Pesti Hírlap, 1883. május (5. évfolyam, 120-149. szám)

1883-05-01 / 120. szám

1683. és tjtts 1. nagy kérdéseket foglal magában. De, épen e ter­jedelem miatt tán nem mindenki van azon hely­zetben, hogy már most tanácskozhassak. Nehány mai halasztás óhajtandó volna ez érdemleges tár­gyalás előtt. A detailcsamnok kérdése a munkálat­tól független, miért is ezzel kellene egyelőre fog­lalkozni. L­é­g­r­á­d­y Károly csatlakozik az előtte szóló nézetéhez, de annál inkább emeli ki az árucsarnok sürgősségét, mert közgyűlési hatá­rozat szerint a csarnoknak f. évi december 7-ikére már meg kellene nyílnia. A felállítást rendelő közgyűlési határozat óta majd öt hó telt el s azóta úgyszólván semmi sem tör­tént. Kamermayer ezen szemrehá­nyást visszautasítja, mert bevezető szavaiban is említé, hogy december óta ő megszerezte a bécsi detailcsarnok terveit, költségvetését s ösz­­sze is hasonlíttatott a Klauber-féle tervvel- L­é­g­­r­á­d­y erre azt feleli, hogy az élelmezési bizottság öt hó óta ülésre nem volt összehíva, a­mi tényleg egyértelmű azzal, hogy ez ügy előmozdítására mi sem történt Patrubány főorvos szerint az adatok ismertek, az előadás világos, nem volna ész­szerű a közélelmezési ügy egész szervzeetéből kisza­kítani egy részletet Egyszerre volna tárgyalandó az egész. F­u­c­h­s Gusztáv is a tárgyalásba belebo­­csátkozás mellett szól. Ő a javaslatok feletti tanács­kozási sorrendet úgy állapítaná meg, hogy első­sor­ban adáskérdés vétetnék elő. Azonban mindent meg kell előznie az önálló élelmezési ügy­osztály felállításának. B­u­s­b­a­c­h Péter az élelmezési ügyosztályt tartja legfontosabbnak, ebből foly azután a többi. Második kérdésül kínálkozik a központi árucsarnok kérdése s a detailcsarnokoké. Nem bánja különben, ha a tárgyalást rövid időre elhalasztják. Kamermayer az élelmezési ügy­osztályt felette állónak mondja a többi kérdéseknek. Az okvetlen szükséges, mint Bécsben is van. De fel kell mutatni a közgyűlés előtt az operátumot a maga egészében, hogy indokolva legyen, miért szükséges az. A javaslatokkal tehát a maguk összeségében kell tisztába jönni s az élelmezési ügyosztályra vonat­kozó tárgyalás ma külön alig történhetik meg. Még Haris Sándor szólt szintén halasztási indítványnyal, mire a polgármester elismerését fejezvén ki a bi­zottság nevében is Matuska urnak nagy szorgalom­mal és ügyességgel írt munkálatáért, a közélelmezési javaslatok tárgyalását szombatra tűzte ki. Most az árucsarnok ügye vézetett elő. Kovács Gusztáv mérnök ismertette a bécsi de-­­­tailcsarnok tervét, s azt összehasonlíta a Klauber­­féle csarnok tervével, mely csarnok legújabban is­mét felajánltatott a városnak 145,000 frtért. A bé­csi detailcsarnok célszerűbb sok tekintetben Klau­ I­berénál s 269,738 írtba kerül, a­mit az alapozási nehézségek okoztak. Nálunk a Klauber-féle csarnok, ha pincét is építenénk hozzá, s az üzletvezetőségi stb. költséget hozzá vennék, 199.000 írtba jönne. Szóló nézete szerint se a bécsit, se a Klau­be­r f­é­l­é­t nem kellene elfogadni mintául a községi árucsarnoknál. Számítása sze­rint, ha a mérnöki hivatal készít tervet (vasoszlop I­pos, keskenyebb téglaközű, pincével ellátott csarnok­­ oldal világít­ással) az belejönne mindössze 162,000 s­írtba. A Klauber-féle csarnok nem a mi éghajlatunk alá készült — tudvalevőleg Nápolyban és Nápoly­­nak kínálták — azért van vasból és üvegből, ál­landó léghuzammal. A bizottság ezen előadás után eszmecserét kezdett meg s a Klauber-féle csarno­kot se mintául venni, se megvásárolni nem kívánta­­ s megbízta a mérnöki hivatalt, hogy strikte ki nem szabott, de 1800 négyszögméter körül j­áró terüle­ten, tisztán élelmi cikkekre szolgáló csarnok terveit 8 — 10 nap alatt készítse el. A terv készítéséhez egyes utasításokat adtak a jelen lévő mérnök ré­szére s ezzel az ülés véget ért a Helyreigazítás. Lapunk ápril 28-ik számában egy közlemény jelent meg, melyben az állott, hogy körülbelül 30 fővárosi iskolaigazgatót büntetett meg a tanács 15—15 írtjával, a­miért a tandíjak beszállításával késett. E közleményre imént illetékes helyről azt az értesülést kaptuk, hogy a kérdéses bírságolás nem most, hanem márc. végével történt, a­mikor is 7 igazgatóra rótták ki e pénz­bírságot , ellenben az ápril havi tandíjakat a megha­tározott időre már mind a 48 elemi iskolai igazgató beszállította s ehhez képest a tanács újabban nem is bírságolt meg senkit. — A fővárosi egylet folyó hó 1-én,­­ azaz kedden d. u. 5 órakor, a régi városház tanács­termében értekezletet tart. --------------.--------------------.—-——------------­­ SZÍNHÁZ, ZENE,KÉPZŐMŰVÉSZET,­­ * (Khayll Antal) zenetanári működésének­­ ötvenedik évfordulója alkalmából tanítványai által I­­ PESTI HÍRLAP. s tegnap este az „Európa“ szálló dísztermében rend I­dezett ünnepély nagyon szépen sikerült A terem egészen megtelt a derék mester tisztelőivel, a­kik között ott láttuk H­a­y e­a­­­d bibornok-érseket is. Az ünnepély 8 órakor hangversenynyel vette I kezdetét, melynek műsorát tegnapi számunkban már közöltük. A közreműködők, — a­mi a­­ zongora-előadásokat illeti, — mind az ün­nepelt tanítványai voltak, és egytől egyig figyelemre méltó játékukkal nem csak meste­rüknek szereztek örömet, hanem élvezetet a közönségnek is. Különösen S­c­h­m­i­d­t Laura és Varga Vilma kisasszonyok tűntek ki értelmes, szabatos játékukkal. Mind a kettőt már a „Harmo­nia“ társulat reggélyein volt alkalmunk hallani, és remélhetőleg még többször fogunk vele a hangver­senyteremben találkozni Rendkívül kedves, és szép reményekre jogosító a kis M­á­t­y­u­s Klotild, a­ki Hummel G-dúr hangversenyének első téte­lét korához képest meglepő ügyességgel adta elő. A fi­­i­atal hölgyek előadásait a közönség zajos tapssal jutal­mazta. A hangversenyben szívességből közreműköd­tek még : M­a­n­h­e­­­t Jakab fiatal baritonista, kit tavaly az „Afrikai nő“-ben a nemzeti színpadon volt alkalmunk hallani, és a­ki tegnap a „Tann­­häuser“-ből Wolfram verseny­dalát nagy hatással énekelte, továbbá Huber Károly, Gobbi Ala­jos, Pischinger J., Szűk Lipót és Trautsch Károly urak. A Hangverseny után a kis M­á­t­y­u­s Klotild csinos beszéd kíséretében gyönyörű virágpárnán átnyújtotta a szeretett mes­ternek a tanítványok arany babérkoszorúját, me­lyet tegnapi számunkban már leírtunk, azután dr. Hu­bay Károly úr a „Harmonia“-társulat nevében élő babérkoszorút, Ságh József pedig a zenetaná­­­­rok részéről üdvözlő feliratot nyújtott át az ünne­­peltnek, a­ki meghatottan mondott mindezért kö­szönetet. A hangversenyt bankett követte, melyen­­ mintegy 120 személy vett részt A felköszöntések­­ sorát Bartay Erde zenedei igazgató nyitotta meg, s a­ki Khayll Antalt, mint mestert éltette. Utána M­á­t­y­u­s Arisztid az ünnepeltet mint embert, pol­­­­gárt és családapát köszöntötte fel. Ságh József szintén Khayllért, Havas Sándor a jelenvolt nőkért, Dr. H­u­b­a­y Károly az ünnepélyt rendező hölgyekért emelte poharát. Khayll Antal magyar nyelven köszönte meg a szíves megemlékezést.­­ Ezután dr. H­u­b­a­y felolvasta az érkezett üdvözlő iratokat és sürgönyöket. Az üdvözlők kö­­­­zött voltak: Majthényi Flóra (Trieszt), id. Hellmes­­berger József üdv. karmester (Bécs), Dax József a I bécsi konzervatórium tanára, Dvor Antal és Epstein I Gyula zongoraművészek, Hubay Jenő (Brüsszel), I Návay Dezső, Návay Györgyné (Makó), Erkel Fe­­­­renc, Ybl Miklós és mások. A társaság a leg­­derültebb hangulatban jóval éjfélen túl együtt maradt. * (A német átalános zeneegy­l­­­e­t) május 3 tól 6-ig Lipcsében fog ülésezni. Ez I alkalommal hat hangverseny lesz, még­pedig egy I oratórium előadás, két kamarai zeneestély, egy nagy I hangverseny az új­ színházban, egy hangverseny a I Nikolai-templomban és egy nagy hangverseny a kristály-palotában. * (Az „Ü d v ö s k e“) tegnapelőtt érte meg Párisban hat századik előadását. * (Wagner operái), mint Rómából távírják, ott is nagy sikert aratnak. Tegnap került színre a „Walküre“. Az előadást a királyné is nagy érdeklődéssel hallgatta végig. TUDOMÁNY. — (A Magyar Tudományos Akadémia) ma délután gróf Lónyay Menyhért elnöklete alatt összes ülést tartott, melyben Koz­­m­a Ferenc lev. tag tartott emlékbe­szé­det Fabritius Károly lev. tag felett. Az erdélyi szászok közül akadémiánk­nak első tagja Fabritius Károly volt, ki 1826 ban született Segesváron. Az 1848 és 49 ik évet theo­­lógiai és történelmi tanulmányok végett Lipcsében töltötte. Itt kezdte zsournalisztai munkásságát, melyet Pozsonyban és Nagy-Szebenben folytatott. 1850-ben a segesvári gimnáziumnál tanári állást nyert, 1855 ben ugyanott segédpapságot; 1865 ben Szász- Apoldra rendes pappá választatván, ez állását politikai üldöztetése következtében 1879-ben önként letette; Írói működésének eredménye 57, nagyobbrészt történelmi tárgyú mű. Politikai működése 15 évre terjed, mely alatt állandóan szülővárosát képviselte a magyar országgyűlésen, hol a Deák- majd a szabadelvű pártnak volt tagja. Őt, mint az ifjú szászokat, a Ma­gyarországhoz való őszinte csatlakozáson kívül azon küzdelem jellemzi legfőkép, melyet egyházi és nemzeti autonomikus intézményeikkel szemben kifejtett. Az is­kolának emancipálása a papirend vezetése alól ké­­ t csángók ügye. A múlt hét elcsüggedése helyébe a biza­lom lépett. A zavart és kapkodást önérzetes te­vékenység váltotta fel s az uj csángó-magyar­­ egylet a nagy ügyhöz méltó komolysággal s a­mi fő, kellő segédeszközökkel lépett az életbe. Az egyik fontos eredmény az, hogy S­o­m­­s­i­­­c­h Pál az elnökséget elfogadta. A legérdekesebbek azonban Nagy György kormánybiztos szavai voltak, melyek mindenkit megörvendeztettek, ki már-már aggódni kezdett a csángók, úgy a betelepítettek, mint még in­kább az otthon maradottak sorsa iránt. Mert egy kis csapat kiszakításával a bukovinai csángó­kérdés megoldva nincs, és az bizonyos volt, hogy a betelepítésnek puszta hite is annyira felzaklatja a szegény népet, hogy azt most már midőn bízva lesz szabadulásában s vagyonát is kótya­vetyére adta, cserben hagyni nem lehet. Nagy György ma a csángó-bizottság ülésén olyan tervet mutatott be, mely a kor­mány jóváhagyását kivívta s mely minden re­ményeinket, óhajainkat kielégité. Miután azon­ban a terv még nem való nyilvánosság elé, a kormánybiztos úr határozott kérelmére közlését kénytelenek vagyunk mellőzni. Egyelőre azonban konstatáltatott, hogy immár a kormány abbahagyja eddigi hallgatag és e miatt természetesen baljóslatú magatartá­sát s határozottan a telepítés ügye mellett foglal állást. A mai nap egyik fontos eseménye az, hogy a papság is akcióba lépett a csángók betelepítése ügyében. Schlauch Lőrinc szathmári püspök bejelentette, hogy Arad megyében a borosjenői káptalani birtokon 30 csángó családot szándékoznak letelepíteni. A mai nap eseményeinek története a kö­vetkező. A csángó-magyar egyesület folytatólagos köz- Tegnap a szavazatszedő bizottság nem ké­szülhetett el munkájával s igy a választás eredmé­nyének kihirdetését az elnök mára halasztotta. A választás eredménye a következő: elnök : Som­ss­ich Pál 89 szavazattal, Odesealchy Ar­thur hg 67 és Kamermayer Károly polgár­­mester 67 szavazattal, míg Bácsfy Béla gróf 62 szavazatot kapott. Igazgatósági tagok közül csak 23 kapott abszolut többséget s ezek a következők: Apponyi Albert gr., Czorda Bódog, Fuchs Gusztáv, Gerlóczy Károly, Horváth Gyula, Hoilsy Pál, Jókai Mór, Károlyi Tibor gróf, Karsai Albert, Kerkápoly Károly, Királyi Pál, László Mihály, Nagy György, Prónay Dezső b., Prónay Gábor b., Schlauen Lőrinc püspök, Szilágyi Dezső, Szontágh Pál, Tele­ky Géza, gr., Tolnay Lajos, Török József, Ugrón Gá­bor és Wahrmann Mór. R­á­t­h Károly főpolgármester indítványozza, hogy a 24-ig igazgatósági tagnak a nagygyűlés B­á­n­f­f­y Béla grófot válaszsza meg, ki az al­­elnökségre is 62 szavazatot nyert. Az elnök, mi­után Madarász kimutatta, hogy az alapszabályok ezt megengedik, kérdést intézett a gyűléshez van e valakinek az indítvány ellen kifogása. Senki kifo­gást nem emelt s erre a közgyűlés egyhangúlag megválasztotta gr. Bánffy Bélát igazgatósági tagnak. A felügyelő bizottságba Harkányi Frigyes, L­é­­v­a­y Henrik és M­e­n­d­l István választottak. A szavazás eredményének kihirdetése után S­o­m­s­s­i­c­h Pál elnök emelt szót neki, úgy­mond szándéka volt arra kérni a közgyűlést, hogy e terhes állásától mentse fel. De barátai azt mon­dották neki, hogy lemondása kárára lesz az ügynett, ő tehát meghajolva felhozott indokaik előtt, köve a tanácsukat s elfogadja az elnökséget. (Éljenzés.) Cs­ e­ ­­pezte Fabritiusék egyik fötörekvését. Fabritius­­ nyíltan hirdeté, hogy a szászok nemzeti existen-­­ eiáját többé nem szabad kiváltságokra fektetni, ha­nem erkölcsi erejök szabad kifejtésére s a földmi­­velés, ipar és kereskedelem terén felmutatandó szakadatlan elhaladására és hasznot hozó szolgá­latokra. Jutalma honfitársai nagy része által üldöz­tetés és életének megkeserítése volt. Tudományo­s szomjának mártyrja lett. A tetszéssel fogadott em­­­l­­ékbeszéd u­tn Zichy Antal jelentette be, hogy gróf Dessewffy Aurél gr. Széchenyi Istvánnak Döbrenteihez intézett 55 levelét 1837-től 1843-ig­­ ajánlotta fel az Akadémiának. A Széchenyi bizott­ságnak adattak át megőrzés végett. Felbontatott a Teleki-pályázat 12. sz. pályanyertes művének jeli­gés levélkéje, melyből mint szerző Fenyéri Pe­­terdi Mór neve tűnt elő. Végül a millenium kér­désében zárt ülést tartottak.

Next