Pesti Hírlap, 1883. május (5. évfolyam, 120-149. szám)
1883-05-19 / 137. szám
1883. május 19.P I—— N ■!■■■■ mmmmmammmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm lSTI hírlap. 7. KÖZGAZDASÁG. Mikép virágzik az ipar. Franciaország és különösen annak fővárosa nem hiába foglalja el az első helyet a díszkocsi gyártás terén és pedig nemcsak e járművek szépségére, ízlésére és szolidságára, hanem még azoknak mennyiségére is. (Pária kocsiiparát 1880- ban 150 gyáros űzte 60.000 munkással s az ezek által készített kocsik értéke 100 millió frankra rúgott.) Azon intézkedések, melyek ez iparág fejlesztésére történtek, rendkívüliek és megérdemlik, hogy nálunk is, hol a diszkocsigyártás némi lendületnek indult, figyelembe vétessenek. A munkások és inasok rajz- és szakbeli kimivelésére a lehető leggyakorlatibb módon van gondoskodva a párisi kocsiiparosok részéről, ideértve úgy a „patron“-okat, valamint a munkásokat is és pedig kiindulva az önsegély elvéből, semmit sem kérvén, vagy várván az államtól. A „Chambre syndicale des ouvriers en voitures“ 1872-ben szervezte az úgynevezett „Cours Techniques“-ket, melynek célja a kocsiipari szakrajzolásnak és szerkesztésnek a munkások közti tovaterjesztése. Az intézet szervezete röviden a következő : Az oktatás tartama „maximum három évre“ van megállapítva. Fölvétetik a beiratkozás sorrendjében a kocsiipar bármely ágához tartozó munkás. A hallgatók fizetnek hónaponkint 3 fok-nyi tandíjat. Vannak ingyenhelyek, melyek az intelligensebb inasok számára tartottak fenn. Az oktatás vasárnapot és hétfőt kivéve, minden nap este 8-tól 10 óráig történik. Kedden felolvasás, a többi napon szakrajzolás. A költségvetés, ami az intézet jövedelmét illeti, a következő: 50 fok a „Chambre syndicale des ouvriers en voitures“-től ; a tandijak jövedelme ; 50 frk terembár a „chambre syndicale des ouvriers meunisiers“ részéről; 40 frk ugyan ezen társulat segélyegyletétől; 2000 frk szubvención adva Páris városa által; és végre a „chambre syndicale des carrossiers, selliers stb.“ járuléka a haladottabb inasok oktatása fejében. Az igazgató a „chambre syndicale“ által neveztetik ki, míg aztán ez választja és nevezi ki a tanerőket, kik rendesen gyakorlottabb munkások, akik az intézetet díjnyertesen végezték. Valamennyi díjnyertes végzett tanuló, ha az intézetnél maradnak, a „tiszteletbeli tanár“ címet viselheti, akár nincs is kinevezve. A hallgatók száma a korlátolt költségvetés folytán 50-re van megállapítva. E korlátolásnak különben még más oka is van. Csak bizonyos számú tanítványt vévén fel, a tanuló kénytelen magát 6—12 hónappal előbb bejelenteni, és így e nehézségek által fölkeltik benne az intézet iránti tiszteletet és a komoly törekvést. A „Chambre syndicale des carrossiers stb.“ védnöksége alatt alakult 1878-ban Párisban egy társulat, a „Société d’instruction professionelle et artistique de carrosserie“, melynek célja a szakoktatás terjsztése a kocsiiparosok, de különösen ezek inasai között. Az intézetet főleg csak inasok veszik igénybe. A tanfolyamok két osztályra esnek szét : „Cours de montage“-ra és „Cours de menuiserie“re. Mindegyik folyam tart három évig. Az oktatás tart október 1-től április 1-éig esténkint 8—10-ig. Szóbeli előadás hétfőn van, melyben csak azok vehetnek részt, kik már legalább egy évfolyamot befejeztek az intézeten. A „Cours de montage“-ben részt vesznek a kovácsok, lakatosok, aljkészítők vagy kerékgyártók stb. felszerelési iparághoz tartozó inasok. E folyam első évében oktattatik: A szabadkézi rajz, a mértan és mechanika elemei és egy kerék szerkesztése. A második évben: A fa technológiája, köbtartalmának meghatározása és a fakereskedésben előforduló szokások és méretek. A harmadik évben: Teljes kocsi montírozása; a kerék befutásának megállapítása; a terhek egyensúlya (kétkerekű kocsiknál fontos és ezek Franciaországban igen elterjedtek) és a rugók felfüggesztése. A „Cours de menuiserie“ első évében: az ábrázoló mértan elemei, a vonalas szabadkézi rajz. A második évben : A fa technológiája, az ábrázoló mértan alkalmazása a kocsiszekrény szerkesztésére és egy teljes kocsiszekrény tervezése l/10 mérték szerint. A harmadik évben : Egy kocsitest valódi nagyságban való tervezése a részletek kitüntetésével. A növendékek hónaponta 2 franknyi tandíjat fizetnek. Felvételük a jelentkezés sorrendjében történik. A tanfolyam végén fővizsga tartatik, melyen a két első tanítvány dijat nyer, mely egyúttal jogosítja az intézetnél tanár gyanánt működhetni. Minden egyes tanfolyamban van 3—3 tanár. A kocsiiparban felmerülő divat vagy szerkezeti változás könnyebb és gyorsabb elterjesztésére szolgál néhány technológiai szaklap: a „Guide du carrossier“, a „La voiture industrielle“ és „Le peintre en voiture.“ — Az osztrák-magyar bank és a magyar nyelv. Székesfehérvár városa panaszt emelt a belügyminiszternél, hogy az osztrák-magyar bank jelzálogkötvényei német szövegűek. A belügyminiszter most visszaírt, hogy noha a jelzett bank magyar szövegű kötvények használatára nincsen kötelezve, mindazonáltal az általános óhajnak eleget akarván tenni, a pénzügyminiszter közbejárása után, a bank főtanácsosa azon ígéretet tette, miszerint ezután magyar-német szövegű jelzálogkötvényeket is használatba fog venni. A német szöveg nem mellőzhető, tekintettel a bank személyzetére, úgy azon körülményre, hogy per esetén az a bécsi törvényszéknél indittatik meg, végül azon körülményre, hogy vitás esetekben a német szöveg az irányadó. A kincstári vasutak közül újabban a brezovai vont csövek és sajtolt edények, a kudsiri pénztárak és tégelyek, a rhon bizományeedények gyártására lett berendezve s e gyárak részben már meg is kezdték, részben nemsokára fogják megkezdeni működésöket. Ezzel némileg elegett tett a kincstár azon gyakori sürgetésnek, hogy a gyárak kiválóan oly cikkeket állítsanak elő, melyek nálunk vagy épen nem vagy ki nem elégítő mértékben készittetnek. — Szeszkivitelünk. Az 1882/3-i Campagne első hét szeptember—február hónapjában kivitetett szesz Magyarországból 10.848.781 hektoliterfok 1.193.364 frt adó visszatérítés mellett s Ausztriából ugyanez idő alatt 3.655.405 hektoliterfok 402.095 frt adó visszatérítés mellett. — Kereskedelmünk bajai. A kereskedők köre a kereskedelem terén fölmerült sérelmek és panaszok ügyében nyilvános tárgyalásokat indított meg. Az üléseken, melyek hetenkint egyszer tartatnak, oly kereskedők is jelen lehetnek, kik nem tagjai a körnek, részt vehetnek a tanácskozásokban, előadhatják az általuk tapasztalt bajokat s a kereskedelmet érdeklő panaszaikat. A tegnapi első ülésen egyebek közt mint sérelem hozatott fel az a körülmény, hogy a fővárosi hitelszövetkezetek nagy része — melyek pedig leginkább a kereskedők és iparosoknak nyújtandó olcsó hitel alapján létesültek —roppant magas kamatra ad csak hitelt. E baj az értekezlet szerint orvosolható volna azáltal, ha a kereskedelmi és váltótörvényszék az alapszabályok megerősítésénél a kamatmaximum meghatározását minden hitelszövetkezetnek az alapszabályokba fölvenni, szigorúan meghagyná. E pontra nézve nem érthetünk egyet a kereskedők körével, mert a pénzintézetek kamatlába mindig a pénzpiac helyzetétől függ s ennek dispozíciója előre nem látható. A törvény most általánosságban a 8°/C maximumig terjed s ezt a pénzintézetek nem is lépik túl. Az orvoslat nem is a kereskedők köre által javasolt irányban, hanem az egészséges hitel- és pénzügyben található. Ha ez lesz, az üdvös verseny remélhetőleg ki fogja irtani az eféle visszaéléseket. A legközelebbi ülést 23-án (szerdán) délután 5 órakor fogják tartani s ezen a kereskedelmi képviselők és ügynökök jogairól és kötelességeiről szóló törvényjavaslat, továbbá a házalás, a regale, a szabadalmi és konzulátusi ügy terén felmerült sérelmek fognak tárgyaltatni. A tárgyalások befezése után a kör elnöksége mindeme panaszokat memorandum alakjában a kereskedelmi és iparkamarához fogja beterjeszteni azzal a kérelemmel, hogy az a kamarának a lefolyt 1882. évről szerkesztendő jelentésébe felvétessék s azok orvoslására a miniszter figyelme felhivassék. — Az osztrák-magyar vámbevételek a folyó év első két hónapjában az előző két év megfelelő időszakához képest voltak forintokban 1883. 1882. 1881. Ausztriában 8.100,000 9.374,000 4.604,000 Magyarországon 874,000 587,000 443,000 Bosznia és Hercegovinában 5000 8000 13.000 Összesen 7.979,000 9.969,000 5.060,000 — Bismarck és a tűzkárbiztosítás. A német birodalmi kancellár és Puttkamer belügyminiszter közti legújabb „súrlódást“ berlini hírek Bismarcknak a tűzkár elleni biztosítások ügyében vallott nézeteire, t. i. az állami biztosítás behozatalának szándékára vezetik vissza. Bismarck ugyanis porosz kereskedelmi miniszteri minőségében a kerületi főnökökhez rendeletet bocsátott ki, mely a biztosító részvénytársulatok ellen irányul, felhíván a főnököket, hogy e társulatok magas tarifáira való tekintettel, érintkezzenek a kölcsönösség alapján létező biztosító egyletekkel, hogy miért, miféle üzleti vagy törvényes akadály miatt nem vonják működésök körébe a tűzkár elleni biztosítást. Habár e rendelet nem csinál közvetlen propagandát az állami biztosításnak, de tényleg a biztositó társulatok iránt ellenszenvre hangolja a közönséget. — A nagy-kikinda-becskereki vasuttársulat 1882. dec. 31. kimutatása. Mérlegszámla. Vagyon. Építkezési számla. Szerződésszerű pálya építési összeg 1,812,500 frt. Engedélyezett építési költségtöbblet 41,536 frt. Építkezési tart. tőke B. soroz. részvények. 60,964 frt, együtt 1,915,000 frt. Érdekeltek számlája : Az érdekeltek által még befizetendő összegekért 303,594 frt 38 kr. A magy. kir. kincstár hozzájárulása 300,000 frt, együtt 603,594 frt 38 kr. Adósok: A magyar országos bank tartozása kisajátítási számlán 8488 frt 75 kr. Veszteség egyenleg: 8480 frt, összesen 2,535,563 frt 13 kr. Teher. Részvénytőke: 7728 drb A. soroz. törzsrészvény 772,800 frt, 11422 drb B. soroz. elsőbbs. részvény 1,142,200 frt, együtt 1 millió 915,000 frt. Kisajátítási számla: Még kifizetendő kisajátítási összeg 8488 frt 75 kr. Hitelezők: Magy. orsz. bank részv. társ. 612,074 frt 38 kr, összesen 2,535,563 frt 13 kr. Nyeremény és veszteségszámla. Tartozik. Költségek : Igazgatási költségek, felügyelői dijak, utazási költség, postadij, előmunkálati költs, stb. 8480 frt. Követel. Veszteség egyenleg: 8480 frt. — Ignatieff az orosz kereskedelemről. Az orosz kereskedelem és hajózás emelésére alakult társulat legutóbb Ignatieff volt belügyminisztert választó elnökévé, ki is helyét elfoglalván, beszédet tartott, melyben egyebek közt ezeket mondá : Oroszországban sok a teendő, de a munka csak úgy számíthat sikerre, ha lelkiismeretesen végezzük. Egyletünknek is vannak különös jogai mint a többi egyletnek, de sajnos, nem használjuk fel azokat. Nem értünk hozzá, hogy saját érdekeinket fejleszszük s a hibát másban keressük. Kell, hogy minden bennünket érdeklő kérdést alaposan megvizsgáljunk s feldolgozzunk, hogy követeléseinket világosan formulázhassuk. Azt hiszem, társulatunk alapját is bővíteni és erősíteni kell, minden rendelkezésre álló erőt az ipar és kereskedelem teréről bevonva működésünk körébe. Azon sok levél, melyet megválasztatásom óta Oroszország minden vidékéről vettem, tanúsítja, hogy birodalmunkban sok vágy és sok szükséglet kielégítetlen. — A német favámok fölemelését Bismarck nem ejtette el s mint ma Berlinből sürgönyzik, e tárgyban uj javaslatot fog a birodalmi gyűlésnek beterjeszteni. — Közraktárak. A budapesti közraktárak forgalma május hó első felében következő volt: készlet ápril végén 75.409 mm, 1.114.247 frt biztosítási értékben. Betároztatott 14,692 mm. 156,310 frt bizt. ért. Kitároztatott 20,994 mm. 259.379 frt bizt. ért. Fenmaradt 69,107 mm. 1.011.178 frt bizt. ért. A szegedi közraktárak készlete ápril végén 1.365 mm. volt 48.854 frt bizt. ért. Beraktároztatott máj. első felében 254 mm. 8800 frt, kiraktároztatott 184 mm. 3850 frt, fenmaradt 1435 mm. 3850 frt bizt. ért. A temesvári közraktárak készlete ápril végén 17852 mm. volt 115 ezer 180 frt bizt. ért. Beraktároztatott május első felében 8285 mm. 51.650 frt, kiraktároztatott 10591 mm. 69.310 frt, fenmaradt 15.546 mm 97.520 frt bizt. ért. A barcsi közraktárak készlete ápr. végén volt 19.842 mm. 151.730 frt bizt. ért. Betároztatott máj. első felében 5.202 mm. 44.850 frt, kitároztatott 4797 mm. 40.240 frt, fenmaradt 20.247 mm. 156.340 frt bizt. ért. Az amerikai almabor az utolsó pár év alatt nem jelentéktelen kereskedelmi cikké lett. Körülbelül egy tucat angol cég vásárolja össze New- Yorkban az almabort, hogy ezt azután részint Angol, részint Franciaországban elárusítsa. A legnagyobb cégnek, mely az almabor termelésével és elárusításával foglalkozik, New Yorkban van a helyisége, gyümölcsöse, malma és pincéje pedig Madison Comellban. A pincekekezelés okt. nov. és dec. hónapban gőz segélyével történik. Leginkább nemesítetlen almát használnak, de csak tökéletesen egészségest, különben a bor ize szenved és a bor nem tartós. A múlt évben a rossz almatermés dacára is ezen cég nem kevesebb, mint 250,000 bushel almát dolgozott fel, melyből 20,000 hordó bort állított elő. A mustot bizonyos fokig erjedni hagyják, azután homokon filtrálják és hordókba rakják, melyekben 2—3 éven át édesen is eláll. A szóban levő cégnek 30000 almafája van. Oregon államban, az alma hazájában, hol a fák ültetés után következő negyedik évben jó termést adnak, közelebb gyümölcsösöket szándékoznak alapítani épen almatermelés céljából, mert a mértékletességi egyletek ezen italnem ellen ellenséges álláspontot el nem foglalnak. (E rovat folyt, a mellékleten).