Pesti Hírlap, 1881. december (3. évfolyam, 331-360. szám)
1881-12-01 / 331. szám
, és Seidl Antal, akit Wagner Richárd legjobb dirigensének nevezett és a ki-kisbari a „Lohengrin“-t Londonban pedig a gen-Ring“-et fogja vezényelni. (A budapesti zenekedvelők egylete) .Dél 2-án (pénteken) este fél 8 órakor az egylet termében (Bálvány utca 14) hangvernyt rendez, melynek műsora a következő : 1. Bethoven L.: Nyitány „König Stephan“ című füvéhez zenekarra. 2. a) Rubinstein A.: „Sphärenmusik“ vonós hangszerekre (először). b) St. S a é n s C. „Réverie du Soir“ (a Blidab) a „Suite algerienne“-ből zenekarra (először). 3. Beethoven L.: „Gratulations Menuett“ loeuvre posthume) zenekarra (először). 4. Haydn J.: „Symphonia (B dur)“ 1. Largo-Allegro Vivace. 2. Adagio 3. Menuetto. 4. Presto. * (Nagy Béla) fiatal hegedűművészünk (Nagy Jakab tikokójátékos fia), ki két éven át a berlini zeneakadémián Joachim nagynevű hazánkfiának egyik legkedvesebb tanítványa volt, e hét elején körútra indult felső Magyarországba, hol a nagyobb városokban egy-két hangversenyben fogja magát bemutatni. *(Az angol királyi udvar és a magyar zene.) Anglia királynőjének óhajtására — mint ez már a lapokban jelezve volt — dec. hó 8-án kizárólag magyar darabokból álló műsorral hangverseny lesz a királynő udvarában. A hangversenyt Schulz Curth, a walesi herceg hangversenymestere rendezi, aki a műsor egy példányát beküldte Schunda V. József helybeli hangszergyároshoz. E műsor szerint a hangversenyen következő darabok fognak előadatni: 1. Magyar nyitány Ellenbogentől. 2. Magyar dalok Németh Jánostól. 3. Arkóci induló Liszt Ferenc átirata után. 4. „Csak egy kis lány van a világon“ Német Jánostól. 5. „Szózat“ Egressy Bénitől. 6. „Kétszer is nyit az akácfa virága“ Huber Károlytól. * (A bécsi burgszinház) új igazgatóját, Wilbrandt Adolfot, ma délben iktatták be ünnepélyesen hivatalába. Az igazgatót Hoffmann b. főintendáns mutatta be az összes személyzetnek, szívélyes szavak kíséretében, s utána Wilbrandt tartott beköszöntő beszéde, melyet a jelenlevők élénken megéljeneztek s aztán a „jó ismerős“ új igazgatót meleg kézszoritások közt szívélyesen üdvözölték. * (Hangverseny) Ivancsevics négyes társulatának mai, harmadik kamarai zeneestélyére épen olyan szép számú és előkelő közönség gyűlt egybe a vigadó kis termébe, mint a megelőző kettőre. A műsort Volkmann E-moll négyese nyitotta meg. Ez az annyiszor hallott, de mindig szívesen hallgatott mű Sfrancsevicsék szabatos előadásában ma is megtette hatását. A Scherzo ugyan kelleténél valamivel gyorsabban volt véve, de annál szebben volt játszva a gyönyörű Andantino, amely után a közönség két ízben zajosan kihívta az ősz szerzőt; ugyanez ismétlődött a Finale után. A második számot Schubert B-dut hármasa (99. mű) képezte, melyben a zongorarészt Freund Róbert játszotta; meg vagyunk róla győződve, hogy a fiatal zongoraművész, mai fölléptével újabb tért hódított műért a közönségünk kegyében, amely kétségkívül szívesen fogja venni, ha oly jeles kamarajátékossal, a minőnek Freund úr magát ma bemutatta, e téren minél gyakrabban találkozik. A mai hangverseny s ezzel együtt a négyes-estélyek első ciklusának méltó befejezését képezte Beethoven remek C-dúr négyese (59. mű), amelyet a társulat minden modorosságtól és hatáshajhászástól menten, valódi klasszikus felfogással interpretált. Azt talán említenünk sem kell, hogy a közönség minden egyes tétel után sűrű tapsokkal adott kifejezést elismerésének, amely ezenkívül bizonyára abban is nyilvánulni fog, hogy a hangversenyek második ciklusa a mostanihoz hasonló látogatottságnak fog örvendeni. * (Ez is árjegyzék.) Párisban Couailhac Viktor „A színházi élet“ című könyvet adott ki, melyben a tapsoncok következő árjegyzéke is előfordul: Közönséges fogadtatás............................. 5 frank. Zajos fogadtatás .....................................15 „ Háromszoros fogadtatás...............................20 „ Közönséges kihivás....................................25 „ Számtalan kihivás ..........................................50 „ Tetszésmoraj, ha nincs ereje felülkerekedni . 15 ., Mosoly.............................................................5 „ Kacaj..............................................................5 „ Önkéntelen kacagás....................................10 „ Felkiáltás: „Beh furcsa, beh mulatságos!“ . 15 ., stb. ” Szerző azt állítja, hogy ha az előadás végével ilyen felkiáltásokat hallani: „Milyen társulat! Milyen összjáték ! Jobb mint a „Theatre Frangais ! Milyen igazgató“ stb., ezek mindegyike szintén beisfoglaltatik az árjegyzékben. Adolf „Nőuralom, töredékes gondolatok“ cím alatt rövid, de szellemes felolvasást tartott. Beöthy Zsolt ezután „Egy látogatás“ című rajzot olvasta fel. Szász Károly jelentette, hogy a szegedi árvíz könyv 587 frt 20 kr. tiszta jövedelmet hozott. A megmaradt példányokat forintjával fogják eladni a Franklin társulatnak. Az ülés ezután rövid időre felfüggesztetett s szünet után Beöthy Zsolt titkár felolvasta a spanyol kir. akadémiának a Kisfaludy-társasághoz intézett levelét, mely válasz, a Kisfaludy-társaságnak a Calderon ünnepély bizottságához intézett üdvözlő feliratára. Jelentette ezután, hogy a nemzeti színház intendánsa késznek nyilatkozott a Kisfaludy-társaság által „a magyar színészet trténete“ című pályázatra kitűzendő pályadíjhoz 100 aranynyal járulni. Bejelenti még, hogy a Kisfaludy-társaság két pályázata (egy magyar történelmi beszélyre , egy műfordításra) lejárt s hogy ennek folytán két bíráló bizottság kiküldése vált szükségessé. Az első pályázat bíráló bizottságába Vadnay Károly, Beöthy Zsolt és Csiky Gergely, a másodikéba Gregus Ágoston, Győry Vilmos Ábrányi Kornél választottak. A Lukács Móric fölötti emlékbeszéd tartására a társulat Szász Károlyt kérte fel, Dux Adolf felett pedig a társulat felkérésére Sturm Albert fog emlékbeszédet mondani. A Kisfaludy-társaság ülése. Nagy számú és díszes közönség előtt tartotta ma a Kisfaludy-társaság felolvasó ülését, melyet Gyulay Pál, Lukács Móricról tartott gyászbeszéddel nyitott meg. A társaság tagjai állva hallgatták meg a gyászbeszédet. Beöthy Zsolt bejelentette Dux Adolf halálát és hogy Bartha Miklós a nyugoti vaspálya tsztviselője az alapító tagok sorába lépett. Ezután Sturm Albert székfoglalóul felolvasott nulmányt Buda haláláról és a Niebelungenekről. E fogadott felolvasás után Frankenburg PESTI HÍRLAP. A lanti-liga országából. Hogy mily kevés sikert aratott az angol kormány az annyi kínok közt megszülemlett agrárius törvénynyel, mutatják az Írország egyes részeiben még folyton napirenden lévő botrányos kihágások, melyek a lakosság józanabb részének megfélemlítésére vannak irányozva. ‘ Lehetetlen volna elősorolnunk az angol lapokban mindennap olvasható számos kihágást, amiért is csak arra kell szorítkoznunk, hogy időről-időre a lényegesebb s jellemzőbb eseteket kiszemelve, azokat mutassuk be olvasóinknak. Cavan grófságban a legkegyetlenebb eszközökhöz fordulnak a ligiták, hogy a józanabb bérlőket visszariaszszák kötelességeik teljesítésétől. Egy bérlőt, ki bérhátralékát kifizette, cölöphöz kötöttek a folyó jéghideg vizében s ott hagyták elveszni. Egy másik bérlő megvett egy boy’s otthozott kaszállót. A sigisták odahurcolták ezt az embert a folyóhoz s nyakig beállítván őt a vízbe, azt kérdezték tőle, fogja-e lekaszálni rést. A bérlő azt válaszolta, hogy igen. A kegyetlen sigisták erre szájig merítették a vizbe s midőn a konok bérlő még akkor is igennel felelt ismételt kérdésekre, kínzói egészen alámentették a szegény embert s egy darabig úgy tartották a viz alatt. Midőn újra felszínre hozták, még egyszer ismételték kérdésöket s minthogy a halálra ijedt ember most már nemmel felelt, szabadon bocsátották. Ő mégis lekaszálta a rétet, mire a rigisták elpusztították farmját. A szegény ember jól ismeri a tetteseket, de annyira megvan félemlítve, hogy nem meri följelenteni őket. Cork grófságban lord Do ne raie birtokán 13 kövér urut találtak megölve. Fejeik be voltak ütve, lábaik pedig el voltak törve. Tizenegy másik ürü annyira meg volt csonkítva, hogy le kellett őket vágni. Augliabologue-ban elfogtak egy O’Leary nevű embert, ki a land liga idejében annak nagy hive volt s nagy népszerűségnek örvendett a vidéken. A rigisták akkor kijelentették, hogy addig nem engednek istentiszteletet tartani, míg szabadon nem bocsátják O’ Leary-t. Múlt szerdán éjjel ismeretlen tettesek leszedték a templom tetejét, bezúzták az ablakokat,összetörték a szószéket s a padokat s leszedték az oszlopok diszítvényeit. A tetteseknek még eddig semmi nyoma. Sok helyen a legembertelenebb módon nyer kifejezést a ligisták elkeseredése, így pl. Kerryben (Cork grófságban) f. hó hó 27-én éjjel egy csapat ligista betört egy Le n a ne nevű asszony házába, kiről azt állították, hogy feljelentett egy ligista zavargót. Az asszony már lefeküdt volt három gyermekével, a betörők tehát gyertyát gyújtottak s egyikök odaadott puskájával a halálra ijedt asszonyhoz s reá szögezvén a puska csövét, azt mondta: „Most lakolni fogsz árulásodért.“ — E pillanatban odaugrott az asszony 12 éves fia s anyja és megtámadója közé állván, testével akarta védeni anyját. A többi gyermekek is sikoltva odavetették magukat anyjukra, de szívszaggató kiáltásaik nem lágyították el a szívtelen embereket. A csapat egyike elsütötte fegyverét, melynek golyója a legkisebbik gyermek lábaiba fúródott. A csapat azután iszonyú fenyegetések mellett esküre kényszerítette a szegény asszonyt, hogy senkinek sem fog szólani ez esetről. Ily elvadulást szült már eddig a rigisták által szított forrongás. TÁVIRATOK. Morva-Szt.-János, nov. 30. (A P. Hírlap ered. táv.) A ma megejtett pótválasztáson Prileszky Tádé kormánypárti a szintén kormánypárti Emmer Kornél ellen nagy többséggel képviselővé választatott. Bécs, nov. 30. (A P. H. ered. táv.) Mint a Pressének Alexandriából sürgönyzik, A rab bey Kairóban a francia biztosnak nyílt utcán szemrehányásokat tett az állami pénztárak kizsákmányolása miatt, sőt tettleg is bántalmazta volna a biztost. Kairóban e miatt nagy az izgalom s nem tartják lehetetlennek újabb katonai forradalom kitörését. Bécs, nov. 30. (A P. H. ered. távirata.) A N. W. Abendblatt kattatói sürgönye szerint tegnapelőtt éjjel a dalmát fölkelők és csapataink közt összeütközés volt, szerencsétlen kimenetellel. A mi veszteségünk húsz ember. A krivoscsiek száma 150 volt. Moszkva, nov. 30. Be van bizonyítva, hogy Melnitzky (Lenkovszki felbujtogatója) az itteni lelencháztól eltulajdonított 300,000 rubelt a nihilistáknak juttatta. Melnitzky, amint utólag konstatáltatott, sűrű levelezésben állt a Svájcban tartózkodó nihilistákkal. Filippopolis, nov. 30. (A Pesti Hírlap eredeti tár.) Az itteni salkonoi metropoliták csak akkor mentek el a szófiai zsinatra, mikor József exarchától írásbeli biztosítást nyertek, hogy csupán a bolgár egyháznak belső kormányzási ügyei kerülnek megbeszélésre. London, nov. 30 Boyton Mihályt, az agrár liga volt szervezőjét, megrendült egészsége folytán szabadlábra helyezték. — Limerik grófságban a bérlők strikeolnak a bérfizetés ellen; ennek folytán mintegy 300 bérlőt ki fognak utasítani. Berlin, nov. 30. (B i r o d a m i gyűlés.) Virchow tanár kérdést tesz a Vatikánnal folytatod tárgyalások állásáról. Bismarck herceg azt válaszolja, hogy ő üdvösnek tartaná, ha ezt a kérdést it csak korlátozva tárgyalnák Az ügy Poroszországot illeti. „Én kész vagyok — folytatá — a porosz országgyűlésnek erről felvilágosításokat adni. Szándékom a porsz költségvetésbe egy tételt felvenni, hogy a Vatikán melett diplomáciai képviselő működhessék; oly állás, mely csak a beállott feszült viszony következtében szüntettetett be. Mostani válaszomat nem vezérlik elvi aggályok, hanem egyedül üzleti érdekek. A többi államok, például Bajorország is, külön képviselettel bír a kúriánál. Tekintve a különféle versenyző érdekeket, hasznosabbnak tartom ezt a viszonyt, azonban hogy ha majd az általános érdek inkább előtérbe lép, fontolóra fogom venni a német képviseletet is. Nem érzom célszerűnek, hogy magáról a kúriával folytatott tárgyalásokról felvilágosításokat adtak. — Virchow azon megjegyzései ellenében, hogy a haladópárt, midőn részt vett a kultúrharcban, ama téves nézetből indult ki, hogy a birodalmi kancellár következetes lesz s az államot és a tanodát végleg fel fogja menteni az egyház befolyása alól. Bismarck herceg megjegyzi, hogy igazolatlannak találja a következetesség hiánya miatt tett szemrehányást. Ha tényleg folytatni akarja vált a harcot, azon körülmény gátolta volna meg szándékában, hogy előbbi bajtársai elhagyták őt és a középpárt karjaiba rohantak. Az állam érdekeinek felismerése után gyakran egészen másként kell cselekedni, miként évekkel azelőtt cselekedtek. — Hanel ellenében Bismarck herceg megállapítja, hogy a haladópárt vele és minden törekvéseivel szemben ellenzéki állást foglalt el; nem lehet tehát azt mondani, hogy a középpártot előnyben részesítette volna. A középpárt csak tényszerű okok miatt és pedig 1878 ban a vámkérdés tárgyalásakor adta föl az ellenzéki állást és támogatta a kancellárt. Kleist Retzow ellenében Bismarck herceg kijelenti, hogy 1874-ben, midőn a kultúrharc javában folyt, nem a liberalizmus indítált arra, hogy a polgári házasságot behozza, hanem porosz minisztertársainak azon nyilatkozata, hogy ellenkező esetben leköszönnek állásaikról. Bécs, nov. 30. (Képviselőház.) A kereskedelmi miniszter előterjeszti a Franciaországgal kötött ideiglenes kereskedelmi szerződést. Erre a ház az 1881. évi költségvetés feletti vita alkalmával előterjesztett határozati javaslatokat tárgyalta, az élelmiszerek hamisítása elleni rendszabályokra vonatkozó reszoluciót elfogadta és a lottó beszüntetésére vonatkozó indítvány felett napirendre tért. A hercegovinai keresztény lakosság kérvényét az agrárkérdés megoldása iránt, a kérvénybizottság indítványa folytán, a kormányhoz utasították azzal a felhívással, hogy a megszállott tartományok agrárviszonyainak megfelelő szabályozása végett tegye meg az előkészületeket. Több kérvény elintézése után az ülést berekesztették. A legközelebbi ülés szombaton lesz. Pétervár, nov. 30. A Journal de St.-Petersbourg válaszol a Times azon cikkére, mely kifejti, hogy Oroszországnak a hadisarc megfizetése iránt Konstantinápolyban tett javaslatai a berlini szerződéssel ellentétben állanak és kijelenti, hogy nem Oroszország volt az az állam, mely először vetette fel a török adósság szablyozása iránti kérdést, még kevésbé szándékszik magántárgyalások utján biztosítani követeléseit. A Times nagyon téved, ha azt hiszi, hogy azzal szolgálatot tesz a kötvénytulajdonosok érdekeinek, ha Oroszország fól 1841. december 1