Pesti Hírlap, 1882. november (4. évfolyam, 301-330. szám)

1882-11-01 / 301. szám

a szervezésnek mostanáig csak előmunkálatai foganatosittattak, az egész szervezet pedig csak 1883.­­ január elsejével, azaz akkor fog végrehajtatni, ha az­­ országos bizottságok a szükséges költségeket megaján-­­­lották és ezzel mintegy hozzájárulnak a rendszerválto­­zás helyesléséhez. Ezután az albizottság köszönetét mondván a mi­­i­niszternek az adott felvilágosításokért. Tisza Kálmán miniszterelnöknek a tett észrevé­telek nyomán kijelenti, hogy a kérdéses zászlóaljaknak a lajthántúli ezredekben teljesítendő szolgálatai iránt törvényjavaslatot fog az országgyűlés elé terjeszteni, úgy, hogy e magyar törvényhozás mint illetékes faktor fog dönthetni. Hosszabb vita után, melyben Ivánka Imre, Éber Nándor, Hegedűs Sándor, Prilszky Ágost és az albizottságnak még több tagja vett részt, Baross Gábor előadó előterjeszti a részletes adatokat s a következő határozati javaslatot terjeszti elő, mely elfogadtatott. Az e­lirányzott tétel megszavaztatik, az albizott­­­­ság az újjászervezést átalában helyesléssel fogadja,­­ azonban tekintettel arra, hogy nevezetesen a gyalogság újjászervezése részben azon intézkedésen nyugszik, hogy több magyar zászlóalj az osztrák területen felállítandó új ezredben fogja szolgálatát teljesí­teni, ez pedig az e részben fenálló törvényes intézke­désekkel ellenkezik, az országos bizottság a szervezést mindaddig nem tartja végrehajthatónak, míg a magyar országgyűlés helyeslőleg nem nyilatkozott azon törvény­javaslat iránt, melynek előterjesztését a magyar kor­mány elnöke kilátásba helyezte.“ Ekképen a szervezési kérdés a hadügyi albizott­ságban kimerítő vita után eldöntetvén, az albizottság változatlanul megszavazta a hadbírák létszámá­nak emelése,­­ a tisztekké kineve­zendő altisztek ruházati illetékének kiszolgáltatása céljából előirányzott összegeket, valamint a helyi ellá­tásban részesülő rokkantak költségeinél mu­tatkozó eltérést, a többi részlet tárgyalását pedig a holnapután, csütörtökön délelőtt 10 órakor tartandó ülés napirendjére tűzte ki. Ezzel az ülés véget ért. (A külügyminiszter nyilatko­zatai.) A magyar delegáció külügyi albizottsága ma dél­után 3­ 6 óráig ülést tartott, melyre az albizottság tag­jai teljes számmal jelentek meg. A kormány részéről megjelentek : gr K­á­l­n­o­k­y közös külügyminiszter K­á­t­r­a­y közös pénzügyminiszter, S­z­ö­g­y­é­­­n­y­i osztályfőnök, Tisza miniszterelnök és gr. S­z­a­p­á­r­y pénzügy­miniszter. Fálk Miksa előadó következő kérdést intézi a külügyminiszterhez . Az osztrák-magyar konzulok ellen ismételve az a panasz merült fel, hogy sokan, sőt legnagyobb részük, miután a magyar nyelvet nem tudják és a magyar törvényeket nem ismerik, egyrészről nem ké­pesek honfitársaink­kal azoknak anya­nyelvé­n érint­kezni és másrészről magyar állampolgárok ügyeit oly szempontokból ítélik meg, melyek az ezen magyar állampolgárokra nézve egyedül mérvadó, magyar törvényék­kel összhangban nem álla­nak További panaszt nevezetesen kereskedelmi és iparkörökben az képez, hogy konzulátusaink túlnyo-­­ móan feladatuk pol­tikai részével foglalkoznak az ipar­­ és kereskedelem ügyeit ellenben nem értik s azokkal keveset is törődnek. Miután a mint értesülök, épen most dolgoznak a keleti akadémia, konzula­taink e tulaj-­­­donképani nevelőintézetének egy új tantervén, kérdem , hogy hajlandók a miniszter úr az ép imént említett , panaszokat tekirterbe ven i­s szoknak orvoslása iránt­­ az új tsntiTV utján gondoskodni ? Kálnoky miniszter ígéri, hogy törekedni fog e­­ bajokon mentől gyökeresebben segíteni. Szándékában van, nemsokára egy erquetet összehívni, mely a kon­­­­zuli szolgálat mindennnmit kérdéseivel foglalkozni fog és reméli, hogy az eddigi panaszok meg fognak szűnni. Szőgyény László osztály­főnök kijelenti, hogy a keleti akadémia új tanterve már bemutattatott a magyar közoktatásügyi miniszternek, a­kinek helyeslé­sével olyannyira találkozott, hogy a miniszter külön keleti tanfolyam felállításától elállott, biztosítva látván Magyarországnak igényeit a keleti akadémia új tanterve által. Ezen tanterv az 1883 - 84-dik tanévben fog életbe léptettetni. Szóló már előre figyelmezteti az­­ albizottságot, hogy több lévén a tantárgy, több ta­­j­tárra lesz szükség, a­mi ismét több k adást fog maga után vonni; de miután ez csak a jövő évre vonat­­­­kozik, ezen többlet is csak az 1884 iki budgetben fog megjelenni. Fáik előadó ezután az olasz királyi udvarnál uralkodónk részéről tervezett látogatás elmara­dása iránt tesz kérdést. Kálnoky azt feleli, hogy a viszontlátogatás mindenesetre tervben volt, de midőn az össze-­ jövetel helye került szóba, tekintetbe kellett venni az olasz főváros rendkívüli vi­szonyait, melyek egy fővárosban sem fordul­nak elő s szán veszélyt helyezték kilátásba, hogy eltekintve másnemű nehézségektől, az uralkodó legma­gasabb személye a két tábor hívei részéről politikai de­monstrációk célpontjává tétethetnék s a látogatásnak egyáltalában egészen más jelentőség és horderő tu­lajdonitathatnék, mint a­minőt annak az uralkodó és kormánya adni szándékozhatott. A miniszter ennél­fogva nem vállalhatta magára, ő felségének a kívánt viszontlátogatást Rómában javaslatba hozni, bárha az olasz miniszterek a maguk részéről nem bírták ma­gukat más hely megállapítására elhatározni. Ennél­fogva a látogatás egyelőre elhalasztatott. Szóltak a kérdéshez: Schlauch püspök, Szé­­chen Antal, Tiaza Kálmán, Andrássy Gyula, a­kik helyeslik a külügyi kormány álláspontját, to­vábbá Csernátony és Szilágyi Dezső, a­kik kifo­gásolják a látogatás elhalasztását, mire a bizottság a választ tudomásul vette. A monarchiánk és Monte­negro közti viszonyokra vonat­kozó további kérdésre Kálnoky azzal felelt, hogy viszonyunk e kis államhoz átalában véve jó, de közbe­jönnek néha episodok, melyek nehézségeket szülnek. Tulajdonképen csak egy nehéz kérdés van jelenleg, t­i. a montenegrói menekültek, felkelők kérdése. A monte­negrói fejedelem ezen kérdésnek kielégítő megoldására is hajlandó és arra törekszik; ő is átlátja, hogy a ve­lünk való barátságos viszony ránézve is legelőnyösebb, de a lakosoknak magatartása sokszor neki is nehézsé­geket okoz. Ezen lakosság mindössze egy kis államot képez, melynek a berlini szerződés előtt definiált állása nem volt. A­mi ott századok óta történt, az küzde­lem volt a létért, csak a berlini szerződés adott Monte­negrónak önállóságot, adott neki rendezett határokat és oly szomszédokat, kiktől már nem kell félnie. E szerint háború folytatására nincs szükség, de a lakosság nehezen tudja magát beletalálni az új helyzetbe. Idővel ezt is meg fogja tanulni és osztozni fog a fejedelem azon nézeté­ben, miszerint békés után munka és szorgalomban kell üdvüket keresniük. E szerint monarchiánk természetes súlya ott is érvényesülni fog, valamint nincs is más hatalom, melyre Montenegro sikerrel támaszkodhatnék. Szilágyi Dezső kérdi, igaz-e hogy a felkelők kapitányai szabadon és fegyveresen járnak-kelnek Mon­tenegróban ? Kálnoky úr. Erre biztos választ adni nem le­het, mert oly állt inban, hol rendezett állapotok nincse­nek, az egy­éneket ellenőrizni lehetetlen. Szilágyi Dezső kérdi, várjon mióta Montenegro fejedeleme oroszországi útjából visszatért, észlelhetők-e változások Montenegró lakos­ának magatartásában mo­narchiánkkal szemben ? Kálnoky gr. és Kállay: Nem. Még a szerb-bolgár-török vas­utak s a dunai várak kérdése került szóba, mire a gyűlés véget ért. 13STI SU 8 I .4 TÁVIRATOK. Athen, okt. 31. (A P. H. eredeti távirata.) A görög képviselőkamra új ülésszaka a király távollétében Trikúpisz által ma megnyittatott. Pétervár, okt 31. (A P. H. eredeti távirata.) A cári család november hó folyamán átköltözik Péter­­várra s az Anicskov-palotában fog lakni. Pária, okt. 31. Spanyolország északi és déli tengerpart­jain tegnap nagy vihar dühöngött, melynek számos hajó esett áldo­zatul. Pária, okt. 31. Legrand, volt képviselő, haágai francia követté, Le­tebvre de Benaine gróf, ez idő sze­rint haágai követ, a Vatikánba nagykövetté és Des­­michels madridi követté neveztetett ki. Konstantinápoly, okt. 31. A szultán tegnap­előtt fogadni Neh­ii is orosz nagykövetet és az Osma­­nie-rend ragyszalagját adományozta neki. Sutom­ore, okt. 31. (A P. H. eredeti távirata) A dulcignoi és podgoricai mo­hamedán menekültek, kik Skutariban tartózkodnak, az ottani idegen konzulokhoz s a török hatósághoz éleshangú tiltakozást fognak benyújtani a montenegrói kormány elnyomása ellen. Fázis, okt. 31. Lyonban tegnap gyilkos­­ság vádja miatt hét anarchistát és titkos dína­­mit-gyártás miatt két anarchistát fogtak el. Belgrád, október 31. Tegnap este leszquett volt az „Arany kérészinél. A nyitott abla­­kon át kövecsek repültek be s ezt a haladópártiaknak róják fel. Az egyiptomi kérdés: Konstantinápoly, okt. 31. Duffe­­r i­n lord, angol nagykövet, a hét vége felé Kairóba utazik s néhány hóna­pig fog távol lenni. London, okt. 31. A reggeli lapok helyeslőleg imák Dufferin lordnak Egyiptomba való küldetéséről. A Times azt írja, hogy Dufferin küldetése a brit kor­mány azon meggyőződéséből ered, hogy a khedivére és az egyiptomi kormányra korlátozó befolyást kell gyakorolni. A Daily News úgy értesül, hogy az angol kormány Franciaországnak azon javaslatot tette, hogy a khedire csak egy pénzügyellenőri biztost ne­vezzen ki. Kairó, okt. 31. A 8 fővádlottat, u. m. Arabi, Ali-Femi, Abdellal, Tulba, Osman-Franzis, Jakub Sani, Rifaat és Sh­eikh Abdu-t Broadley fogja védeni. Kairó, okt. 31. Sir Malet közölte a khe­­divével Granville lord táviratát, mely kifejti, hogy az egyiptomi ügyek szabályozása a leg­bensőbb kapcsolatban lévén igen bonyolult po­litikai kérdésekkel, nem lenne célszerű a fele­lősséget magára Maletra hárítani, noha iránta a kormány teljes bizalommal viseltetik. Az angol kabinet tehát üdvösnek találta, hogy Dufferin lordot bizonyos időre Egyptomba küldje. London, okt. 31. (k P. H. eredeti táv­irata.) Dufferin konstantinápolyi nagykövet csü­törtökön két hónapra Kairóba megy, hogy el­lenőrizze a függő kérdések megoldását s ve­zesse Egyiptom újjászervezését. Itteni lapok azt hiszik, hogy Dufferin Egy­ip­t­o­m di­k­tá­t­o­r­a lesz a követ­kező pár hóra. A belgrádi válság története. Bécs, okt. 31. (A P­e­s­t­i Hírlap saját tudósítójának távirata.)­ Presse belgrádi sürgönye szerint sem a me­rénylet előtt, sem ezután nem merült fel ok a kor­mányválságra, mert sem a kabinet tagjai, közt, sem pedig a kabinet és király közt nézet­­eltérések fenn nem forognak. Sőt a király­­egyenesen kijelentette, hogy a merénylet el­követése után sem látja rendkívüli rendszabályok szükségét, milyenek Risztics idejében napiren­den voltak, s a merénylet óta a miniszterek csaknem naponkint udvari ebédre voltak hi­vatalosak. Időközben Risztics és hívei nyugtala­nító híreket kezdtek terjeszteni város­szerte a merénylet és a kormány felől, úgy hogy végre a király jónak látta Riszticset és Mil­o­­­k­o­v­i­c­so­t ma­gához hivatni, mely alkalommal hazafiasságukra hivatkozva felkérte őket, hogy támogassák a kormányt az ország nyugalma és a trón érdekében. Majd megkér­dezte tőlük, mit tennének ők a mos­tani minisztérium helyén ? Risztics és társa azt felelték, hogy a fennálló szabadságokat felfüggesztve, rendkívüli intézkedések­hez kellene nyulniok. A reakcionáriusok a puszta tényből, hogy vezéreik az udvarhoz hivattak, azt a következ­tetést vonták s nyomban el is terjesztetté­k a városban, hogy Risztics már meg is alakította minisztériumát s hogy már ki vannak jelölve azok a személyek, kiket az uj kormány elfogat és felakasztat. Minthogy pedig a király másnap Zenics ókonzervatív állam tanác­sost is magához hi­vatta, hogy tőle tanácsot kérjen, a P­i­­­r­o és a n­ácz-kabinet erre kijelentette, hogy kész visszalépni, ha a király úgy akarja. Milán azonban azt felelte, hogy nem is gondol kormány- és rendszerváltoztatásra. Mikor a reakcionáriusok megtudták, hogy a Risztics kormányból mi sem lesz, nagy felháboro­dás támadt a párt kebelében s a fiata­labb tagok ma programon felállítását köve­telték Riszticstől, ki azonban ezt megtagadta, mire többen — köztük Roskopovics volt okta­tásügyi és Jovanovics Vladimir volt pénzügy­miniszter — a pártból kiléptek. Az olasz képviselőválasztások: Roma, okt. 31. Eddigelé 65 választási csoport végleges választásai ismeretesek. A vá­lasztásra jogosultak mintegy három­ötöd része szavazott, számosan a rosz­idő miatt nem je­lnhet­­tek meg a választás színhelyén. A k­o­r­m­á­n­y­­nak előreláthatólag igen nagy töbsége lesz. A j­obb és balpárt va­lamennyi vezetője újra megválasztatott. Bacsa­ríni négy kerületben választatott meg. Arányi® kevés szűkebb választás lesz. 1888­. november 1

Next