Pesti Hírlap, 1882. november (4. évfolyam, 301-330. szám)

1882-11-01 / 301. szám

A mai szám tartalma: Az új szervezés. — Politikai hírek. — Politikai szemle. — Fővárosi ügyek. — Egyletek és intézetek. — A delegációk. — Táviratok. — Legújabb. — Szobrot Arany Jánosnak. — Napi hírek. — Színházak. — Közgazdaság. — Tárca : Levelek a Kisfaludy Társaságból. ..— Az első mellékleten: A fordulat Szerbiában. — Antiszemiták itt és ott. — Kossuth Lajos levele. — A román trónbe­széd. — A pozsonyi szenzációs váltóhamisítás. — A tu­domány legújabb vívmánya. — Oroszolán. — Színház, zene, képzőművészet. — Reclus és leányai. — Katonai ügyek. — Törvényszéki csarnok. — Kivonat a hivatalos lapból. — Érték­tőzsde. — Tárca. A műegyetem saját palotájában. — A veszedelmes léghajózás. — A má­sodik mellékleten . Halottak napján. (Képpel.) — Manila. — Regény Csarnok. A hadnagy úr házassága. (3. folyt.) — Vegyes. — Tárca. A nihilista herceg. Az uj szervezés. (Eö) A delegációk a hadsereg új szerve­zésével foglalkoznak. Azaz, hogy ezzel csak a hadügyminiszter foglalkozik valósággal, a dele­gációknak csak annyi befolyást enged, hogy a­mit ő elvégez és megtesz a delegációk meg­kérdezése nélkül, azt a delegációk hagyják helybe az 8 tetszése szerint. A­mire a delegá­ciók természetesen mindig készek, csak a hely­benhagyás formáját találhassák meg valamikép. Most azonban még­sem találták meg az új szervezés kérdésében. Az új szervezési művelet ugyanis nem egy helyen egyenesen a nemzet törvényhozási jogaiba vág. Hogy többet ne mondjunk, az új szervezés azon rendelkezése, mely szerint néhány ezred Ausztriának s Magyarországnak hadköte­les újoncaiból közösen és vegyesen alakíttatik, egyenes tagadása Magyarország külön állami­ságának, sőt egyenes megsértése még a kiegye­zési törvényeknek is-Közös hadsereget ugyan ismer ez a ki­egyezés, de közös ezredeket nem. Sőt egyenesen kimondja, hogy a magyar hadsereg ugyan ki­egészítő része a hadseregnek, de azért annak különvéve mégis magyar hadseregnek kellene lenni. E fogalmat ugyan a gyakorlati életben tizenöt év története elhomályosította, mert a neki megfelelő intézmény soha létre nem jött, de azért az alattomos közösítés munkája még­se ment eddigelé annyira, hogy már az ezre­dek is a két állam ifjaiból vegyesen alakíttat­nának. Az új szervezés címén most már eljutot­tunk — fájdalom — idáig is. Ezen kívül még néhány kérdés kapcsoló­dott az új szervezéshez olyan, melyben a dele­gációk csak akkor határozhatnak, ha e kérdé­seket előbb a törvényhozás külön törvénynyel szabályozza s ekként a delegációknak külön fel­hatalmazást ad. Addig pedig nem. Észrevették a delegációk illetéktelenségét a delegátus urak valamennyien s az ellenzékiek fel is szólaltak a közös kormány tekintet nél­küli s alkotmányellenes intézkedései ellen, int­vén s oktatván őt, hogy előzetesen a törvényho­zások beleegyezését kellett volna kinyernie s kárhoztatván őt, hogy e nélkül miért merészelt végleges intézkedésekbe bocsátkozni. A közös hadügyminiszter mondott erre valamit, minek az alkotmányjog szerint se füle, se farka; egyébként pedig oda szólt Tisza Kálmán miniszterelnökhöz, mondván neki: „perelj uram perlőimmel.** A miniszterelnök kigondolt egy tervet, mely a kecske étvágyát s a káposzta egészségét együttesen vette volna vagy venné figyelembe. S e terv abból áll, hogy a delegációk csak hozzanak határozatot s határozatukban csak hagyják jóvá a közös hadügyminiszter intézke­déseit, ő majd gondoskodik arról, hogy e hatá­rozatok addig megerősítés végett a korona elé ne terjesztessenek, míg az országgyűlés előbb a szükséges törvényt meg nem hozza. S e terv alapján a magyar delegáció hadügyi al­bizottságában ma ki is jelenti, hogy az erre vonatkozó törvényjavaslat már készen van s leg­közelebb az országgyűlés elé fog terjesztetni s ott első­sorban tárgyaltatni. E terv nem új, nem is Tisza Kálmán találmánya. Réges-régóta kitalálták és igen gyakran megvalósították ezt már olyan állam­férfiak, kik az alkotmányos tényezők hozzászó­lásában akadályt szoktak látni s kik egyik vagy másik javaslatuk sorsát féltették az esetre, ha azt végrehajtás és megvalósulás előtt terjesztették volna az alkotmányos törvényho­zás elé. E terv nem egyéb, mint a bevégzett té­nyek előállításának kényelmes taktikája. Leg­vastagabb s legkirívóbb példa volt erre alkot­mányos életünk újabbkori történetében a bos­­nyák foglalás. Ott mesterül használták fel e taktikát a nemzeti akarat ellen A­n­drássy és Tisza. Most is ez a példa utánoztatik kisebb ke­retben, kevésbé zajos és költséges kérdésben, de azért a nemzeti akaratnak épp oly kevés tiszteletben tartásával. Azt monda ma a közös hadügyminiszter a magyar delegáció hadügyi albizottságában, hogy az új szervezés emeli a közös hadsereg védképességét, nem sérti, sőt előmozdítja Ma­gyarország érdekeit, nem is kerül nagy költ­ségbe s egy pillanatig se hagyja a közös had­sereget a szervezkedéssel különben együtt járó védképtelenség helyzetében. Sőt bennem elmondja, hogy az új szervezésnek keresztülvitele tekin­tettel Boszniára épen most egy csomó költség­kíméléssel is járt, miután a hadcsapatok ide­­oda utaztatása részben elkerültetvén, ekként egy kis költség is megtakarittatott. Végre kije­lenti, hogy oly időpontot kellett az uj szerve­zésre választani, a midőn a külügyi bonyodal- A „PESTI HÍRLAP“ TÁRCÁJA. Levelek a Kisfaludy Társaságból. VH. — A „Pesti Hírlap“ eredeti tárcája. — Miért lett ez egyszer a szerdából kedd ? Egy egész fekete hét közbeesett. Ma egy hete is összejöttek a Kisfaludy-Társaság tagjai, de temetni. A legnagyobb ékességüket veszték el. A mára halasztott ülésen ott volt a borongó hangulatnak a jellege. Mintha hiányoznék va­laki. Valaki, a­kit már régen nem lehetett ott látni, de maga a tudat, hogy meg van, bi­zonyos zománcot, bizonyos fényt kölcsönzött nekik. Hiszen talán csak képzelődés az egész, s úgy a­hogy jelen volt eddig, jelen lesz e csarnok­ban mindörökké de mégis, mégis.... ha temetés után összejön a család, s ha egy szék megcsi­­kordul, ha hűs áramlat csap be az ablak­nyilá­­sokon ... a képzelet képeket sző ebből magá­nak, s a figyelem elfordul e képekre. Egyszóval szórakozott ülés volt... meren­gés és born az arcokon s a­mit a tagok érez­nek, a közönség is átadta magát a hangu­latnak. Arany emlékével is kezdődött meg az ülés, melynél látogatottabb nem igen volt még. A terem minden zig zuga megtelt. Hanem a­mi leginkább lepte meg a kö­zönséget, az egy zongora volt, mely az elnöki széktől balra állott. Mi lesz ebből ? tanakodának az Izraelben járatlanok. Tán bizony Kálnoky muzsikált itt délelőtt a­ minisztereknek ? Mivelhogy t. i. ott, hol most Ábrányi Kornél és Degré Lojzi terpeszked­nek, a miniszterek ültek a­­ delegáció színe előtt. Vadnay volt az első felolvasó. E­n­d­­r­ő­d­y új tagnak székfoglalóját a „Homályban“ című költeményt olvasva fel tetszés mellett. A vers tele pesszimizmussal ostorozza e léha kor­szakot. Utána gróf S­z­é­c­h­e­n Antalnak a régi pozsonyi diéták szónokairól irt tanulmányá­ból (ha ugyan megérdemli a felületes és meg­lehetősen színtelen csevegés e nevet) olvasott fel Beöthy egyes részeket. Az egész ta­nulmányban az volt a legélvezetesebb, hogy Degré, mint igazhitű szélsőbaloldali ember, rop­pantul haragudott miatta s elmés közbeszólá­­sokkal fűszerezte a körülállók lassan pergő idejét. — Becsempészi a Metternich politikát! monda a végén szörnyülközve. A ko­legái biztatták, hogy az asszonyok úgyis ez­t a politikát vallották eddig is, s hogy Gyulai, Szász Károly úgyis már pecsovicsok , mást itt nem lehetne megrontani, csak őt magát. Ebben aztán meg is nyugodott egészen s a közönség átengedhette magát a Szász Béla költeménye élvezésének. Ez megtörte az eddigi komor hangulatot­­a közönség tapssal fogadta, egészen belemen­legedett s azontúl pláne vigra fordult a ma ülés. Az is kitudódott most már, hogy mire való az a klavir. Az ülés ugyanis muzsikába fordulatot vett. Bartalus néhány régi dal és bal­lada zenéjét és dallamát mutatta be. Láng úr, a nemzeti színház volt tagja, énekelte el gyönyörűen az egyes darabokat , Bartalus úr kísérte zongorán. A felolvasások e része kétségkívül igen sok élvezetet szerzett a közönségnek, d­e vájjon egészen ez-e csu­pán a cél? Mert nekem úgy látszik, hogy az ülések vesztenek komoly méltóságuk­­ból az ilyen kettős vidámságok színre­­hozatala által. Legtöbb derültséget ok­ozott a következő tréfás versezet eléneklése : A nagyhírű Attilának — Nab—nek, A nagy Bendague fiának -- Nak—nek Csak nevének hallására — Re-ra Kibújt a tóiból a para — Re—ra. ...Csak az a kár, hogy bort nem hozatott az elnökség ehhez a danoláshoz ! Különben rájuk alább a gyűlés lefolyásá­nak rövid vázla­­t. , Mai szám­iuk 20 oldalt tartalmaz. Or Budapest, 1882. IV. évf. 301. (1382) szám._______C/ Szerda, november L rinflio+ft.i ár*fr. Szerkesztési iroda: filenzetesi arait. m m Budapesten, nádor­ utca 7. sz., I. emelet, Bgésa érre..................... . 14 írt — kb g||p^||g^ |||| 13| hová a lap szellemi részét illető mindet félévre. •••••••*. 7 , — * ESS ftjg mm mh oh közlemény intézendő. Negyedévre............8 „ 80 a |&39 Igg JBBff fWflgffljflB B Ujj Hv' Kg mBHE H B BKJ& Bérmentetlen levelek csak ismert Egy hóra.........................1 , 20 , wSSB BSjf B Kj Bf táji 9K JUgE EjP kezektől fogadtatnak el. Úgy«, »te helyben -l kr. fSglBr Km Wj, S B I| SBLflff M IB RJWf Kéziratok vissza nem adatnak Vidéken 5 kr. Kg MF® VKL K­SS 18 feji jjj HWSt Efg Hm BfSBf Kiadóhivatal: ------------ 1hl PH Bji jtSt HD 8H Ha ittj Esi ||| Rg M Budapest, nádor-utca 7. síim, » JtaCTMomág és a Hagyvilág* tűrt El »*3^88 «UV B H H 119 8 MPV B ’’°yf az el«“ft«»k és a lap szétuu „ vy_.. .„nfi. wmm IHB HH KB “■ BBI ■■ W elésére vonatkozó felszólamlások in nagy képes lappal együtt: tézendők. egész évre......................20 art. —’I_ ‘X félévre...........................10 , _ _ _ . _ _ _ . ___ . _ Hirdetések POLITIKAI NAPILAP. r KTantár i T­á+ni-cr­lÁk­ 6® szombaton a képtár, vasárnapokon teken 9—1-ig. — Országos képzőművészeti távollétében mindig megtekinthető. —­­ «MnivaiOA. d. e 10—-j^^g fölváltva a gyűjtemények társulat tárlata. (Sugár-ut, saját ház.) — Közvágóhíd a soroksári­ ut végén, a rán szerda. Kóm. kath. Mindszent * Nemzeti muzeum. (Muzeum-körut.) valamelyike ; a könyvtár pedig minden Magyar tudományos akadémia. (Ferenc Jó­ mellett. — Városház­a régi a városház ., Prot. : Gyöző. ( Nyitva: d. e. 9—1 óráig, hétfőn és cstk hétköznapon 9—1-ig. -- Országos képtár zsell-tér, saját ház.) — Iparmuzeum. (Sugár- téren, az ut a Lipót-utcában 24. sz. a. — ,­ Görög-orosz: Artóm v.­­ értőkön a természet- és néprajzi-tár. (Eszterházy-féle) az akadémia palotájá- ut, a képzőművészeti társulat háza.)— Városi vigadó (redoute) az aldunasoron.­­______________*_____________ * | kedden és pénteken az ásványtár, szerdán van. Nyitva: vasárnap, szerdán és pén- Királyi vár és várkert Budán, az udvar Állatkert a városligetben.________

Next