Pesti Hírlap, 1883. április (5. évfolyam, 90-119. szám)

1883-04-20 / 109. szám

1883 április 20 PESTI HÍ­RLAP, hogy kezdjen tárgyalásokat a balpárt tekinté­lyesebb fér­fiaival. Egyelőre inkább a forma kér­dése forog szóban, de hogy maga a király tesz komoly javaslatokat a kiegyezésre, abból kö­vetkeztetik,­ hogy a királynak Kristian­iából történt elutazása előtt a storthing összes elnö­kei s alelnökei megjelentek a királyi kastély­ban bucsúzásra, pedig a konfliktus kitörése óta ily figyelmet még nem tanúsítottak a ki­rály iránt. _____________ A főnixparki gyilkosok bünpere. (Curley az esküdszék előtt.) Brady bünperének tárgyalása után, mely tudvalevőleg a vádlott halálra itéltetésével végződött, mint második vádlott Curley került az esküdt­szék elé. E hó 16-án kezdődött az ellene indított esküdtszéki tárgyalás s a közönség érdeklődése e szenzációs bűnper iránt legkevésbbé sem csökkent Brady halálraitéltetése óta ; a törvényszéki te­­rem csak oly zsúfolva volt e hó 16-án, mint akár a B­r­a­d­y halálítéletének kihirdetése napján. Curley körülbelül 35—40 éves ember, a­kinek beteges arcszíne, gyenge testalkata feltűnően­­elüt Brady hatalmas alakjától. Himlőhelyes, de korántsem kellemetlen arca egész nap nyugodt ko­moly kifejezést mutatott. Fekete ruhában jelent meg az esküdtszék előtt és a vádlottak ketrecébe lépve, vagy öt percig mozdulatlanul állott, minden izga­tottság jele nélkül nyugodtan figyelemmel kisérve a körülötte történőket. Midőn dr. Webb védőügyvéd a tárgyalás megnyitása után tartott rövid beszédében „a vádlot­tak padján ülő szerencsétlen ember“ szavakkal aposz­trofálta a vádlottat, gúnyos mosoly játszadozott a mindenre figyelő Curley nyakán. Az esküdtek megesketése alatt állva maradt és keresztbe font karokkal méregette végig ama férfiakat, kik élete felett voltak hivatva dönteni. Mikor védője beszéd­jének mintegy közepéig ért, íróeszközöket kért őrei­től s a mint azokat megkapva bő jegyzeteket ké­szített dr. Webb beszédéből s midőn a védő a féntek előtti működéséről tett gúnyos megjegyzésé­vel valóságos hahotára fakasztotta a közönséget, Curley is részt vett az általános derültségben. Mint Brady bűnpere alkalmával, most is az áruló Carey játszotta a főszerepet a kihallgatásra került tanuk közt. Magától érthető, hogy a gyilkos­ság részl­eire vonatkozó vallomásaiban nem igen volt följeegyezhető valami új, eddig nem ismert szen­zációs mozzanat és kihallga­ása csak akkor kezdett igazán érdekes lenni, midőn dr. Webb védőügy­véd ügyes keresztkérdéseivel sarokba kezdte szorí­tani. Carey a védőügyvéd kérdésére előadta, hogy tagja volt a „legyőzhetlenek“ titkos társulatának, de midőn abba lépett, távolról sem gondolt reá, hogy itt gyilkolni is kell, hanem azt hitte, hogy az egész nem egyéb, mint katonásdi játék. A Forster ellen tervezett merényletekre térve, 20-ra tette azok számát s beismerte, hogy egy ilyen merényleten ő maga is részt vett, de ezt is csak katonásdi játéknak tekintette. Gúnyos de­liszt sipkáján aranypaszamántot visel, szolgálat­ban széles aranyos tábori övét. De a járásuk! Mintha valamennyi lúdtalpu lenne. Bicsakló térdek, egyenetlen, lanyha lé­pések. Mennyire külömbözik ettől a mi bakáink délceg tartása, feszes, férfias járása, melyet még a legnagyobb, fárasztó marsok után is gyönyör­ködve lehet nézni! Obrenovics szobrához, mely a színház előtti téren büszkélkedik, nem díszes keret ez a had­sereg. Nem tudom, milyen a kiképeztetése , hanem hogy a török csapatok oly könnyen elbántak vele annak idején, az is megerősíti azt a ked­vezőtlen véleményt, melyet az ember első látá­sára nyer. Obrenovics Mihály lovas szobra volt az utolsó pont vándorlásunkban. Szép szobor, kár hogy piedestálja, melyen Szerbia történetének egyes kiváló mozzanatai vannak megörökítve, b­ombaságával lerontja a szobor hatását. A hát­térben a színház egyszerű, fehérre meszelt hom­lokzata emelkedik. Innen szép kilátás esik a Száva és a Duna szögének vidékére, meg Zi­­mony tornyaira. Lenn a kikötőben már sípol hajónk, a Pataj. El kell mennünk a rendőrségre az iga­zolványért. Szurtos, sötét utcában tolonganak a passzuskérők. Egy hivatalnok előkeresi a cédu­lákat, rácsapja indigáló bélyegét,­­ aztán is­mét. : szabad ő­rültséget keltett Carey ama nyilatkozatával, hogy soha senkinek még haját sem görbítette meg. Volt azonban egy ember, ki iránt semmi szánalmat nem érzett és kinek szintén élette ellen törtek. Dr. Webb (közbeszól): Megérdemelte-e amaz ember, hogy megöljék? C­arey: Nem bántam, akár­mi történik is vele. Dr. Webb: Megérdemelte-e, hogy meg­öljék ? Carey: (zavarodottan.) Csak nem akarja . Dr. Webb: Igen is, azt akarom tudni, mit ér az ön esküje. A tanú azonban folyton kerülgeti a határozott nyilatkozatot, mire dr. Webb azt kérdi tőle: Hát Forster megérdemelte volna-e, hogy megöljék ? Carey: Nem sokat törődném vele, bár­mily vége lett volna is. Nem szeretném, ha a menübe jutna és nem szívesen találkoznám vele ott. Dr. Webb: Hiszi-e, hogy Burke megér­demelte, hogy megöljék ? Carey: Nem. Dr. Webb: Azon zsarnokok közé tarto­zott-e ő is, kiknek eltávolítására esküvel kötelezte magát ? Carey: (kitérőleg) Hát bizony ő sem volt jobb mint . (megakad) Dr. Webb: Mint ki ? Carey: Hát ha ő nincs, úgy Forster soha sem kapta volna azt a sok hiteles értesítést. Dr. Webb: Mit hitt tehát ön ? Carey: Mi nem hittünk semmit. Numero Egy parancsolt és mi végrehajtottuk rendeleteit. Carey után Farrellt, a Brady peréből ismert árulót hallgatták ki, de tanúvallomásai sem érdekes, sem pedig lényeges mozzanatot nem tar­talmaztak. F­a­r­r­e­ll kihallgatása után másnapra halasz­tották a tárgyalást. * Másnap, mint egy dublini távirat jelzi, h­a­l­álra ítélték Curleyt. Miután az esküdtek vétkesnek nyilvánították, Curley hosszú beszédet tar­tott, melyben a bírónak az esküdtekkel szemben elő­sorolt indokai ellen tiltakozik és azokat igaztalanok­nak és részrehajlóknak mondja ; hozzá­tette, hogy ő félt ugyan és a „legyőzhetlenek“társulatának tagja, de tagadja, hogy a Phönixparkban elkövetett gyil­kosságban része volna. Sz-y J. FŐVÁROSI ÜGYEK. — Az Amfitheátrum fentartása céljá­ból szükséges Ó Buda határában a XIII. kaszás dű­lőben fekvő több telek kisajátítása a vallás és köz­­oktatásügyi minisztérium által elrendeltetvén és en­nek folytán a kisajátítási bizottság Gerlóczy Károly alpolgármester elnöklete alatt megalakíttatván, a vonatkozó kisajátítási terv megállapítása tekintetében a tárgyalás határidejéül i. é. május 7 és esetleg következő napjainak mindenkor d. e. 9 órája tű­zetett ki a III. ker. elöljáróság hivatalos helyiségé­ben. Ezen tárgyalási határnapot megelőzőleg a ki­sajátítási tervek 15 napon át s pedig f. hó 18-tól bezárólag i. é. május hó 2 ik napjáig naponta d. e. 9-től d. u. 2 óráig a III. ker. elöljáróság hivatali helyiségében közszemlére kitéve lesznek. — Adókivetés. A fővárosi adókivető bi­zottságok f. hó 20-án, pénteken, a következő ház­­számok által összeírt felek III. osztályú kereseti adóját fogják tárgyalni: A VI. (terézvárosi) ker. a 3965 — 3977, a VII. ker. az 5247—5250, a VIIi. kerületi a józsefvárosi 5294—7299 új­as. számok alatt lakó telek adóját. — A Bakács-téren építendő nagy városi épület, melyben elemi és polgári iskola, elöljáróság, plébánia, gyűlés- és táncterem s kávéház foglalna helyet, az első tervkészítés alkalmával 153.000 frt költségvetéssel terjesztetett a közgyűlés elé elvi jó­váhagyás végett. Azonban a kiviteli tervek készíté­sével megbízott magánmérnök úgy találta, hogy a kérdéses városi telek nagyobb, mint a tervezett épü­let s a szépségi tekintetek ajánlatossá tennék, ha a tervezett ház még egy szárnynyal megtoldat­­nék , abban magánlakások rendeztetnének be, a­mi jó jövedelmet hajtana. Az új tervek elkészültek s a költségvetés is, a­miből kitűnik, hogy az épület nem 153,000 frtba, hanem 270,000 írtba kerülne. A tanács ma foglalkozott ezen tárgygyal, de nem tarta helyesnek, hogy saját felelősségével vigye e tárgyat a közgyűlés elé, habár 17.000 frt évi jö­vedelemmel kecsegtet is a közoktatási bizottság az új ház után. Érdemleges határozat előtt tehát a középítési bizottságot hívta fel a tanács, hogy a terv felett mondjon műszaki véleményt.­­ A közraktárak vízvezetéki berende­ EGYLETEK ÉS INTÉZETEK. — Az írók és művészek társasága által az Írói és művészi tulajdonjogra vonatkozó törvényjavaslat tanulmányozására kiküldött bizottság f. hó 2- án pénteken d. u. 5 órakor az Írók és művészek társaságának helyiségében (nemzeti szín­ház bérháza I. em.) ülést tart. Következik a fény­képészetre vonatkozó rész s aztán az eljárási sza­bályzat.­­ A Rudolf koronaherceg jóté­konysági egylet tegnap tartott választmányi ülésében az egylet elnöke Faik Zsigmond lovag tudomásul hozta, hogy Stefánia koronahercegné, mint az egylet zászlóanyja, május 14-ikét a zászló­szentelés napjául helybenhagyta. Ehez képest most egy e célból kiküldött bizottság meg fogja tenni az intézkedéseket a zászlószentelésre. — A központi Frőbel nőegylet által e hó 15-én a fővárosi vigadóban rendezett gyermek-ünnepély, az összes költségek s az irók se­­gélyző egyletének minden mulatság után felajánlott 15 frt levonása után, az egylet pénztára javára 397 frt 13 frt jövedelmezett. Az egylet elnöksége köszönetet mond mindazoknak, kik e szép ered­mény elérését elősegítették.­­ A bűnvádi eljárás tervezetét tegnap Manojlovics Emil kúriai bíró elnöklete alatt folyta­tólag tárgyalta a „magyar jogászegylet.“ Halmá­­g­y­i Sándor a javaslatot vette védelmébe. Szerinte az esküdtszék behozatala legyőzh­etlen akadályokba ütközik. Védelmére kér azután a javaslatban terve­zett vádtanác­sak s fölemlíti, hogy Jules Favre, a­ki e kérdést bizonyára gyakorlatilag tanulmá­nyozta, oly képen nyilatkozott, hogy a titoksze­­rűség és írásbeliség a francia gyakorlatban még mindig fennáll, mert a vádhatározat titkosan hoza­­tik, mit barbár anomáliának nevez és a chambre du conseil eltörléséből származottnak mond. Dr. Fayer azon kifogása, hogy a javaslat szerint a szegény vádlott, a­ki ügyvédet nem fizethet, hátrányban volna, alaptalan, mert az ügyvédi rendtartás gon­doskodik arról, hogy a vagyontalan ember is része­sülhessen ügyvédi támogatásban. Szóló azután hosszasan polemizál dr. Sik Sándor múltkori be­széde ellen. Az olyan szabad mérlegelést, mely csak abban áll, a­miben Fayer kereste, hogy az ítéletet indokolni nem kell, szóló nem fogad el, mert ez az abstraktizmus. Szónok a felebbezés embere s előadja, hogy a javaslat ellenesei nem bizo­nyították, hogy a magyar tradíciók nem léteznek hogy a javaslat nem áll a tudomány színvonalán s hogy rosszabb volna a jelenlegi állapotnál.­­ Az ülés végén Manojlovics Emil fölkérte a vitában részt venni kívánókat, hogy az előadó tervezetére is kiterjeszkedjenek. A jövő ülésen Friedmann Ber­nét, dr. Barna Ignác és Heil Faustin fognak be­szélni.­­ A tanítónők menedékháza ügyében a népnevelők egyesülete által kiküldött bi­zottság, Zirzen Janka tanítónőképző intézeti igazgató elnöklete alatt, tegnap tartotta első ülését. A bizott­ság tagjai csaknem teljes számmal jelentek meg s két óráig tartott ülésükön a menedékház előleges tervezetét is megállapították. E tervezetből átvesz­­szük az intézet célját körvonalazó pontot, mely igy hangzik: A menedékház célja a magyarországi ta­nítónőknek, gyermekkertésznőknek s nevelőnőknek, — a később megállapított korlátokon belül — ideiglenes vagy szükség esetén állandó elhelyezéséről gondoskodni s különösen agg napjaikban közös gyámolí­­tást nyújtani. Részletezve a menedékház a) mérsékelt díjért, amennyire lehet, ingyen ideiglenes tartózkodási helyet s ellátást ad a keresztülutazó vagy a mene­dékház helyén ideiglenesen tartózkodó tanítónőknek, gyermekkertésznőknek s nevelőnőknek ; b) ugyane helyen működő jogosítottaknak kívánságukra mérsé­kelt díjért ellátást ad ; c) nyugalomba lépett vagy munkaképtelenné vált tanítónők, gyermekkertésznők , nevelőnők számára, amennyire lehet, díj nélkül ál­, 3. zésének miként való keresztülvitelére vonatkozó elevátor-bizottsági javaslatot a tanács elfogadta. — Megint Klauber. Tudva van, hogy a­ főváros közgyűlése elhatározta a Hunyady-téren sa­ját költségén közárucsarnokot építeni 150,000 frt maximális költséggel. A városnál, dacára, hogy az árucsarnoknak folyó évi december 1-jén készen ke­­lene lenni, még tárgyalások nem voltak ezen ügy­ben. Figyelemmel kisérte ezt Klauber Vilmos, ki ma Goutend­re Prosper nápolyi lakossal együtt ajánla­tot nyújtott be a polgármesterhez, a miben az ál­tala tavaly benyújtott tervek szerint a vas­árucsar­­nokot 145.000 frtért felépíteni s a városnak átadni ajánlkozik. Az építési engedély kinyerésétől számí­tandó hat hónap alatt az árucsarnokot fel fogja állítani.

Next