Pesti Hírlap, 1881. február (3. évfolyam, 31-58. szám)
1881-02-23 / 53. szám
Iparosok, derék magyar mesteremberek, ne üljetek fel a Tisza-kormánynak, ha akármit beszél, mert megcsal benneteket. Emlékezzetek vissza a vámalkudozásokra, a fogyasztási adókra és hogy hány évig hevertette az iparosok kérvényét! Mit tett értetek, mióta fennáll? Elégszer felültetett bennünket, hogy ne higyjünk neki. Csak szavazzatok kormánypárti jelöltekre, azután elmehettek zabot hegyezni. Ez az iparos egyéte értelme, semmi több. A főrendiház folyó évi február hó 23-án V1. órakor ülést tart. A képviselőház igazságügyi bizottsága ma este tartott ülésében folytatta a polgári törvénykezési rendtartás végrehajtási részének részletes tárgyalását, s abban a 635. §-tól a 666. §-ig ért. A Bismarck-Eulenburg ügy. Furcsa dolgok esnek Berlinben. Tegnapelőtt még a vaskancellár uralkodott a helyzet fölött, az irigykedő palota-pártiak által ásott aknát maga robbanta fel, s mint valami Jupiter tonans, villámmal sújtott le Eulenburgra. De mi történt másnap ? Szinte hihetetlen: Bismarck dementírozta önmagát. Kijelente az urak házában, hogy a kormánybiztos által felolvasott levelet utasításul írta ugyan neki, de nem azért, hogy azt felolvassa, s vele a belügyminisztert kompromittálja. Kijelenté, hogy a kabinet tagjai közt egyetértésnek kell lenni minden törvényjavaslat iránt, ha az a parlament elé kerül, s tiltakozott azon felfogás ellen, mintha az ő levele ezt a szolidaritást megtagadná. Hogyan, hát Bismarck mást írt volna a levélbe, mint amit írni akart? Hogyan, hát a neki alárendelt kormánybiztos merte volna azt a kényes tartalmú levelet felolvasni, ha ez neki i meg nem hagyatott? Nem, ne áltassuk magunkat e látszólagos ellentmondással. Bismarck tudta, hogy mit is tudta, hogy minő következményei lesznek levelének. Szándékosan tett így : ki akarta a kabinetből dobni a vele nem szolidáris minisztereket. De azt nem tudta, hogy ellenségei megingathatják a gyenge öreg Vilmos császár bizalmát a kancellár iránt; nem tudta, hogy a botrány ekkora hullámokat ver fel s a vén Vilmos kényszeritni fogja Bismarckot, hogy saját levelét meghazudtolja, ezzel önmagát megalázza, mi Eulenburgnak elégtételéül szolgálhat. A tegnapi nap meggyőzhető róla. Felidézték a vaskancellárt a vén császár elé, ad audiendum verbum. a vén császár megdorgálta azt az embert, kinek mindenét köszönheti. Megdorgálta és követelte tőle, hogy az általa megsértett Eulenburgocskától bocsánatot kérjen. Izgatottan, komoran tért vissza a császári palotából ez a mindenható kancellár s aztán megjelent az urak házában és . . . teljesité ura parancsát: megalázta magát s félreértésnek jelenté ki az akciót, mit maga indított. Vannak a históriai alakok életében lélektanilag nagy mozzanatok. Szerintünk Bismarck se a königgrätzi síkon, hol királyának a trónörökös győzelmét hírül adta, se a donbhery-i kis házban, hol III. Napóleonnal egy hordócskára ülve tanácskozott a békealkudozások felett, nem volt nagyobb, mint tegnap, midőn meghozta császárának s nemzetének a legnagyobb áldozatot, mit emberi nagyság embereknek hozhat, meghunyászkodott ellenségei előtt. Sok az ellensége. Csaknem az egész arisztokrácia az, élén a német trónörökössel. Ezek most tüntetőleg látogatják Eulenburgot s rábeszélik lemondása visszavételére. De ez Bismarckkal nem maradhat egy kabinetben ily félreértés után, hol a mala tides nyilvánvaló. Eulenburg elutazik Berlinből is, Bismarck pedig elérte célját. Csakhogy milyen azonban déltájban a hőség 30—40 fokkal nagyobb, mint éjjel. A második fontos tárgy, melyre a meteorológiai észlelések kiterjednek, a légnyomás változásainak megállapítása. Ez a légsúlymérő, vagy barométer segélyével történik. Tudományos célokra rendszerint a Fortin-féle edényes barométer használtatik, melyen a leolvasás milliméterekben történik. Tudományos szempontból normálisnak mondjuk a barométer állását, vagyis a levegő nyomását, ha a higanyoszlop 760 mm. magas. Meteorológiai szempontból azonban ezen magasság már „nagy légnyomásnak“ megfelelőnek mondatik; átalában ha a magasság 756—766 közt variál, azt mondjuk, hogy „nagy légnyomás“ uralkodik; ha ellenben a barométer állása sülyed és 746—756 közt ingadozik, úgy ezt úgy fejezzük ki, hogy „depresszió“ állt be, vagyis a lég nyomása csekély. A meteorológiai intézet távirat útján Európa minden részéből értesülvén az ottani barometer állás felől, könynyű szerrel megszerkesztheti azon vonalakat, melyek az egyforma légnyomású helyeket egybekapcsolják, és ennek alapján használja jelentéseiben az olyféle kifejezéseket, minek pl.: „a nagy légnyomás a kontinens (európai szárazföld) délnyugati részében van ; a depresszió a kontinens közép táján északnyugattól délkelet felé van elterjedve.“ Az előbbiek alapján immár tudjuk, hogy mit kelljen az ilynemű kifejezések alatt érteni. A barometer állása is alá van vetve vál tozásoknak és pedig periodikus és esetleges változásoknak. Az időszakosan visszatérők ismét kétfélék: napi és évi változások. Ezen időszaki változások azonban csupán a délszaki vidékeken, a forró égöv alatt észlelhetők határozottabban; ott naponkint két maximum d. e. 10 és este 11 órakor és két minimum reggeli 4 és d. u. 4 órakor szokott beállani; e két határ közti különbség mintegy 2 mm. Az évi változásra vonatkozólag megjegyezhető, hogy januártól júliusig átalában emelkedőben, júliustól januárig pedig sülyedőben van a barométer oszlopa; júliusban a magasság középértéke körülbelül 3—4 milliméterrel nagyobb mint januárban. Nálunk ezen periodikus változások már nem oly precíze kimutathatók, mivel az esetleges ingadozások olyannyira jelentékenyek, hogy általuk amazok jobbára eltakartatnak. Röviden szólunk a barometer emelkedésének és sülyedésének okáról. Ha — föltéve, hogy a barometer higanyoszlopa egyensúlyt tartott a külső levegő nyomásával — a levegő bizonyos ok miatt súlyosabbá válik, ezen egyensúly megbomlik s a higany f ö 1 s z á 11 ; ha pedig a levegő könnyebbé vált volna, az eredeti egyensúly higany és levegő-oszlop közt újra megbomlik, de ekkor a higany sülyed. Már most csak az a kérdés, hogy mi okozza a levegő súlyosodását avagy könnyebbülését? Ennek két oka van : a melegség és a páratartalom. A melegség kiterjeszti a levegőt tehát megritkítja, s így a meleg levegő könnyebb, a hi* (A „Nemzeti Nőnevelés“) című hézagpótló vállalat január-februári kettős füzete most jelent meg. Dolgozatokat olvasunk benne de Gerando Antoninától, Márki Sándortól, Dezső Lajostól, Simonyi Zsigmondtól, Legeza Viktortól, Matolay Elektől és másoktól, azonkívül könyvismertetés és egyéb apróbb rovatok vannak benne. *(Az elemi tanításról) Szüllő Géza tanfelügyelő irt egy kis füzetet, melyben igen gyakorlati módon összefoglalva adja elő úgy a tanterveket, mint a népiskolákkal összeköttetésben álló egyének és hatóságok kötelességeit. Az ajánlható füzet Tettey Nándor és társa kiadása, ára 60 kr. leg súlyosabb. A vízpára könnyebb lévén a levegőnél, világos hogy jelenléte könnyíti azt : tehát a nedves levegő könnyebb, a száraz levegő súlyosabb. Ezért csapódik le a füst nedves levegőben, és száll felfelé száraz időben , mert a füstöt úgy kell tekinteni mint egy a levegőbe merített úszó tárgyat. A hely szűke már nem engedi, hogy annak magyarázatára is áttérjünk, hogy mennyiben szerepelhet a barometer mint időjós. Erről majd más alkalommal. A légtüneti megfigyelések harmadik tárgyául a csapadékokat említettük. Az esővíz mennyisége az esőmérővel — adometer — méretik és, röviden szólva, milliméterben mérve azon magasságban szokott kifejeztetni, melylyel az birna, ha a föld által nem szívatnék be, hanem valamely átdatlan fékmentes lapon gyűlne össze. A megolvasztott hó mennyisége hasonló módon határoztatik meg. A levegőben kisebb-nagyobb mértékben jelenlévő páratartalom az úgynevezett nedvességmérők — psychrometer, hygrometer — segítségével határoztatik meg és rendszerint azon páramennyiség százalékaiban szokott kifejeztetni, mely az uralkodó körülmények között a telítésre épen elegendő volna. Végül a szélirányt a szélmutató vagy anemometer mutatja, melynek különféle alakjai „szélkakas“ név alatt eléggé ismeretesek. Ekkert Antal: PESTI HIELAF FŐVÁROSI ÜGYEK. — Az elevator épülőfélben lévén, a köztárházi bizottság úgy találta, hogy okvetlen szükséges a helyszínére küldeni néhány biz. tagot és fővárosi tisztviselőt, akik a kezelést, berendezést ne könyvekből, hanem közvetlen szemléletből tanulják meg. A bizottság kívánságának megfelelően, a tanács mai ülésén elhatározta Kupp Imre tanácsnok, Neuman Frigyes nagykereskedő, biz. tag, Márkus József jegyző és Lampr Hugó főszámvevő kiküldését. A nevezettek tanulmányi útja 2 -3 hétre terjedend s szemügyre fogják venni az elevátorokat Hamburgban, Brémában, Amsterdamban s esetleg, ha szüksége fenforog, Antwerpenben is. Különösen tanulmányozni fogják Amsterdamban ezen intézményt, hol az elevator községi kezelés alatt áll, s itt alkalmuk nyílik megismerni azt is, mikép van ezen intézmény beillesztve a községi szervezetbe. Hozzájuk csatlakozik még — minthogy az elevátor s köztárházak műszaki és üzleti berendezésének s kezelésének kitanulásáról van szó — Heuffel Adolf osztályvezető mérnök is, aki nem kizárólag ebből a célból megy, hanem az említett városokban s másutt tanulmányozni fogja egyszersmind a kövezési és csatornázási rendszert. Az említett kiküldöttek márc. 1-én vagy 2-án indulnak. — A központi vasúti indóház tervrajzát átküldte a közlekedési miniszter a városi hatóságnak. Az indóház a külső kerepesi útnál készül s a magyar kir. vasutak jelenlegi indóházával (közönséges néven losonci vasút) a temető mögött elvonuló vonal köti össze, mintegy 400 öl hosszúságban. A temető e vonal által mintegy 160 új sírbolt számára nyer helyet. — Iskola-áthelyezés. A várbeli régi városházán elhelyezett elemi leányiskolát a tanács kiköltöztetni határozta a várbeli régi gymnáziumi épületbe, amely immár egészen a főváros tulajdona és igen sok benne az üres terem. — A feloszlott budai tóvasuttársulat 3000 frt kaucióját a főváros nem adta ki, mert az a 1881. február 23 császárfürdői tó áthidalásának biztosítására volt lekötve s e feltétel nem teljesittetett. A felszámoló bizottság felfolyamodott a belügyminiszterhez, ki nyilatkozatra híván fel a várost; ez ma felküldött feliratában ragaszkodik elhatározásához. EGYLETEK és INTÉZETEK. — Az „Országos nő képzőegylet“ választmánya f. hó 18-kán, pénteken, Veres Pálné egyleti elnök lakásán s vezetése alatt ülést tartott. Az elnök előterjesztette, hogy az egylet intézetének felső tanfolyamát, mely eddig 2 évre terjedt ki, azon célból, hogy a növendékek túlterhelve ne legyenek s hogy több idő fordíttathassék az idegen nyelvek elsajátítására, három tanévre bővíti ki, mit a választmány mint célszerű újítást elfogadott. E szerint az egylet iskolájának mindhárom tanfolyama, — az elemi, polgári s felső, — most 11 évre terjed ki. -- Már egy évvel ezelőtt ajánlják az egyesületnek, ne engedje Izsó Miklós utolsó művét, egy carrarai márványból készült önálló szobrot, a „Busuló juhász“-t külföldre jutni, hanem vegye meg tanintézete javára eszközlendő kisorsolásra. Az egylet ezen szobrot Telepi Miklós által megbecsültette s hazai művészünk iránt való kegyeletből a szobrot ezer forintért megvette. A választmány elhatározta, hogy a kisorsolás engedélyezése végett a pénzügyminiszterhez folyamodni fog. A választmány továbbá lelkesedéssel fogadta a Rózsavölgyi cég — Grünzweig és Dunkl urak — azon nagylelkű adományát, mely szerint a dr. Bülow János által rendezett mindkét hangverseny tiszta jövedelmét az egylet tanintézete javára felajánlották, mi az egyesület pénztárának 1400 forint tiszta jövedelmet hozott. Végül örvendetes tudomásul vette az ülés, hogy az egylet által rendezett elite-bál közel 600 frtot jövedelmezett. (Budapest English Conversations Club.) Vámbéry Ármin tanár úr a lapunkban már jelentett „The Eastern trade and Hungary“ című felolvasását folyó hó 24-én csütörtökön fogja tartani a Frohnerszálloda I. emeleti nagy termében. Kezdetpontban 7,8 órakor. Az első felolvasás alkalmával bizonyult igen élénk látogatás folytán már külön női és úri ruhatárról lévén gondoskodva, valamint az első szék-sor hölgyek számára tartatik fenn. — A „Fehér megyei társas kör“ f. hó 25-én pénteken d. u. 7 órakor a Széchenyi-sétatéri kioszk dísztermében, az alapszabályok megállapítása végett, közgyűlést tart, melyre a kör iránt érdeklődők tisztelettel meghivatnak. Sárközy Aurél orsz. képviselő id. elnök. — A kereskedő ifjak társulatában (Gizella-tér 2. sz.) csütörtökön f. hó 24-én esti 9 órakor, Dr. Deutsch Mór „A nagy királynőről“ című felolvasást tart, melyre vendégek, hölgyek is szívesen láttatnak. TUDOMÁNY és IRODALOM.