Pesti Hírlap, 1883. június (5. évfolyam, 150-179. szám)
1883-06-01 / 150. szám
a címét vezette karján, aki aranyhímzésű rózsaszínű ruhát viselt, nagybecsű gyöngygarnitúrával. Mária Terézia főhercegasszonyt, aki fehér structollakkal díszített gyönyörű kék ruhát viselt, hajában brilliáns- és rubin-diadémmel, az edinburghi herceg vezette. Károly Lajos főlig Mihály nagyhg nejét vitte karján. Az udvar körsétája után következett a tánc, melyet polonaise zel nyitott meg a cárné Schweinitz gróf német nagykövettel. A második polonaiset a cárné Jaurés altengernagy francia nagykövettel, maga a cár pedig Jaurés nejével lejtette. A harmadik polonaiset a cár a dán követ nejével, a cárné pedig a dán követtel táncolta. A polonaise-nél az etiquette beli elsőséget a gyakori partnerváltás pótolta. Az említetteken kívül egyéb táncok nem fordultak elő és a cári pár fél 11-kor már visszavonult. Nem csodálkozhatni, hogy a khivai khán, a Mervből érkezett három küldött és a többi ázsiai vendégek, nyitott szájakkal bámulták az eléjük táruló legmerészebb képzeletüket is felülmúló látványt. Még az európai udvarok nagyszerű pompájához szokott vendégek is bevallották, hogy ily fényt és pompakifejlést még soha sem láttak. Künn óriási tömeg ácsorgott és nézte a gyönyörű kivilágítást. Az elfogadó termeknek tágra nyílott ajtóin keresztül a déli erkélyre tódult a báli közönség, honnan nagyszerű kilátás nyílt a kivilágított városra. Ez erkélyről be lehetett látni fél Moszkvát, mely sokszínű lángtérben úszott. Tornyok, székesegyházak, paloták, hidak, kaszárnyák, kolostorok és hasonló impozánsabb épületek tisztán körülhatárolt fényalakokká lettek a milliónyi lámpa, gázláng, bengáli tűz és villamos fény által — együttesen oly szemkápráztató látványt nyújtva, melyre még soká fognak visszaemlékezni a koronázásra érkezett vendégek. Tisztelgések a cári párnál. A koronázást követő szerencsekivonó tisztelgések még tegnap is tartottak. Ezúttal a nemes hölgyek tisztelgését fogadta a cári pár a trónteremben. A cárné, a ki hermelin és himzett kék atlasz ruhát viselt s fején brilliáns diadém volt, a trón előtt állott; jobbra tőle a cár, utána a nagyhercegek, mig balról a nagyhercegnők és udvarhölgyek foglaltak helyet. A nemes hölgyek, kik több százan voltak, az András-teremben rendezkedtek menetté. A tágas orosz birodalom valamennyi kiválóbb nemes családja képviselve volt itt hölgyek által, kik mesés fényűzést fejtettek ki öltönyük s a legritkább drágakövek dolgában. Voltak toilettek, melyeknek értékét többre becsülték tízezer rubelnél. Impozáns látvány volt, mikor ez a nagy menet megindult s a trónterembe vonult. A hölgyek mind mélyen kivágott öltönyökben voltak. A nemes hölgyek egyenkint léptek a cárné elé, háromszor meghajtották magukat s megcsókolták a kezét. Egyes hölgyeket a cárné ajkukon csókolt meg. A fogadtatás 11 órától 1-ig tartott. Díszelőadás. A nagy színházban tegnap este díszelőadás volt. A ház fényesen ki volt világítva. Esti 7 órakor Moszkva egész előkelő világa ott volt a színházban. A hölgyek a páholyokban foglaltak helyet, míg a földszinten kizárólag férfi közönség volt, az egyenruha túlnyomó számmal képviselve. Pontban 8 órakor jelent meg az udvari páholyban a cári pár, a közönség lelkes hurráitól fogadva, mely aztán zenekiséret mellett állva elénekelte a néphymnuszt. A cári pár ez alatt állva maradt páholyában s háromszor hatta meg magát ; csak ezután ült le. A cár jobbján ült a cárné és míg a görög királyné, balján pedig Mária Terézia főhercegnő s a nagyhercegnek. Előadásra került Glinka operájának (Életét a cárért) első felvonása, melyben az első Romanoff bevonulása a lengyelek legyőzése után fordul elő. A jelenetezés 40 ezer rubelbe került. A cári pár 10 óra után hagyta el a színházat, mely előtt roppant számú közönség gyűlt össze. Utcai zavargás Pétervárott. Kedden, május 29-én, reggel hirtelen parancsot adtak ki Pétervárott, hogy a házakról a zászlók, díszítmények, világítási készülékek azonnal eltávolíttassanak. A vasárnapról hétfőre virradó éjjel ugyanis a jó részt ittas tömegek közt komoly jellegű PESTI HÍRLAP, 1883. június 1 zavargás tört ki. Egyes embereknek leverték a kalapját, másokat botokkal támadtak meg; űzőbe vett nők szörnyű sivalkodást vittek véghez, s mindez az esti ünnepély és kivilágítás végeztével történt. Éjfél táján a rendet helyreállítani igyekvő zsandárokat a sok ezerre menő tömeg visszaszorította, kigúnyolta, sőt botokkal verni kezdte. Egy pristavot (rendőrmester) kihúztak a kocsiból s elpáholták. A botrány nőttön nőtt s mikor Gresser rendőrfőnök is megjelent a helyszínen, őt is megveréssel fenyegették s nem birt semmire sem menni. Végre reggel felé a még sok botrányt mivelő tömeg magától eloszlott. Hétfőn este felé aztán a csendőrök helyett karabélyokkal ellátott lovascserkészek és gyalogcsapatok rendeltettek ki a zavargások színhelyének bekerítésére s a rend fentartására. Mégis ismétlődtek a kihágások. A rendőrközegeket kifütyülték, több járókelőt bántalmaztak, egyet — mint mondják — agyonis ütöttek, többeket pedig súlyosan megsebesítettek. Sőt a házakról a zászlókat is letépték. Gresser sürgönyzött Moszkvába a belügyminiszterhez, hogy mit tegyen. A válasz így hangzott: „Pétervárott minden ünnepély betiltandó“. S ez már másnap meg is történt. A Marsmezőn délutánra tervezett népünnep is elmaradt s alig is fog többé megtartatni. A cár manifesztuma A cárnak a koronázás után közzé tett s táviratilag már ismertetett kiáltványa a bevezető rész után tizenhat fejezetre oszlik, amelyek közül az első hat a hátralékos illetékekről, adókról, dijakról, bírságokról, kisebb hiányokról stb. szól, amelyek nagy részét elegendi a cár. Ez a fejezet a legszegényebb osztályok millióin segít. A 7. fejezet büntetéseket és bírságokat enged el. Egyik pontja kimondja, hogy az itt nem említett bűntettekért és kihágásokért járó összegek egyharmadra szállíttassanak. A 300 rubelt meghaladó bírságok ez összeg erejéig leszállíttatnak. Azok, akik fogházbüntetést szenvednek, de polgári jogaiktól nem fosztattak meg, szabadon bocsáttatnak; azoknak pedig, akik polgári jogaiktól is megosztattak, a fogság egyharmada elengedtetett. A Szibériába vagy a birodalom távoli vidékeire száműzöttek, az előbbiek az ítélet érvényességétől számítva tizenöt, az utóbbiak tíz év múlva szabadon választhatják lakásukat a birodalom és a tartományok fővárosainak kivételével. Az örökös szolgaságra ítéltek keleti Szibéria főkormányzójának ajánlatára enyhittetnek és kisebb büntetések szintén ezen az utón egyharmadra leszállittatnak. A közigazgatási utón vagy községeik által Szibériába száműzöttek három évi jó magaviselet után visszatérhetnek Oroszországba, csak abba a községbe nem, amelyből elküldettek. A politikai bűnösökről a 15. fejezet ezt rendeli: 1. A belügyminiszter belátása szerint megadhatja a 7. fejezet könnyítéseit a száműzött és nehéz munkára ítélt állami bűntetteseknek. 2. A belügyminiszter külön jelentést terjeszszen elénk azokról, akiknek magaviselete nagyobb könnyítést is látszik érdemelni. A belügyminiszterre bízzuk, hogy jelentést tegyen nekünk a közigazgatási után száműzöttek vagy rendőri felügyelet alá helyezett állami bűntettesekről, akik bűnök természeténél vagy megbánásuknál fogva elnézést érdemelnek; továbbá, hogy megszűnjön a bizonyos helyen való lakás tilalma azokra nézve, akiknek visszatérése összeegyeztethető a rend és nyugalom érdekeivel. 4. A belügyminiszter terjeszsse elénk azok folyamodását, akik az állam elleni vétségek következtében önkényt kivándoroltak, de most visszatérni akarnak és a trón iránti hűségeik által jóvá teszik előbbi hibájukat. 5. Az állam elleni mindazon vétségek, amelyek 15 év előtt követtettek el és a koronázás napjáig nem jöttek napfényre, elfeledtetnek és elkövetőiket nem üldözhetik a bíróságok. 6. A Kaukázus azon lakói, a kik különböző időben közigazgatási uton a kaukázusi mozgalmakban való részesség miatt számüzettettek, teljes kegyelmet kapnak. 7. Azok, a kik részt vettek az 1863. évi fölkelésben Lengyelországban és a nyugati tartományokban, és azok, bármely országhoz tartozzanak, akiknek az 1868., 1871. és 1874. évi rendeletek megtiltották eddig a fővárosokban, Lengyelországban és a nyugati tartományokban való lakást, állami vagy választott hivatal viselését, a korlátozás alól fölszabadittatnak. Ebben a kegyelemben nem részesülnek, akik a fölkelés érdekében gyilkoltak vagy gyújtogattak. Ezek a bűntettesek, úgyszintén azok, a kik az 1863. évi fölkelés következtében Szibériába száműzettek és ott új bűntetteket követtek el, e manifesztumnak az ily bűntettesekre vonatkozó enyhítésében részesülnek csak. 8. Az előbbi fejezetben említett egyének, akik eddig császári rendelet alapján nem nyerték vissza jogaikat, most az azóta született törvényes gyermekeikkel együtt belehelyeztetnek előbbi születési és származási jogaikba, de rangjuk, kitüntetésük, megkülönböztető jeleik vagy szolgálatuk által érdemelt jogaik nélkül. 9. Azon lengyelországiak és a nyugati tartomámokból valók, akik kivándorlásra kényszeríttettek és Szibériában vagy a tulajdonképeni Oroszország távoli vidékein telepedtek le, az ezen (paraszt) osztályt megillető jogaikba visszahelyeztetnek. Azok közösök, akik visszatérni és szülőföldjökön megtelepedni akarnak, az illető községtől felvételi bizonyítványt kötelesek kérni. 10. Menekültek, úgy azok, akik idegen segítséget vettek igénybe, mint akik nem, ha visszatérnek, nem fognak üldöztetni az 1868. évi felkelés miatt, de két évig rendőri felügyelet alatt kell maradniok, vagy addig, ameddig a főkormányzó és a belügyminiszter szükségesnek tartja. Kivétetnek a gyilkosok és gyujtogatók.“ Legújabb. Moszkva, máj. 31. (A Pesti Hírlap saját tudósítójának távirata.) Ma a cári palotában diszebéd volt a papság és a főnemesség tiszteletére. Este a nemesség adott bált, melyen a cár és neje, Károly Lajos főherceg és Mária Terézia főhercegnő s az egész cári udvar megjelent. Albert porosz herceg elutazott. — Itt nagy meglepetést szültek a Pétervárott elterjedt alarm-hirek, holott itt a legnagyobb rend ural kodik. '________________________ TÁVIRATOK. Szegzárd, május 31. (A Pesti Hrlap saját tudósítójának távirata.) A szakcsi kerületben ma megejtett képviselőválasztáson a pártonkívüli (némely verzió szerint antiszemita) programmal fellépett Nendtvich Károly ellenében Dőry Béla választatott képviselővé szabadelvűpárti programmal. Kolozsvár, máj. 31. (A Pesti Hírlap saját tudósítójának távirata.) Holnap itt nagy csapatszemle lesz, melyre Albrecht főlig ma városunkba érkezett. BéCS, máj. 31. (A Pesti Hírlap sajá tudósítójának távirata.) A király ma kihallgatáson fogadta Lónyay Menyhért grófot. Lemberg, máj. 31. (A Pesti Hírlap saját tudósítójának távirata.) A városokban ma megejtett tartománygyülési válogztások alkalmával Stanislauban heves ellenizgatás dacára Kaminskit választották meg tartománygyülési képviselővé; itt Lembergben Smolka választatott meg. Bukarest, máj. 31. (A Pesti Hírlap saját tudósítójának távirata.) A kormány a képviselőkamra mai ülésén törvényjavaslatot terjesztett elő nemzeti kereskedelmi tengerészet alapítása tárgyában. Berlin, máj. 31. (A Pesti Hírlap saját tudósítójának távirata.) A hadügyminiszter a ma tartott bizottsági tárgyaláson elfogadhatlannak jelenti ki a katonai nyugdíjazásra vonatkozólag javaslatba hozott törvényt. Páris, máj. 31. (A Pesti Hírlap saját tudósítójának távirata.) A szenátus mai ülésén Ferry válaszolt Broglie interpellációjára s kijelente, hogy a köztársaság jó viszonyban kíván élni a római szentszékkel, de nem tűri el, hogy az egyház exkommunikálja egyes iskolai könyvek használóit. Szavazásnál a Baragnon által indítványozott egyszerű napirendet fogadta el a szenátus 175 szóval 75 ellen. London, máj. 31. (A P. H. eredeti távirata.) Az a föltevés, mintha Baring őrnagynak kairói miniszter-rezidenssé való kineveztetése azt jelentené, hogy Anglia Egyiptom állandó megszállásra határozta magát, nem felel meg