Pesti Hírlap, 1882. július (4. évfolyam, 179-209. szám)
1882-07-01 / 179. szám
előbb is a római egyház terjesztette a németséget s nyomta el a magyarságot. Csak a mi korunkban is Zalavármegye egy részét a zágrábi érsekség horvátositja, a békési alföldet s a felvidék nagy részét az ágostai egyházkormányzat tótositja, Erdélyt a gyulafehérvár-fogarasi érsekség románosítja, az északkeleti vármegyéket az ungvári szent Bazil-egyesület oroszositja. Az egyház keblén találnak másutt nyugodalmat s fajfentartó erőket a népek; nálunk az egyházak akarják kiölni a magyarságot. Nem rajtuk múlik, hogy ez meg nem történhetik. Vájjon lehet-e ezt tűrni sokáig ? Vájjon elnézhetjük-e például, hogy a kis Horvátország tűzzel-vassal pusztítsa ki a szlavón vármegyékből a magyarságot csak azért, mert ez ott protestáns kálvinista, s nálunk minden egyházkormányzat háborítatlanul űzhesse vakmerő kísérleteit a magyarság ellen ? Szomorú kérdés ez. De még erre vidám feleletet nyerhetnénk: addig is fejezzük ki legmelegebb elismerésünket azon derék férfiak iránt, kik a hajdúdorogi magyar liturgiát megcsinálták. Jovánovia és Dahlen tábornokok is megkapták ő felségétől a hadidekorációt. Mindkettőjüknek a Lipót-rend nagykeresztje adományoztatott a szokásos hadi díszítéssel. Amnesztia Bulgáriában. Sándor bolgár fejedelem elrendelte, hogy minden politikai fogólyt azonnal szabadon bocsássanak. Mint Tirnovából jelentik, csak az ottani fogházból 58 politikai foglyot bocsátottak szabadon. A krivosjei fölkelők hazaparancsoltatása. A Montenegróba menekült fölkelők tudvalevőleg mindenféle szép feltételekhez kötötték hazatérésüket, jóllehet Thommel ezredes hetek óta azon fáradozott, hogy valamiképen méltányos egyezséget kössön velük. Hogy mire vezettek ezen alkudozások, azt legjobban megmondja az alább következő hivatalos hirdetés, mely a kattarói ,Avvisatore Dalmato június 24-iki számában látott napvilágot, s melynek tartalma legkevésbbé sem csábító a kimenekült elégedetlenekre. íme a hirdetté. A cattarci kerületben fekvő Crivosje-Dolnje, Crivosje-Gornje, Ledenice Dolnje, Ledenice-Gornje, Ublji, Orahovac Gornje, Orahovac Dolnje és Pobon lakosa, a kik az illám tekintélye ellen való ellenállásuk s büntettek elkövetése után megs * ö k * ° nt tölbivstnak, hogy ezen hirdetmény közzétételétől számított 14 nap alatt bűnös cselekedeteik következményeinek magukat alávessék s itt polgári kötelességük teljesitése végett jelentkezzenek. Zára, jun. 20.0 felségének titkos tanácsosa és dalmáciai helytartója. Jovánovics s. k.“ POLITIKAI SZEMLE. A porta ést a konferencia még mindig nem közeledtek egymáshoz, s nincs is rá kilátás, mikor a hatalmak képviselői legutóbb tartott gyűlésükön egyhangúlag A rabi pasa eltávolításának szükségét mondták ki, holott a porta utolsó körjegyzékében a szultán által kitüntetett Arabi érdeméül különösen hangsúlyozza, hogy az egyiptomi hadsereget főleg ő tartotta és tartja meg a szultán iránti hűségben. S aztán az angol és francia részről folytatott hadikészületek épen nem alkalmasak a török kormányban bizalmat gerjeszteni, bármint erősítsék is vele szemben, hogy a konferencia nem akar egyebet, mint a katonai zendülés előtti status quot biztosítni. Az angol készülődések a legnagyobb serénységgel folynak. Devonportba pár nap előtt érkezett a tengernagyi hivatal parancsa, hogy a „Hotspur“ toronyhajó azonnal szolgálatba helyeztessék ; azt hiszik, hogy őrhajóul fog a szuezi csatornában alkalmaztatni. A woolviehi fegyvergyár utasíttatott a hadügyminisztéreium által, hogy három vagy négy nap alatt 20 ezer puskát készítsen el- Ebből azt következtetik, hogy a kormány mozgósítani akarja a tartalékot, fölváltandó vele az Egyiptomba rendelt csapatokat. A „Stanley“ nevű gőzös jelenleg Woolwichban nagymennyiségű torpedót, 2000 vízhatlan ponyvát s tömérdek épületfát, meg kórházi készletet rak fedélzetére, hogy azokat az alexandriai angol hajóraj számára szállítsa. A Times kalkuttai híre szerint pedig az indiai kormány is utasíttatott, hogy a seapoy-csapatok jelentékeny kontingensét azonnali elszállításra tartsa készen, amely hírre Arabi pasa azt jegyezte volna meg, hogy a mohamedán vallású seapoy-k nem fognak az ő katonái ellen harcolni. De a franciák sem akarnak a hadikészülődések dolgában az angolok mögött maradni. A Post párisi jelentése szerint ott nem hiszik, hogy Anglia egyedül akarja — a hatalmak hozzájárulása nélkül — megszállani a szuezi csatornát, hanem ha új nyugtalanság vagy épen vérengzés szükségessé tenné csapatok partra szállítását, abban részt venne minden hatalom, mely hajói által Alexandria és képviselve van ; egyébként a francia kormány minden eshetőségre készül, a középtengeri hajóraj Toulonban készen áll az indulásra s szállítóhajók küldettek Algírba, hogy első jeladásra fedélzetükre szedjék az algíri hadtest arra kijelölendő csapatait. Londonban tegnap a konzervatível nagy meetinget hívtak össze az egyipto kérdés megbeszélése végett. A fitszónokok Bonvérié, Salisbury, Northerse és Stanhope voltak. Mindég a kormány ellen irányuló nyilatkozatot zajosan megtapsoltak. Bouverie igen élesen kelt ki a kormány ellen, abszurdumnak mondva a konferenciát Konstantinápolyban a szultán akarata elleni gyalázatnak, hogy az angol flotta előtt angol alattvalókat gyilkolhattak le Alexandriában. Tempi Richard, volt indiai kormánya kijelente, hogy ha India népei meghallanák, mikép Arab, akit Anglia megbuktatni akar, mégis kormányon van, az alexandriai zendülések csakhamar ismétlődnének Indiában, mert Indiában nem szeretik Angliát, csaok fegyvereit rettegik, s mihelyt nem látszik többé veszélyesnek, no nem gátolhatja meg az elszakadást. Salisbury azt monda, hogy föl kell az angol nemzetet riasztani, mert Anglia egész nagy jövője veszélyeztetve van. A kormány az oka, hogy Anglia mostani súlyos helyzetébe sodortatott; a kelet megvetné Angliát, ha adott ígéreteit meg nem tartaná; Tevfiket meg kell tartani, ellenben Arabi katonai kalandjainak véget vetni. Valamennyi szómk sarkalatos tétel gyanánt hangoztatta, hogy Angliát meg kell a szavát tartania, különben elveszi, rangját a nemzetek közt. Végül határozati javaslatot fogadtak el, mely így hangzik: Az angol kormánynak nem szabad az egyiptomi kérdés oly megoldásához járulnia, mely nem volna Anglia ígéreteivel s Nagybritannia hagyományos politikájával és érdekeivel összeegyeztethető. A meeting továbbá óhajtja, hogy a kormány az Egyiptomban élő angol alattvalók feze és vagyona biztosítására kellő mérvű intézkedéseket tegyen. * Az alexandriai konzulok hivatalos jelentéseiből kitűnik, hogy a 11-iki vérengzés áldozatainak száma 300-ra rúg, akiknek felét európaik képezik. Mindössze 46 t európainak találták meg holttestét és 72 nehéz sebesültet vittek a kórházba. A többi holttestet az arabok 12-én éjjel a tengerbe dobálták. A v Place de Consules mellett levő rendőrépületben legalább negyven európait, kik ott rékét kerestek, gyilkoltak mega mustahfazire (zsandárok). Ez épület előtt történt Suzzara osztrák-magyar konzul szeme láttára, hogy égi őrt álló rendőrkatona lelő** ef* tőle alig 10 lépésnyire álló elegáns itt fiatal emberi.. Itt Suzzarra is könnya volna. A vad tömeg rárolt- eg akarta azt állítani, hofl,vég támadja, », ő mindegyiknek nyelvén tudna az azok közt fennálló egyenetlenség és irigy viszályról szólni. Mik után nem tehetek egyebet, mint hogy őt elsőrangú művésznek deklaráljam ! Az átörökölt magyar vér nem vált benne vízzé. Úgy külsejében, mint műveiben is meg van az az ősmagyar élénkség, mely nem tűn meg a formaiság békéit, de mindenütt megteremti a maga eredeti ösvényét. Vendégszeretete is egészen magyaros, mit nem is mulasztottam el neki megmondani. Erre mosolyogva jegyzi meg, hogy sajnálatára nem is ismeri meg eredetének földjét. Csak négy éve, hogy búcsút mondott a vegytannak, örökre bezárta laboratóriumát és elzarándokolt az örök városba, hogy ott megtudja, volna-e benne igazi tehetsége A mester, kinél tanult, hasonlított abban a tarquinus királyt gyötrő Szibillához, hogy roppant sokat követelt tanítványaitól. Három év foly le szünet nélküli munkában, melyben egyszer sem hallotta mestere ajkáról a helybenhagyó vagy dicsérő szót. Végre saját szárnyaira kelt, több autó festményét megteremtette és azoknak két. A meglehetősen tág terem középkori zárdacella mintájára van berendezve; de semmi esetre olyannak módjára, melyben szegény barát lakott, de inkább fejedelmi családból származárdafőnök ízlése szerint; zárdás színezetű inkább a gyönyörű miviébenfából fakereszt, a legtisztább márványból készteltviz tartó, a filigrán munkájú ereklszámos, jeles mesterek ecsetjéből kép és az ablaküvegek festészet Nem egészen szent jel festmény, mely a művész nejben ecseteli. A feltűnően s nal a Makart nevet csalta meg voltam lepve, midőntelmem csakugyan nerr bájos arc feltűnően b hívás“ cimű festménszolni ke már be saját m hozás nélkül több olaszhoz kettő még # •il, 1 vászonra ’•mesét is i tönkre FEJTI H I K X, A T Meg kell jegyezni, hogy e hirdetésben megnevezett tengerparti községek lakosai a fegyveres ellenállásban csak kisebb szerepet játszottak. A rovottabb községek még fölemlítve nincsenek a parancsban. való aggovás violna ’cincsét is tönkre aggóaggócime Po8- szelve. zenész* sápadt az egész a latiben elnyujírgekkel temek, mely taz az ö o kerítse nyűgben e reám Mimosolyogva nem volt bor ' még