Pesti Hírlap, 1880. november (2. évfolyam, 303-331. szám)

1880-11-24 / 325. szám

1880. november 24 -*E 8 - I HÍRLAP zatala óta meghozattak volna, a közigazgatás elleni pa­naszok felényire olvadnának. Felhozza erre például az egészségügyi és cselédtörvényt, amelyek mai napig sincsenek végrehajtva. Kimondja, hogy ő az állami köz­­igazgatásra nézve a centralizációt és a tisztviselők kine­vezését óhajtja. A centralizációra nézve kijelenti, hogy annak azon mértékével, a­mely jelenleg dívik, meg van elégedve s azt fokozni nem óhajtaná. A tisztviselők ki­nevezésére nézve megjegyzi, hogy azokat a kormány sze­­szélye ellen törvényileg biztosítani óhajtaná, valamint biztosítani óhajtaná a kormányzottakat a tisztviselő vissza­élései ellen. A közigazgatás leglényegesebb hibája a komplikáltság. Szerinte jó administrációt csak akkor fogunk kapni, ha a megyék arrándíroztatnak. Azt hiszi, hogy ha a hiányokon segítve lesz, s a fenn­álló törvény testté válik, az eddigi panaszok azon elis­merésnek adnak helyet, hogy közigazgatásunk jó és pel­lengérre nem állítható. Vizsolyi Gusztáv nézete szerint a történelmi tradíc­ikon alapuló intézmények gyökeres átalakítása, vagy másokkal felcserélése csak azon egyetlen esetben bír jogosultsággal, ha ez intézmények teljes tarthatat­lansága bebizonyul, s ha a magyar állameszme megva­lósítására a választott tisztviselők nem képesek, vagy ha ezen választások eszközlésére szolgáló elemek tel­jesen hiányoznak. E két esetben találná szóló kényszerű szükségnek, hogy a kinevezési rendszer hozassék be. Ma ez esetek egyike sem áll fenn, ellenkezőleg a mos­tani rendszer ellen gyakran az az ellenvetés létezik, hogy az nagyon is hajlékony. Hogy a nemzet a tisztvi­selők választásának rendszerét mennyire szereti, ennek bebizonyítására hivatkozik arra, hogy Sennyey b. kor­mányzása alatt a közigazgatás igen jó volt s mégis a rákövetkező időben e jó közigazgatást a nemzet tekin­tetbe nem vette, hanem amint alkalom volt rá, a válasz­tási rendszerre ismét visszatért. — Ez azt bizonyítja, hogy a választási rendszer igen összeforrt a nemzet életével. Szóló óhajtja a megyék létezését azokkal a jogokkal ellátva, a­melyekkel ma bírnak, de módosítandóknak tartja a rájuk vonatkozó törvényeket, mert azt hiszi, hogy az egyes részletekben hiányok vannak. Tisza Kálmán miniszterelnök adatokkal bizo­nyítja be, hogy a választásoknál a régi tisztviselők legalább fele részben többnyire újra választottak a me­gyéknél 1878-ban. Horváth László azt hiszi, hogy nagyon csalód­nak, a­kik a közigazgatás javítását a kinevezéstől vár­ják, mert a törvények végrehajtását nem a rendszer biztosítja, hanem a törvények precíziója. Nem az aka­démia, hanem az élet, a tapasztalat, a helyi viszonyok teljes ismerete, az erély és mérséklet az, mely a jó közigazgatást biztosítja. Ha a megyéktől a tisztviselők­­választásának jogát, elvennék, ez oly radikális kúra volna, mely mellett maguk a megyék elvérzenének. Sipos Orbán nem zárkózhatik el azon követel­mény elől, hogy a tisztviselők választása azoknak a kormány által leendő kinevezésével helyettesíttessék, dacára annak, hogy tiszttársai képzettsége és szorgal­mával teljesen meg van elégedve. Szóló a bíróságoknál látja a kinevezési rendszer jó eredményeit. A közvéle­mény teljes megnyerése előtt nem tartaná helyesnek szóló a kinevezési rendszert azonnal létesíteni, mert szerinte a legjobb intézmény is ha nem a közvélemény­ben találja gyökerét, áldásos nem lehet. Tibód Antal szerint a mai rendszer senkit nem elégít ki. A választásra alapított jelenlegi közigazgatási rendszer mellett hatékony ellenőrzés alig képzelhető. Nálunk a közigazgatási szervezet az országos politiká­ban uralgó jelszavak szerint szokott megalakulni, aminek az az eredménye, hogy vannak kormánypárti és ellenzéki megyéink, s az egyes megyékben ezen kérdések körül csoportosuló pártok , szóval, igazgatásunk a pártigazga­tás színezetével bír. Ide járul, hogy a főispánok bizalmas természetű politikai missiójuknál fogva csak ritkán képesek magukat teljesen távol tartani a választásokba való beavatkozástól. Tisza Kálmán rövid polemikus észrevétele után még Döry Dénes szólalt fel, ki Dárday nézeteihez csatlakozott. Még sokan lévén szólásra feljegyezve, holnap d. e. 11 órakor a tanácskozás folytattatik­ elfogatásnak. Több rendőr megsebesült. A rend­őrség végre fegyverét használta és végrehajtotta az elfogatást. Szombaton ismét egy ezred kato­naság megy Izlandba. Róma, nov. 23. A nagy népgyűlés csak jövő vasárnap fog megtartatni, minek folytán Garibaldi idejövetelét e hét végéig elhalasztotta. Raguza, nov. 23. A porta által behívott albán honvédcsapatok, melyeknek a görög ha­tárra kellene küldetniök, vonakodnak berabolni. Attól tartanak, hogy ez a lázadás a polgári la­kosságra is ki fog terjedni. Zágráb, nov. 23. Ma már légszeszszel világítot­ták az utcákat, holnaptól fogva a házakban is lég­­szeszvilágítás lesz. Tegnap óta nem fordult elő semmi­féle rengés. Berlin, nov. 23. A császár meghűtötte magát s a szobát őrzi. Délelőtt fogadta a beérkezett ügyiratok fölötti jelentést. Páris, nov. 23. Rochefort és társai, kiknek csütörtökön Cissey tábornok rágalmazása miatt a fenyítő rendőrség előtt kellett volna megjelenniük, a tárgyalások elnapolását szándékoznak indítványozni,, minthogy nem sikerült nekik bizonyítékokat szerezni Ha a törvényszék megtagadja az elnapolást, in contu­maciam ítéltetik el magukat az illetők. Flórenc, nov. 23. Ma volt Ricasoli báró teme­tése, melyen Aosta herceg, a király képviselője, mi­niszterek és képviselők, a szenátus és képviselői kamara küldöttségei vettek részt. TÁVIRATOK. Athén, nov. 23. Radovitz ide érkezett s hosszan értekezett Komondurosz kormányelnök­­kel, kinek a német kormány nevében azt taná­csolta, hogy elhamarkodott cselekvés által ne tegye kockára Görögország érdekeit. Több más nagyhatalmasság képviselője is csatlakozott a a német követ ezen figyelmeztetéséhez. London, nov. 23. Ballinnban (Izland) teg­nap csendzavarások fordultak elő. Ez alkalom­mal a rendőrség el akarta fogni az agrárius liga egyik tagját, ki izgató beszédet intézett a tömeghez. A jelenlevő parasztok ellenállottak az LEGÚJABB, Beható vita után, melyben az igazság­­ügyminiszter, dr. Emmer Kornél, V­i­d- J­i­c­z­k­a­y Ferenc, dr. C­h­i­r­i­n Ferenc, Bok­rosa Elek és Hosztinszky János vettek részt, az e­l­n­ö­k összegezvén a tanácskozás eredmé­nyét, kimondja, hogy az előadó indítványához képest a bizottság a perrend novelláris javítását, a felebbviteli rendszer teljes átdolgozásával s a végrehajtási eljárás­nak külön törvény által való szabályozását, elfogadja ; a novellába felveendő további részletekre nézve pedig a részletes tárgyalás alkalmával fog határozni. * A képviselőház mentelmi bizottsága ma délután tartott ülésében tár­gyalás alá vette Hermann Ottó és Szalay Imre képvise­lők mentelmi ügyét és beható tárgyalás után abban álla­podott meg, hogy a képviselőháznak a nevezett képviselők mentelmi jogának felfüggesztését fogja javasolni. Ezen kívül tárgyaltatott Mocsáry Géza orszá­gyi képviselő sajtóvétségi mentelmi ügye. A bizottság a tárgyban is a mentelmi­ jog felfüggesztése mellett van. * Az országgyűlési független­ségi kör ma tartott értekezletén tárgyalta az ipar és kereskedelmi a közmunka és közlekedési, a földművelés és az igazságügyminisztérium költség­­vetését. Úgy az általános mint­a részletes tárgyalásánál a párt tagjai közül többen fognak felszólalni a képvi­selőházban. • A képviselőház igazságügy­i bizottsága ma tartott ülésében tárgyalás alá vette, a törvénykezési rendtartás tárgyában befejezett törvényjavaslatot. T­e­r­e­s­z­k­y István előadó kimerítő előter­jesztés folytán indítványozta, hogy addig is, míg a szó­beliség és közvetlenség rendszerére fektetett gyökeres reform létesíthető volna, az írásbeli perrend kere­tén belül eszközöltessenek a szükséges javítások, még­pedig úgy, hogy a tulajdonképeni perrendhez a szüksé­ges javítások novella útján terjesztessenek elő, a végre­hajtási eljárás pedig, ide értve a biztosítást és zárlatot is, szerves külön törvényben szabályoztassanak, mert ez a szóbeliség behozatala után is némi változtatással m­egmaradhat. Sport. Előttünk fekszik a német lovaregylet jelentése a november 7-én zárt idei „Running­ Season“-ról, és méltó büszkeséggel mutathatjuk azt bármely sportmannek, mert minden sora lovaink dicsőségét hirdeti. Nincs helyünk, hogy érdekes részletekbe bocsátkozhassunk ; mindösszesen örömmel utalhatunk néhány száraz szám­ra, melyek azonban nagyon is ékesszólóan hirdetik, hogy e jelentésekben „osztrák-magyar futók“ gyűjtő név alatt említett diadalainak oroszlánrésze a mi lovain­kat, a magyar istállókat illeti. A futtató sport dolgá­ban nincs semmi okunk irigykedni lajtántúli „bará­tainkra.“ Az említett időszakban 18 osztrák-magyar turs­man 60 lóval 276,157,/a Rm.-ot nyert Németetország­­ban , ebből 13 magyar sportsman 315,6531/,, Rm.-ot vitt el, úgy hogy az osztrákoknak mindö­szesen 60,305 Rm. maradt, a csekély összegnek megfelelő sovány di­csőséggel. A nyerők közt voltak : General Hope (a bu­dapesti lovaregylet tagjainak szövetkezete) 55,265 Rm.-al, Ba­tt­a­z­z­i Arisztid 37,100 Rm.-al, S­z­t­á­r­a­y János 27,832 m/a Rm.-al, Blaskovics Miklós 24,715 Rm.-al, Esterházy Miklós gr. 18,495 Rm.-al, A­p­p­o­n­y­i Antal gr. 13,720 Rm.-al, Sávéi Jakab 13,550 Rm.-al, K­i­n­s­z­k­y Zdenko gr. 12,695 Rm.-al, Blaskovics Ernő 6600 Rm.-al, E­s­­t­e­r­h­á­z­y Pál hg. 4400 Rm.-al, Esterházy Móricz gr. 880 Rm.-al és F­e­s­t­e­t­i­c­h Tasziló gr. 400 Km.-al. A kimutatás azon részében, mely a legtöbb díjat .Előfizetési felhívás. December hó elsejével új előfizetést nyi­tunk lapunkra. Kérjük azon előfizetőinket, kiknek előfizetése e hó végével lejár, hogy ezt minél előbb megújítsák, nehogy a lap küldésében fennakadás történjék. Az előfize­tési árak lapunk homlokán olvashatók. NAPI HÍREK. Budapest, november 23-én. — (Hat számunk) csatolt ‘/„-ed­­v mel­lékleten találják olvasóink az országgyűlést, a regényt és a vegyest. — (Személyi hírek.) Báró B­á­n­fy Dénes főispán Deésről, P­ó­t­s­a József főispán Hunyadról, gróf C­s­á­k­y Albin főispán Lőcsé­ről, L­o­n­o­v­i­c­s főispán Makóról, és tel-­­­e­s kormány­futár Konstantinápolyból a fővá­rosba érkeztek. — G­hi­c­z­y Kálmán e hó vé­gével igmándi birtokáról Budapestre jó s a té­len át itt fog tartózkodni ; már lakást béreltek számára.­­ („A magyar zsidókho­z.“) Lapunk ily című mai vezércikkére fővárosi zsidó vallású polgártársaink köréből a mai nap folyamán több nyilatkozat érkezett hozzánk, melyek lelkesedéssel üdvözlik a vezércikkünk­ben a magyar zsidókhoz intézett szózatot. La­punk teréhez képest e felszólalásokból egyet­­kettőt közölni fogunk és név szerint holnapi szá­munkban adni fogjuk „egy zsidóval­l­­­ás a magyar válasza" cím alatt hozzánk beküldött cikket. — (Texasban . . . azaz pardon: Ausztriá­ban) Schärding nevű városkában a főtanitó mel­lékesen azon kedélyes foglalkozást űzte, hogy a városka lakóit kirabolgatta. Segédei szolgálója­i egy 13 éves leány voltak, kiket vele együtt elfogtak. Különösen szerette Weinstein úr (mert igy hivják a jelest) a betörések ké­nyelmes műveletét végezni.­­ Elfogatá­­sakor revolvert, tőrt is találtak nála, — alighanem tanítványainak akart előadást tartani e taneszközökről. Megmotoztatván 1200 irtot, egy sereg kulcsot, stb. találtak nála. Kedves fele­sége szintén apró tolvaj­lásokat vitt végbe. Az eset Texasban, pardon, Ausztriában fel­tűnést okoz. — (Egy orosz tábornok ön­­gyilkosság­a.) Gromann tábornok, ki a legutóbbi orosz-török háborúban magát kiválóan ki­tüntette, egy idő óta a pétervári Demuth-szállodában la­kott. E hó 18-án a mellékszobában lakó Briancsninov ezre­des lövést hallott a tábornok lakásából, s rögtön rá ne­héz test zuhanását. — A föllármázott személyzetiek betörtek a tábornok lakásába s őt holtan találták a földön, mellette forgó­ pisztoly hevert. — A rend­őrség nyomozást indított meg ; a lefoglalt irományok közt 76,000 rubel értékű pénzt és értékpapírt találtak, s egy levelet a tábornok édes­anyjához. Ez iratban megírta a szerencsétlen, hogy életének épen születés­napján vet véget, de gyászos tette indokairól egy szó­val sem emlékezett meg.­­ (Elvhű mosónők.) Párisi levele­zőnk „Imre“ írja e hó 21-éről a következő apróságot: Veuillot lapja ,,L’ Univers“, mely a kiűzött szerzete­sekre vonatkozó összes adatokat kegyeletes gonddal gyűjtögeti, hogy az utókorra átszármaztathassa, a kö­vetkező levelet közli, mely a Saint Briend­ préfetnéhez volt intézve : „Préfesné asszony ! Hat év óta mostuk a prefet­­ség szennyeseit, súlyt is fektettünk rá, mert szükségünk volt a pénzre Most már köszönjük a jó akaratot, azok után, mik a főtisztelendő M­a­r­i­s­t­a atyáknál tör­téntek, nem szolgál­hatjuk többé önt. Ha a főtisztelendő marista atyák megtisztelnének azzal, hogy szennyeseiket ránk bíznák, boldogoknak éreznék magunkat, hogy nekik ingyen moshatunk. Aláírva: Pinehemin nővérek (mosónők.) 5 . elvitt osztrák-magyar lovakról szól, csak elvétve bukka­­­­nunk osztrák futókra, mindenütt magyar paripák neveivel­­ találkozunk. Nagyon érdekes, hogy mindhárom korcso­­­­portban Buccanee­r-számjázékok állnak első he­­l­­yen,­­ a 1­­ ó­s (Buccaneer-Voltella) az idősebbek,­­ Elemér (Buccaneer Elspeth) a háromévesek, Bálvány (Buccaneer-Lady Florence) a két­évesek között.­­ Az első osztrák, magyar és német pályákon összesen 52,397 km­-et nyert, a máso­dik tizenháromszor futott s elvitt 87,582 Rm.-ot, a har­madik hatszor futott és nyert 45,915 Rm. ot. A sportmanek a „Bálványra“ rendkívü­lien sokat tartanak és nagy reményeket kötnek hozzá a jövő évi futásokra. Kitűntek még I s­o­­­a­n­i, Merény és Gamiani. Befejezésül álljon itt egy külföldi lap megjegy­zése új mezőnkről : „Az osztrák és a né­met pályák nyáron majdnem a használhatlanságig p­o­r­z­a­­­nak,a budapesti nagyszerű ver­senytéren e kellemetlen hát­rány is teljesen mellőzve van, s reméljük, hogy a német, az osz­trák, de különösen a bécsi lo­varegylet követni fogja a ma­gyar főváros példájá­t.“ A Ima viva

Next