Pesti Hírlap, 1882. október (4. évfolyam, 270-300. szám)

1882-10-19 / 288. szám

Budapest 1882 I­. évf. 288 (1369 ) szám Csütörtök, október 19. ITM" 1 ........................................................ ...■ ■■■■-■■■......................... "—-....— ----------—- -----------­Előfizetési tur&k: Szerkesztési iroSe:­tSfd­a 1». uW-b gj| *»d»estei, sádor-«toa 7. I. *»rí«tt ..................J • — • KTtBB rHBa — mmmmm an fff lU u iaa ma mtm*. M«ie«e»r 'toumd?** •egyedérre..............S a M a stíl fök* (ír KPa BaEygglá Bérmentetlen levelek wti •ff hóra................1 a fi# g |||| mm Rr'l fljjgj fceeektól fogadtatmak el. Vidék« »kr. raj BM H P Hl ra || EE Mm W** ^ Kiadóhivatal:^ A4 gJUfjuOTttig és a tfagrriUg“ lkat Bg| jEgBBSB ifi l|j ||| ||y IgS llg |j ** elvetések és a lap nagy képei lappá! együtt: Hl Mi HUH IBI ® ■■ dóeére vonatkozó felsaélamünefii fel“­ ■fka erre M frt. ------ , teeeadök. — L""“: POLITIKAI NAPILAPI^1) fristlék ttm tiaUk. A A A'­TEA AAJXZXA BUI/OBT MOS8B­.« r­aJnb, ... . _ _ *■ a •• 1»—Me *•»«**» • gjrtftanfeT^ Urániai tártát*. u)ia Ut.) — Shrigdhid • »orok­ári-»t rágta, a wfcS» Csütörtök Bom. kath.; Nándor Bomlott BQalim. QU«nm-Mrnt.) nUKnetrSn; a ktarrttr p«Ug mkwbn Za«/at toded­api ákálimiá. (Poron* iá- BcUaH. — TiiosUi , Sgli iM.ifli ti ProtoBt.; Nándor flib». i. *- á—1 Óráig. hétOc éa taá- Mtktanofion t—Mg. — Omigot képtár «of Bér, tajtá hib.) — Ipáraaieoa. (Sugár- Mr«, m nj o Liffr «Mák«« M. m. a. «. Görög-d­osz. (okt. 7) Szorgins. Mrtakta » IiwbIbíiI «■ námOd-tár; ^mderkiMj-Me) « Bhiknk yulMd#­ M, a U*­M«*TáoHti Mnulai kW) — Várad Od‚ f' ’ : ' ” NI O ybrtok« «iuMbayOr; —din élátktrt bi yirooUgoák«. A mai szám tartalma : Amerika. — Politikai hírek. — A német birodalom új külügyi államtitkára. — Politikai szemle. — Fővárosi ügyek. —­ Tudomány. — Táviratok. — Sport. — Izgalmas jelenet egy fővárosi szállodában. — Napi hírek. — Legújabb. — Törvényszéki csarnok. — Szín­­házak. — Közgazdaság.— Tárca. A legveszedelmesebb baj. — Az első mellékleten: Egy elkésett koszorú. — Az ág. evangélikus egyház egyetemes gyűlése. — Napi hirek. — Vadász-sport. — A poroszok hűségesküje. — Barriére életéből. — Színház, zene, képzőművészet. — — Egyletek és intézetek! —­­ Kivonat a hivatalos lapból. — Értéktőzsde. — Tárca . ,,Jó könyvek.“ — A második mellékleten : Gavotte, „Zaid“ operából. (Hang­jegy.) — Katonai ügyek. — A meggyilkolt gyógy­szerész. — Regény­csarnok. Cordoval. (20. folyt.) — Vegyes. — Tárca. Még valami Széchenyi Pál gróf ifjúságából. — Hirdetések.__________ Amerika. (Tk.) Mikor egy kiváló ellenzéki ember, különösen, ha élesen körvonalazott eszméket és irányt reprezentált, addigi pártállását elhagyja, a nélkül, hogy pártja is követné s helyet foglal a korona tanácsosai között, kiket addig meg­támadott, a nélkül, hogy e lépését addigi párt­jának helyeslése követné, ha önérzetes ember, kell, hogy addig vallott eszméire és irányára nézve a támogatásnak biztos garanciáit kapta legyen meg uj kollegái, a kormány és a kor­mánypárt tagjai részéről. Széchenyi Pál grófot önérzetes és oly em­bernek ismerjük, ki eddigi nyilvános működé­sében bizonyos eszméket és irányokat képvi­selni igyekezett, azokat több alkalommal kife­jezte s eddigi pártjától búcsúzó iratában is ki­jelenti, hogy azok érdekében vállalja el a nálunk legfontosabb tárcák egyikét. Tudjuk, hogy Széchenyi Pál gróf szemé­ben a földmivelés az, mire közgazdaságilag a legnagyobb súly fektetendő. Ha Magyarországot, melyet par excellence földmivelő országnak még ez idő szerint mindenki elismer, épen az agri­­kultúra terén a lehető legmagasabb fokra emelni sikerülne, d­e szerinte nem ütköznék nagy nehézségbe az állam pénzügyeit rendezni, sőt Magyarországnak területi nagyobb voltát, ter­mészetes segédforrásainak kellő értékesítését föltételezve, nem lenne nehéz gazdasági túlsú­lyunkat a monarchiában kézzel fogható módon kétségen kívül helyezve, politikailag is oly elő­nyöket vívni ki, melyek a magyar államnak nem csekély mértékben szolgálhatnának javára. S épen azért, mivel ő elvállalt tárcájának oly nagy fontosságot tulajdonit s itt keresi az archimedesi pontot, melytől hazája közügyein hatalmasan lendíteni lehet, melegen óhajtanák, ha uj állásában első teendői közé sorozná ke­zébe venni s gondosan elolvasni egy könyvet, mely épen a mai nap jelent meg a könyvpiacon s melynek címe: „Az amerikai verseny és a magyar mezőgazdaság“. Szathmáry György országos képviselő, évek óta ismert publicista, nagy gonddal s dicsérendő világossággal írott e munkájában figyelmeztet itt bennünket oly veszedelemre, mely mezőgazdaságunkat, és ha ez állami létünknek is alapja, egész állami exisztenciákat romlással fenyegeti. Az amerikai verseny reánk veszedelmes voltára nem e munka tesz bennünket először figyelmessé. Az amerikai verseny föllépése sok­kal érezhetőbb visszahatást gyakorolt egész gazdasági életünkre, semhogy azt megismernünk irodalmi vészkiáltásra lenne szükség. De any­­nyira egészében, mondjuk nagyságában és spe­ciálisan a magyar viszonyokra vonatkozásában e verseny ismertetve alig­ha volt. Megdöbbenéssel kell látnunk a munkából, hogy az a veszede­lem, mely bennünket nyugatról a gazdasági té­ren fenyeget, semmivel sem kisebb a minket kelet felől politikailag fenyegető veszedelemnél s hogy az, ki gazdasági életünk érdekeinek élére áll, és oly fontos, ha nem fontosabb po­zíciót foglal el, mint akár a hadügymi­niszter. A mezőgazdasági termények ama roppant mennyisége, melylyel Amerika ama piacokat, a­hol eddig mi domináltunk, évenként elárasztja s mely mennyiség évről évre óriásibb módon növekedő arányokban fog jelentkezni jövőre is, forradalomszerű átalakulásokat fenyegetődzik fölidézni, melyekkel számolnunk kell a gazda­sági viszonyainkat a lehető legnagyobb siet­séggel akként átalakítani, hogy gazdasági pozíciónkat, melyet eddig Európában el­foglaltunk, végkép el ne söpörhesse a közelgő áradat. A fenyegető jelenségekből álljon itt né­hány adat, minden szép szónál meggyőzőbb ér­tékű számokban kifejezve. Az amerikai verseny a 70-es évek elején kezdett jelentkezni nagyobb arányokban. 1870-ben még 165 ezer méter mázsát vitt ki a monarchia zsírból, szalonnából, az amerikai verseny megjelente után, 1878-ban már 150 ezer méter mázsát hozott be, melyből egy rész eljutott Magyarországra is s megtörtént az a képtelennek látszó dolog, hogy amerikai zsírral, mint az otthoninál olcsóbbal, főzött a magyar gazdasszony — Debre­cenben. A A „PESTI HÍRLAP“ TÁRCÁJA. A legveszedelmesebb baj.­ ­ amerikai verseny és a magyar mezőgazdaság. Irta: Szathmáry György. — A „Pesti Hírlap“ eredeti tárcája. — A délibábos rónán nem suhog, peng többé a kasza, nem képzeli hegynek magát a simára fésült osztag, nem fehérült többet a sok gulya, nyájak száz meg száz falkája , vadrepce veri föl a tagokat, hol azelőtt búza ringott, tengeri sötétlett, paraj, gaz, dudva lepi el a buja le­gelőt, vadaknak kedves bozót lesz a kaszáló s egy beomlott kút, egy rothadó vályú, egy ros­katag, födelevesztett sárviskó mutatja majd, hogy itt emberek is laktak. Akiket ez a föld táplált, elbujdostak mesz­­sze, az új világba, pusztulásnak hagyták a régi otthont, mint egykor őseik, mikor a fűben dús ázsiai legelőkről tovaköltöztek boldogabb ha­zát keresni, így van ez megírva a végzet könyvében. Egyik felfalja a másikat, hogy jól­­lakhassék. Az alma, melybe Ádám harapott, csak egy volt, mindenki osztozni akar rajta, a ki erősebb, ellöki társát s maga harap bele, mentői jókorábbat, hogy a másiknak ne jus- 99011 • • • • Önkénytelenül is megvillannak bennünk ezek a sötét gondolatok. De ne ijedjenek meg! Nem következik be az olyan hamar. Hanem hogy épen az útján vagyunk annak, hogy kipusztítsanak bennün­ket, nem fegyverrel, hanem kenyérrel, a saját kenyerünkkel, melyen majd addig kell magunk­nak rágódnunk, míg meg nem fulladunk, az­­ majdnem bizonyos. Nem szabad tehát kicsinyléssel fogadnunk még azok szavát sem, a­kik túl sötét képet leb­­bentenek föl előttünk. Utóvégre a pesszimizmus mindig jobb, mint az optimizmus. Az tettre sar­kal, ez elpuhít, közönyössé tesz. Szathmáry György nem volt sem az egyik­­ sem a másik irány uralma alatt, mikor megírta A­z amerikai verseny és­­ó magyar mezőgazdaság című tanulmányát. Tárgyilagosan, a statisztikai adatok alapján állítja elénk az amerikai gaz­dasági, kereskedelmi, közlekedési, pénzügyi vi­­­­szonyokat, szemben a mi viszonyainkkal. Csupán a tényeket állítja egybe, azokkal utal válságos helyzetünkre,a számokkal kiáltatja, hogy legyünk résen, mert már nyakunkon az ellenség, házunk­ban a baj, szedjük össze erőnket annak vissza-­­ verésére, elhárítására. Érdekes és élvezhető könyv azoknak, a­­­kik tájékozva akarnak lenni a viszonyokról, nagy szorgalommal és világos alakban össze­állított adatainál fogva pedig fölötte becses mindazokra nézve, a­kiket a kérdés első­sor­ban érint, a­kik leginkább vannak hivatva arra, hogy a hazánkat anyagi bukással, teljes elszegényedéssel fenyegető járvány ellen erélyes óvintézkedéseket tegyenek. Mert úgy hiszem, leghelyesebben járvány­nak lehetne nevezni ezt a veszedelmet. Évről évre fenyegetőbb alakot ölt, gyarapszik, ter­jed, mint a rész seb, szinte úgy látszik, kiirt­­hatatlanul. Németországban, Ausztriában, mint e könyvben olvashatjuk, már a múlt évtized ele­jén élénken foglalkoztak az európai gabonake­reskedelmet fenyegető vészszel. A­mit nálunk tapasztalunk, megvan nagy mértékben Német­országban, a földbirtokok eladósodnak, a mező­­gazdasági középosztály eltűnik, az amerikai verseny tönkre teszi a gazdákat Németország­ban épúgy, mint Ausztriában és nálunk, meg Franciaországban és Angolországban. Szathmáry György föntemlített könyvének bevezetésében egybeállítja az adatokat az adósságok miatt Ausztriában eladott parasztbirtokokról. Míg 1874-ben 4413 gazdaság adatott el 13.840,149 írt adóssággal, 1878-ban 909- re rúgott az eladott parasztbirtokok száma 38,996,616 frt adóssággal stb. Anglia 1866 — 1870. években lisztszükség­letének három ötöd részét maga fedezte; az erre következő 6 évben már megfordult a vi­szony, mert csak 39%-ot fedezett a belföld, 1880—81 ben pedig már 85°/0 jött Amerikából. Amerika megmérhetetlen termékenysége és szállításainak olcsósága következtében oly árakon importálja a búzát, mely áron nekünk lehetetlen azt előállítanunk. Az amerikai Egye­sült­ Államokban óriási területek vannak, melyek még csak most kerülnek művelés alá. A műve­lés alatt levő föld még szűz és rendkívül ter­mékeny. Amerikában mindig nagyobb elterjedést nyer a gép s így olcsóbb lesz a munkadíj. A technika és a verseny lehetővé teszi, hogy a szállí­tásig olcsóbbodjék. Mindezekhez járul még, hogy Canada is föllép, ez óriási angol birtok, melynek területe 9 millió négysz. kilométer, te­­hát 14 szer nagyobb mint Ausztria Magyarors­ zai számunk 16 oldalt tartalmaz.

Next