Pesti Hírlap, 1883. február (5. évfolyam, 32-59. szám)

1883-02-14 / 45. szám

. Szóval a szélsőbal, perszonál-unió-féle tö­rekvésekkel, lehet erőteljes oppozíció. Ezért sajnáljuk, hogy a mai határozati ja­vaslatban a párt nem helyezkedett minden két­értelműséget kizárólag a perszonál-unió alapjára, így azonban a békekötésből — mely megle­het csak rövidebb-hosszabb fegyverszünetnek fog bizonyulni — sem a pártnak, sem a köz­ügynek nem lesz haszna. A képviselőház bizottságaiból. A pénz­ügyi bizottság tegnap a Szeged város részére engedélyezett kölcsönről hozott 1880. XX. t.-c. mó­dosításáról, továbbá a fegyveradóról és vadászati adóról szóló törvényjavaslatot tárgyalta le.­­ A közigazgatási bizottság tegnap tárgyalta a belügyminiszternek „az élethossziglan kinevezett s alkalmazást nem nyert megyei közbiztonsági volt közegek végkielégítése iránt tett intézkedésről“ szóló előterjesztését és „a magyar korona országai egye­sített címerének és az ország külön címerének, magánosok és magánjellegű testületek, vállalatok és intézetek által való használ­tatásáról“ szóló törvény­­javaslatot. — A közgazdasági bizottság ma d. e. Fálk Miksa elnöklete alatt tartott ülésé­ben. 1. A társaskocsi-üzlet Budapesten való gya­korlásáról és 2. A fillékszéra vastatrix terjedése el­len teendő óvintézkedésekről szóló törvényjavaslato­kat tárgyalta s mindkét törvényjavaslatot úgy álta­lánosságban, mint részleteikben csekély módosítá­sokkal elfogadta.­­ A zárszámadási bi­zottság tegnap és ma a Ludovika akadémiáról, az udvartartásról, az országgyűlési kiadásokról, a hor­­vát beligazgatásról és Fiuméról szóló tételeket tár­gyalta s a múlt évi pót- és rendkívüli hite­lek tárgyában a számvevőszék jelentését tudomásul vette. Új szabályok az újoncozásnál A hadügyi rendeletek bécsi hivatalos lapja imént tette közzé a védkötelesek orvosi megvizsgálására s a csapattes­tek részére való szétosztására vonatkozó szabály­rendeletet. A hadügyminiszter azt is elrendelte, hogy az első és második korosztály feltételesen al­kalmas egyénei továbbra is nyilvántartandók a had­seregbeli védkötelesek kontingensében, ellenben a harmadik korosztály hasonló egyénei nyomban a honvédekhez teendők át. Ha azonban, mint némely helyütt történik, a negyedik korosztályt is sorozás alá vonják, ezen egyéneknek ebben is részt kell venniök. Munkások mint parlamenti szakértők Az osztrák parlament iparügyi bizottsága tegnapi ülésén Höger, Gehrke, Baudisch és Kretschmer munkave­zetőket hallgatta ki szakértők gyanánt az „iparügyi felügyelőségek“ kérdésében. A munkások az új in­tézményt alapos nyilatkozatok mellett nagy fontos­ságúnak ismerték el s valamennyien sok jót várnak tőle. Höger úgy nyilatkozott, hogy még az sem lesz baj, ha az iparfelügyelők rendőri hatóságot teljesí­tenek; csak arra kell vigyázni, nehogy ők is bele­essenek a korrupcióba, a­mi pedig a gyárak és vállalatok érdekeinek hálózatában vajmi könnyen megtörténhetik. Forradalmi mozgalmak Bulgáriában. A rus­csuki rendőrfőnök a szófiai kormány meghagyására február 11-én egy Dimitrievics nevű egyénnél ház­motozást tartott s ez alkalommal proklamációkat foglalt le, melyekben egy titkos „végrehajtó bizott­ság“ arra izgatja a népet, hogy azon a napon, mi­kor az orosz cár megkoronáztatja magát, a szabad bolgár nép üsse le az importált Battenberg fejéről (a fejedelem) a koronát. A proklamáció ilyen frázis­sal végződik : „Verje meg az isten azt a bulgárt, a ki most pénzével és életével fukarkodik.“ — Di­­mitrievicset azonnal elfogták, de azt vallja, hogy az Odessában nyomott proklamációkkal telt ládát hozzá külföldi kereskedő-ügynökök küldötték s ő a dolog­ban nem részes. A képviselőhöz igazságügyi bizottsága ma mint hajdan Szemere, ki mindig kob­urnusban szeretett lenni, hanem azért, mert disztingvált nagyúri természete meg nem szívelte a tágabb kör­ben való mozgás izgalmait. A népszerűséget nem kereste, nem adott rá semmit, az elismerésben nem volt öröme s mindent kötelességből tett. S ezt a kötelességet nevével vélte örökölni. Ez elől sehol se tért ki. Dacára azon fényes pályának, melyet befu­tott, dacára annak, hogy mindig annál az asz­talnál ült, a honnan a történelem íródik, hogy számos főméltóságot viselt, neki magának alig van története. A magán­ember oly kevéssé lát­szik benne — hogy szinte még ezután kell föl­fedezni milyen volt ő. Ritkák az ilyen jellemek ma már — s habár nem hangzik fel életükben milliók tapsa s haláluk alkalmával nagy fájdalommal, de a gondolkozó ember mélyen, nagyon mélyen el tudja siratni e klasszikus alakokat, a­kik még fehér márványból vannak vésve. Legyen áldás porain, s porhüvelyét elha­gyott lelke, mely útközben találkozott a testvé­­reivel, maradjon köztünk, a mi főuraink közt s ébresztgesse bennük azokat az alvó ösztönö­ket, melyek azt diktálják, hogy a kiknek ad a haza, azok is sokat adjanak a hazának. Hogy lehetnének azok gavallérok, a kik annyi javakat ingyen fogadnak el ? PESTI HÍRLAP, 1883. február 14. délután 5 órakor Apáthy István elnöklete alatt tar­tott ülésében, melyen a kormány részéről Pauler Tivadar igazságügyminiszter volt jelen, folytatólag tárgyalta a törvénykezési szünidőről szóló törvény­­javaslatot. Előadó és Teleszky István a bizottság legutóbbi ülésében hozott határozathoz képest be­mutatták a 3. §-nak általuk szerkesztett szövegezé­sét, mely szerint megjelölendők volnának külön-kü­­lön azon ügyek, melyek a szünidő alatt úgy az al­sóbb, mint a felső bizottságoknál elintézendők. Mi­után a bizottság egyszeri hallásra a bemutatott ja­vaslatok felett nem határozhatott, azoknak többszö­­rösítését és a pénteki ülésen való érdemleges tár­gyalását határozta el. POLITIKAI SZEMLE. A francia szenátus tegnap döntött a trónkövetelőkre vonatkozó törvény sorsa felett s utoljára is oly módosítványt fogadott el, mely semmi esetre sem fogja kielégíteni azokat, kik a képviselőkamrában Fabre javaslatára szavaztak, úgy, hogy a törvényhozás két kamrája közt immár kikerülhetlennek látszik a konfliktus. Waddington és Say javaslata egyszerű represszív­­rendszabályt állapít meg, mely a trónkövetelőket nem igen fogja a köztársaságot aláaknázó mun­kájukban akadályozni , míg Fabre törvényjavas­lata megóvta volna a köztársaságot az állam­csínyektől, Y Waddingtoné a már elkövetett állam­csínyt akarja büntetni, a­mi persze azonnal lehetetlenné válik, mihelyt az államcsíny sikerül. Ez a veszély teszi kirívóvá, mennyivel inkább preventív, semmint megtorló rendszabályt kellett volna törvényileg megállapítani. De hát még nem tudni, hova fejlődik a dolog. Annyi bizo­nyos, hogy a köztársaságot komoly válság veszélye fenyegeti. A román szenátusban is be­jelentette már a külügyminiszter, hogy a du­nai konferencián képviselt hatalmak Romániának csupán tanácskozó szavazatot akar­nak engedni s hogy ezzel szemben — a képvi­selőkamra helyeslésével — Ghika román küldött utasittatott, mikép a konferencia tanácskozásain csak úgy vehet részt, ha döntő szavazat bizto­si­ttatik neki, ellenkező esetben Románia nem is­meri magára nézve kötelezőknek a konferencia határozatait, hanem tiltakozik azok ellen. A kormány — mondá a miniszter — el van ha­tározva, az ország érdekeit és jogait végsőig megvédeni. Még az ellenzék is nagy tetszéssel fogadta a külügyminiszter nyilatkozatát s támo­gatásáról biztosítá a kormányt. A román törvényhozási el­lenzék egyesült bizottságai a küszöbön álló nemzetgyűlési választások alkalmából kiáltványt tettek közzé, melyet a „független szabadelvű“ és a konzervatív párt 73 kiváló tagja írt alá. A kiáltvány felszólítást tartalmaz a választási moz­galom megindítására, hogy a választási bizottsá­gok oly képviselőket és szenátorokat válaszsza­­nak, kik az alkotmány revízióját ellenzik. Az egyesült ellenzék azt hiszi, hogy legalább a sze­nátusba, jelöltjei harmadrésze beválasztatik. A berlini Germania híre szerint a pápa a német trónörököshöz intézett üdvözlő levelé­ben a béke helyreállítása iránti óhajá­nak is kifejezést adott. A­mi a pápának Vil­mos császárhoz intézett levelét illeti, ugyan e lap biztosítása szerint, a kérdés eldöntése attól függ, váljon az uralkodó a pápa kérelme által indíttatva el fogja-e rendelni hatalmi szavával a májusi törvények revízióját. A tripoliszi kérdés az utolsó olasz minisztertanácsban megbeszélés tárgyát képezte. A francia trónkeresők ügye a szenátusban. (A döntő ülés.) A szenátus tegnapi ülése fokozott izgatottság mellett nyílt meg. Az első szónok Tolain volt, a kiutasítási törvény védője. A bizottsági jelentés — úgymond — két felé osztja a köztársaság híveit: a középosztály és a Suffrage universel táborára. Mi­után a hercegek a republikánusok türelmét már eléggé kihasználták, most jakobinusoknak nevezik őket, mert védeni akarják magukat. A törvény elvetéséből nem csak miniszter, de kormányválság is támadhat. (Mozgás.) A szónok fejtegetései nagy hatást gyakoroltak a baloldalon. Utána Jauréguiberry volt tengerészeti miniszter szólt, aki a törvényt feleslegesnek és alkalmazhat­­lannak találja. Kijelenti, hogy semmi viszonyban sem áll az Orleánsokkal, kiket nem is ismer. De úgy beszél, mint lelkiismerete és jogérzete sugallják. Ezután védelmére kel az Orleánsoknak, dicséri ma­­guktartását Algírban s a porosz-francia háborúban. 1873-ban Frohsdorfba mentek ugyan, de nem sza­bad feledni, hogy akkor nyílt kérdés volt, mely kormányzati elv fogadtassék el. (Gúnyos helyes­lés balról.) Meg nem foghatja, mint ronthatná meg egy egész hadsereg fegyelmét és össze­­tartozóságát egyetlen ezredes és egy tüzértiszt, amint ezt a hadügyminiszter a bizottságban mon­dotta. (Nyugtalanság és tetszés.) Ezt ő nem hiheti el. A francia hadseregben nincsenek árulók és ösz­­szeesküvők. (Élénk tetszés jobbról.) A hercegek a Franciaországot megtámadó idegenek ellen utolsó csepp vérükig harcolni fognak. Gyermekeink azt kérdezhetnék : Mi lett ama családok sarjaiból, me­lyek itt uralkodtak ? — Lafayette: Be­széljen a Bonapartékról is ! (Tetszés balról.) — Jauréguiberry: Azt kellene vála­szolnunk : Csúfosan elűztük őket. Chambord gróf Ausztriában tartózkodik; sokkal veszedelmesebb onnét, mintha itt volna. (Nevetés balról.) A lakosság legnagyobb része soha nem is gondolt a hercegre s most önök bizonyos dicsfénynyel veszik körül őket. Ha szólónak Floquet és a kormány javaslata közt kellene választania, inkább a Floquetét választaná. (Zaj balról), mert az nyíltabb s legálisabb. A jelen­leg tárgyalás alatt levő törvény csak gyűlöletre és árulkodásra nyújt alkalmat. A mostani belügyminisz­ter tiszteletreméltó férfiú, de ki tudja, mindig oly férfiú kezében lesz-e az a tárca, a­ki nem él visz­­sza e törvénynyel ? Ha önök elnyomják a szabad­ságot és igazságérzetet, úgy a nép meghódol az első Caesarnak, a­ki leg­vakmerőbben lép fel. (Nagy mozgás. Kiáltások balról: Be kell fejezni a vitát !) Bardoux ellenzi a vita berekesztését. A szá­zad nagy kérdése, — úgymond — hogy érheti el a demokrácia, hogy maga kormányozza magát. Váj­jon a monarchikus eszközöket kell-e tovább is al­kalmazni, vagy azt mondani : Új helyzet előtt ál­lunk­ előre a szabadság útján ! (Tetszés.) Oly tör­vényt hozok javaslatba, mely nem bizonyos személyeket, hanem a bűnösöket illeti, mely a személyeket, nem azért, mert vannak, sújtja, hanem . . . (Nyugtalanság, zaj.) Vájjon a régebbi proskribáló törvények megakadályozták-e az esemé­nyek bekövetkezését? Olyankor, mikor a köztársa­ság nem igen állt erős lábon, visszaadták a herce­geknek hazájukat s most, mikor a köztársaság ha­talma teljes birtokában van, akarják őket kiutasí­tani ? Mi a demokráciának nevelést akarunk adni; akarjuk, hogy a kölcsönös bizalmatlanság megszűn­jön, a szabadság és igazság valósággá legyen ! (Tar­tós, élénk tetszés.) Clamageran egészen a kamara és a kor­mányra bízta magát, mert mindketten szükségesnek ismerték fel a kiutasítási törvényt. (Nevetés a kö­zépen.) Szónok egy órán át beszél folytonos figyel­metlenség közt. Ekkor a kamra elfogadja a vita befejezését. Alleu kijelenti a bizottság nevében, hogy ez nem ellenzi ugyan a részletes vitába bocsátkozást, de erélyesen fog küzdeni minden módosítvány . Elhatároztatott egy hadihajó kiküldése, mely bi­zonyos ideig fog Tripolisz előtt állomásozni, hogy az ottani olasz alattvalók a szükséges védelem­ben részesülhessenek. A konstantinápolyi olasz követ pedig utasíttatott, hogy a kívánt elégtétel megadását a török kormánytól sürgesse meg. Nagyobb mérvű igazságügyi reformokat helyez kilátásba egy másik római sürgöny. Zanardelli igazságügyminiszter az igazságügyi budget legkö­zelebbi tárgyalása alkalmával fogja a benyúj­tandó törvényjavaslatok fő elveit a képviselőházzal megismertetni.

Next