Pesti Hírlap, 1882. augusztus (4. évfolyam, 210-239. szám)

1882-08-01 / 210. szám

■ár................¥—** * Pb I ■ 7. 9................................' Ka IBMl KI mm mmm mm* kesleantej tateaeudft. K.gyeMrr«..................... HE |M|| K KI 9«! EO H fin KSH litandeU« levelek M*k M B­ rj bóra ..................... . 1 ,20 , UkSHHlfll M tag Hl Hj sS&miaSB. «SB ***| EH ke«ek«Sl fogadtatnak el. Budapest, 1882. IV- évf. 210. 0291) szám, Kedd, augus,w Előfizetési árak: _______ Szerkesztési iroda: Kgyee „dm helyben 4 b IT | 1 PH H |J H M U Kízkral.k Ti«» Vidéken £» kr. aflk M B lg H B wmk B H9I Kiadóhivatal: B H B B fjE SS B B B B IENh B Budaput, tiler­»tca 7. «ii«, A .Uagyarorsaig és a HigyviUg“­oinS B9 MH Egi B El M B SEj B tflSJI |BQh B bo-S aa alMeetisek 4b a la» ue MMaf­nagy képes lappal együtt: ^B Hl ^B ^B te^HB IHsl déaére Tanatkotó felsaelamlkasll te-BgéB* írre.....................20 Irt. téapairk. t félévre............................10, _________________________ . Hirdetések # * POLITIKAI NAPILAP Szitalék nta adatik 1 UAJ1 1­X V ill X AJ JTX X . RUDOLF MOftSn.*ai rafilS­kee, w 40, Ruo NotrwMlaute des ^teteire«. HggWBBgB^gggBggg^HgggHgHHgHgHgBBggl n­i,n­i,,inas»a««ngsBg5ta«gas Hi gggBHMgHMBgggpBHHgBHHI ni ’■nrr»rrraKSS^HHHBWBMHHBHBWCTWHBBBtey«BBBaSWgtZBIBI^il4IJeWl“»^P»aBB»HHSM»BMMVMWMB^HHHBiMBSaMHR Nan tkr I L^twalik I 08 Komkatep a k»Hár­­yaáárnapokBn leken f—1-ig. ~ Omftgll iaptomttvcSketi lávozéséken mindig me^te^iBlkeK. —« * i cti a. 1 d. e. 10—l-ig ÄHvf»Vv. a gunáltemén­yek társulat tárlata. (Sugár-ut, saját hk*.) — Közvágóhíd a KoroksAn-ut Tigén, K­rím Kedd róm. kath. ; Vasas Bzt. Péter , treineeti műtémi. (Muaeuai^jirul.) valamelyieo ; a könyvtár pedig minden magyar tudományos akadémia. (Perenc­ze­ mellett. — Városház­a régi a rfftette* tt protestáns: Van szt. Péter ! Nyílva: d. e. 9—,¡^áig, két£ííL¡'S­can- hétköznapon 9—l*ig. — OfSaágOB képtár aeef-tór, saját hán.) — Iparmuzeum. (Sugár- tőrén, aa uj a Lipót-utcában 34. u. n. —I ., Görög-orosz : Illés próféta törtökön a term­étet- és népre jei-tár. (Kselerháey-féle) az akadémia palotává- ut, a képzőművészeti társulat háza.) — Városi vigadó (redoute) &s alduntores. .--------- ^ ___________... __ ___.______! k­ed­den és péntekei aa ásványtár, s­zerdán­­­ban. Nyitva: vasárnap, szerdán és pén- Királyi vár és várkert Budán, az udvar Állatkert a városligetben. **"”"""iMTM~^“~~*TniBBBBmBii—mmBB—BBteMiiiiBiiwiiin ' ~ mir.r.-ír.-----------------— — ** - ---------------■--------------------—— — jarn­amiTiTr---------- ' ' ' ----------­ A mai szám tartalma: Forradalmi kormány. — Politikai hirek. — Politikai szemle. — Az egyiptomi kérdés. — A phoeni-parki gyilkosság. — Fővárosi ügyek. — Estély Wafser Ri­­chárdnál. — A tisza-iszlári bűntény. — A tróiöröökös­­pár Erdélyben. — Táviratok. — Napi hírek. — Tör­vényszéki csarnok. — Színházak. — Közgazdaság. — Tárca. Az utolsó mameluk csutorája. — Az első mel­léklet : Rajzok Felső-Egyiptomból. (Képpel) — A cár özvegye Kissingenben. — Tótjaink s a kivándorlás. — Színház, zene, képzőművészet. — Árvizek Felső-Ausztriá­­ban. — A közönség köréből. — Vegyes. — Táró: A halál torkában. — A második mellékleten . — Üreng­­zések Egyiptomban. — Gr. Széchenyi István gr.Zichy Edmundhoz. — Békaegér-harc. — Építkezések : fővá­rosban. — Regény-csarnok: Az örökös férj. (30.folyt.) Forradalmi kormány. Egyiptomnak tegnaptól fogva van kormá­­nya, Franciaországnak nincs Kairóban a no­­tableok és ulemák gyűlése megtette Artbi pa­sát Egyiptom kormányzójává " ' ' kép­viselőház megbuktatta Freycinetet az akció f­­olytonosságáról, .2 .b.ojj'é s«felera tóvá!»» szerve­zéséről gondoskodva van, iu »/, e­gyiptoi­ . válság legkritikusab­ napjait mikor minden­­ pillanatban bevégzet tények .tizik, me­lyek Franciaország érdekeit sérthetik, állam élén nincs sem szilárd, sem semmiféle kormány. Ez Franciaország baja. Amaz Egyiptom előnye. A kairói nemzetgyűlés tegnapi határozata óta az egyiptomi forradalom egészen új jelleget öltött. Arabi pasa tegnapelőtt még lázadó volt. Pretoriánus vezér, ki bár a történt brutalitá­sokra Seymour barbár ténye által ki volt hiva, rá­szolgált a hadi törvényszékre s a golyóra. A szultán engedelmességre intette. Az alkirály lá­zadónak nyilvánította. Bár nemzeti ügyet kép­viselt, a közjogba ütközött, forradalmár volt, ki fellázadt souverainje ellen. Ma is forradalmár még. Mindaddig az lesz, mig a szultán és az alkirály nem szövet­kezik vele az angolok ellen. De oly forradal­már, ki a közjog és nemzetközi jog egészen más tekinete alá esik. A kairói nemzetgyűlés szintén forradalmi térre lépett, mikor Arabi pasát az ország védőjévé proklamálta. De a népakarat és népsouverainitás hatalma alatt áll, amennyiben erről Egyiptomban, egy keleti, mu­zulmán államban szó lehet. S a népsouverainitás a törvényesség jel­legét adhatja bármely forradalmi mozgalomnak. Alig van Európában kormány, vagy kormány­forma, mely nem a nép forradalmának köszönné létét. Agáának szintén voltak forradalmai, volt a legitimitást nem törölhetné el a népakaratban gyökerez.; legitimitás, akkor ! .Angilákat a Stuartoknak, Franciaországban a­­ köztársaság hellyett a Henrikeknek, kell’.­« s uralkodujok. « . Akkor Magyarország 1848-diki forradalmas felségsértés leendett, holott e forradalom­­nál legitimebb forradalom nem volt soha. Egyiptomban nincs ugyan nép oly érte­lemben, mint a nyugoti és alkotmányos álla­mokban. De a mennyire népről lehet szó, ennek a­karata azon pillanattól fogva, mikor az ezre­desek még Izmail pasa idejében fellázadtak , a azon ügy mellett volt, melyet Arabi pasa kép­visel. Tegnap pedig a notableok és ulemák ál-Mint őket magukat, jobb szeretnénk inkább mi is valami utolsó ereklyét bírni tőlük, ha nem is csutora lenne, mert ahogy én ismerem a ma­­melukjainkat, ha már minden, de minden nyo­muk elenyésznék, a­mi legtovább fenmaradna, az nem lenne más mint:az utolsó mámé-­­­u­k ki f­i­z­et e 1t én váltója. De nagyon is elmentem tárgyamtól, úgy tapasztalom , jobb lesz, ha a dologra térek in médiás. Az utolsó mameluk csutorája ez idő­­szerint tulajdonképen nem annyira ereklye, mint inkább nyereménytárgy. Mert az a fiatal, daliás alak, aki a csutorát elhozta Egyiptomból báró­­ Atzél Béla, s ő most nem gondol egyébre, mint­­ az augusztus 20-iki nép­ünnepélyre, hol két krajcárral alapíthatja meg szerencséjét a t­e. ! közönség. Előtte összefoly az egész világ s két­­ részre osztja mindazt, ami a föld felett van.­­ Az vagy nyereménytárgy vagy sorsjegyvevő.­­ Tertium non datur. — Ejnye, de szép asszony ül ott a ne-­­­gyedik asztalnál. — Az ám, jó lenne nyeremény-tárgynak.­­ — Hogyan ? Két krajcárért ? — Kevesli kérem? — Hogy mit ? Az összeget ? Vagy az as­-­­­szonyt ? Az árvaház még soha sem talált ilyen le-­­ leményes patronusra. Hosszú haj, rövid ész. . . ! fogják tulajdonítani az arra­­a nagy sikert, hogy a bár­unk­r­" nyírva a baja. Pál Arabit proklamálta a honvédelem vezé­révé. Arabi pasa csak oly protektora most Egyiptomnak, mint volt hajdan Cromwel An­gliának. Ezzel pedig hatalmasok szövetkeztek, al­kudoztak, tárgyaltak. A törvényesem megalakult kormány fejének tartották. Ily lényegesen átalakult a helyzet Egyip­tomban. Gladstone és Seymour nem mondhatják többé, hogy az egyiptomi forradalom a gonosz­tevők, az utcai söpredék dühöngése. Nemzeti önvédelmi harc az­ Arabi pasa és vezértársai nem haramiák, hanem a honvédelem ügyének letéteményesei. Konstituált kormányt képeznek, melylyel a khediv vagy kibékül, vagy harcol. Az első esetben ő lép a honvédelem éléére,­ a másodikban, mint trónpretendent küzd saját or­szága ellen. Anglia egészen más szemmel tartozik nézni az egyiptomi forradalmat, a más bábái Ijao­rél-aosifoci Egyiptom védőit, ha tovább folytatja akcióját. A forradalmi kormány a nemzetközi jog uralma alatt áll. E jogra appér lálhatn«&. o.«a fegyverrel kezükben védik '.lazá­jukat. S védeni fogják még a szultán ellen is. Ekkor, ha Arabi és a porta csapatai ütköz­nek össze, lesz döntő mozzanatává az egyiptomi mozgalom. Hogy mily bánásmódban részesül Arabi s az egyiptomi forradalom, ezzel végre sem tö­rődik a világ valami nagyon, habár Anglia nem sérthetné meg a nemzetközi jogot szó és pirongatás nélkül. A „PESTI HÍRLAP“ TÁRCÁJA. Az utolsó mameluk csutorája. (A „Pesti H­­­r­l­a­p ‘ eredeti tárcája.) Soha sem bámultam meg úgy senkit, mint azt a fiatal, daliás barna urat, a­ki egy társa­sággal diskurálván, beszélgetés közben egyszer azt mondja, hogy ő neki meg van az utolsó ma­­meluk csutorája. Micsoda? Az utolsó mameluk csutorája ! „Sie Josef, bringen Sie mir geschwind die Blätter.“ Úgy kell lennie, hogy átaludtam vagy­­ ké száz esztendőt s ezalatt vesztek ki mind a­­ mamelukok, hogy ma már az utolsónak csuto-­­ rája is rántás. Teringettét Mikor én lefeküd­tem „tegnap“, még akkor ele volt az ország mamelukokkal — Móricz Pál, Nagy György, Várady Gábor, Horváth Gyula, Végh Aurél . . . Hohó, hiszen pláne tgnap beszéltem is az utóbbi kettővel. . . Megdörzsöltem a szememet s még mos­­t is dörzsölném, ha az elbeszélő egyszerre­­ rontja az örömömet, Járulván, hogy az imii mamelukokat érti, akét lekaszabol­­:ikből az egyik leugrott a várfokról s ő maga összezuzódott, isak épen a csu­­naradt épm. Most ,itt Káróban dombrodnak a halha­­tamlokok kolosszális és művészi sirjaik. b hja, az egyiptomi mamelukok halhatai­..... De mi az ahhoz képest, hogy a­t­p­u­s­z­t­ilh­a­t­a­tl­a­n­ok. Azo’­­­nak meg ezek örökké élni­ognak.­­ és még se mindegy. I­lma vagy Sztupa György! Mi­csoda esés ez a derék Ivánka Imrének ! Köd fogja takarni ezentúl az ő érdemeiket. Atzél nemcsak pompásan rendezi a Szent­ Istvánnapi ünnepélyt, nemcsak pénzt fog sze­rezni, hanem három legyet egy csapásra — egyszersmind beszéltet az árvaházról, valóságos divatba hozta az árvaházat. Maholnap öröm lesz árvának lenni Magyarországon. (Kivált ha a megyei árvaszékeket eltörölnék.) A játszva való oktatás theóriása szerint játszva adóztatja meg a publikumot. Tanulhat­nának tőle a pénzügyminiszterek, akik csak az adókat vetik ki játszva, de keserves verejtékkel szedik be. Lesz már ezentúl új jelölt Atzél Bé­lában, aki ha beleül a piros székbe, muzsikaszó mellett fog exequáltatni. S valóban többet lehet így elérni, s mint komoly nagyképűséggel. Jó példa erre az öreg Bagi József esete, a­ki egyszer semmi pénzért se birt kapni krumpli­szedő munkásokat, nagyon szükiben volt a munkás abban az időben, fogta hát magát, beállittatott egy cigány bandát a krumplis­ föld végibe s mindjárt megtelt az vi­dám legényekkel, kaekiás menyecskékkel és patyolatkezű lánynépséggel: kiszedték neki a krumplit ingyen, ha pénzért nem akarták. Ma már a jótékonyság is ellustult, indi­rekt után kell felrázni, S ha kivált a reklám hús szele nem éri. Bezzeg alszik most. Boldog-boldogta­lan a Szeit István napról beszél. A nemes báró udvar? !"te '"r reggel­től hU'" * ' "■ künn ’i ! * ‘l­y * /' ' m­énj ", r., rt'/o. kb átver i 4- oldalt tartalmas.

Next