Pesti Hírlap, 1882. május (4. évfolyam, 119-148. szám)
1882-05-30 / 147. szám
Budapest, 1882. IV. évf. 147. (1228) Szám, Kedd, május 30. Előfizetési knek* Szerkesztési iroda: fdenzetesi aras. W ma Budapesten, nádor-itoa 7. IS., X. eTM......................... M firt n ggplg^ t|g fe|| kari a lap szellemi részét Ulet« »AM** JPAérre — BK_____ _T| | ____ BH __ «n mm közlemény intéeendő. :Megjzedérr« ....... V , 60 a ^ Bérmeetetlen levelek teák idKXtft vidéken t \x. Sjpl f|j pj p| 'S pj jp ipRa S|sr Kiadóhivatal: *A .Magyarország és a Nagyvilág* alai lfel |E|hzg§3 rag |§§j §f|f Bll |Si |jig |1e gjjlllSgl «ÉS®» al k#vA előtaetések a lap aMCk vagy hcpts lappal együtt- TM KI UB Ha m fed tM m mg&M BSTWl IK iéaéra tenatkosó^ fel s. álamig sgeBx érre.....................20 frt félévre............................J» . _ Hirdetés ek ■— POLITIKAI NAPILAP. (&$ -«sastsu Sziliét ntm adatik. 1 Wijll lVTU TUTU . I fly bpdou mobsb-UI PAaifo, v^wH i 41, Bue Nofcredame de« Viototeuu. w a n I ^ . 1 T távollétól»«« mindig megtekintheti. —* ” | Asaini VaiOK. de 1#—Jávákra a gyűjtőedények | társulat tárlata. (Sugár-mt, saját káé.) — Közvágóhíd a soroksári-mt végén, a etet Kedd, róm. kath. Bódog p. vérs. ; Nemzeti auseum. (Museum-körút.) —Umnyik« ; a könyvtár pedig minden | Magyar todonynyosi akalóan. (Verenc Jé mellett. — Városhál a régi a Tináhim, protestáns Bódog ! Nyitva: d. e. »—1 óráig, hétfőn és esd- hétköznapon 9—1-ig. — Orságos képtár «eof-tér, saját ká«.) — Iparmúzeum. (Sugár- téren, Mis » Lipót-utcéban 24. m. & -e ., Görög-oros* Péter, Dénes Itörtökön a természet- és néprajzi-tár . (2£ &c*er há«y-104*) az akadémia palotává- i «4, a képzőművészeti társulat háza.) — Városi vigadó (redoute) az aldmaazoree. —_ _____ _ ____ kedden és pénteken az áeránytár. szerdán Van. Nyitva,vasárnap, szerdán és pén- 1 Sirályt vár és kihnt Budán, az udvar Allélkért a városligetben.________________ Egyiptom és Európa. Egyiptommal mindenesetre meggyűlik baja Európának. A nemzeti és katonai párt forrongása egy nap ilyen, másnap amolyan alakot ölt, egyik nap a kkedive, másnap Arabi basa kerül felül, de annyi bizonyos, hogy Egyiptomban nem lesz békesség sem így, sem úgy. Ha Arabi basa kezébe keríti a legfőbb hatalmat, akkor nem lesz béke azért, mert a nemzeti párt ki fogja kiáltani Egyiptom függetlenségét, detronizálja Tevtik basát. Ha ellenben az európai befolyás megbuktatja és száműzi Arabi basát, akkor a mostani nyílt forradalom titkos forradalommá lesz . Arabi és szövetségesei egy napig sem hagyják pihenni Tevtik basát, kit a nemzeti párt úgy fog gyűlölni, mint gyűlölték a franciák az idegenek által, visszahozott XVIII. Lajost. Ha pedig fegyveres beavatkozás lesz szükséges, akkor válik igazán európai bonyodalmak forrásává az egyiptomi kérdés. A fegyveres intervencióval megbízhatja Európa a portát, beavatkozhatik Francia- és Angolország, vagy a porta és a két nyugati hatalom , az eredmény nem sokat fog külömbözni. Európa szemeinek állandóan a fáraók birodalmán kell függnie. Ezt a kilátást Franciaország tapintatlan eljárása nyitotta. Egészen félreismerve az egyiptomi mozgalom jellegét, azt hitte, Arabi pasa pronunciamentos tábornok, kinek néhány lázongó ezreden kivül nincs támasza a nemzetben. Nem vett tudomást—a francia diplomácia nyilvánvaló tényekről sem szokott idején tudomást venni, —• arról, hogy Egyiptomban hatalmas nemzeti párt van alakulóban, hogy ez a párt Egyiptom függetlenségét, úgy a portától, mint az európai hatalmaktól, tette céljává. Hogy ennek a pártnak, mint mi ismételten utaltunk rá, nem csak fanatikusai, de államférfiai, tudósai, katonái vannak, az arab irodalom segélyével befolyással bír az észak-afrikai muzulmán világra , erről is kevés tudomást vett a francia diplomácia. És mert mindez iránt Franciaország nem volt kellőleg tájékozva, elkövette a hibát, hogy mikor a khedive és lázadó miniszterei már kibékültek, Európa elé kanyarodva, saját nevében követelte Arabi basa száműzetését. A nemzeti pártot ekként fejében támadva meg, ez a párt Franciaország ellen foglalt állást. E tény hátrányos következményeit meg fogja érezni Franciaország afrikai állásának egész vonalán. A muzulmán fanatizmus üszköt fog. A lázadások Algír és Tunisz határain jelezni fogják, hogy a köztársaság politikai balfogást követett el. Ennél és több-kevesebb izgalomnál azonban aligha fog komolyabb bajt okozni az egyiptomi kérdés,európai bábom nem lesz belőle. Ez csak akkor következhetnék, ha Franciaország meg akarná hódítani Egyiptomot , ha oly kalandot déssel és odaadással szentelte erejét az osztatlan siker elérése érdekében. Leginkább jellemzi e buzgólkodást ama körülmény, hogy Sarah Bernhardt, ki két év óta bizonyára már néhány százszor lépett fel a „Kaméliás hölgyben“, csak úgy „gyakorolta magát“ a többiekkel együtt az esténkint megtartott próbákon, mintha most tanulta volna be legelőször nagy szerepét. Múlt szombaton este még föllépett ugyanazon szerepben a brüsszeli „la Monnaie“ színházban s éjfél utáni 1 órakor, tehát épen egy órával a darab bevégzése után még elkábulva az elragadt közönség lelkesült tapsviharaitól, külön vonaton elindult Párisba a másnap megtartandó próbára. Elutazása előtt következő sürgönyt intézte a „Figaro“ szerkesztőségéhez : „Reggeli hét órakor érkezem Párisba. Hány órakor lesz a próba ?“ Az előadás napján már reggeli 7 órakor kezdte ostromolni a színház pénztárát a karzati közönség, mely bámulatos kitartással várta be a jegykiosztás óráját, hogy jelen lehessen a nagy művésznő első párisi föllépésén. Este fényes és válogatott közönség töltötte meg minden zugában a tágas színházat, melynek páholyai mesés árakon keltek el. Egy előkelő hölgy 25 louis d’art (körülbelül 250 frt) fizetett páholyáért, s avval vigasztalta magát, hogy „sirt ő kétannyiért is.“ A jelenvoltak közül különösen kiemelendők : Az írók és művészek világából: Dumas Sándor és neje, Sardon Victor és neje, Girardin Sándor és neje, Gauthier Gabriella, Heilbronn Mari, a híres énekesnő, keresne, mely a nagy forradalom idején Napóleon szökésével, s Kleber mészgödreivel végződött. Európa valószínűleg respiriumot élvezhet. Oroszországot emészti belső férge, a nihilizmus. Franciaországot Bs inarck ügyessége elfoglaltsághoz segítette Afrikában. Olaszországnak több dolga van azzal, hogy a francia köztársaság afrikai lépteit ellenőrizze, hogy sem az irredentizmusra gondolhatna. Monarchiánk nyugalmát tehát a bosnyák brigantaggián kívül egyéb mozgalom aligha fogja legalább egyelőre megzavarni. A béke géniusza kiterjeszti szárnyait világrészünk felett. Ez a géniusz azonban nem állást hozó szellem. Nem engedi a népeket fellelegzeni, erőhöz jutni. Szárnyainak uralma alatt előkészítik a gyilkos harcot, felhalmozzák a pusztítás eszközeit. Hosszabb, vagy rövidebb idő, de mindenesetre csak az idő kérdése a nagy európai háború, melyben a szláv világ fog mérkőzni a magyar és a germán világgal. Marko király feltámad és Szlava anya szétszórt gyermekeit Barbarossa ellen fogja vezetni. És Marko király talán nem lesz egyedül. Franciaország soha sem bocsátja meg Németországnak Sedant. Olaszország pedig nem vetkőzheti le ragadozó és a zavarosban halászni szerető természetét. A jövőt senki sem jósolhatja meg, de valamennyi hatalom óriási erőfeszítést tesz, hogy készen legyen a bizonytalan jövő esélyeire. Óriási hadseregek támadnak körülöttünk. Olaszország épen most alakítja át hadi szervezetét, mely közel akkora haderőt ad neki, mint a mi közös hadseregünk. Franciaországnak, a Bloch Rozina és nővére, Massenet, a híres zeneszerző, Blowitz, Bapst és Dreyfus; a születési és pénz-arisztokrácia közül; Rumford grófnő, Maurocordato herceg, Oppenheim bankár, Sagan herceg, lord Dudley és sok más. Rochefort Henrik, a híres kommunista hírlapíró szintén ott gyönyörködött Sarah Bernhardt művészetében. Magától értetődik, hogy mindenki ez legnagyobb türelmetlenséggel várta az előadás megkezdését. Különösen kiváncsiak voltak Jacques Durall-ra — ez a híres művésznő férjének álneve — ki ez alkalommal mutatta be magát legelőször a párisi közönségnek. Már három nappal az előadás előtt a boulevardokon és a szalonokban egyébről sem beszéltek, mint Darnaláról az ünnepelt művésznő férjéről. „Várjon hogy néz ki? Van-e tehetsége“– hangzott mindenfelől. E kérdésekre következő választ adják a párisi lapok. Jaques Darali — tartsuk meg mi is e művészi nevet — szép, magas termetű fiatal ember, rokonszenves külsővel, komoly, de kellemes hanggal, elegáns magatartással. A színpadon oly ügyesen és biztosan mozog, mintha egész életét ott töltötte volna, pedig mindössze hat hónapja, hogy mint újonc állott be Sarah Bernhardt színész csapatába. De könnyen megküzdött a kezdet nehézségeivel, mit kizárólag ritka erélyének, hidegvérűségének, bámulatos vasakaratának és mindenekfölött a művészet iránt érzett határtalan szeretetének köszönhet. Ez utóbbi tulajdonság jellemzéséül felhozzuk a következő érdekes esetet. Az előadást meg A mai szám tartalma: Egyiptom és Európa. — Politikai hírek. — Politikai szemle. — A harmadik egyetemes tanítógyűlés végrehajtó bizottságának nagygyűlése. — Egyletek és intézetek. — Irodalom. — Pünkösdi mulatságok. — Táviratok. — Legújabb. — Sport. — Napi hírek. — Színházak. — Közgazdaság. — Tárca : Sarah Bernhardt Parisban. — Molnár Aladár emlékezete. — A mellékleten : A „Pesti Hírlap“ tudósítója Tisza-Eszláron. — A Léderer jubileum. — Milyen legyen a nő ? — A nőstény farkas. — Színház, zene, képzőművészet. — Regénycsarnok . Bűnvirág. (102. folyt. — Vegyes. A „PESTI HÍRLAP“ TÁRCÁJA, Sarah Bernhardt Párisban. (A művésznő fellépése a „Kaméliás hölgyben.“) Már hetek óta általános érdeklődéssel zárta a párisi közönség a „Kaméliás hölgynek“ múlt csütörtökre kitűzött előadását, mely alkalommal az ünnepelt Sarah Bernhardt huzamos idő óta először mutatta be újra művészi játékát a francia főváros közönségének, mióta dicsőséggel és babérokkal elhalmozva visszatért a két világrészben tett nagy diadalútjáról. Emelte az est ünnepélyességét ama körülmény, hogy az előadás C héret asszonyságnak, a párisi nagy színházak érdemdús, de szegénységben elhalt diszlet-festőjének özvegye javára rendeztetett s hogy ennélfogva a művésznő első nyilvános fellépése egyúttal a könyörületesség művét képezte. Úgy a rendezőség, mint az igazgatóság részéről minden megtörtént a fényes siker biztosítására. A nagyobb párisi színházak igazgatóságai a legnagyobb készséggel engedték át legszebb díszleteiket a „Gallé“ színháznak, mely a várva-várt előadás színhelyét képezte. Hogy az összhatás minél tökéletesebb legyen, nemcsak a fő- hanem a legapróbb mellékszerepek is mindannyi érdemdús, elismert művész kezeibe jutottak. Minden túlzás nélkül mondhatni, hogy soha színházi közönség tisztább és tökéletesebb műélvezetben nem részesült, mint múlt csütörtökön este a Gallé színházban. Minden egyes közreműködő egész lelkese fiafti Mámiánk 12 oldalt tartalmaz.