Pesti Hírlap, 1880. november (2. évfolyam, 303-331. szám)
1880-11-24 / 325. szám
l vasásai után’lankadt figyelem mellett s kevés számú tagok jelenlétében hosszabb vita eredt meg, melyben Hegedűs Sándor határozati javaslatot nyújtott a svábhegy rendezése iránt A bel- és kültelki utakra a p. n. biz. törlései mellőzésével a tanács által ajánlott 52.100 főt vétetett fel; elfogadták Hegedűs határozati javaslatát is. Az új kövezésekre nézve a középítési bizottság által felállított programm 280.000 frt költséget igényel, megjegyeztetvén, hogy a keramit burkolatra próbául a városház-utca vlna kijelölendő. Schenk még a budai alsó rakpart kövezését akarja felvenni a programmba Takács Lajos azt hangsúlyozta, hogy a főv. bizottságban ellenszenv nyilvánul a kerámit gyártó pesti téglaégető és kőszénbánya társulat iránt. (Ellentmondás.) Tavasai Endre felhozza, hogy ez nem áll, mert midőn a társulat az akácfa utcában próbakép levő keramitját, mely romladozni kezdett, éjnek idején lopva újakkal cserélteti fel , s erre rájöttek, mégse zárták ki a pályázatból. A Közgyűlés szavazás utján az uj burkolatokra nézve a tanács javaslatát fogadta el 280,000 írttal s ezzel elejtette a keramitot. Ezzel a tárgyalást mára este fél 9-kor befejezték ; a következő gyűlés a csatornázási kiadások megvitatásával kezdődik. — Iskolát a százháznak! Most midőn a közgyűlés a fővárosi költségvetést tárgyalja, nagyon időszerűnek találjuk figyelmeztetni a képviselő urakat, hogy a százháznak nincsen iskolája, s az odavaló tanköteles gyermekek részint a Csokonai-utcába részint a Hermina-Kápolnai mellett lévő iskolába kénytelenek járni. Ez pedig oly nagy út, hogy a szülők inkább megbirságoltatják magukat, sem, mint a zord téli időben oly messzire küldjék gyermekeiket. Óhajtandó, hogy a közgyűlésen szóba hozza valaki e visszás állapotot, melyet minél előbb orvosolni kellene. A népszámlálás miniszteri meghagyás folytán az egész országban január 1-jén veszi kezdetét és 10 napig tart. Ez évi december végéig azon házaknak számolása, melyek vagy ujonan épültek, vagy megszámozva nem voltak, szintén keresztül ■viendő. EGYLETEK és INTÉZETEK. — A ,,Konkordia‘‘ jótékonysági egylet tegnapi választmányülésében az elnök egy leiratot mutatott ide, mely szerint Rudolf trónörökös megengedi, hogy az egylet Sztefánia hercegnőnek menyegzői ajándékul imakönyvet adhasson át Lelkes éljenzéssel vétetett tudomásul. Posner, az elnök jelentette hogy az imakönyvet saját költségein készített a trónörökös nejéhez méltó kiállításban. Az egylet továbbá elhatározta, hogy a trónörökös nászünnepe alkalmából 1. Egy „Rudolf és Sztefánia“ alapítványt tesz 1000 írttal, melynek 50 tkós kamatai évenkint febr. 15-én rendkívüli segélyezésekre lesznek fordítandók ; 2. egy üdvkiváló feliratot és jegyzőkönyi kivonatot készíttet díszkiállításban, melyet szintén átnyújtanak a trónörökös-párnak. Ezek után két igen hízelgő levél olvastatott, az egyik koszorús költőnk Arany Jánostól, a másik Kautz Gyula tanár, orsz. képviselőtől, kik dísztagokká megválasztásukat megköszönték. Az elnök ezután bejelentette, hogy Karpales Ignácz 15,60 frt évi járulékkal az egyleti tagok közé lépett; végül a zágrábbi szerencsétlenek számára adakoztak: az egyleti pénztár 30 frtot, Posner K. L. 30 frt, dr. Reich Ármin alelnök, Orlik Jakab 5-5 frt, Lemberger Mór 3 frt, Zwillinger Ármin, Klein Jacab, 2 frtot, Steiner B. Römer M. Kálmán Manó, Sternlicht Fülöp, Hahn Adolf, Zimmer József, Reichsman M. 1 frtjával összesen 84 frtot, mely összeg azon kikötéssel küldetik el, hogy csak szegény betegek és hajléktalanok számára forditlassék. — A fővárosi borbély és fodrász-egylet, hat tagú küldöttsége a legutolsó közgyűlés értelmében Csávolszky Lajosné úrhölgy mai névnapján tolmácsolta az egylet jó kívánságait. A háziasszony a küldöttséget fényes villás reggelivel vendégelte meg. Az empléni egyetemi ifjúság egyesülete f. hó 24-én szerdán este 1 órakor a , Muzeum kávéházban (muzeum-körút és a Sándor-utca sarkán) Kisfaludy-estélyt tart. Vendégek szívesen láttatnak. A fővárosi dijnokok és nem rendszeresített hivatalnokok segélyegyletének alapszabályai a m. kir. belügyminisztérium által jóváhagyattak s ennek folytán ezen segélyegylet folyó évi november hó 3- án, esti 8 órakor alakuló gyűlését tartja. Az egylet célja a Budapest fővárosi szűkölködő bijnokoknak, illetve az egylet tagjainak 8 százalék kamatú kölcsönöket adni, ha pedig igen szorult anyagi viszonyokban vannak, visszafizetés nélküli segélyekben részesíteni; ha betegek, betegpénzzel ellátni s egyéb rendelkezésre álló módon segélyezni, netáni halál esetén pedig tisztességes eltakarításról gondoskodni. Az egylet rendes tagja minden fővárosi dijnok, vagy bijnoki minőségben alkalmazott s ideiglenes hivatalnok lehet, ki az egylet pénztárába 1árt beiratási és 50 kv előleges havi tagsági dijat fizet. A beiratások a Ferenc József-rakpart 7-ik szám alatt levő Herman-féle vendéglőben berendezett ideigl. egyleti helyiségben naponként d. u. 2- 3 óra közt eszközölhetők. A jogász-egylet választmánya tegnapelőtt ülést tartott. Több curiai és kir. táblai biró ,s országgyűlési képviselő, ügyvéd stb. jelent, hogy az egylet tagjai sorába lép. A választmány tekintettel a tömeges belépés és nagy pártolásra, elhatározta, hogy az egyleti felolvasásokat és vitákról szóló jegyzőkönyveket nyomatja és az egylet tagjai közt kiosztatja. — Felolvasás Dr. Dobránszky Péter k. műegyetemi tanár csötörtökön f. hó 25-én ,,a világforgalom eszközeiről tart felolvasást a kereskedő-ifjak társulatában, (Gizella téri 2. sz.) melyre az érdeklődő PEsri hírlap i közönséget ezennel meghívja a rendezőbizottság. Kez-Idete esti 9 órakor. A budapesti népoktatási kör, ma Türr István tábornok elnöklete alatt választmányi ülést tartott. Elnök az ülés megnyílása után felolvasta a fővárosi tanács átiratát, mely szerint a főváros oktatási célokra ez évben is átengedi mindazon helyiségeket, melyeket a múlt évben bocsátott a kör rendelkezésére. Ezután az általános művelődési csarnok megteremtésére kiküldött bizottság terjesztő elé jelentését. A bizottság csak akkor tartja ez eszmét megvalósíthatónak, ha a főváros gyárosai a tervhez hozzájárulnának, s hogy az olvasószobák egyelőre a gyárakban volnának felállítandók. A választmány megbízza a bizottságot, s hogy eziránt a gyárosokkal értekezzenek s a kapott felvilágosításokhoz képest tegye meg további intézkedéseit e tárgyban. A különböző kerületi iskolák felügyelői a vezetésük alatt álló ingyenes s felnőttek oktatását illető előadásokról tesznek jelentést, melyből fájdalom, az tűnik ki, hogy a kör nemes törekvése nem talál a kívánt sikerre. Több tárgy nem lévén az ülés véget ért. TUDOMÁNY és IRODALOM. *(Uj könyveket) adott ki újabban Aigner könyvkereskedése. Ezek közt van Makróczy Jánosnak „A becsület szegénye“ cimü népszínműve eredeti terjedelmében s igy a „Magyar könyvesház“ cimü vállalat 82 4 füzetét teszi ki. Ára 60 kr. Mirkó Izidor „Mindenütt és sehol“ cimü művének II. füzete, s K azár „A semmi, ha valamivé lett“ cimü regényének II. füzete. Ára mindegyiknek 30-30 kr. * (Kiss József), e nagytehetségü költő, egy nagyobb költői elbeszélést fejezett be, melyet a jövő hóban a Petőfi-társaság ülésén fog felolvasni székfoglalóul. * (A magyar mérnök- és épitész-egylet) vasút építési szakosztálya 1880. évi november 25-én (csütörtökön) esti 6 órakor az egyesület helyiségében (régi Lloyd-épület, Duna felőli oldal II. emelet) tart szakülést. Tárgya : Schwarczel Sándor értekezése : „A vasutak bevételeinek előzetes meghatározásáról, különös tekintettel a budapest-győri és zimonyi vonalakra.“ * („Protestáns Lap“.) Megjelent és beküldetett a november havi füzet. Tartalom: 1. Eőry Szabó Gábor segédgondnok sirja felett. Költemény (Stettner) 2. A józan ész és az értelem. Értekezés. (Schwalm) 3. Adventi egyh. beszéd. (Hörk) 4. Halotti ima. (Nagy Lajos) 5. Indítvány a vasárnapi munka beszüntetése érdemében. (Goggenberger) 6. Lelkészi iroda. Útmutató (Szerkesztőség) 7. Különfélék. SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET. *(Blaháné Pozsonyban.) Mint nekünk Pozsonyból írják, az ottani „Széchenyi-kör“ által rendezendő hangverseny, melyben Blaháné is közre fog működni, roppant érdekeltséget keltett a pozsonyi társadalom minden rétegeiben. Annak dacára, hogy ezen hangverseny csak december 9-én lesz, már most minden jegy elfogyott és folytonosan ostromolják a rendező bizotságot, hogy eszközöljön még ki valahogyan ülőhelyeket számukra. A könyvkereskedések kirakataiban Blaháné arcképe díszük mindenütt s rendkívüli tetszésben részesül. „Isz téz a fesche Frau !“ mondogatják derék Kraxelhubereink. A bizottság élén Fodor István hírlapíró ül, s az mindent elkövet, hogy a diva teljesen meg legyen elégedve azon fogadtatással, melyben őt a pozsonyiak részesítendik. * (Bercsényi Béla) új színműve „A váltó“, melyet annak idejében a nemzeti színház drámabíráló bizottsága egyhangúlag fogadott el előadásra, e hó 26-án pénteken kerül először színpadra. E napra volt kitűzve s e napon fogják elő is adni. Az összes mai lapokban (egy tévesen értesült helyi tudósító nyomán) közölt azon műsor, melyen „a váltó“ első előadása napjául dec. 5 e van kijelölve, téves, mert az első előadás nem halasztatot el. * (A „Névtelen hősök“szereposztása.) A f. hó 30-án, most már bizonyosan sünre hozandó „Névtelen hősök“ szereposztása a következő : „Parasznyai falusi lelkész“ Ördög, „Elek káplán“ Perotti, „Csipkés, parasztgazda agglegény“ Kőszeghi, „Sáskáné özvegy kántorné“ Szaxlehner, „Hon leánya“ Nádasné, „Jóska, fia“ Kordin Mariska, „Derék jegyző“ Tallián, „Futár“ Erdey, „beig“ Pauli, Honvédtisztek : Maleczky és Ney stb. * (Blaas Gyula) híres állatfestőt a király meghívta Gödöllőre s az ott néhány vadászkép vázlatát készítette el, többek közt azon albumlap számára, melyet a bécsi kereskedők Stephanie hercegnőnek szántak. Egy ily vázlatot a király megtekintvén maga számára elkérte. * (A magyar kereskedelmi csarnok) folyó hó 29-én, este fél 8 órakor saját helyiségében hangversenyt rendez, melyet társvacsora fog követni. A hangverseny műsora : 1. Beethoven négyes op. 16 zongora, hegedű, viola és gordonka előadják : Engel S. Kamill, Bloch József, Frankhauser Károly és Adler Mihály urak. 2. a) Ária „Troubadour“- ból. b) „Népdalok“ Wawrinec Mór úrtól, énekli Dévay Janka k. a. a nemzeti színház tagja, Wawrinec úr zongora kísérete mellett. 3. „Tarantello“ Liszt, előadja I Engel S. Kamill úr. 4. „Az anya“ Viola, szavalja Fáy I Szeréna k. a. a nemzeti színház tagja. 5. „Rondo Cap , riccioso“ Saint-Saens, hegedűre zongora kísérettel előadják : Bloch József és Engel S. Kamill urak. 1880. ápvtóber 24. Közigatási enquete. (3-ik nap.) A ma délután 5 órakor tartott ülésen tovább folytatták a tegnap megszakadt vitát a kinevezési és választási rendszer felett. Gyarmatiiy Miklós Kolozs megye alispánja kijelenté, hogy a helyi önkormányzat híve s a kinevezést ellenzi, de a tisztviselőket élethosszig kívánja választatni. Fidzsváry Mihály, Pest megye alispánja védelmébe veszi a választási rendszert a centralisták ellenében. Két vád i ültetett: egyik a qualifikáció, másik a nemzetiségek szempontjából. Amaz elesik, ha a főispán a kandidáló bizottságoknál törvényes jogaival él. Emez ellen a törvény szigorú intézkedései biztosítanak. Szóló az önkormányzat híve , de kénytelen kijelenteni, hogy akár egyik, akár másik rendszer elfogadása által a létező bajok magukban orvosoltatni nem fognak. A törvényhatósági adminisztráció legnagyobb hibája a lassúság, nehézkesség, ennek pedig elsősorban pénzkérdésben rejlik az oka. Aztán az eljárás bonyolult, a fellebbezési jog túlterjedt, az illetékesség iránt pedig maguk a felek sincsenek tisztában. Szaló mindenekelőtt a közigazgatási bizottságokhoz utalt ügyeket visszaadatni kívánja a közgyűlés jogkörének, a fegyelmi bíróságból pedig kirekesztetni óhajt minden idegen elemet. A tisztikar választását szigorú qualificatióhoz kötné, az ügyeket pedig az alispán kezében koncentrálná. A főispán lenne egy ambuláns méltóság, ki a viéket beutazva, az ellenőrzést gyakorolná. Végül a közigazgatási törvényszék felállítását sürgeti szóló. Tiaza belügyminiszter: Minthogy saját gyermekéről szólt Földváry s azt az élők sorából kitörülni kívánta — érti a közigazgatási bizottságot — szükségesnek tart róla pár megjegyzést tenni. 1876 előtt ez intézmény nem létezett, de a megyei közélet iránt akkor se volt nagyobb érdeklődés s az uj fegyelmi bíróságok ma se gyakorolják elég erélylyel a fegyelmi jogot, azelőtt pedig még kevésbé gyakorolták. Tagadja, hogy a főispán ambuláns méltóság lehetne, ki pl. a szerb tövis irtását is ellenőrizze, neki az a dolga mindössze, hogy az ellenőrzés elmulasztása esetén fegyelmi eljárást indítson. Tabajdy Károly helyreigazítja Földváry által félremagyarázott szavait. Jrday Sándor két ellentétes áramlat küzd itt egymással. Egyik a históriai fejlődés alapján óhajtja a reformot, másik ezt ez alapon lehetetlennek tartja. De mindkét fél megegyezik abban, hogy az önkormányzat konzerválandó s csak az eljárási módozatok iránt van eltérés. De ez teszi a megoldást nehézzé, mert a históriai fejleményeken alapuló konzervativizmus lehetetlenné tesz minden újítást és elméleti experimentációt. Szóló saját históriánkra hivatkozva az önkormányzatot annál inkább fentartandónak vél, mert ennek köszönjük a nemzet és alkotmány fennmaradását s mert a még családi intézményeiben is despotikus szláv népfajok erre képességgel nem bírván, ez biztosítja a magyar nemzet fennhatóságát a hazában. Az 1872-ki megyerendezési törvény nem rendezte közigazgatásunkat, csupán kiépíté a közjogi alkotást s a megyét az államkormány parlamenti felelősséggel járó befolyásához idom rá. Ez tényleg az önkormányzat konfiskációjára vezetett, mert ma a megyei kötegek az állami közigazgatás végrehajtó közegei s az önkormányzat annyira se terjed, hogy a megye egy hajdú csizmájának megtalpaltatására jogosítva lenne, így aztán a megyei közélet iránti érdeklődés csak a tisztikar választására szorítkozott s most ezt állítják oda bűnbakul a közigazgatás hiányai miatt. Szóló szerint a baj az, hogy az 1872. törvény a megyék közjogi szervezetével fenntartotta az 1848 előtti közigazgatási szervezetet , erre bízta az állami közigazgatás közvetítését, holott ez ügyeket a megye soha nem ismerte azelőtt. Szóló erre kifejti a régi s mai megye közti különbséget és ennek félreértésében látja minden nehézkesség okát. Szerinte az önkormányzat s az állami közigazgatás teljesen elválasztandók. A tisztviselők választását nem tekinti az önkormányzat kellékének, de nálunk ez nem csupán administracionális, ha politikai kérdés s meg van győződve, hogy parlamenti kormány ettől el nem térhet. A garanciát a szigorú qualifikációban látja. Tisiza belügyminiszter: A valódi önkormányzat az, mikor a kinevezettek vagy választottak ingyen végzik az ügyek szolgálatit. Ez azonban sehol nem lehet a kontinensen , az önkormányzat és állami közigazgatás közt határt húzni se lehetséges. A kinevezett tisztviselő legyen annyira független, hogy önkényüleg elmozduni ne lehessen, de teljesen függetlenüni, hogy az ellenpárt kortese lehessen, nem áll az administráció érdekében. Vargics Imre, Sennyey báró hívta fel először a közvéleményt a közigazgatás reformálására. E közvélemény máskor is foglalkozott igen fontos kérdésekkel, csakhogy mindazoknak határozott, kézzelfogható alakja volt, míg most csak átalánosságban mondatik, hogy a közigazgatás rossz. Szerinte ha mindazon törvények, melyek a közigazgatásra nézve az alkotmányosság beho-