Pesti Hírlap, 1883. március (5. évfolyam, 60-89. szám)

1883-03-06 / 65. szám

1883. má­cius 6. PESTI HÍRLAP. sitja azon szemrehányást, hogy az osztrák kormány nem járt el törvényesen. A ház a három első­ címet elfogadta. A „közigazgatás“ címénél Uenger kérdi, hogy a napidijas­ állások szabályozására vonatkozó hatá­rozati javaslat következtében minő intézkedések tétettek. Foregger a gráci német egylet feloszlásáról szól s az iránt intéz kérdést, hogy mennyire halad­tak a munkálatok a hivatalnokok szolgálati szabály­zatát illetőleg ? Taaffe gr. miniszterelnök a napidíjasokra nézve arra figyelmeztet, hogy a kormány e tekin­tetben az 1872-iki törvény szerint jár el s e tör­vény megváltoztatása most nem célszerű. Foregger­­rel szemben azt jegyzi meg, hogy a hatóságok természetesen nem egészen hibátlanul ugyan, de legjobb tehetségük és lelkiismeretük szerint járnak el és Ausztria egész hivatalnoki karának a legjobb bizonyítványt kénytelen kiállítani. (Tetszés.) Wiesenberg azt ajánlja, hogy a „napidijas“ cim „segédhivatalnok“-ra változtassák át és a napi­­dijasok balesetek ellenében biztosíttassanak. Ezután a bizottságnak a folyók rendszeres szabályozására vonatkozó határozata elfogadtatott és a belügyminisztérium költségvetésének valamennyi time változtatás nélkül elintézést nyert. A honvédelmi minisztérium költ­ségvetésének különféle cime szintén elfogadtattak. Welsersheimb gróf honvédelmi miniszter Ro­ser többrendbeli állításaival szemben utalt arra, hogy az új javaslatba azon határozat is fölvétetett, mely szerint a gyakorlatok az aratás idején kívül tartassanak. Fümkranz a csendőrség elégtelen voltát bí­­rálgatja. Clam-Martinitz gróf kijelenti, hogy a költ­ségvetési bizottság már tavaly foglalkozott ezen kér­déssel, anélkül, hogy a csendőrség megszaporítása iránt határozatot hozott volna. A legközelebbi ülés holnap lesz. A francia alkotmányrevízió kérdése. Páris, márc. 5. A kamara mai ülésé­ben Barodetnek és Andrieuxnak az alkot­mány átvizsgálására vonatkozó indítvá­nyait tárgyalta. Ferr­y ellenezte, hogy az indítványok tárgyalás alá vétessenek, mert — mint mondá — a szenátus vissza fogja azo­kat utasítani. Épen nem kívánatos, hogy a két kamara közt viszály keletkezzék. Az ország többsége tevékenységet és békét óhajt s nem támogatná a köztársaságot, ha bebi­zonyulna, hogy az nem az állandóságot, ha­nem az izgatást képviseli. A legközelebbi, az 1885-diki választások előtt lehetséges vol­na a szenátussal barátságos megegyezést meg­kísérleni, de jelenleg a kérdés nem időszerű és a helyzet izgatott. — M­a­d­i­e­r de Montjau és Andrieu­x beszédei után, kik az alkotmány átvizsgálását különféle okokból kívánatosnak tartják, C­­­é­m­e­n­­e­e­a­u kijelenti, hogy Ferry újabb nyilatko­zatai előtérbe helyezik azon kérdést, hogy az 1882-diki határozat, mely az alkotmány át­vizsgálására nézve kedvező, érvényes-e még, miután a szenátus ezen határozatot el nem fogadta. Clémenceau ennek következtében a tárgyalásnak holnapra való halasztását indítvá­nyozta, mit a kamara 276 szóval 207 elle­nében elfogadott. sorsjegy 167.25, 4'2°/„ ezüstjáradék 78.65, 1860. sorsjegy 131.—, török sorsj. 27.25, ang.-osztr.-bankrészv. 117.—, osztr. államvasutrészv. 344.60, huszfrankos 94.9, 4.2°/0 papirjár. 78.40, osztr. hitelsorsj. 17. 75, osztr.-nagy.-bank­­részvény 828.—, cs. kir. arany 563.—, német bankváltók 58.50. Irány lanyha. BéCS, márc. 5. Magyar értékek zárlatja. M. föld­­teherm. kötv. 98.75. Erdélyi föld. kötv. 97.50. Magyar záloglevél 101.50. Erdélyi vas. 165.1. Magy. kel. vas. 95.50. Magyar sorsjegy 117.25. Sző­llődézsm. 98.25. 6°/0 aranyjáradék 119.95. Tiszavölgyi sorsjegyek 110.2­4% magy. aranyjár. 89.02. Magy. vasuti kölcsön 136.—. Magy. hitel 315.—, Alföld 171.25. Magyar északkel. 164.25. Kel. vasúti elsőbb. 91.10. Tiszai vasút 248 25. Magyar leszám. bank 95.75 Kassa-oderb. vas. 145.75 Magyar papirj. 87.15. Páris, márc. 5. (A Pesti Hírlap sa­ját tudósítójának távirata.) Grévy elnök, hír szerint, határozottan ellenzi a francia rente konverzióját. LEGÚJABB. Az országgyűlési szabadelvű párt mai ér­tekezletén folytattatott a középtanodai törvényjavas­lat részletes tárgyalása. A tárgyalásban részt vettek a 8. §-nál Csiky Kálmán, Gáli József, Baross Gá­bor. A 10. §-hoz Gáli József, Zsilinszky Mihály. A 11. §-hoz Mészáros Nándor. A 14. §-hoz Gáli Jó­zsef, Kőrössy Sándor,­­—• a 15. §-hoz Mészáros Nándor, a 16. §-hoz Mandel Pál, a 17. §-hoz György Endre, Éles Henri, Szathmáry György, He­gedűs Sándor, Rossivál István, a 18. §-hoz Éles Henrik, Jónás Ödön, a 19. § hoz Mészáros Nándor, a 20. §-hoz Dobránszky Péter, Nikolics Sándor, a 21. §-hoz Csiky Kálmán, Hoffmann Pál, Tanárky Ge­deon, a 22. § hoz Zsilinszky Mihály szólottak. Ezenkívül többször felszólalt Tisza miniszterelnök és Trefort Ágoston közoktatásügyi miniszter. Az idő előhaladván, a 22. §. tárgyalásának folytatását a csütörtökön tartandó értekezletre ha­lasztották, mire az értekezlet véget ért. * A képviselőház napirendje. A középtanodai törvényjavaslat tárgyalása után az álllami biztosítást élvező kisebb vasutakról és a rima-murányi-salgó­tarjáni vasmű részvénytársasággal kötött szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatok fognak húsvéti szünet előtt napirendre tűzetni. N A P I H I R E K. Adakozások A hazatelepítendő bukovinai magyarok útiköltségeinek fedezésére újabban a következő összegeket kaptuk: Több vendég a gróf Zichy Géza tiszteletére rendezett estélyen Máthé István hegedűjátékáért 8 frt. — »magyar kis pipa« vendéglőben rendezett gyűj­tés eredménye 20 frt. Összesen 28 forint. — (Az Arany-szoborbizottság) ma délután Lónyay Menyhért gróf elnöklete alatt ülést tartott. Miután az országos képzőművészeti ta­nács még mindig nem küldötte ki a bizottságba képviselőit, elhatározták, hogy a képviselők mielőbbi kiküldésére fel fog szóllittatni. A gyűjtő ívek beszol­gáltatására határnapul a bizottság f. évi május hó 1-ét tűzte ki. Tekintve, hogy már több mint 40,000 frt gyűlt össze, a bizottság elhatározta, hogy jövő ülésének tárgyát a szobor helyének kijelölése fogja képezni s hogy ugyanekkor fogja a végrehajtó bi­zottságot megválasztani. — (Orosz tudós vendége) van a fővárosnak. Grot jeles fiatal történetíró, ki „Mora­­vija i Magyari“ című munkájában feltűnést keltett széles látköre, alapos tudománya s objektivitása ál­tal. Józan felfogását munkájának egy fejezete külö­nösen jellemzi, a­hol t. i. azt vitatja, hogy a tótság szerencséje volt a népvándorlásn­ál az az esemény, hogy a frank-német birodalom mellé a magyar ha­talom került, mely a tótság nemzeti fejlődését nem akadályozta s jogos igényeiknek jelenben sem akar ttjokban állani; mig a tót népelem a germán ára­datban már rég nyomtalanul elenyészett volna. Orosz vendégünk néhány napot szándékozik Buda­pesten tölteni s innen Belgrádba utazik.­­ (A király virzsiniája.) Csak nem­rég járta be a lapokat az a hir, hogy ő felsége számára minden esztendőben külön gyártanak néhány ezer virzsinia-szivart, minthogy ő csak ilyet szokott színi. Rendesen már kora reggel rágyújtott és elszitt vagy két-három darabot, miközben neki is nem egy­szer gyűlt meg a baja azzal a „szeleim nem akarás­­­sal, melylyel a közönséges ember fiának annyi a vesződsége. Mert hát hiába­­ még a király számára sem tudnak nálunk jó szivart gyártani. Most ő fel­ségének meg kell válnia kedves virzsiniájától, a­mennyiben orvosi tilalomra (egy kis gyomorbaj miatt) könnyebb szivarfajtát lehet csak színna. E szerint már most a virzsinia nem „udvarképes.“­­ (Érdekes estély) lesz március 10-én, az­az szombaton este fél nyolckor a fővárosi VI. és VII. kerületi kaszinó helyiségeiben (Király­ utca 52.) K­o­m­ó­c­s­y József fog­lyrat verseket olvasni fiata­labb költőinktől, a szavalatok után pedig társasva­csora és tánc lesz. — (Garfield sírját) még mindig kato­nák őrzik. Száz lépésnyire senkinek sem szabad közelednie. Az Egyesült­ Államok kormányának ren­deletéből az őrség egy tisztből és tizenkét katoná­ból áll ; az őrszobában legalább három embernek kell folyton lennie. A sírhoz a tiszten kívül csak Garfield nejének szabad közelednie. A katonák azt állítják, hogy a szigorú őrködésre nagy szükség van, különben már régen széthordták volna a sírt holttestestül, mindenestül — ereklyének.­­ (Az új üstököst) március 2-án a he­rén­y­i (vasmegyei) asztrofizikai obszervatórium­ban is észlelték. A tizennégyszeres nagyítású kere­sőn kis ködös csillagnak látszott, szabad szemmel épen nem látható, fénye gyorsan csökken, s már­cius 18-án már alig lesz fél olyan széles, mint volt fölfedezése napján.­­ (A kemencében elégett asz­­s­z­o­n­y.) Ober-Lesece krajnai községben tegnapelőtt nagy tűz ütött ki, mely a helység 44 háza közül 41-et pusztított el. Egy hatvankét éves asszony, midőn a tüzet megpillantotta, ijedtében bebújt a kemencébe, a­hol megfulladt az égő ház füstjében. A holttestet csak később találták meg. Össze volt kuporodva a szerencsétlen s egyik kezével orrát fogta, így akar­ván magát óvni a fojtó füst ellen. —(„A bátyúi megrendít­ő esemény“) hire végig járta a fővárosi és vidéki lapokat. E közle­ményben ugyanis el van mondva, mint vágta föld­höz a bátyúi vasutőr kis fiát azért, mert a fiú a lutrin nyert bankókat tüzbe dobta s mig a zajra beszaladt anya fiát ápolta, azalatt a fürdőben fe­lejtett csecsemője a vízben megfalt és az asszony gyermekei halála miatt felakasztotta magát, az apa pedig golyót röpített agyába s egy bécsi képes lap már képben is megörökítette a históriát. Az egész hir, mint az északkeleti vasút igazgatóságának jelen­tik, szerencsére, valótlan.­­­(Hold és holt!) Említettük nemrég, hogy Kaán Ágost budapesti ügyvéd végrendeletében pályadíjt tűzött ki egy munkára, mely megfejtené, mily módon közlekedhetnének a föld emberei a holdéival. Dr. Sc­hinhauer János siezingi (Regensburg mellett) plébános a napokban levelet írt a főpolgármester­hez, melyben a pályázat határideje iránt tudakozó­dott, mert ő is pályázni akar. A polgármesteri hi­vatalban mit sem tudtak e pályázatról, legalább ily alakban nem, mert a pályakérdés címe ez , hogy érintkezhetnek szellemi uton élő és h­o­lt embe­rek ? A kőnyomatos újság, mely ez újdonságot ki­írta, „holt“ helyett „hold“-at látott. — (A szerb király elleni merényl­­­e­t) hősnője ellen a végtárgyalást pár nap múlva már megtartják. A közvádló csak Markovics Ilka és barátnőjét, Knicsanin Ilka megbüntetését fogja in­dítványozni. A többi elfogott valószínűleg büntetlen marad, mindenesetre szabadon bocsátják Vitkovics tanárt és nejét, a merénylőnő testvérét. Markovics Ilonából egy szót sem lehet kicsikarni, Kricsanin Ilona ellenben nagyon bőbeszédű. Meglepő ellen­tétet képez a velük szemben alkalmazott bánásmód is. A merénylőnő szép szobában van fogva, a­hol majdnem naponkint fogadja a rendőrminisztert, míg barátnője a belgrádi vár egyik legmélyebb bör­tönében sínylődik, abban a várban, hol egykor mint a parancsnok szép neje, Mihály fejedelem látogatá­sát fogadta. Hogy mentegesse magát, sok ártatlant akart magával rántani a hálóba s nem egy tekin­télyes egyént meg előkelő nőt vádolt bünrészesség­­gel. Téves vallomásai miatt sokáig húzódott az ügy, mig végre eléggé tisztázva, végtárgyalásra ke­rülhet.­­ (A gyarmathai vérfürdő) előidézői : a Jorda testvérek ügyében a végtárgya­lás f. hó 21-én lesz a temesvári törvényszéknél. Elnök : Maly törvényszéki elnök s a közvádló Bede kir. ügyész lesz. — (Kivégzés Temesvárt.) Temes­várról jelentik mai kelettel, hogy a Fehértemplomon állomásozó gyalogezred egyik közlegénye, ki kapitá­nyára lőtt, katonai ítélet alapján holnap ki fog vé­geztetni. — (Colymbus arcticus) az igazi neve annak a balatonvidéki búvár­fajnak, mely la­punkban előbb Colymbus glaciális, majd a Szalay Imre képviselő úrtól vett helyreigazító sorokban sajtóhiba miatt Columbus „acuticus“ néven szerepelt.­ ­ Dunai konferencia London, márc. 5. (A P. H. eredeti távirata.) Tissot francia nagykövet köszönetét fejezte ki kor­­társainak a Barrére féle javaslat rokonszenves fo­gadtatásáért. Bécs, márc. 5. (A P. H. eredeti távirata.) A Pol. Corresp. sugalmazott párisi levele a londoni konferencián nyilvánuló európai egyetértést a tanács­kozások igen becses eredményének mondja. Legközelebb már K­onstantinápoly­­b­a­n is értekezletre gyűlnek össze a nagykövetek. Ami akadály fenforgott, a kabinetek egymás közti tárgyalás útján elintézték. Franciaország határozottan ellenzi Rustem pasa újra megválasztását libanoni kormányzóvá. Párisból Nasri ejt szeretnék a kormányzói polcon látni; míg a pj­a,­a már Rustem pasát el kell ejtenie, réginké Yaver pasát szeretné kormány­zónak.­ dasági táviratok. BéCS, Osztrák hitelrészvény 31­4.60, déli vasútrészvén­y­e....: járadék 97.70 londoni váltóár 119 ,és v.­. : Szvény 309 25, 1864

Next