Pesti Hírlap, 1882. november (4. évfolyam, 301-330. szám)

1882-11-08 / 308. szám

Vidék«. 5 kr. ül APB V». H H if II MBa H mm WBtr Kiadóhivatal, Budapest, 1882. IV. évf. 308. (1389) szám. Szerda, november 8. Előfizetési árak: ____ Szerkesztési iroda: . ii M _ w M M Bndipellea, oidor-ntc» 7. u., I. m** ................. 7 __ BBHq» t|P Ilii v hová a lap szellemi részét liláig misdiB : 9 Ipmiiümb 1 M br& i—* hör»...........1 . 1« , mbtífSt H VV Kg SB BWJi fi B JSa SS TV k-ektöl fogadtatnak el. a«7M Ilin helyben 4. kr. PL-- Wi/ §§ « B 3 a»n HLJgf Kéziratok viaeta nem adatnak ---------- v m 3» life jé feji III jjgj igl jacg gB JBurci HI Budapest, nádor­ utca 7. szám, & „Magyaromig és a Nagyvilág“ cimt BB SS Mg fjff §B SS jfif jjjwMf flBHn H hová a* előfizetések és a lap azétkáá nagy képi lappal együtt: Hl Hl ** BH ■■ ■■ HMHi MB iM dóséra vonatkozó felszólamlások kal _*_g, . . &­­­jya "'s. tézendők. félévre...........................19 a Hirdetések POLITIKAI NAPILAP W aASip. flizalik mm täalik. A V ^1 1 AA A l-fa.A AUXAA ■ V . k.'iN'F'v' RUDOLF MOSSE-nél PÁRIS-ban, ^ 40, Elle Notre dame de« Victoirea. N a D t a r 1 TaO.t­lvA.lAl­ 08 szombaton a képtár, vasárnapokon token 9—1-ig­ — Országot képszmű­vészeti távollétében mindig megtekinthető. — * * 1 .i. e 10—1-ig fölváltva a gyűjtemények társulat tárlata. (Sugár-ut, saját ház.) — Közvágóhíd a soroksári-ut végén, a vár Szerda ütem kath. Gottfried * Nemzeti museum. (Múzeum-körut.) valamelyike; a könyvtár pedig minden Magyar tudományos akadémia. (Ferenc Jó­ mellett. — Városház a régi a városház» „ Prot. : Isten béke i d. 9—8 óráig, hétfőn és cstik hétköznapon 9—1-ig. — Országos képtár zsef-tér, saját ház.) — Iparmuzeum. (Sugár- téren, az uj a Lipót-utcában 24. sz. a. — ,, Görög-orosz: Nesztor c­törtökön a természet- és néprajzi-tár . (Eszterházy-féle) az akadémia palotájá- ut, a képzőművészeti társulat háza.) — Városi vigadó (redoute) az aldunaeorom. — és pénte­ke­n szár­ván­ytár: szerdán__ban. Nyitva : vasárnap,__szerdán és pan-__Királyi vár és várkert Budán, az udvar Állatkert a városligetben. _ ——, A mal­axám tartalma: Parlamenti becsületbiróság. — Politikai hírek. — Po­litikai szemle. — Fővárosi ügyek. — Egyletek és inté­zetek. — A delegációkból. — Színház, zene, képzőmű­vészet. — Táviratok. — Legújabb. — A „Pesti Hírlap“ figye. — Napi hírek. — Öngyilkossági kísérlet a főka­pitányság épületében. — Törvényszéki csarnok. —­­Színházak. — Közgazdaság. — Tárca . Pirisi levél. — Az első mellékleten: Napi hírek. — Cafferin egyip­tomi küldetése — Arany Jánosnál. — A vérboszú a délszlávok közt. — Munkások zavargása Bécsben. - Eb-befejező. — A szudáni lázadás. — Színház, zene, képzőművészet. — Kivonat a hivatalos lapból. — Tárca: Montenegrói levele — A második mellékleten: A tisza­eszlári eset. — Fővárosi érdekek. — Egy antiszemita proklamáció. — Regény­csarnok : Dráma a ködben. (2.­­Folyt.) — Vegyes. — Budapesti értéktőzsde. — Tárca: Rip van Winkle. Parlamenti becsületbiróság. (BÖ) A zágrábi országgyűlésen fordult elő az eset. Zsivkovics osztályfőnököt kemény vádakkal illette egy ellenzéki képvi­selő. E vádak hírlapban jelentek meg s a kép­viselő a hírlapot olvasta az osztályfőnök fejére s ezután kérdezé, hogy mikor kerül már az­­ osztályfőnök a vádlottak padjára. A bán alap­talannak nyilvánítá s kereken visszautasítá a vádakat. Az osztályfőnök Horvátországban olyan miniszterféle, a bán pedig olyan miniszterelnök­­féle. Az országgyűlés többsége helyeslé a bán nyi­latkozatát s szavazatával és bizalmával fedezé az osztályfőnököt. A botrány azért természetesen bot­­­ lány maradt , az ellenzéki képviselő, pártja­­ biztos támogatásának biztos tudatában, nem­­ vonta vissza a vádakat, a­mi gyakorlatilag nem­­ tett egyebet, mint hogy fentartja azokat. — Zsivkovics a vádbeli tények meg­vizsgálására 8 becsületbeli természetük meg vagy meg nem állapítására politikai becsületbi­­róság összeállítását kérte és szorgalmazta. A pártok azonban úgy vélekedtek eddigelé, hogy­­ ily bíróságra s ennek eljárására semmi szükség. A pártoknak nézetünk szerint igazuk van. Legalább igazuk van a klasszikus politikai és jogfogalmak szerint. E fogalmak politikai ál­lású férfiak által elkövethető kétnemű vétséget ismernek. Az egyik politikai természetű s en­nek megítélése kivételes bíróságra tartozik. A másik magán természetű s ebben a közönséges bíróságok ítélnek. így fogja fel a kérdést a 48-iki törvényhozás, mikor a miniszterek fele­lősségét szabályozza s igy fogja fel a 67-iki közösügyi törvény is, mely egészen a 48 iki felfogás mintájára állapítja meg a közös mi­niszterek felelősségre vonásának módját és fel­tételeit. Ez a felfogás azonban a gyakorlati élet­ben semmit sem ér. Ez egész században csak IX. Károly szerencsétlen minisztere jutott a vádlottaknak s a vérnek padjára ilyen alakú birósági eljárás folytán. Pedig tiz-tizenöt par­lament folytonosan működött, 70—80 parlamenti miniszter folyton kormányzott s igen gyakran súlyos politikai hibákat és vétségeket követett el. Forradalom néha kivégzett egyes minisztert birósági utón vagy hevenyészve, de az ily tény még Colignacnál is forradalmi s nem birósági ténynek tekintetett s valósággal nem is volt egyéb. Százszor vitatott nagy kérdés ez, melylyel egyébiránt annyira tisztában vannak az embe­rek, hogy a 48-iki és 67-iki felfogást most már csak a jogtörténeti reminiscenciák lomtárába tartozónak tekintik nálunk is, másutt is. Ugyan mely parlament állítaná a törvény elé a mi­nisztert, míg neki többsége van, s mely parla­ment törődnék a bukott miniszterrel, mikor már neki többsége nincs ? Tisza Kálmán, mikor ellenzéki férfin volt, megkísértette a Deák­párt egyik s másik miniszterét vád alá he­lyezéssel fenyegetni. Nevetség lett a vége. A függetlenségi párt a Tisz­a-kabinet ellen is megkisérte 1878-ban a vád alá helye­zést, ennek is csak nevetség és aztán feledé­­kenység lett a vége. A miniszterek vád alá helyezésének joga nem parlamenti, nem is többségi, hanem való­sággal pusztán forradalmi jog. A forradalmi jog pedig nem annyira jog, mint inkább hata­lom. S azért a miniszterek vád alá helyezésé­nek kérdése is nem annyira jogi, mint inkább hatalmi kérdés — a korona és a nép, az egyik és a másik osztály között. Azonban a tisztán politikai természetű vét­ség és tisztán magán természetű vétség közt ha nem is a büntető kódexek, de a gyakorlati élet szerint mégis van egy furcsán vegyes termé­­szetű vétség, melyet miniszterek igen gyakran elkövetnek s melyek iránt a pártok érzéke meg­­­lehetősen eltompult. A miniszter például állásá­nak és befolyásának előnyeivel üzleteket köt, melyek törvényesek ugyan, de po­litikailag nem tisztességesek . Vagy gono­szul vétkező befolyásos tisztviselőket véd­­szárnyai alá vesz s megment a törvény ül­döző kezétől csak azért, mert azok hatalmas pártemberek. Vagy például meg nem engedett módon választások alkalmával befolyásolja a választókat. És igy tovább. Tények és mulasz­tások egész özöne fordulhat elő, melyek a ma­gán­viszonyokat szabályozó törvényekbe nem ütköznek, tehát köztörvény szerint nem üldöz­ A „PESTI HÍRLAP“ TÁRCÁJA. Párisi levél. — A forradalmi bizottság és a munkás-atrike. — A halottak felismerhetésének megkönnyítése. — A hagy­­mit. — A gondatlan Paris. — Virágpazaros. — A divat. — Páris, nov. 3. Mióta megfogták a csatornában azt a jól­­öltözött vagy mások szerint előkelő ruházatú embert, ki nem akart felvilágosítást adni arról, hogy mit akart tenni a nála talált eszközökkel, Pária félénk emberei rettegnek a város aláakná­­zásától, meg bombamerénylettől. A fekete banda részéről nem ok nélkül félnek. Rothschild báró nem bírta millióival sem befejeztetni megrendelt bútorait. A kik dolgoz­tak rajta, Duval segédei, néhány nappal ezelőtt megszüntették a munkát. Oly emberek strikeja, kik naponkint 12—14 frankot keresnek, érthe­tetlen és természetellenes, mely a tömeg szerve­zettségét bizonyítja, melynek senki sem mer el­lenmondani. Párisban az úr a szolgától, a mun­kaadó a munkástól függ. S ha az értelmi rész alá van rendelve a kevésbé értelmi osztálynak, ennek nagyon káros következményei lehetnek. Egy nagy bútorgyárban évek óta állt Biankában egy fiatal ember. A tulajdonos gyá­molította a fiatal ember szüleit; az illető fiút korában vette már magához s elhalmozta jóté­teményeivel. Pár nappal előbb a fiatal­ember a f­­ forradalmi végrehajtó bizottságtól parancsot ka­pott, hogy szervezze a strikeját és szólítsa fel a munkásokat a gyárból való kilépésre. Az ifjú asztalos határozottan vonakodott ezt tenni. A parancsot ismételték. Másnap reggel be volt zárva a gyár. A fiatal­ember azonban még az este a Szajnába ölte magát. Levelet hagyott hátra, melyben gazdájától bocsánatot kért s kijelenté, hogy kierőszakolt hálátlanságát nem bírta túlélni. A bab­ára szeretője, egy gyönyörű leány ismert rá a Morgueban. A halottak felismerését nagyon megköny­­nyíti egy idő óta egy külön készülék. A hullákat ugyanis egy jeges szekrényhez hasonló ládában kőkeménynyé fagyasztják. Ily állapotban három hétig is romlatlanul maradnak. Az arcvonások is elvesztik a fagy által torz alakjukat s szelideb­­bek lesznek.* A hagymáz-járvány, mely még legutóbb nagyon szedte áldozatait, már apadóban van. Párisban, hol a víz rossz s a bor hamisított, a hol egy élelmi­szerről sem tudja az ember, valódi-e, nagyon kell félni a járványtól. Hogy mennyire űzik az élelmi­szerek hamisítását, mu­tatja a szarvasgomba-gyár, a­hol száz meg száz zsák burgonyát változtatnak át tölgyfa meg zamatos kivonatok segélyével szarvasgombává. * Bármily sötét felhők mutatkoznak is a láthatáron, a világ nevet és mulat. A gazdagok nem mondanak le mulatságaikról s élvezeteik-­­ ről. A Hotel Drouotban nem érzik a szükséget, nyomort. Hónapok óta árulják drága pénzen a fayence és majolika gyűjteményeket A régi hímzéseken is jó áron adnak túi. A divat azt kívánja, hogy a falakat gobelinekkel és hímzé­sekkel borítsák. A gazdagon díszített szobák feleslegessé teszik a festményeket, s a­ki fél a művészeket támogatni, ez a divat most jó ki­búvó ajtó. Egy év alatt elkopó azután sutba dobott rongyokra szívesebben áldoznak százezeret, mint becses képekre, így van ez mindenütt. Különben gobelineket elég jutányos áron kaphatni s aránylag kevés költségbe kerül a falak beboritása. — Az az előnyü­k van a kár­pit felett, hogy le lehet venni s tovább szál­­littani.* Az ibolyák tavaszt hazadnak. Hazad­nak , mert a lombtalan fák egészen mást bizo­­nyitanak. Ibolyákról lévén szó, nem hallgathatjuk el a tékozlást, melylyé a virágdivat Párisban fejlődött. Annyira mennek, hogy például egy közönséges polgár neje inkább egy tállal ke­vesebbet főz, de virágbokrétát kell a piacon vennie. A párisi nők most valósággal bomlanak a virágért. A munkásnő is egy kétgarasos bok­rétát tűz mellére s az előkelő hölgy kéjjel szívja a rózsa illatát, melyet a bőkező ur egy aranynyal fizetett meg. Az elegáns társaságokban rengeteg össze­geket dobnak ki a virágért. Csupán a virágért, Mai számunk Itt oldalt tartaim

Next