összes munkálatoknak készen volt. A hidak építésébe is belefogtak már. Egyelőre csak mozdonyokat kell beszerezni, minthogy kocsikat a magy állami vasutak igazgatósága ad kölcsön a társulatnak.­­ A kassai f­első felsőmagyarországi ki­viteli gőzmalom és olajgyár-részvénytársulat csőd­tömegéhez tartozó ingatlanok szeptember 30-án, miután az első kiírt árverés eredménytelen maradt, a 134,042 forintnyi becsáron alul is bíróilag el fognak árverez­­tetni. Ismeret­em selyemhernyókat hozott magá­val Széchenyi Béla gróf Khinából. Két fajtát akar meg­­honosítani : a cserszövöne­k-öt (Bombix Yama Mai), melynek petéi magyarbors nagy­ságúak, a teljesen kinőtt hernyó hossza 10—11 cm.; gubója 5 cm. hosszú és 3 cm. széles. Selyme zöldes­sárga és pompás finomságú; van többféle — e selyem­ből készült — kelme is kiállítva. E kelme aranyszálak­­kal van átszőve, ilyet — mint Girókuthy úr megjegyzé — még Magyarországban nem láttunk. — A másik selymér a bombiz mór­ — eperfa­­selymér — mely az előbbinél jóval kisebb, gubója sárga és fehér, de szintén nagyon finom. A belőle ké­szült kelme meglepő szépségű ; a kiállításban kék és piros színű kelmék is vannak. — VAs&rügy. A földmivelés-, ipar- és kereske­delemügyi m. kir. miniszter folyó évi 25,756. sz. alatt kelt rendeletével megengedte, hogy a Fejérmegye területén levő Kálóz községben a szeptember hó 27-ére eső országos vásár 1. évi október hó 5-én tar­­tassék meg. — Fizetésképtelenségek. A „Hitelezők egy­lete“ a következő csődöket teszi közzé : Neumann és Glück Budapest; Rozenberg Móric Budapest; Tuttmann Eva Cernovic, Stefanovics P. Helene Grocko. Vizát­líts szeptember 11-én. Budapest 2.24 m. N.­Becskerek 0.13 m. Pozsony 2.22 m. Eszék 2.41 m. Tokaj 0.00 m. Sziszek 0.70 m. Szolnok 0.03 m. Zimony 0.5 m. Szeged 1.45 m. Orsova 3.33 m.

Next