Pesti Hírlap, 1880. október (2. évfolyam, 272-302. szám)

1880-10-01 / 272. szám

1880. október 1. visszautasítottak s készebbeknek nyilatkoztak Dul­ignot felgyújtani vagy légbe röpitni, mint csornagorcoknak átengedni. Egy távirati tu­dósítás szerint már fel is gyújtották volna a szegény kis halászvárost és Antivariból látták volna a magasra felcsapódott lángok fényét, de ez még megerősítésre vár. Az ügyek e furcsa alakulása persze fur­csánál is furcsább hírekkel jár. Egyik forrás azt tartja, hogy a szultán a csillagjósok szavai szerint válaszol a nagyköveteknek s parancsol a miniszterekre, a másik szerint II. Abdul Hamid a keleti ügyben döntő biróul a német császárt szóbitá fel s birodalma sorsát ennek kezeire bizta, —■* harmadik szerint Montenegró kész lemondani Dulcignóról és beéri pénzbeli kárpótlással, — negyedik szerint a hatalmak szintén letettek a demonstráció eszméjéről, a flottát visszahívják s október 10-én új konfe­renciát tartanak Berlinben. Lám, mennyi va­riáns , legjobb, ha nyugodtan bevárjuk az ese­ményeket s nem szaporítjuk a variánsokat ta­lálgatással. Gladstone uram ilyen formán egy­másután lövi a bakokat, mert a flottademonstrá­ció az ő eszméje s ennek pórul járása az ő rovására történik. Sokkal nagyobb baj ennél, hogy a vallásos szempontokból követett ruszofi­­lizmus megcsalja nemcsak a vén Gladstonet, de egész Angliát. Oroszország az angol barátságot egyedül arra használja fel, hogy befolyását a portánál ismét biztosítsa s Angliát a keleti kér­désből előbb-utóbb kinullázhassa. így történt aztán, hogy Gladstone embere, Goeshen ur ma már lehetetlenné vált Stambulban, részint otromba fellépése, részint az orosz diplomaták áskálódá­­sai miatt s most hazahivatását kéri. Bekövetke­zett hát, mitől Beaconsfield mindig félt, hogy a porta Oroszország karjai közé vetette magát, — ebből pedig ugyancsak nincs haszna Angliának, se Európának. Ilyet mutat az angol külpolitika tükre Gladstonenak. Hát a belpolitika ? Ez aztán még szomorúbb. Az ír mozgalmak tettlegességekre fajulnak, a bérlők a földbirtokos élete ellen tör­nek a bérlet drágasága miatt; minap nyílt ut­cán hat lövéssel ledurranták Mounthmorris lor­dot, ki a bérletből nem akart engedni. Az ag­rárius párt forradalmat akar s hozzá csatlako­zott az ultra-protestáns és orangista elem is. Holnap minisztertanács lesz, melyen Anglia kor­mánya ezuttal leghelyesebben tenné, ha külpo­litikai kalandok szövése helyett az ir agrar kér­dést oldaná meg. FŐVÁROSI ÜGYEK. — A g­y a p­­­u-u­tcai német szín­ház ügyében beadott felebbezésre Gerlóczy Károly alpolgármester nagyterjedelmű s gondosan készített je­lentést adott be. Mindenekelőtt hangsúlyozza, hogy ön­kormányzat körében hozott határozat ellen felebbezés­­nek helye nincs, a­mint azt a belügyminiszter is elis­merte. A folyamodó bank azt állítja, hogy a törvény­­hatósági bizottság közgyűlése beadott folyamodásának érdemleges elintézése nem volt illetékes, mert folyamo­dásában nem új színház nyithatása, hanem egy már fennálló színházban szini előadások tarthatására kért engedést. A folyamodó bank­ nézete azonban teljesen téves, mert a gyapjú-utcai német színház nyitására adott és csak 10 évre szóló koncesszió időtartama le­járván, a színház nem létezőnek tekintendő és az ügy egészen újból tárgyalandó. Egyébiránt azt, hogy maga a folyamodó bank sem volt eddig ebben a nézetben, világo­an igazolja­­. évi 38.033. tan.­szám alatt beadott folyamodása, melyben maga kéri, hogy az a tanács ré­széről a közgyűlés elé terjeszte­sék s folyamodó bank csak most a közgyűlés részéről történt elutasítása után kezdi vitatni azt, hogy ez ügyben a határozat megho­zatalára a fővárosi rendőrség lett volna illetékes, mely hatósághoz pedig ő kérelmével tényleg nem is fordult. Hogy a közgyűlés a harmadik kérvényt nem tárgyalta, annak maga a bank volt oka, mivel azt későn adta be. A közgyűlés lefolyása teljesen correct volt, mint azt a ,P. Lt.“ is elismerte, így te­tt a felebbezés alaki ki­fogásai teljesen alaptalanok. De époly hibásak a tár­gyi tekintetben felhozott panaszpontok is. Azt hozza fel tudniillik, hogy ipart űzni minden polgárnak sza­badságában áll. De tudvalevőleg a szinház hivatalos rendeletek folytán nem tekintetik iparnak s maga a folyamodó sem fordult az első fokú iparhatósághoz, sőt utólag a fővárosi rendőrség hatásköréhez gondolja tartozónak az ü­gyet, mely pedig szintén nem iparható­ság. Álltja a bank, hogy az engedély megtagadása sérti a tulajdonjogot, de ez állítás is alaptalan, mert a hatóság senkit sem biztosított arról, hogy az ezelőtt 10 évvel megadott engedély meg fog hosszabbittatni s a jelen határozat nem gátolja meg a bankot, hogy épü­­letét más célokra használhassa. „Végül — mondja a jelentés — a folyamodó bank által a társadalmi és po­litikai szempomokból felhozott indokok cáfolásába bo­­­­rsátkoznom nem lehet feladatom, s azokra mindössze­­ is csak azt kívánom megjegyezni, hogy annak m­egíté­zésére, hogy­ a főváros törvényhatósága a magyar nem-­­­zetiség és kultúra érdekében mit tart jónak és célsze­rűnek, egy bécsi intézet legkevésbbé sem lehet hivatva. Ezeket tartottam szükségesnek a folyamodó bank által i­s­folyó évi 601. számú közgyűlési határozat ellen úgy v­alaki, mint tárgyi tekintetben felhozott több kifogások és érvekre vonatkozólag felhozni s hivatkozva az álta­lam lehető részletességgel elmondottakra, azzal a véle­ménynyel zárom be fölterjesztésemet, hogy a folyamodó bank által megtámadott folyó éri 601. számú köz­gyűlési határozatot, miután annak megsemmisítésére akár alaki , akár pedig tárgyi tekin­e­tb­ű indok egyátalán fenn nem forog, tudomásul veszi, és az ez­­ ellen a Bécsben székelő osztrák központi földhitel­­­bank által beadott folyamodványt elutasítani méltóz-­­­tassék.“ A hadmentességi díjról­­ szóló törvény értelmében a főv. tanács a díjfizetésre­­ kötelezettekkel tudatja, hogy az adófelügyelő az 1879-iki , hadmentességi díj kivetésével elkészült és az egyénen­­­­kinti kimutatás október hó­tétől bezárólag 11-ikéig,­­ tehát nyolc napon át közszemlére fog kitétetni minden­­ nütt a kerületi adóhivatalokban a számviteli helyisége­i ben, reggel 8 órától déli 12 óráig. Ezen idő alatt a­­ lajstromokat mindenki megvizsgálhatja s ha magára nézve sérelmesnek, igazságtalannak találja, a kivetés ellen a felebbezést október 12-től 26-ikáig benyújthatja a főv. adófelügyelőnél (­vámház-palota s. em) Meg­jegyzendő, hogy első végzésnek mindig a kivetés vé­tetik , tehát a felebbezés felett 2-ed fokúlag a köz­igazgatási bizottság ítél. Két egyenlő végzés ellen nem lehet felebbezni. Eltérő végzéseknél a III. fokú feleb­bezést a pénzügyminisztérium intézi el, egyetértésben a honvédelmi miniszterrel. — A német színház tárgyában a felleb­­­­bezés és kisérő vélemény ma küldetett fel a polgármes­­­­teri hivatal által a belügyminisztériumhoz. Hírlik, hogy­­ a belügyminiszter, ki már­is kellően informálva van a kérdésről, ítéletét a legközelebbi napokban leküldi, hogy " a német színház mellett a Teréz és Lipótvárosban ki­­s fejlett agitatió, mely által a polgárok egyetértése mes­­terséges után megzavartatik, egy csapásra véget érjen. A fellebbezést kísérő, polgármesteri véleményből egy érdekes argumentum méltó a legszélesebb körök figyelmére. A fellebbező, hogy bebizonyítsa, mikép a közgyűlés a határozat­hozatalánál pressió alatt állott, csatolta az „Egyetértés“ és „Függetlenség “ illető szá­mait. Erre a polgármester, annak bizonyítására, hogy a karzat részéről a pressió hiányzott, csatolta a „Pester Lloyd“ illető számát, melyben a rend szabályossága s a közgyűlés méltóságos lefolyása van kiemelve.­­ A kálvintérre a közmunkatanács a szabályozás befejezte után azonnal árucsarno­­k­o­t kíván állítani, a­mire már külön hely is van ki­jelölve. A fővároshoz intézett átirat szerint e tervet a k. m. tanács saját költségén valósítja, ha a főváros nem volna rá hajlandó. Az átiratot véleményezés végett a vásárterek rendezésére kiküldött bizottsághoz utasí­totta, mely azt a véleményt adta, hogy az árucsarnok ott, ha kisebb mérvű lenne is, elrontaná a felállítandó szökőkút hatását.­­ Azon fontos hír érkezik a fővárostól, hogy a tanács elhatározta a közvágóhídi kis­kapu nyitvahagyását. A­kik tudják, hogy e kapu miatt a mészárosmesterek és marhakereskedők közt hónapokkal ezelőtt egész kis zendülés ütött ki, s a fővárosi közgyűlésen igen hosszú és heves vitát idézett elő a kérdés, azok méltányolni fogják a hírt és elismeréssel adóznak a tanácsnak sza­badelvű intézkedéséért.­­ A temetőben számos síremlék oly rozzant és düledező állapotban van, hogy veszélyez­tetve van a halottak napján ájtatoskodó közönség biz­tonsága. A tanács felhívta az illető feleket, hogy okt. 25-ig gondoskodjanak a megerősítéséről, valamint a kijelölt parcellán a sírkövek elhordatásáról, — mert máskép a temető alap javára e sírkövek el fognak adatni. — Összehasonlító­­statisz­tika. Folyó évi szeptember hó 12-kétől 18-ikáig gerjedő héten Budapesten élve született 253 gyermek, meghalt 217 egyén, Pozsonyban szül. 32, meghhalt 33, Debrecenben született 34, meghalt 38, Kecskeméten szül. 35, megh. 40, Temesvárott szül. 21, m­egh. 21, Aradon szül. 20, megh. 29, Nagyváradon sz. 34, megh 18, Székesfehérvárott szül. 26, megh. 11, Kassán szül. 15, megh. 16 egyén. PESTI HÍRLAP EGYLETEK és INTÉZETEK. — A női ipar­egyletből. Az országos női ipar­egylet tegnap tartott választmányi gyűlésén bejelentetett, hogy az uj női ipariskolának hetv­enegy rendes és ötvennégy rend­kívüli, összesen tehát százhuszo­nöt növen­déke van. Ezen gyűlésen szerveztetett egyszersmind a tanári kar is, valamint intézkedés létetett a tanoda taneszközeinek beszerzése tárgyában. Ugyanezen gyű­lésből bizottmány küldetett ki azon célból, jelölj­e ki a nők számára hozzá­férhető újabb iparágakat, hogy azok ezen tanodában meghonosítassanak. — A budapesti torn­a-e­g­y­l­e­t­ben (I-ső kör. Krisztinaváros Atilla­ utca, torna-csar­nok) i. é. október 1-én kezdődik a téli torna-tanfo­lyam, megjegyezvén, hogy az egyleti tagok tornagya­korlatai minden hétfőn, szerdán és pénteken esti 7—8 óra közt fognak tartani. — Ugyanekkor történik az uj­­ tagok felvétele is. — A működő tagok­ 1 frt behatási­­ — s 1 frt havi dijat fizetnek. Egyúttal értésül ada- t­uik, hogy folyó évi november 1-én vívó tanfolyam is­­ fog életbe léptetni, melyben minden tag, kivétel nélkül­­ — tehát a pártoló tagok is — 1 forint külön havi dij­­­fizetése mellett részt vehetnek. — Jelentkezések a vívó­­ tanfolyamra az egyleti irodában október 20-ig fogad- t­tatnak el. A Szent-László-társulat közgyűlése. — szapt. 30. Ma délelőtt tartotta a Szent-László társulat köz­­­gyűlését, melyet 10 órakor Balogh Sándor alelnök nyitott meg. Üdvözölte az egybegyült tagokat, s egy­­szersmind indítványozta, hogy az elnökért bizottság men­jen s hívja meg a gyűlésbe. A megválasztott bizottság elment Schlauch Lőrinc püspök elnökért. Schlauch Lőrinc elnök éljenzések közt lépett a terembe. Elfog­alván helyét, általános ér­deklődés köz­t olvasta fel elnöki megnyitó beszédét. A beszédben a vallásról és tudományról szólva, b­ionyitá, hogy ezek csak együttvéve eszközölhetik az emberi nem boldogságát és előrehaladását. Kimutatni igyekszik, hogy az, a­mivel a mai úgynevezett felvilágosult­­ idő ■ máig dicsekedik, egyetlen esetben sem új. Mi különbség, van a buddhaizmus és a 19-ik század tudománya közt? A­ki a dolgokat figyelemmel kíséri, meg fog győződni, hogy a Védik könyvétől Hartmannig mindazon eszmék, kérdések, melyek ma annyi szellemet f­oglalkoztatnak : az elemek, a molekuláris rendszer, a vitatizmus és me­chanizmus stb. mindezek egy vagy más alakban, legalább embryóban, más név alatt léteztek s tárgyaltattak akkor, midőn a vallás mélyen belenyúlt a közéletbe, tárgyal­tattak az emberi szellem fejlődésének minden stádiumá­ban. E mellett állott a vallás , a tudományt nem aka­dályozta. Világos bizonyítéka ez annak, hogy a vallás és tudomány nem zárják ki egymást, sőt ellenkezőleg,­, együttvéve eszközölhetik az emberi nem boldogságát és haladását. (Élénk tetszés és helyeslés.) A vallás rektifikálja a természettudomány terén a túlkapásokat, de a tudomány nem lehet bíró a val­lás dolgában. A vallásnak van saját, a természettudo­mánynak is saját fejlődési törvénye, de egyik sem akadályozza a má­sikat. Az életben mindig találkoz­nak egymással és támogatják egymást s megszerzik az embernek a műveltséget. (É­énk helye dés.) Men­nél hidegebben zárkózik el az ész és a filozófia hatá­rai közé, és mennél kevésbbé termékenyíti a szivet, annál csekélyebb befolyása van a közművelődésre. Ez­után kimutatja, mily óriási befolyása van a katholikus vallásnak a műveltségre. E tekintetben utal a művelt, országok kultúrájára. Ezután Ágoston Antal titkár terjeszté elő jelentését. Következett a pénztári jelentés. A vagyon állása 1879. dec. 31-én 17,609 frt 86 kt készpénzben, 21,250 frt értékpapírban; bevétel 1880. jun. 1-től szept. 28-ig . TUDOMÁNY és IRODALOM. A­MPHITH­E­ATRU­M Ó-BUDAN. I . Az Ó-Budán talált amphitheatrum első nyomait Torma Károly már f. hó 20 án, ásatásának kezde­­t­­én, meglelte, de hogy az csakugyan am­phithetrum , volt, csak 26-án lehetett konstatálni. Mindenekelőtt ki­tűnt, hogy az épület elypsisének tengelyei matemati­kai pontossággal a négy világtáj felé vannak irányulva* s pedig a hosszabbik tengely kelettől nyugatnak, a ki­sebb tengely északtól délnek fut Rendkiv­üli érdekű továbbá, hogy ez a­ phitheatrum nagyságra jóval fölül­múlja a pompéjű­ híres társát, mert míg annál az amphitheatrum belső gyür­ije által képzett elypsisnek, vagyis a küzdőtérnek kisebb átmérője csak 39 méter, az aquincumi amphitheatrum megfelelő részének mérete 51 métert tesz ; a hosszabb átmérő a pompájánál 69 méter­, az aquincuminál hihetőleg 76—80 méter lesz. E méreteknél természetesen jóval nagyobbak a külső gyű­­rűfal tengelyének méretei, minthogy a két párhuzamos gyűrü közti távolság mintegy 6 métert tesz. Az épület eme méter vastagságú két főfalán kívül azonban a köz­tük párhuzamosan futó vékonyabb körfalak, úgynevezett balteusok, s a küllő­szerüleg szétágazó ékfal­ak, cuneu­­sok egész rendszere jött napvilágra. Balteust kettőt fe­deztek fel, a cuneusok s­zámát hozzávetőleg 60-ra lehet tenni, minthogy eddigelé a kiásott tizedrészen 6 ot ta­láltak. Az amphitheatrumnál a belső üléssor jóval ma­gasabb volt, mint a cirkusz belső üléssora, mit a küz­delemre bocsátott vadak veszélyessége tett szükségessé. Ennélfogva a belső gyűrű magassága is jelentékeny volt. Torma­ur számítása szerint 3—4 öles, míg a külső gyűrű fal legalább 6 öl magas lehetett. A belső falba, ajtók vol­tk vágva a vadállatok kamaráiba, melyek az amphitheatrum küzdőterével voltak egy színvonalban. Egy ily kamarát Torma ur teljesen k­itiszt­itt­at­ott, s megtalálta a küszöböt eredeti helyén. Ennek az a haszna, hogy általa az amphitheatrum színvonala pon­tosan meg van határozva. De eddigelé ez aztán az egyedüli faragott kőlelet. Szinte lehangoló, hogy egy lépcsődarabot vagy egy kockakövet sem lehetett ta­­lálni. A még kiásatlan nyugati rész azonban jobb ered­ménynyel kecsegtet, minthogy ott magasabb halom emelkedik, melyet hihetőleg barbár kéz még nem hányt szét soha, s aztán az épület kapuja is ott volt ; remél­hető, hogy ennek köveiből föltalálnak néhányat. Érde­kes a megemlítésre, hogy Torma úr a keresett castrum alapfalát is föl­találta 25—30 ölnyi távolban az amphi­­theatrumtól délre, míg ugyanez épülettől 12 ölnyi távol­ban nyugatra a már említett Templum Nemesis alapjait vé­l­resteni. Egyelőre azonban ezek kutatásáról lemond, s csak az amphitheatrum romjai kiadatásával foglalkozik. Ez tudvalevőleg a második amphitheatrum, Aquincum helyén, melynek nyomait föllelték. Az első bent van Ó-Budán a főút közelében s helyén ma épületek álla­nak. Úgy látszik, amaz a város lakói, emez pedig a castrumbeni őrség használatára épült volt, minthogy ez közvetlen a castrum tövében áll s az északi részen végpontja volt a városnak. Túl rajta Békás-Megyer felé épületek már nem állottak.

Next