Pesti Hírlap, 1883. március (5. évfolyam, 60-89. szám)
1883-03-01 / 60. szám
is, különösen a két utóbbinak fontosságát mindinkább felismerik. Föltünteti szóló, hogy a külföldön ez irányban mi történt eddig, s aztán áttér hazai viszonyainkra, melyekről az 1879, 1880 és 1881. évek adatait egy év óta gyűjti, teljes statisztikát azonban most sem nyújthat. Budapest adatait az egylet alakítás és népszerű nyilv. felolvasások teréről lehetetlen számokba szedni. Szóló elősorol sok ily fővárosi egyletet és számszerint mutatja ki, hogy ezek közül a főbbek (iparoskor, kereskedő ifjak társulata, népszerű felolvasásokat rendező társulat stb.) a mondott három év alatt hány előadást rendeztek. A vidékre vonatkozó adatoknak csak sommázatát adja elő; e szerint 51 városról vannak eddig biztos adatai; ezek közül 38-ban (köztük Kolozsvár, Pozsony, Szeged, Temesvár stb.) rendeztettek ama 3 év alatt felolvasások és pedig valamennyiben együttvéve 1879-ben 206, 1880-ban 220 és 1881-ben 229. E 655 felolvasás közül 508 magyar nyelven, 147 német, szerb, román nyelven tartatott. 19 városban van oly egyesület, mely felolvasások rendezésével foglalkozik. Ezután azokat a hiányokat emelte ki a szóló, melyek nálunk e téren észlelhetők. Előadja, hogy mennyire van nálunk a szellemi élet a fővárosban koncentrálva; a fővárosé mellett a vidék szellemi élete eltörpül, nincsenek központjai, kisszerű marad, a főváros s különösen ennek sajtója még kelleténél is inkább kicsinyli s e körülmény károsan hat ki egész szellemi kultúránkra. E bajon úgy lehetne segíteni, ha a főváros ne csak kiegészítési területének tekintené a vidéket, de igyekeznék a maga turbó erőforrásaival amannak kulturális faktorait helyi működésükben is istápolni. Utal a tudományos társulatok vándorgyűléseire, a Petőfi-társaság múlt évi debreceni kirándulására s kiemeli, mily hálásnak és fogékonynak bizonyult eddig a vidéki közönség ily vállalatokkal szemben. Addig azonban, míg ezek oly nagy keretben s oly nagy ünnepélyességgel mennek végbe mint eddig, soha sem válhatnak a központ és vidék közti jótékony szellemi közlekedés és kölcsönhatás állandó eszközeivé. Szóló a dolgot egyszerűsíteni kívánná s komoly kulturális fontosságára kívánna súlyt fektetni. Javasolja, hogy a már is létező és ezentúl alakulandó közművelődési egyesületek számára nálunk is mint Németországban, egy központi orgánum alakíttassák, mely azok érintkezését közvetítené, működésüket világjatban tartaná, kitűnő felolvasókat nyerne meg s azokat a társulatok jelentkezése szerint a vidékekre küldené , így népszerűsítvén és terjesztvén a nyilvános felolvasásokat, oda lehetne hatni, hogy idővel nálunk is legyenek oly egyének, kik hivatásszerűleg e feladatnak élnek. Ajánlja az eszme megbeszélését s esetleg egy bizottsághoz utasítását. A vitát, melyet a felvetett eszme felköltött, Hefy Ignác nyitotta meg. Örömmel üdvözli ez eszme felvetését. De véleménye szerint célt nem lehet érni, addig, míg a közönséget rá nem szoktatjuk, hogy a felolvasások által nyert élvezetért s nyereségért néhány krajcárral adózzon. A külföldi példák arról győzték meg őt, hogy a fizetéses felolvasások nagyobb és állandóbb közönséget vonzottak. Ennek okát abban látja, hogy így a felolvasásokat rendező társaságoknak módjukban állott — épen azért, mert fizették — jeles felolvasókhoz jutni. Azt hiszi, hogy az eszme realizálása ezen fordul meg s épen azért a kiküldendő bizottságnak első helyen azt kellene utasításul adni: gondolkozzék s terjeszszen elő javaslatot a felől, miképen lehetne a fizetéses felolvasásokat a vidéken rendszeresíteni. Azt hiszi, hogy buzgalommal néhány év alatt nagy eredmények érhetők el, Vis Imre arra nézve tesz észrevételeket, hogy fizetésesek legyenek-e a felolvasások vagy nem s hogy inkább az alsó osztályoknak tartassanak-e azok vagy pedig inkább a műveit középosztálynak. Nézete az, hogy épen a szerint, a mint a művelődés felülről lefelé fejlődik s hat, épen úgy a felolvasások által is a cél csak úgy érhető el, ha a középosztály érdeklődése keltetik fel először. Hogy a felolvasások fizetésesek legyenek, egyéb indító okok mellett maga az az egy is szükségessé teszi, hogy nem lehet kívánni senkitől, hogy 50—60 frt költséggel leutazzék egy vidéki városba felolvasást tartani. Még Berzeviczy Albert előadó tett néhány megjegyzést a felszólalásokra, ő is ezt az álláspontot foglalva el, hogy a felolvasások fizetésesek legyenek, és az értekezlet elfogadta az indítványt s az előkészítő bizottság elnökéül Berzeviczy Albertet, tagjaiul Helfy Ignácot, Gelléri Mórt, Visi Imrét, Kodolányi Antalt, Léderer Ábrahámot és György Aladárt választotta meg. A lipótvárosi polgári körben vasárnap óta a szakadás teljes. Hüttl Tivadart a lemondás terén gyorsan követik a választmány tagjai; a vasárnap megválasztottak közül mai napig lemondtak : Gelléri Szabó János, Bachmayer György, Kutfmann Lajos Veigelsberg Leó, dr. Neumann Rafael, Légrády Tivadar, Gundel János, Wahlsteiner Nándor, Duber Péter, dr. Utmann Pál, Mayer Sándor, Preuszner József, Szakál László. PESTI HÍRLAP, 1883. március 1. SZÍNHÁZ, ZENE, KÉPZŐMŰVÉSZET. * (Ötödik filharmóniai hangverseny.) Wagner Rikhárd halála óta ma este volt az első filharmóniai hangverseny, mely kegyeletesen az elhunyt nagy zeneköltő emlékének volt szentelve. A vigadó nagyterme megtelt hallgatósággal, melynek öltözékei túlnyomólag fekete színt mutattak. A ritkán hallható Faust-nyitány volt a műsorozat első száma, melyben Wagner minden zeneköltői előnye és hátránya egyesül, de mely gazdag hatásos részekben. Általános érdeklődés előzte meg, az elhunyt mester hattyúdalává vált Parsifal-részletek, főleg az először előadott nagypénteki varázslat bemutatását. A közönség szerfölött melegen fogadta a kitűnő precízióval előadott részleteket, melyek újabb bizonyítékát képezik azon csodás hatásnak, melyet Wagner hangszerelésének művészete által tud elérni. Visszatérünk még e beható méltatást igénylő zenei alkotásra, s csak annyit jegyzünk még meg, hogy az ezt sikerében kiváló része volt nemzeti színházunk derék zenekarának. Szinte fölösleges mondanunk, hogy az „E r o i c a s imfonia“, Beethoven ez egyik legnagyobb és legremekebb műve fénypontját képezte a mai hangversenynek. *(A népszínházbeli átalakítások.) A népszínházi bizottság Kauser József műépítészt kérte fel, hogy a színházvizsgáló bizottság által proponált s ezen bizottság által is elfogadott átalakítások terveitt dolgozza ki s a kiviteli sorrend felől tegyen javaslaot. Miután mindezen átalakításokra július 31-ig van határidő, a legnagyobbak e nyárra fognak maradni s ekkor valószínűleg 2—3 heti szünidő lesz a népszínházban. A bizottság örvendetes tudomásul vette azon jelentést, hogy a népszínház 80,000 frtnyi adósságából már csak 8000 frt áll fenn. * (Zichy Géza gróf) tiszteletére az írók és művészek társasága vasárnap, március hó 4-én, esti 9 órakor saját helyiségében lakomát rendez. Részvételi jegyek (személyenkint 2 frtjával) naponkint d. u. 3—5 óra közt a társaság pénztárnokánál válthatók. * (A műcsarnokból ) A Zichy Mihály festményeiből és rajzaiból rendezendő kiállítás megnyitása március hó 12-re van tervezve. Zichy Mihály, ki jelenleg Szent-Pétervárott tartózkodik, ahol Lermonton műveit illusztrálja, a kiállítás idejére Budapestre szándékozik jönni. Liszt Ferenc, kinek Zichytől egy festmény van birtokában : — „A bölcsőtől a sírig“ címmel, — megígérte, hogy e festményt a kiállításra át fogja engedni. A művész legjelentékenyebb festményei, a „Dasee macabre“ és a „Modern szirén“ már itt vannak, ezenkívül még vagy 40—50 különféle festmény és rajz lesz Zichytől kiállítva, melyek este villamos világítás mellett lesznek láthatók. ♦(Huszár Adolf műterméből.) Huszár Adolf már befejezte a Deák-szobor munkában levő két mellékalakjának óriási agyagmintáját és jelenleg Deák ülő alakjának mintázatával foglalkozik, melynek néhány száz fadarabból összeállított vázát már bevonta agyaggal. A művész legközelebb hozzáfog az aradi vértanuk szobrának mintázásához. * (Az aradi színház) fölépítése tárgyában az ottani színügyi bizottság vasárnap értekezett Fellner építészszel, aki ez alkalomra Aradra utazott. Fellner kifejtette, hogy a színház helyreállítása a volt keretek közt mintegy 140.000 forintba kerülne, ide nem értve a díszletek beszerzését és a vízvezeték berendezését. Ha pedig a színházépület a bérháztól teljesen elkülöníttetik, az építkezés belekerül 180.000 forintba. A díszletek beszerzése, vízvezeték stb. ezenkívül mintegy 40.000 irtot igényel. A bizottság e tárgyban kimerítő jelentést fog a közgyűlés elé terjeszteni. Pesti Hírlap Március 1-től új előfizetést nyitunk lapunkra. Kérjük azont. előfizetőinket, kiknek előfizetése február 28-án lejár, hogy ezt minél előbb megújítsák, nehogy a lap elküldésében fennakadás történjék. Az előfizetési árak lapunk homlokán ololvashatók. TÁVIRATOK. Bécs, febr. 28. (A Pesti Hírlap saját tudósítójának távirata.) Jól értesült körökben mit sem tudnak arról, hogy a közös hadügy- és osztrák honvédelem-miniszteri tárcák körül közelebb változások volnának várhatók, mint azt egy-két itteni lap újságolta. Berlin, febr. 28. (A Pesti Hírlap saját tudósítójának távirata.) A porosz képviselőház mai ülésén konzervatív és klerikális képviselők a hit felekezeti iskolák visszaállítását követelték, mire Göszer külügyminiszter egész határozottsággal kijelente, hogy a kormány ezt a követelést nem fogja teljesítni. Berlin, febr. 28. (A Pesti Hírlap saját tudósítójának távirata.) Széchenyi Imre gróf, osztrák-magyar nagykövet, úgy megbetegedett, hogy szobáját több napon át alig hagyhatja el. Páris, febr. 28. Ferrer tábornok Ghanzy tábornok helyébe a 6. hadtest parancsnokává neveztetett ki. Költségvetési vita az osztrák képviselőházban Bécs, febr. 28. A képviselőház mai ülésén a költségvetés tárgyalása folytathatván, először Menger emelt szót, mert — mint s mondja — jelenleg a képviselőház az egyedüli hely,ahol szabadon lehet szólani. Már a mostani minisztérium kormányra lépte előtt is Ausztria fizette egész Európában a legnagyobb adót, az új adók következtében pedig a földműves tiszta jövedelmének 42 százalékát, a városi birtokosság pedig csaknem 50 százalékát fizeti adó fejében. Szónok ezen viszonyok hatását fejtegeti. Az átalános, nagy érdekekre nézve az abszolutizmus az uralkodó, de a különleges kívánalmakra minden kis nemzet befolyást gyakorolhat. Szónok panaszkodik, hogy a németek rövidséget szenvednek és kijelenti, hogy a német elem összpontosítása Ausztriában csak a nemzetiség előtérbe állítása által érhető el. MattUS a részletes tárgyalás megkezdése, mellett fog szavazni, mert a nemzetiségek iránt csakis úgy lehetünk igazságosak, ha a megkezdett után következetesen tovább haladunk. Szónok a balpárti szónokok ellen fordul, kik arról panaszkodnak, hogy a német elem elnyomatást szenved és perkorrestálja az előbbi rendszer visszaállítását, mi Ausztriára nézve valóságos szerencsétlenség volna. Beer (ellene) az új adójavaslatokat bírálja és teljesen elveti azokat. Fél, hogy a cseh középiskolák és a cseh egyetem fölállítása következtében a német nyelv még inkább háttérbe szoríttatik , az állameszméhez ragaszkodó, szilárd kormányt kíván. Hauszner (mellette) a balpárti szónokok által fölhozott érveket támadja meg és kezdi cáfolgatni. Dacára annak, hogy Ausztriában 14 millió szláv van, az összes állások kétharmad részét németek töltik be. A hivatalokban, az udvarnál és a hadseregben egyaránt a német nyelvet használják. Szónok szeretné, ha az ellenzék olyan volna, mint a svájci németek, kiknek — noha többségben vannak — eszük ágában sincs, hogy a más nemzetiségűeket elnyomják . Ezután a költségvetésről kezd szólani, számadatokkal bizonyítja be, hogy 1879. óta úgy a kereskedelem, mint a hajózás, a posta-, távirda- és vasutügy roppant mérvben fejlődött; kimutatja, hogy a marhaállomány, a vas- és kőszéntermelés szaporodott és meg van győződve, hogy az ország közgazdasági tekintetben a fejlődés korszakát éli. Ezután fölhívja azokat, kik ellenzik a költségvetést, hogy bizonyítékaival szemben szintén bizonyítékokat hozzanak föl, végül pedig összehasonlítja az 1876- ki és az 1883-ai költségvetést és bizonyítja, hogy az utódai határozottan kedvezőbb. Ezzel az ülés végett ért. Legközelebbi ülés holnap. Újabb petárda-merénylet Róma, febr. 27. Ma este 91/8 órakor, midőn a korzó tele volt sétálókkal, a Chigi-palota előcsarnokából, melyben az osztrák-magyar nagykövet lakik, borzasztó durranás hallatszott. Egy bomba robbant szét ott, de senkit sem sértett meg. A rendőrök el akarták fogni a portást, de rögtön észrevették tévedésüket. Ugyanakkor egy-egy bomba sült el a királyi palota és a Palazzo Venezia előtt. A nép nyugodt volt és senkit sem fogtak el.