Pesti Hírlap, 1882. szeptember (4. évfolyam, 240-269. szám)

1882-09-18 / 257. szám

Budapest 1882. IV. évi 257. (1338.) szám, Hétfő, szeptember 18. Előfizetési Árak: _____ Szerkesztési iroda: ESg lidapsstei, Láner­ utca 7. is., I. emelet, k.,, TI* * ******* 7 pgpSsSA jwfi H havi a lap szellemi részét illető mi»d«r. . v Ksj 1h­ ««Hb m_ EH m, KM k. kö­letvény intézendő. Negyedévre . .................3 , 60 „ IHj JM| SSSoB rtdVftA 13 tyfiK Egvi KM nk 81* Bérmentetlen levelek o,ek iMiri Agy hóra .......................1 .20 . MM jMB K9 H| KgIPA kezektől fogadtatlak el. Egyed siám helyben 4 kr. WBUW gfa, Vak §3 pl fin EB-Jg) IS kSH HM -gi Kiairatek vissna »era adatnak Vidéken 5 kr. Hl pa Sf H ff m a SFra m MM W&r Kiadóhivatal: ----------- Hl Bj Se fjSf Bpi |pl sä® Kgl ||jj «gypl B Budapest, nádor-utca 7. sí». A .lUgparorssig és a Nagyvilág* című B ffifaffij lOSw H Fai §§3 8R O Bg| EPPBjjB p3 hord az előfizetések és a lap ssitkU» nagy lépes lappal együtt: MB SM M HH Hi IHH EBW wB dévére vonatkozó felhlólamlások i». egy­d évre....................20 írt. térendők. félévre...........................1« , Hirdetések negyedévre.................t , TD("\T TTI K A T M A ID T I A 1D • J a kiadóhivatalba» vétetnek fel ; rULl lllxAl MNArlLAr 'rar:««“' i______ 40, Rue Notredame des Victoires. N an tár T arnivralAll szombaton a képtár; vasárnapokon, token t—1-ig Országos képzőművészeti távollétiben mindig megtekinthető. —» • ' d. 0 10—fölváltva a gyűjtemények társulat tárlata. (Sugár­ut, saját ház.) — Közvágóhíd a soroksári­ ut végén, a vám Hétfő R. k . Villan. Tamás Nemzeti múzeum. (Museum-körut.) valamelyike , a könyvtár pedig minden Magyar tudományos akadémia. (Ferenc­né­ mellett. — Városház a régi a városház ,, protestáns ! Titus Xyrtva: d. e. 9—1 óráig, hétfőn és estik hétköznapon 9—1-ig. — Országos képtár zsol-tér, saját ház.) — Ipam­uzeum. (Sugár- téren, az ut a Lipót-utcában 21. st. a. —­,, Görög-orosz. Csodatevő Mihály törtökön a természet- és néprajzi-tár. (Eseterházy-téren az akadémia palotájá- ut, a képzőművészeti társulat háza.)— Városi vigadó (redoute) az aldunatoroa. — kedden és pénteken az ásványtár, szerdán van. Nyitva, vasárnap, szerdán és pén- Királyi vár ég várkert Budán, az udvar Állatkert a városligetben. A nyugdíjtörvény. (Eö) Félhivatalos hangok azt állítják, hogy a ránk következő országgyűlési ülésszak­ban a köztisztviselők nyugdíjazásáról szóló tör­vényjavaslat valószínűleg előterjesztetik, s ha igen, akkor valószínűleg törvénynyé is válik. Az államok úgynevezett korszerű vagy divatos berendezkedése mellett a köztisztvise­lőkről négyféle törvény szokott meghozatni. Az egyik: azok minősítéséről ; — a másik : azok szolgálati viszonyairól; — a harmadik : azok nyugdíjazásáról s végre a negyedik : azok fele­lősségének szabályozásáról s az ellenük fogana­tosítandó fegyelmi eljárás rendezéséről. Nálunk Magyarországon azonban e négyféle törvény­nek úgyszólván egyike sincs meg, valamint nincs általános törvény az ötödik s talán leg­szükségesebb dologról: a „köztisztviselők fizeté­sének megállapításáról“. Nálunk a köztisztviselők túlnyomó nagy része az önkormányzati testületek és hatóságok által bizonyos időszakra szabadon választatott. A szabadon választás kizárta a kvalifikáció törvény szükségességét s, nagy részben a prag­matika törvény szükségességét is. Bizonyos gya­korlatot s bizonyos egyöntetűséget mindkét irányban az élet teremtett ugyan, de sem a gyakorlat, sem az egyöntetűség nem volt se egyetemes, se törvényerejű, miután azon ható­ságok, melyeknek jogában állott a szabad vá­lasztás, nem engedték magukat holmi kvalifiká­­cionális tekintetek és szolgálati pragmatikák által korlátoztatni. Így voltak a fizetési, nyugdíjazási­, fegyelmi és felelősségi gyakorlattal is. Korlátolt időre, bizonyos időszakra s nem életfogytiglan választott ti­sztviselő állása kizárta a rendszeres nyugdíjazás lehetőségét. A fizeté­sek is folyton változtak úgy nagyságukra, mint természetükre nézve; a felelősségi fegyelmi el­járás pedig a választó testületek előtt nyílt ta­nácskozásban gyakoroltatván, senki se érezte annak szükségét, hogy ez irányban akár törvé­nyek, akár csak rendszeres statútumok is alkot­tassanak. Ez volt oka, hogy nálunk a modern államéletnek a köztisztviselőkre vonatkozó ezen intézményei csak csirában, vagy csak fejedelmi rendeletekben éltek, de törvénynyé nem nőhet­tek fel. Törvényben szabályozott ily intézmények nélkül azonban az állam, ha a megkezdett irány­ban megmarad, apró zavarok s rendetlenségek nélkül tovább fenn nem állhat. A köztisztvi­selők ugyanis 1867. s még inkább 1875. óta óriási arányban szaporodtak s egyúttal államo­­sittattak. Államivá tétettek az összes első bíróságok, melyek kilenc-tized része azelőtt önkormány­zati volt. Behozatott a tanfelügyelőség, az adó­felügyelőség, az erdőfelügyelőség. Államivá tétetett a megyei törvényhatóságok mérnöki hivatala s az állami vasutaknál és a folyamszabályozásoknál óriási hivatalnoki létszám rendszeresittetett, a­mi az előtt nem létezett. Életfogytiglanivá tétetett némely megyei hivatal s a községi jegyzők és orvosok nagyterjedelmű intézménye. Államivá tétetett a rendőrség a fővárosban s a csendőrség az ország egész területén s csakis a foganato­sítás van hátra még az ország felében. Még a közoktatás közegei is nagy részben államosit­­tattak, úgy hogy ma már az egész állami gé­pezetben alig lézeng az önkormányzatnak né­hány szabadon választott közege. A fegyelmi és kvalifikácionális törvény fejszéje ezeknek életgyökereit is kezdi már kivagdalni, úgy, hogy néhány év múlva az önkormányzat egykori klasszikus földjén, Magyarországon nem lesz már más hatóság s más hivatalos tekintély,, csupán csak állami. Ily körülmények közt természetesen szük­séges a nyugdíjtörvény. Szükséges az, hogy Mária Teréziának fejedelmi önkényből fakadt s fejedelmi önkényt minden pontban megengedő rendeletei föl és lefelé egyaránt kötelező orszá­gos törvénynyel pótoltassanak. És szükséges, hogy minden állami tisztviselő biztos legyen e téren jogai és érdekeiről. Szükséges, hogy az állami tisztviselő jogérzetét a törvény előtti egyenlőség biztossága emelje, s hogy minden lépten-nyomon ne legyen annak kitéve, a minek most valósággal ki van téve, hogy ugyanazon szolgálati feltételek mellett az egyik tisztviselő A mai szám tartalma: A nyugdíjtörvény — Politikai hírek. — Megyék és városok. — Politikai szemle. — Kairó megszállása. — A magyar reformátusok zsinatja. — A temesvári emlék­ünnep. — Egyletek és intézetek. — Színház, zene, kép­zőművészet. — A király útja. — A nemzetközi antisze­mita kongresszus. — Táviratok. — Napi hírek. — Szín­házak. — Közgazdaság. — Tárca : Régi és új arcok. — A mellékleten : Tel-el-Kebir bevétele - A gödöllői pá­lyaudvar király­i pavilonja. — Az egykori vasúti király neje. — Amerikai vérboszú. — Néhány szó a magyaros bírósági irály tárgyában. — A kápolnai vérengzés. — Spi­ritist T humbug. — Zubovics Feodor pere Bécsben. — Regény­csarnok: A méltóságos asszony. (45 közt.) — Vegyes. — Kivonat a hivatalos lapból. — Tárca. A Petőfi-társaság ülése — Hirdetések. A „PESTI HÍRLAP“ TÁRCÁJA. Régi és új arcok. — A „P­e­s­t­i Hírlap“ eredeti tárcája. — Bizony már jó ideje, hogy ezt a rovatot nem látták olvasóink lapunkban. A választások óta alig volt rá szükség. A már meglevő raa­­melukok annyira nem csinálnak semmit, hogy még csak meg se halnak. A­hol pedig esett is azóta egy-egy követ­választás, oda olyan emberek kerültek jelöltek­nek, a­kiket én (már t. i. én Scarron) csak úgy bírnék bemutatni valahogy az olvasóknak, ha az iskolai bizonyítványaikat közölném — már t. i. a melyiknek van. Hanem Szeged megürült első kerülete még se olyan hely, ahova érdemes volna elküldeni valami úri csemetécskét. A prózai cívisek még ■ nincsenek egészen praeparálva — palánta föld­nek. Ők még maguk válogatnak — a­b­b­ó­l a bizonyos körtéből. Lássuk legelőbb a szabadelvű párt jelölt­jét, aki nem más, mint Mészáros Nándor. Nomen et omen. Az egyik Ferdinánd után a másik Ferdinánd , mert Bakay is Nándor, amint azt illik tudnia mindenkinek, mivel Ba­kay megérdemelné, hogy csak keresztneve legyen. Mészáros Nándor jelenleg tankerületi fel­figyelő, mert valamikor instruktor volt az An­­drássy­ gyerekeinél. Mészáros már régen szeretett volna követ lenni s föl is léptették nemrég egy bunyevác kerületben, de csak úgy szeretett volna követ­­kedni, ha eddigi hivatalát is megtarthatja s ezen föltétel mellett szívesen vállalna még tíz hivatalt is,­­ de Trefort nem volt hajlandó alkudozni e tárgyban. Tisza azt mondta, hogy : „van elég mameluk ingyen, kár volna drágán venni egyet.“ Így aztán visszalépett Mészáros a bunye­vác kerületből, a­hol a nemzetiségi párt is vele tartott. Hogy a nemzetiségi párt gyanús e e mi­att vagy Mészáros? azt csak Miletics tudná megmondani, ha nem lenne megbolondulva. Annyi tény, hogy Szegeden mindenha úgy volt ismeretes Mészáros Nándor, mint nemzeti­ségi érzelmű ; annál csodálatra méltóbb tehát, hogy most a „legmagyarabb város“ általa fogja magát képviseltetni. Örüljetek Göcsej, Rátót és Kóka!... Hajdan az ősidőkben a jövendő idők ese­ményeinek titka csak a belekből volt kiolvas­ható a jósok által s az se teljesedett be mindig. Most már előbbre vagyunk, most már én is meg tudom határozni a jövőt, még pedig pozitive. Mészáros Nándor meg lesz választva, de képviselősége csak másfél évig fog tartani, a mikoron Tisza Lajost választja meg Szeged egyhangúlag — a mi dukál is, mert bizony mindenét Tisza Lajosnak köszönheti a legma­gyarabb város, csak Mészárost nem — mert­­ Jankovich Micut akarta követnek. De folytassuk a jóslatot. Mikoron Mészáros megválasztatik, Trefort nyugdíjazni fogja őt mint tankerületi felügye­lőt, még pedig tekintettel kiváló érdemeire (instruktora volt az Andrássy fiuknak) két­harmad fizetéssel azon indokolással, hogy már beteges a közszol­gálatra. Letelvén az országgyűlési ciklus, szabad­jára hagyatik, hogy válogasson ki magának kerületet, a­hol meg akar birkózni, ha meglesz jó, ha pedig meg nem lesz, megint egész­­ségessé válik a közszolgálatra, s tekintettel a parlamentben szerzett érdemeire (az Andrássy fiúk instruktora volt) kineveztetik a kultuszminisztériumba osztálytanácsosnak. Ezzel pedig befejeztük az új nagy férfiú életrajzát, remélvén, hogy a közönség tudni fogja méltányolni azon körülményt, hogy a mi élő emberek életrajzánál ritkaság, nemcsak a je­lent és a múltat, de a jövőt is szellőztettük. S ez utóbbit mathematikai alapossággal. Hanem azért a szegedi ember meg merne rá esküdni, hogy mindez az ő eredeti ötlete, s neki jutott legelőször eszébe Mészáros Nándor jelöltsége. S hogy a­mi csak történik és történni fog, minden magától vagyon... Enyedi Lukács Az a kerület, a­honnan Mészáros fog meg­­választatni, csak nem rég még ellenzéki kerület volt. De hogy ezt bebizonyítsuk, át kell ugorn M­i számunk 12 oldalt tartalmi*?.

Next