Pesti Hírlap, 1882. október (4. évfolyam, 270-300. szám)
1882-10-19 / 288. szám
Budapest 1882 I. évf. 288 (1369 ) szám Csütörtök, október 19. ITM" 1 ........................................................ ...■ ■■■■-■■■......................... "—-....— ----------—- -----------Előfizetési tur&k: Szerkesztési iroSe:tSfda 1». uW-b gj| *»d»estei, sádor-«toa 7. I. *»rí«tt ..................J • — • KTtBB rHBa — mmmmm an fff lU u iaa ma mtm*. M«ie«e»r 'toumd?** •egyedérre..............S a M a stíl fök* (ír KPa BaEygglá Bérmentetlen levelek wti •ff hóra................1 a fi# g |||| mm Rr'l fljjgj fceeektól fogadtatmak el. Vidék« »kr. raj BM H P Hl ra || EE Mm W** ^ Kiadóhivatal:^ A4 gJUfjuOTttig és a tfagrriUg“ lkat Bg| jEgBBSB ifi l|j ||| ||y IgS llg |j ** elvetések és a lap nagy képei lappá! együtt: Hl Mi HUH IBI ® ■■ dóeére vonatkozó felsaélamünefii fel“ ■fka erre M frt. ------ , teeeadök. — L""“: POLITIKAI NAPILAPI^1) fristlék ttm tiaUk. A A A'TEA AAJXZXA BUI/OBT MOS8B.« raJnb, ... . _ _ *■ a •• 1»—Me *•»«**» • gjrtftanfeT^ Urániai tártát*. u)ia Ut.) — Shrigdhid • »orokári-»t rágta, a wfcS» Csütörtök Bom. kath.; Nándor Bomlott BQalim. QU«nm-Mrnt.) nUKnetrSn; a ktarrttr p«Ug mkwbn Za«/at todedapi ákálimiá. (Poron* iá- BcUaH. — TiiosUi , Sgli iM.ifli ti ProtoBt.; Nándor flib». i. *- á—1 Óráig. hétOc éa taá- Mtktanofion t—Mg. — Omigot képtár «of Bér, tajtá hib.) — Ipáraaieoa. (Sugár- Mr«, m nj o Liffr «Mák«« M. m. a. «. Görög-dosz. (okt. 7) Szorgins. Mrtakta » IiwbIbíiI «■ námOd-tár; ^mderkiMj-Me) « Bhiknk yulMd# M, a U*M«*TáoHti Mnulai kW) — Várad Od‚ f' ’ : ' ” NI O ybrtok« «iuMbayOr; —din élátktrt bi yirooUgoák«. A mai szám tartalma : Amerika. — Politikai hírek. — A német birodalom új külügyi államtitkára. — Politikai szemle. — Fővárosi ügyek. — Tudomány. — Táviratok. — Sport. — Izgalmas jelenet egy fővárosi szállodában. — Napi hírek. — Legújabb. — Törvényszéki csarnok. — Színházak. — Közgazdaság.— Tárca. A legveszedelmesebb baj. — Az első mellékleten: Egy elkésett koszorú. — Az ág. evangélikus egyház egyetemes gyűlése. — Napi hirek. — Vadász-sport. — A poroszok hűségesküje. — Barriére életéből. — Színház, zene, képzőművészet. — — Egyletek és intézetek! — Kivonat a hivatalos lapból. — Értéktőzsde. — Tárca . ,,Jó könyvek.“ — A második mellékleten : Gavotte, „Zaid“ operából. (Hangjegy.) — Katonai ügyek. — A meggyilkolt gyógyszerész. — Regénycsarnok. Cordoval. (20. folyt.) — Vegyes. — Tárca. Még valami Széchenyi Pál gróf ifjúságából. — Hirdetések.__________ Amerika. (Tk.) Mikor egy kiváló ellenzéki ember, különösen, ha élesen körvonalazott eszméket és irányt reprezentált, addigi pártállását elhagyja, a nélkül, hogy pártja is követné s helyet foglal a korona tanácsosai között, kiket addig megtámadott, a nélkül, hogy e lépését addigi pártjának helyeslése követné, ha önérzetes ember, kell, hogy addig vallott eszméire és irányára nézve a támogatásnak biztos garanciáit kapta legyen meg uj kollegái, a kormány és a kormánypárt tagjai részéről. Széchenyi Pál grófot önérzetes és oly embernek ismerjük, ki eddigi nyilvános működésében bizonyos eszméket és irányokat képviselni igyekezett, azokat több alkalommal kifejezte s eddigi pártjától búcsúzó iratában is kijelenti, hogy azok érdekében vállalja el a nálunk legfontosabb tárcák egyikét. Tudjuk, hogy Széchenyi Pál gróf szemében a földmivelés az, mire közgazdaságilag a legnagyobb súly fektetendő. Ha Magyarországot, melyet par excellence földmivelő országnak még ez idő szerint mindenki elismer, épen az agrikultúra terén a lehető legmagasabb fokra emelni sikerülne, de szerinte nem ütköznék nagy nehézségbe az állam pénzügyeit rendezni, sőt Magyarországnak területi nagyobb voltát, természetes segédforrásainak kellő értékesítését föltételezve, nem lenne nehéz gazdasági túlsúlyunkat a monarchiában kézzel fogható módon kétségen kívül helyezve, politikailag is oly előnyöket vívni ki, melyek a magyar államnak nem csekély mértékben szolgálhatnának javára. S épen azért, mivel ő elvállalt tárcájának oly nagy fontosságot tulajdonit s itt keresi az archimedesi pontot, melytől hazája közügyein hatalmasan lendíteni lehet, melegen óhajtanák, ha uj állásában első teendői közé sorozná kezébe venni s gondosan elolvasni egy könyvet, mely épen a mai nap jelent meg a könyvpiacon s melynek címe: „Az amerikai verseny és a magyar mezőgazdaság“. Szathmáry György országos képviselő, évek óta ismert publicista, nagy gonddal s dicsérendő világossággal írott e munkájában figyelmeztet itt bennünket oly veszedelemre, mely mezőgazdaságunkat, és ha ez állami létünknek is alapja, egész állami exisztenciákat romlással fenyegeti. Az amerikai verseny reánk veszedelmes voltára nem e munka tesz bennünket először figyelmessé. Az amerikai verseny föllépése sokkal érezhetőbb visszahatást gyakorolt egész gazdasági életünkre, semhogy azt megismernünk irodalmi vészkiáltásra lenne szükség. De anynyira egészében, mondjuk nagyságában és speciálisan a magyar viszonyokra vonatkozásában e verseny ismertetve aligha volt. Megdöbbenéssel kell látnunk a munkából, hogy az a veszedelem, mely bennünket nyugatról a gazdasági téren fenyeget, semmivel sem kisebb a minket kelet felől politikailag fenyegető veszedelemnél s hogy az, ki gazdasági életünk érdekeinek élére áll, és oly fontos, ha nem fontosabb pozíciót foglal el, mint akár a hadügyminiszter. A mezőgazdasági termények ama roppant mennyisége, melylyel Amerika ama piacokat, ahol eddig mi domináltunk, évenként elárasztja s mely mennyiség évről évre óriásibb módon növekedő arányokban fog jelentkezni jövőre is, forradalomszerű átalakulásokat fenyegetődzik fölidézni, melyekkel számolnunk kell a gazdasági viszonyainkat a lehető legnagyobb sietséggel akként átalakítani, hogy gazdasági pozíciónkat, melyet eddig Európában elfoglaltunk, végkép el ne söpörhesse a közelgő áradat. A fenyegető jelenségekből álljon itt néhány adat, minden szép szónál meggyőzőbb értékű számokban kifejezve. Az amerikai verseny a 70-es évek elején kezdett jelentkezni nagyobb arányokban. 1870-ben még 165 ezer méter mázsát vitt ki a monarchia zsírból, szalonnából, az amerikai verseny megjelente után, 1878-ban már 150 ezer méter mázsát hozott be, melyből egy rész eljutott Magyarországra is s megtörtént az a képtelennek látszó dolog, hogy amerikai zsírral, mint az otthoninál olcsóbbal, főzött a magyar gazdasszony — Debrecenben. A A „PESTI HÍRLAP“ TÁRCÁJA. A legveszedelmesebb baj. amerikai verseny és a magyar mezőgazdaság. Irta: Szathmáry György. — A „Pesti Hírlap“ eredeti tárcája. — A délibábos rónán nem suhog, peng többé a kasza, nem képzeli hegynek magát a simára fésült osztag, nem fehérült többet a sok gulya, nyájak száz meg száz falkája , vadrepce veri föl a tagokat, hol azelőtt búza ringott, tengeri sötétlett, paraj, gaz, dudva lepi el a buja legelőt, vadaknak kedves bozót lesz a kaszáló s egy beomlott kút, egy rothadó vályú, egy roskatag, födelevesztett sárviskó mutatja majd, hogy itt emberek is laktak. Akiket ez a föld táplált, elbujdostak meszsze, az új világba, pusztulásnak hagyták a régi otthont, mint egykor őseik, mikor a fűben dús ázsiai legelőkről tovaköltöztek boldogabb hazát keresni, így van ez megírva a végzet könyvében. Egyik felfalja a másikat, hogy jóllakhassék. Az alma, melybe Ádám harapott, csak egy volt, mindenki osztozni akar rajta, a ki erősebb, ellöki társát s maga harap bele, mentői jókorábbat, hogy a másiknak ne jus- 99011 • • • • Önkénytelenül is megvillannak bennünk ezek a sötét gondolatok. De ne ijedjenek meg! Nem következik be az olyan hamar. Hanem hogy épen az útján vagyunk annak, hogy kipusztítsanak bennünket, nem fegyverrel, hanem kenyérrel, a saját kenyerünkkel, melyen majd addig kell magunknak rágódnunk, míg meg nem fulladunk, az majdnem bizonyos. Nem szabad tehát kicsinyléssel fogadnunk még azok szavát sem, akik túl sötét képet lebbentenek föl előttünk. Utóvégre a pesszimizmus mindig jobb, mint az optimizmus. Az tettre sarkal, ez elpuhít, közönyössé tesz. Szathmáry György nem volt sem az egyik sem a másik irány uralma alatt, mikor megírta Az amerikai verseny ésó magyar mezőgazdaság című tanulmányát. Tárgyilagosan, a statisztikai adatok alapján állítja elénk az amerikai gazdasági, kereskedelmi, közlekedési, pénzügyi viszonyokat, szemben a mi viszonyainkkal. Csupán a tényeket állítja egybe, azokkal utal válságos helyzetünkre,a számokkal kiáltatja, hogy legyünk résen, mert már nyakunkon az ellenség, házunkban a baj, szedjük össze erőnket annak vissza- verésére, elhárítására. Érdekes és élvezhető könyv azoknak, akik tájékozva akarnak lenni a viszonyokról, nagy szorgalommal és világos alakban összeállított adatainál fogva pedig fölötte becses mindazokra nézve, akiket a kérdés elsősorban érint, akik leginkább vannak hivatva arra, hogy a hazánkat anyagi bukással, teljes elszegényedéssel fenyegető járvány ellen erélyes óvintézkedéseket tegyenek. Mert úgy hiszem, leghelyesebben járványnak lehetne nevezni ezt a veszedelmet. Évről évre fenyegetőbb alakot ölt, gyarapszik, terjed, mint a rész seb, szinte úgy látszik, kiirthatatlanul. Németországban, Ausztriában, mint e könyvben olvashatjuk, már a múlt évtized elején élénken foglalkoztak az európai gabonakereskedelmet fenyegető vészszel. Amit nálunk tapasztalunk, megvan nagy mértékben Németországban, a földbirtokok eladósodnak, a mezőgazdasági középosztály eltűnik, az amerikai verseny tönkre teszi a gazdákat Németországban épúgy, mint Ausztriában és nálunk, meg Franciaországban és Angolországban. Szathmáry György föntemlített könyvének bevezetésében egybeállítja az adatokat az adósságok miatt Ausztriában eladott parasztbirtokokról. Míg 1874-ben 4413 gazdaság adatott el 13.840,149 írt adóssággal, 1878-ban 909- re rúgott az eladott parasztbirtokok száma 38,996,616 frt adóssággal stb. Anglia 1866 — 1870. években lisztszükségletének három ötöd részét maga fedezte; az erre következő 6 évben már megfordult a viszony, mert csak 39%-ot fedezett a belföld, 1880—81 ben pedig már 85°/0 jött Amerikából. Amerika megmérhetetlen termékenysége és szállításainak olcsósága következtében oly árakon importálja a búzát, mely áron nekünk lehetetlen azt előállítanunk. Az amerikai Egyesült Államokban óriási területek vannak, melyek még csak most kerülnek művelés alá. A művelés alatt levő föld még szűz és rendkívül termékeny. Amerikában mindig nagyobb elterjedést nyer a gép s így olcsóbb lesz a munkadíj. A technika és a verseny lehetővé teszi, hogy a szállításig olcsóbbodjék. Mindezekhez járul még, hogy Canada is föllép, ez óriási angol birtok, melynek területe 9 millió négysz. kilométer, tehát 14 szer nagyobb mint Ausztria Magyarors zai számunk 16 oldalt tartalmaz.