Pesti Hírlap, 1883. május (5. évfolyam, 120-149. szám)
1883-05-01 / 120. szám
1683. és tjtts 1. nagy kérdéseket foglal magában. De, épen e terjedelem miatt tán nem mindenki van azon helyzetben, hogy már most tanácskozhassak. Nehány mai halasztás óhajtandó volna ez érdemleges tárgyalás előtt. A detailcsamnok kérdése a munkálattól független, miért is ezzel kellene egyelőre foglalkozni. Légrády Károly csatlakozik az előtte szóló nézetéhez, de annál inkább emeli ki az árucsarnok sürgősségét, mert közgyűlési határozat szerint a csarnoknak f. évi december 7-ikére már meg kellene nyílnia. A felállítást rendelő közgyűlési határozat óta majd öt hó telt el s azóta úgyszólván semmi sem történt. Kamermayer ezen szemrehányást visszautasítja, mert bevezető szavaiban is említé, hogy december óta ő megszerezte a bécsi detailcsarnok terveit, költségvetését s öszsze is hasonlíttatott a Klauber-féle tervvel- Légrády erre azt feleli, hogy az élelmezési bizottság öt hó óta ülésre nem volt összehíva, ami tényleg egyértelmű azzal, hogy ez ügy előmozdítására mi sem történt Patrubány főorvos szerint az adatok ismertek, az előadás világos, nem volna észszerű a közélelmezési ügy egész szervzeetéből kiszakítani egy részletet Egyszerre volna tárgyalandó az egész. Fuchs Gusztáv is a tárgyalásba belebocsátkozás mellett szól. Ő a javaslatok feletti tanácskozási sorrendet úgy állapítaná meg, hogy elsősorban adáskérdés vétetnék elő. Azonban mindent meg kell előznie az önálló élelmezési ügyosztály felállításának. Busbach Péter az élelmezési ügyosztályt tartja legfontosabbnak, ebből foly azután a többi. Második kérdésül kínálkozik a központi árucsarnok kérdése s a detailcsarnokoké. Nem bánja különben, ha a tárgyalást rövid időre elhalasztják. Kamermayer az élelmezési ügyosztályt felette állónak mondja a többi kérdéseknek. Az okvetlen szükséges, mint Bécsben is van. De fel kell mutatni a közgyűlés előtt az operátumot a maga egészében, hogy indokolva legyen, miért szükséges az. A javaslatokkal tehát a maguk összeségében kell tisztába jönni s az élelmezési ügyosztályra vonatkozó tárgyalás ma külön alig történhetik meg. Még Haris Sándor szólt szintén halasztási indítványnyal, mire a polgármester elismerését fejezvén ki a bizottság nevében is Matuska urnak nagy szorgalommal és ügyességgel írt munkálatáért, a közélelmezési javaslatok tárgyalását szombatra tűzte ki. Most az árucsarnok ügye vézetett elő. Kovács Gusztáv mérnök ismertette a bécsi de-tailcsarnok tervét, s azt összehasonlíta a Klauberféle csarnok tervével, mely csarnok legújabban ismét felajánltatott a városnak 145,000 frtért. A bécsi detailcsarnok célszerűbb sok tekintetben Klau Iberénál s 269,738 írtba kerül, amit az alapozási nehézségek okoztak. Nálunk a Klauber-féle csarnok, ha pincét is építenénk hozzá, s az üzletvezetőségi stb. költséget hozzá vennék, 199.000 írtba jönne. Szóló nézete szerint se a bécsit, se a Klauber félét nem kellene elfogadni mintául a községi árucsarnoknál. Számítása szerint, ha a mérnöki hivatal készít tervet (vasoszlop Ipos, keskenyebb téglaközű, pincével ellátott csarnok oldal világítással) az belejönne mindössze 162,000 sírtba. A Klauber-féle csarnok nem a mi éghajlatunk alá készült — tudvalevőleg Nápolyban és Nápolynak kínálták — azért van vasból és üvegből, állandó léghuzammal. A bizottság ezen előadás után eszmecserét kezdett meg s a Klauber-féle csarnokot se mintául venni, se megvásárolni nem kívánta s megbízta a mérnöki hivatalt, hogy strikte ki nem szabott, de 1800 négyszögméter körül járó területen, tisztán élelmi cikkekre szolgáló csarnok terveit 8 — 10 nap alatt készítse el. A terv készítéséhez egyes utasításokat adtak a jelen lévő mérnök részére s ezzel az ülés véget ért a Helyreigazítás. Lapunk ápril 28-ik számában egy közlemény jelent meg, melyben az állott, hogy körülbelül 30 fővárosi iskolaigazgatót büntetett meg a tanács 15—15 írtjával, amiért a tandíjak beszállításával késett. E közleményre imént illetékes helyről azt az értesülést kaptuk, hogy a kérdéses bírságolás nem most, hanem márc. végével történt, amikor is 7 igazgatóra rótták ki e pénzbírságot , ellenben az ápril havi tandíjakat a meghatározott időre már mind a 48 elemi iskolai igazgató beszállította s ehhez képest a tanács újabban nem is bírságolt meg senkit. — A fővárosi egylet folyó hó 1-én, azaz kedden d. u. 5 órakor, a régi városház tanácstermében értekezletet tart. --------------.--------------------.—-——------------ SZÍNHÁZ, ZENE,KÉPZŐMŰVÉSZET, * (Khayll Antal) zenetanári működésének ötvenedik évfordulója alkalmából tanítványai által I PESTI HÍRLAP. s tegnap este az „Európa“ szálló dísztermében rend Idezett ünnepély nagyon szépen sikerült A terem egészen megtelt a derék mester tisztelőivel, akik között ott láttuk Hay ead bibornok-érseket is. Az ünnepély 8 órakor hangversenynyel vette I kezdetét, melynek műsorát tegnapi számunkban már közöltük. A közreműködők, — ami a zongora-előadásokat illeti, — mind az ünnepelt tanítványai voltak, és egytől egyig figyelemre méltó játékukkal nem csak mesterüknek szereztek örömet, hanem élvezetet a közönségnek is. Különösen Schmidt Laura és Varga Vilma kisasszonyok tűntek ki értelmes, szabatos játékukkal. Mind a kettőt már a „Harmonia“ társulat reggélyein volt alkalmunk hallani, és remélhetőleg még többször fogunk vele a hangversenyteremben találkozni Rendkívül kedves, és szép reményekre jogosító a kis Mátyus Klotild, aki Hummel G-dúr hangversenyének első tételét korához képest meglepő ügyességgel adta elő. A fiiatal hölgyek előadásait a közönség zajos tapssal jutalmazta. A hangversenyben szívességből közreműködtek még : Manhet Jakab fiatal baritonista, kit tavaly az „Afrikai nő“-ben a nemzeti színpadon volt alkalmunk hallani, és aki tegnap a „Tannhäuser“-ből Wolfram versenydalát nagy hatással énekelte, továbbá Huber Károly, Gobbi Alajos, Pischinger J., Szűk Lipót és Trautsch Károly urak. A Hangverseny után a kis Mátyus Klotild csinos beszéd kíséretében gyönyörű virágpárnán átnyújtotta a szeretett mesternek a tanítványok arany babérkoszorúját, melyet tegnapi számunkban már leírtunk, azután dr. Hubay Károly úr a „Harmonia“-társulat nevében élő babérkoszorút, Ságh József pedig a zenetanárok részéről üdvözlő feliratot nyújtott át az ünnepeltnek, aki meghatottan mondott mindezért köszönetet. A hangversenyt bankett követte, melyen mintegy 120 személy vett részt A felköszöntések sorát Bartay Erde zenedei igazgató nyitotta meg, s aki Khayll Antalt, mint mestert éltette. Utána Mátyus Arisztid az ünnepeltet mint embert, polgárt és családapát köszöntötte fel. Ságh József szintén Khayllért, Havas Sándor a jelenvolt nőkért, Dr. Hubay Károly az ünnepélyt rendező hölgyekért emelte poharát. Khayll Antal magyar nyelven köszönte meg a szíves megemlékezést. Ezután dr. Hubay felolvasta az érkezett üdvözlő iratokat és sürgönyöket. Az üdvözlők között voltak: Majthényi Flóra (Trieszt), id. Hellmesberger József üdv. karmester (Bécs), Dax József a I bécsi konzervatórium tanára, Dvor Antal és Epstein I Gyula zongoraművészek, Hubay Jenő (Brüsszel), I Návay Dezső, Návay Györgyné (Makó), Erkel Ferenc, Ybl Miklós és mások. A társaság a legderültebb hangulatban jóval éjfélen túl együtt maradt. * (A német átalános zeneegylet) május 3 tól 6-ig Lipcsében fog ülésezni. Ez I alkalommal hat hangverseny lesz, mégpedig egy I oratórium előadás, két kamarai zeneestély, egy nagy I hangverseny az új színházban, egy hangverseny a I Nikolai-templomban és egy nagy hangverseny a kristály-palotában. * (Az „Ü d v ö s k e“) tegnapelőtt érte meg Párisban hat századik előadását. * (Wagner operái), mint Rómából távírják, ott is nagy sikert aratnak. Tegnap került színre a „Walküre“. Az előadást a királyné is nagy érdeklődéssel hallgatta végig. TUDOMÁNY. — (A Magyar Tudományos Akadémia) ma délután gróf Lónyay Menyhért elnöklete alatt összes ülést tartott, melyben Kozma Ferenc lev. tag tartott emlékbeszédet Fabritius Károly lev. tag felett. Az erdélyi szászok közül akadémiánknak első tagja Fabritius Károly volt, ki 1826 ban született Segesváron. Az 1848 és 49 ik évet theológiai és történelmi tanulmányok végett Lipcsében töltötte. Itt kezdte zsournalisztai munkásságát, melyet Pozsonyban és Nagy-Szebenben folytatott. 1850-ben a segesvári gimnáziumnál tanári állást nyert, 1855 ben ugyanott segédpapságot; 1865 ben Szász- Apoldra rendes pappá választatván, ez állását politikai üldöztetése következtében 1879-ben önként letette; Írói működésének eredménye 57, nagyobbrészt történelmi tárgyú mű. Politikai működése 15 évre terjed, mely alatt állandóan szülővárosát képviselte a magyar országgyűlésen, hol a Deák- majd a szabadelvű pártnak volt tagja. Őt, mint az ifjú szászokat, a Magyarországhoz való őszinte csatlakozáson kívül azon küzdelem jellemzi legfőkép, melyet egyházi és nemzeti autonomikus intézményeikkel szemben kifejtett. Az iskolának emancipálása a papirend vezetése alól ké t csángók ügye. A múlt hét elcsüggedése helyébe a bizalom lépett. A zavart és kapkodást önérzetes tevékenység váltotta fel s az uj csángó-magyar egylet a nagy ügyhöz méltó komolysággal s ami fő, kellő segédeszközökkel lépett az életbe. Az egyik fontos eredmény az, hogy Somsich Pál az elnökséget elfogadta. A legérdekesebbek azonban Nagy György kormánybiztos szavai voltak, melyek mindenkit megörvendeztettek, ki már-már aggódni kezdett a csángók, úgy a betelepítettek, mint még inkább az otthon maradottak sorsa iránt. Mert egy kis csapat kiszakításával a bukovinai csángókérdés megoldva nincs, és az bizonyos volt, hogy a betelepítésnek puszta hite is annyira felzaklatja a szegény népet, hogy azt most már midőn bízva lesz szabadulásában s vagyonát is kótyavetyére adta, cserben hagyni nem lehet. Nagy György ma a csángó-bizottság ülésén olyan tervet mutatott be, mely a kormány jóváhagyását kivívta s mely minden reményeinket, óhajainkat kielégité. Miután azonban a terv még nem való nyilvánosság elé, a kormánybiztos úr határozott kérelmére közlését kénytelenek vagyunk mellőzni. Egyelőre azonban konstatáltatott, hogy immár a kormány abbahagyja eddigi hallgatag és e miatt természetesen baljóslatú magatartását s határozottan a telepítés ügye mellett foglal állást. A mai nap egyik fontos eseménye az, hogy a papság is akcióba lépett a csángók betelepítése ügyében. Schlauch Lőrinc szathmári püspök bejelentette, hogy Arad megyében a borosjenői káptalani birtokon 30 csángó családot szándékoznak letelepíteni. A mai nap eseményeinek története a következő. A csángó-magyar egyesület folytatólagos köz- Tegnap a szavazatszedő bizottság nem készülhetett el munkájával s igy a választás eredményének kihirdetését az elnök mára halasztotta. A választás eredménye a következő: elnök : Somssich Pál 89 szavazattal, Odesealchy Arthur hg 67 és Kamermayer Károly polgármester 67 szavazattal, míg Bácsfy Béla gróf 62 szavazatot kapott. Igazgatósági tagok közül csak 23 kapott abszolut többséget s ezek a következők: Apponyi Albert gr., Czorda Bódog, Fuchs Gusztáv, Gerlóczy Károly, Horváth Gyula, Hoilsy Pál, Jókai Mór, Károlyi Tibor gróf, Karsai Albert, Kerkápoly Károly, Királyi Pál, László Mihály, Nagy György, Prónay Dezső b., Prónay Gábor b., Schlauen Lőrinc püspök, Szilágyi Dezső, Szontágh Pál, Teleky Géza, gr., Tolnay Lajos, Török József, Ugrón Gábor és Wahrmann Mór. Ráth Károly főpolgármester indítványozza, hogy a 24-ig igazgatósági tagnak a nagygyűlés Bánffy Béla grófot válaszsza meg, ki az alelnökségre is 62 szavazatot nyert. Az elnök, miután Madarász kimutatta, hogy az alapszabályok ezt megengedik, kérdést intézett a gyűléshez van e valakinek az indítvány ellen kifogása. Senki kifogást nem emelt s erre a közgyűlés egyhangúlag megválasztotta gr. Bánffy Bélát igazgatósági tagnak. A felügyelő bizottságba Harkányi Frigyes, Lévay Henrik és Mendl István választottak. A szavazás eredményének kihirdetése után Somssich Pál elnök emelt szót neki, úgymond szándéka volt arra kérni a közgyűlést, hogy e terhes állásától mentse fel. De barátai azt mondották neki, hogy lemondása kárára lesz az ügynett, ő tehát meghajolva felhozott indokaik előtt, köve a tanácsukat s elfogadja az elnökséget. (Éljenzés.) Cs e pezte Fabritiusék egyik fötörekvését. Fabritius nyíltan hirdeté, hogy a szászok nemzeti existen- eiáját többé nem szabad kiváltságokra fektetni, hanem erkölcsi erejök szabad kifejtésére s a földmivelés, ipar és kereskedelem terén felmutatandó szakadatlan elhaladására és hasznot hozó szolgálatokra. Jutalma honfitársai nagy része által üldöztetés és életének megkeserítése volt. Tudományos szomjának mártyrja lett. A tetszéssel fogadott emlékbeszéd utn Zichy Antal jelentette be, hogy gróf Dessewffy Aurél gr. Széchenyi Istvánnak Döbrenteihez intézett 55 levelét 1837-től 1843-ig ajánlotta fel az Akadémiának. A Széchenyi bizottságnak adattak át megőrzés végett. Felbontatott a Teleki-pályázat 12. sz. pályanyertes művének jeligés levélkéje, melyből mint szerző Fenyéri Peterdi Mór neve tűnt elő. Végül a millenium kérdésében zárt ülést tartottak.