Pesti Hírlap, 1883. május (5. évfolyam, 120-149. szám)

1883-05-19 / 137. szám

1883. május 19.P I—— N­ ■!■■■■ mmmmmammmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm lSTI hírlap. 7. KÖZGAZDASÁG. Mikép virágzik az ipar. Franciaország és különösen annak fővárosa nem hiába foglalja el az első helyet a díszko­csi gyártás terén és pedig nemcsak e jármű­vek szépségére, ízlésére és szolidságára, hanem még azoknak mennyiségére is. (Pária kocsiiparát 1880- ban 150 gyáros űzte 60.000 munkással s az ezek által készített kocsik értéke 100 millió frankra rú­gott.) Azon intézkedések, melyek ez iparág fejlesz­tésére történtek, rendkívüliek és megérdemlik, hogy nálunk is, hol a diszkocsigyártás némi lendületnek indult, figyelembe vétessenek. A munkások és inasok rajz- és szakbeli ki­­mivelésére a lehető leggyakorlatibb módon van gon­doskodva a párisi kocsiiparosok részéről, ideértve úgy a „patron“-okat, valamint a munkásokat is és pedig kiindulva az önsegély elvéből, semmit sem kérvén, vagy várván az államtól. A „Chambre syndicale des ouvriers en voi­­tures“ 1872-ben szervezte az úgynevezett „Cours Techniques“-ket, melynek célja a kocsiipari szak­rajzolásnak és szerkesztésnek a munkások közti to­­vaterjesztése. Az intézet szervezete röviden a kö­vetkező : Az oktatás tartama „maximum három évre“ van megállapítva. Fölvétetik a beiratkozás sorrend­jében a kocsiipar bármely ágához tartozó munkás. A hallgatók fizetnek hónaponkint 3 fok-nyi tandíjat. Vannak ingyenhelyek, melyek az intelligensebb ina­sok számára tartottak fenn. Az oktatás vasárnapot és hétfőt kivéve, minden nap este 8-tól 10 óráig történik. Kedden felolvasás, a többi napon szak­­rajzolás. A költségvetés, a­mi az intézet jövedelmét illeti, a következő: 50 fok a „Chambre syndicale des ouvriers en voitures“-től ; a tandijak jöve­delme ; 50 frk terembár a „chambre syndicale des ouvriers meunisiers“ részéről; 40 frk ugyan­ ezen társulat segélyegyletétől; 2000 frk szubvención adva Páris városa által; és végre a „chambre syn­dicale des carrossiers, selliers stb.“ járuléka a ha­ladottabb inasok oktatása fejében. Az igazgató a „chambre syndicale“ által neveztetik ki, míg aztán ez választja és nevezi ki a tanerőket, kik rendesen gyakorlottabb munkások, a­kik az intézetet díjnyertesen végezték. Valamennyi díjnyertes végzett tanuló, ha az intézetnél marad­nak, a „tiszteletbeli tanár“ címet viselheti, akár nincs is kinevezve. A hallgatók száma a korlátolt költségvetés folytán 50-re van megállapítva. E kor­látolásnak különben még más oka is van. Csak bizonyos számú tanítványt vévén fel, a tanuló kénytelen magát 6—12 hónappal előbb bejelenteni, és így e nehézségek által fölkeltik benne az intézet iránti tiszteletet és a komoly törekvést. A „Chambre syndicale des carrossiers stb.“ védnöksége alatt alakult 1878-ban Párisban egy társulat, a „Société d’instruction professionelle et artistique de carrosserie“, melynek célja a szakok­tatás terj­sztése a kocsiiparosok, de különösen ezek inasai között. Az intézetet főleg csak inasok veszik igénybe. A tanfolyamok két osztályra esnek szét : „Cours de montage“-ra és „Cours de menuiserie“­­re. Mindegyik folyam tart három évig. Az oktatás tart október 1-től április 1-éig esténkint 8—10-ig. Szóbeli előadás hétfőn van, melyben csak azok ve­hetnek részt, kik már legalább egy évfolyamot be­fejeztek az intézeten. A „Cours de montage“-ben részt vesznek a kovácsok, lakatosok, alj­készítők vagy kerékgyártók stb. felszerelési iparághoz tartozó inasok. E folyam első évében oktattatik: A szabadkézi rajz, a mér­tan és mechanika elemei és egy kerék szerkeszté­se. A második évben: A fa technológiája, köbtar­talmának meghatározása és a fakereskedésben elő­forduló szokások és méretek. A harmadik évben: Teljes kocsi montírozása; a kerék befutásának megállapítása; a terhek egyensúlya (kétkerekű ko­csiknál fontos és ezek Franciaországban igen elter­jedtek) és a rugók felfüggesztése. A „Cours de menuiserie“ első évében: az ábrázoló mértan elemei, a vonalas szabadkézi rajz. A második évben : A fa technológiája, az ábrázoló mértan alkalmazása a kocsiszekrény szerkesztésére és egy teljes kocsiszekrény tervezése l/10 mérték szerint. A harmadik évben : Egy kocsitest valódi nagyságban való tervezése a részletek kitüntetésével. A növendékek hónaponta 2 franknyi tandíjat fizetnek. Felvételük a jelentkezés sorrendjében történik. A tanfolyam végén fővizsga tartatik, melyen a két első tanítvány dijat nyer, mely egyúttal jogosítja az intézetnél tanár gyanánt működhetni. Minden egyes tanfolyamban van 3—3 tanár. A kocsiiparban felmerülő divat vagy szerke­zeti változás könnyebb és gyorsabb elterjesztésére szolgál néhány technológiai szaklap: a „Guide du carrossier“, a „La voiture industrielle“ és „Le peintre en voiture.“ — Az osztrák-magyar bank és a magyar nyelv. Székesfehérvár városa panaszt emelt a bel­ügyminiszternél, hogy az osztrák-magyar bank jel­zálogkötvényei német szövegűek. A belügyminiszter most visszaírt, hogy noha a jelzett bank magyar szövegű kötvények használatára nincsen kötelezve, mindazonáltal az általános óhajnak eleget akarván tenni, a pénzügyminiszter közbejárása után, a bank főtanácsosa azon ígéretet tette, miszerint ezután magyar-német szövegű jelzálogkötvényeket is hasz­nálatba fog venni. A német szöveg nem mellőzhető, tekintettel a bank személyzetére, úgy azon körül­ményre, hogy per esetén az a bécsi törvényszéknél indittatik meg, végül azon körülményre, hogy vitás esetekben a német szöveg az irányadó.­­ A kincstári vasutak közül újabban a b­r­e­z­o­v­a­i vont csövek és sajtolt edények, a k­u­d­s­i­r­i pénztárak és tégelyek, a r­h­o­n b­­­i­zományeedények gyártására lett berendezve s e gyárak részben már meg is kezdték, részben nem­sokára fogják megkezdeni működésöket. Ezzel né­mileg elegett tett a kincstár azon gyakori sürgetés­nek, hogy a gyárak kiválóan oly cikkeket állítsanak elő, melyek nálunk vagy épen nem vagy ki nem elégítő mértékben készittetnek. — Szeszkivitelünk. Az 1882/3-i Campagne első hét szeptember—február hónapjában kivitetett szesz Magyarországból 10.848.781 hektoliterfok 1.193.364 frt adó visszatérítés mellett s Ausztriá­ból ugyanez idő alatt 3.655.405 hektoliterfok 402.095 frt adó visszatérítés mellett. — Kereskedelmünk bajai. A kereskedők köre a kereskedelem terén fölmerült sérelmek és panaszok ügyében nyilvános tárgyalásokat indított meg. Az üléseken, melyek hetenkint egyszer tartat­nak, oly kereskedők is jelen lehetnek, kik nem tag­jai a körnek, részt vehetnek a tanácskozásokban, előadhatják az általuk tapasztalt bajokat s a keres­kedelmet érdeklő panaszaikat. A tegnapi első ülé­sen egyebek közt mint sérelem hozatott fel az a körülmény, hogy a fővárosi hitelszövetkezetek nagy része — melyek pedig leginkább a kereskedők és iparosoknak nyújtandó olcsó hitel alapján létesültek —roppant magas kamatra ad csak hitelt. E baj az értekezlet szerint orvosolható volna azáltal, ha a keres­kedelmi és váltótörvényszék az alapszabályok megerősí­tésénél a kamat­maximum meghatározását minden hitel­­szövetkezetnek az alapszabályokba fölvenni, szigorú­an meghagyná. E pontra nézve nem érthetünk egyet a kereskedők körével, mert a pénzintézetek kamat­lába mindig a pénzpiac helyzetétől függ s ennek dispozíciója előre nem látható. A törvény most ál­talánosságban a 8°/C maximumig terjed s ezt a pénzintézetek nem is lépik túl. Az orvoslat nem is a kereskedők köre által javasolt irányban, hanem az egészséges hitel- és pénzügyben található. Ha ez lesz, az üdvös verseny remélhetőleg ki fogja irtani az eféle visszaéléseket. A legközelebbi ülést 23-án (szerdán) délután 5 órakor fogják tartani s ezen a kereskedelmi képviselők és ügynökök jogairól és­ kö­telességeiről szóló törvényjavaslat, továbbá a házalás, a regale, a szabadalmi és konzulátusi ügy terén felmerült sérelmek fognak tárgyaltatni. A tárgyalások befezése után a kör elnöksége mindeme panaszokat memorandum alakjában a kereskedelmi és iparkama­rához fogja beterjeszteni azzal a kérelemmel, hogy az a kamarának a lefolyt 1882. évről szerkesztendő jelentésébe felvétessék s azok orvoslására a minisz­ter figyelme felhivassék. — Az osztrák-magyar vámbevételek a fo­lyó év első két hónapjában az előző két év meg­felelő időszakához képest voltak forintokban 1883. 1882. 1881. Ausztriában 8.100,000 9.374,000 4.604,000 Magyarországon 874,000 587,000 443,000 Bosznia és Her­ceg­ovinában 5000 8000 13.000 Összesen 7.979,000 9.969,000 5.060,000 — Bismarck és a tűzkárbiztosítás. A német birodalmi kancellár és Puttkamer belügymi­niszter közti legújabb „súrlódást“ berlini hírek Bismarcknak a tűzkár elleni biztosítások ügyében vallott nézeteire, t. i. az állami biztosítás behoza­talának szándékára vezetik vissza. Bismarck ugyanis porosz kereskedelmi miniszteri minőségében a ke­rületi főnökökhez rendeletet bocsátott ki, mely a biztosító részvénytársulatok ellen irányul, felhíván a főnököket, hogy e társulatok magas tarifáira való tekintettel, érintkezzenek a kölcsönösség alapján lé­tező biztosító egyletekkel, hogy miért, miféle üzleti­­ vagy törvényes akadály miatt nem vonják műkö­­désök körébe a tűzkár elleni biztosítást. Habár e rendelet nem csinál közvetlen propagandát az ál­lami biztosításnak, de tényleg a biztositó társulatok iránt ellenszenvre hangolja a közönséget. — A nagy-kikinda-becskereki vasuttársu­lat 1882. dec. 31. kimutatása. Mérlegszámla. Va­gyon. Építkezési számla. Szerződésszerű pálya épí­tési összeg 1,812,500 frt. Engedélyezett építési költségtöbblet 41,536 frt. Építkezési tart. tőke B. soroz. részvénye­k. 60,964 frt, együtt 1,915,000 frt. Érdekeltek számlája : Az érdekeltek által még befizetendő összegekért 303,594 frt 38 kr. A magy. kir. kincstár hozzájárulása 300,000 frt, együtt 603,594 frt 38 kr. Adósok: A magyar országos bank tartozása kisajátítási számlán 8488 frt 75 kr. Veszteség egyenleg: 8480 frt, összesen 2,535,563 frt 13 kr. Teher. Részvénytőke: 7728 drb A. so­roz. törzsrészvény 772,800 frt, 11422 drb B. so­roz. elsőbbs. részvény 1,142,200 frt, együtt 1 mil­lió 915,000 frt. Kisajátítási számla: Még kifizetendő kisajátítási összeg 8488 frt 75 kr. Hitelezők: Magy. orsz. bank részv. társ. 612,074 frt 38 kr, összesen 2,535,563 frt 13 kr. Nyeremény és veszteségszámla. Tartozik. Költségek : Igazgatási költségek, felügyelői dijak, utazási költség, postadij, előmunkálati költs, stb. 8480 frt. Követel. Veszteség egyenleg: 8480 frt. — Ignatieff az orosz kereskedelemről. Az orosz kereskedelem és hajózás emelésére alakult társulat legutóbb Ignatieff volt belügyminisztert vá­­lasztó elnökévé, ki is helyét elfoglalván, beszédet tartott, melyben egyebek közt ezeket mondá : Orosz­országban sok a teendő, de a munka csak úgy szá­míthat sikerre, ha lelkiismeretesen végezzük. Egyletünknek is vannak különös jogai mint a többi egyletnek, de sajnos, nem használjuk fel azokat. Nem értünk hozzá, hogy saját érdekeinket fejleszszük s a hibát másban keressük. Kell, hogy minden bennünket érdeklő kérdést alaposan meg­vizsgáljunk s feldolgozzunk, hogy követeléseinket vi­lágosan formulázhassuk. Azt hiszem, társulatunk alapját is bővíteni és erősíteni kell, minden rendel­kezésre álló erőt az ipar és kereskedelem teréről bevonva működésünk körébe. Azon sok levél, me­lyet megválasztatásom óta Oroszország minden vi­dékéről vettem, tanúsítja, hogy birodalmunkban sok vágy és sok szükséglet kielégítetlen. — A német favámok fölemelését Bis­marck nem ejtette el s mint ma Berlinből sür­gönyzik, e tárgyban uj javaslatot fog a birodalmi gyűlésnek beterjeszteni. — Közraktárak. A budapesti közraktá­rak forgalma május hó első felében következő volt: készlet ápril végén 75.409 mm, 1.114.247 frt biztosítási értékben. Betároztatott 14,692 mm. 156,310 frt bizt. ért. Kitároztatott 20,994 mm. 259.379 frt bizt. ért. Fenmaradt 69,107 mm. 1.011.178 frt bizt. ért. A szegedi közraktárak kész­lete ápril végén 1.365 mm. volt 48.854 frt bizt. ért. Beraktároztatott máj. első felében 254 mm. 8800 frt, kiraktároztatott 184 mm. 3850 frt, fenmaradt 1435 mm. 3850 frt bizt. ért. A temesvári közrak­tárak készlete ápril végén 17852 mm. volt 115 ezer 180 frt bizt. ért. Beraktároztatott május első felében 8285 mm. 51.650 frt, kiraktároztatott 10­591 mm. 69.310 frt, fenmaradt 15.546 mm 97.520 frt bizt. ért. A barcsi közraktárak kész­lete ápr. végén volt 19.842 mm. 151.730 frt bizt. ért. Betároztatott máj. első felében 5.202 mm. 44.850 frt, kitároztatott 4797 mm. 40.240 frt, fen­maradt 20.247 mm. 156.340 frt bizt. ért.­­ Az amerikai almabor az utolsó pár év alatt nem jelentéktelen kereskedelmi cikké lett. Kö­rülbelül egy tucat angol cég vásárolja össze New- Yorkban az almabort, hogy ezt azután részint Angol, részint Franciaországban elárusítsa. A legnagyobb cég­nek, mely az almabor termelésével és elárusításával foglalkozik, New­ Yorkban van a helyisége, gyümölcsöse, malma és pincéje pedig Madison Comellban. A pinceke­­kezelés okt. nov. és dec. hónapban gőz segélyével törté­nik. Leginkább nemesítetlen almát használnak, de csak tökéletesen egészségest, különben a bor ize szenved és a bor nem tartós. A múlt évben a rossz alma­­termés dacára is ezen cég nem kevesebb, mint 250,000 bushel almát dolgozott fel, melyből 20,000 hordó bort állított elő. A mustot bizonyos fokig erjedni hagyják, azu­tán homokon filtrálják és hordókba rak­ják, melyekben 2—3 éven át édesen is el­áll. A szóban levő cégnek 30000 almafája van. Oregon államban, az alma hazájában, hol a fák ültetés után következő negyedik évben jó termést adnak, közelebb gyümölcsösöket szándékoznak alapítani épen almatermelés céljából, mert a mértékletességi egyletek ezen italnem ellen ellenséges álláspontot­­ el nem foglalnak. (E rovat folyt, a mellékleten).

Next