Pesti Hírlap, 1883. június (5. évfolyam, 150-179. szám)

1883-06-01 / 150. szám

a cím­ét vezette karján, a­ki aranyhímzésű ró­zsaszínű ruhát viselt, nagybecsű gyöngygarnitúrával. Mária­ Terézia főhercegasszonyt, a­ki fehér struc­tollakkal díszített gyönyörű kék ruhát viselt, hajában brilliáns- és rubin-diadémmel, az edin­burghi herceg vezette. Károly Lajos főlig Mihály nagyhg nejét vitte karján. Az udvar körsétája után következett a tánc, melyet polonaise zel nyitott meg a cárné Schwei­­nitz gróf német nagykövettel. A második polonaiset a cárné Jaurés altengernagy francia nagykövettel, maga a cár pedig Jaurés nejével lejtette. A har­madik polonaiset a cár a dán követ nejével, a cárné pedig a dán követtel táncolta. A polonaise-nél az etiquette beli elsőséget a gyakori partner­váltás pótolta. Az említetteken kí­vül egyéb táncok nem fordultak elő és a cári pár fél 11-kor már visszavonult. Nem csodálkozhatni, hogy a khivai kh­án, a Mervből érkezett három küldött és a többi ázsiai vendégek, nyitott szájakkal bámulták az eléjük tá­ruló legmerészebb képzeletüket is felülmúló lát­ványt. Még az európai udvarok nagyszerű pompá­jához szokott vendégek is bevallották, hogy ily fényt és pompakifejlést még soha sem láttak. Künn óriási tömeg ácsorgott és nézte a gyö­nyörű kivilágítást. Az elfogadó termeknek tágra nyí­lott ajtóin keresztül a déli erkélyre tódult a báli közönség, honnan nagyszerű kilátás nyílt a kivilá­gított városra. Ez erkélyről be lehetett látni fél Moszkvát, mely sokszínű lángtérben úszott. Tornyok, székesegyházak, paloták, hidak, kaszárnyák, kolos­torok és hasonló impozánsabb épületek tisztán kö­rülhatárolt fényalakokká lettek a milliónyi lámpa, gázláng, bengáli tűz és villamos fény által — együttesen oly szemkápráztató látványt nyújtva, melyre még soká fognak visszaemlékezni a koroná­zásra érkezett vendégek. Tisztelgések a cári párnál. A koronázást követő szerencsekivonó tisztel­gések még tegnap is tartottak. Ezúttal a nemes hölgyek tisztelgését fogadta a cári pár a trónteremben. A cárné, a ki hermelin és himzett kék atlasz ruhát viselt s fején brilliáns­ diadém volt, a trón előtt állott; jobbra tőle a cár, utána a nagyhercegek, mig balról a nagy­hercegnők és udvarhölgyek foglaltak helyet. A nemes hölgyek, kik több százan voltak, az András-teremben rendezkedtek menetté. A tágas orosz birodalom valamennyi kiválóbb nemes­ családja képviselve volt itt hölgyek által, kik mesés fény­űzést fejtettek ki öltönyük s a legritkább drágakö­vek dolgában. Voltak toilettek, melyeknek értékét többre becsülték tízezer rubelnél. Impozáns látvány volt, mikor ez a nagy menet megindult s a trónte­rembe vonult. A hölgyek mind mélyen kivágott öl­tönyökben voltak. A nemes hölgyek egyenkint lép­tek a cárné elé, háromszor meghajtották magukat s megcsókolták a kezét. Egyes hölgyeket a cárné ajkukon csókolt meg. A fogadtatás 11 órától 1-ig tartott. Díszelőadás. A nagy színházban tegnap este díszelőadás volt. A ház fényesen ki volt világítva. Esti 7 órakor Moszkva egész előkelő világa ott volt a színházban. A hölgyek a páholyokban foglaltak helyet, míg a földszinten kizárólag férfi­­ közönség volt, az egyenruha túlnyomó számmal képviselve. Pontban 8 órakor jelent meg az udvari páholyban a cári pár, a közönség lelkes hur­ráitól fogadva, mely aztán zenekiséret mellett állva elénekelte a néphymnuszt. A cári pár ez alatt állva maradt páholyában s háromszor hatta meg magát ; csak ezután ült le. A cár jobbján ült a c­á­r­n­é és mí­g a gö­rög királyné, balján pedig Mária Terézia főhercegnő s a nagyhercegnek. Előadásra ke­rült Glinka operájának (Életét a cárért) első felvonása, melyben az első Romanoff bevonulása a lengyelek legyőzése után fordul elő. A jelenetezés 40 ezer rubelbe került. A cári pár 10 óra után hagyta el a szín­házat, mely előtt roppant számú közönség gyűlt össze. Utcai zavargás Pétervárott. Kedden, május 29-én, reggel hirtelen paran­csot adtak ki Pétervárott, hogy a házakról a zász­lók, díszítmények, világítási készülékek azonnal el­távolíttassanak. A vasárnapról hétfőre virradó éjjel ugyanis a jó részt ittas tömegek közt komoly jellegű PESTI HÍRLAP, 1883. június 1 zavargás tört ki. Egyes embereknek leverték a kalapját, másokat botokkal támadtak meg; űzőbe vett nők szörnyű sivalkodást vittek véghez, s mindez az esti ünnepély és kivilágítás végeztével történt. Éjfél táján a rendet helyreállítani igyekvő zsandárokat a sok ezerre menő tömeg vissza­szorította, kigúnyolta, sőt botokkal verni kezdte. Egy pristavot (rendőrmester) kihúztak a kocsiból s elpáholták. A botrány nőttön nőtt s mikor Gr­es­ser rendőrfőnök is megjelent a helyszínen, őt is meg­veréssel fenyegették s nem birt semmire sem men­ni. Végre reggel felé a még sok botrányt mivelő tömeg magától eloszlott. Hétfőn este felé aztán a csendőrök helyett karabélyokkal ellátott lovascserkészek és gyalog­csapatok rendeltettek ki a zavargások színhelyének bekerítésére s a rend fentartására. Mégis ismétlőd­tek a kihágások. A rendőrközegeket kifütyülték, több járókelőt bántalmaztak, egyet — mint mondják — agyonis ütöttek, többeket pedig súlyosan megsebesítettek. Sőt a házakról a zászlókat is letépték. Gresser sürgönyzött Moszkvába a belügymi­niszterhez, hogy mit tegyen. A válasz így hangzott: „Pétervárott minden ünne­pély betiltandó“. S ez már másnap meg is történt. A Marsmezőn délutánra tervezett népünnep is elmaradt s alig is fog többé megtartatni. A cár manifesztuma A cárnak a koronázás után közzé tett s táv­iratilag már ismertetett kiáltványa a bevezető rész után tizenhat fejezetre oszlik, a­melyek közül az első hat a hátralékos illetékekről, adókról, di­jakról, bírságokról, kisebb hiányokról stb. szól, a­melyek nagy részét elegendi a cár. Ez a fejezet a legszegényebb osztályok millióin segít. A 7. fejezet büntetéseket és bírságokat enged el. Egyik pontja kimondja, hogy az itt nem említett bűntettekért és kihágásokért járó összegek egy­har­madra szállíttassanak. A 300 rubelt meghaladó bír­ságok ez összeg erejéig leszállíttatnak. Azok, a­kik fogházbüntetést szenvednek, de polgári jogaiktól nem fosztattak meg, szabadon bocsáttatnak; azoknak pedig, a­kik polgári jogaiktól is megosztattak, a fog­ság egy­harmada elengedtetett. A Szibériába vagy a birodalom távoli vidékeire száműzöttek, az előbbiek az ítélet érvényességétől számítva tizenöt, az utób­biak tíz év múlva szabadon választhatják lakásukat a birodalom és a tartományok fővárosainak kivéte­lével. Az örökös szolgaságra ítéltek keleti Szibéria főkormányzójának ajánlatára enyhittetnek és kisebb büntetések szintén ezen az utón egyharmadra le­szállittatnak. A közigazgatási utón vagy községeik által Szibériába száműzöttek három évi jó magavi­selet után visszatérhetnek Oroszországba, csak abba a községbe nem, a­melyből elküldettek. A politikai bűnösökről a 15. fejezet ezt rendeli: 1. A belügyminiszter belátása szerint megad­hatja a 7. fejezet könnyítéseit a száműzött és nehéz munkára ítélt állami bűntetteseknek. 2. A belügyminiszter külön jelentést terjesz­­szen elénk azokról, a­kiknek magaviselete nagyobb könnyítést is látszik érdemelni­­. A belügyminiszterre bízzuk, hogy jelentést tegyen nekünk a közigazgatási után száműzöttek vagy rendőri felügyelet alá helyezett állami bűntet­tesekről, a­kik bűnök természeténél vagy megbá­násuknál fogva elnézést érdemelnek; továbbá, hogy megszűnjön a bizonyos helyen való lakás tilalma azokra nézve, a­kiknek visszatérése összeegyeztet­hető a rend és nyugalom érdekeivel. 4. A belügyminiszter terjeszsse elénk azok fo­lyamodását, a­kik az állam elleni vétségek követ­keztében önkényt kivándoroltak, de most visszatérni akarnak és a trón iránti hűségeik által jóvá teszik előbbi hibájukat. 5. Az állam elleni mindazon vétségek, a­me­lyek 15 év előtt követtettek el és a koronázás nap­jáig nem jöttek napfényre, elfeledtetnek és elköve­tőiket nem üldözhetik a bíróságok. 6. A Kaukázus azon lakói, a kik különböző időben közigazgatási uton a kaukázusi mozgalmak­ban való részesség miatt számüzettettek, teljes ke­gyelmet kapnak. 7. Azok, a kik részt vettek az 1863. évi fölke­lésben Lengyelországban és a nyugati tartományok­ban, és azok, bármely országhoz tartozzanak, a­kiknek az 1868., 1871. és 1874. évi rendeletek megtiltották eddig a fővárosokban, Lengyelországban és a nyugati tartományokban való lakást, állami vagy válasz­tott hivatal viselését, a korlátozás alól fölsz­abadittat­­nak. Ebben a kegyelemben nem részesülnek, a­kik a fölkelés érdekében gyilkoltak vagy gyújtogattak. Ezek a bűntettesek, úgy­szintén azok, a kik az 1863. évi fölkelés következtében Szibériába szám­űzettek és ott új bűntetteket követtek el, e mani­­fesztumnak az ily bűntettesekre vonatkozó enyhíté­sében részesülnek csak. 8. Az előbbi fejezetben említett egyének, a­kik eddig császári rendelet alapján nem nyerték vissza jogaikat, most az azóta született törvényes gyermekeikkel együtt belehelyeztetnek előbbi szüle­tési és származási jogaikba, de rangjuk, kitünteté­sük, megkülönböztető jeleik vagy szolgálatuk által érdemelt jogaik nélkül. 9. Azon lengyelországiak és a nyugati tarto­­mám­okból valók, akik kivándorlásra kényszeríttettek és Szibériában vagy a tulajdonképeni Oroszország távoli vidékein telepedtek le, az ezen (paraszt) osz­tályt megillető jogaikba visszahelyeztetnek. Azok közösök, akik visszatérni és szülőföldjökön megtele­pedni akarnak, az illető községtől felvételi bizonyít­ványt kötelesek kérni. 10. Menekültek, úgy azok, a­kik idegen se­gítséget vettek igénybe, mint a­kik nem, ha vissza­térnek, nem fognak üldöztetni az 1868. évi felke­lés miatt, de két évig rendőri felügyelet alatt kell maradniok, vagy addig, a­meddig a főkormányzó és a belügyminiszter szükségesnek tartja. Kivétetnek a gyilkosok és gyujtogatók.“ Legújabb. Moszkva, máj. 31. (A P­e­s­t­i Hírlap saját tudósítójának távirata.) Ma a cári palotában diszebéd volt a pap­­­ság és a főnemesség tiszteletére. Este a nemesség adott bált, melyen a cár és neje, Károly Lajos főherceg és Mária Terézia főhercegnő s az egész cári udvar meg­jelent. Albert porosz herceg elutazott. — Itt nagy meglepetést szültek a Pétervárott elterjedt alarm-hirek, holott itt a legnagyobb rend ural­­ kodik. '________________________ TÁVIRATOK. Szegzárd, május 31. (A Pesti H­­­r­l­a­p saját tudósítójának távirata.) A szakcsi kerületben ma megejtett képvise­lőválasztáson a pártonkívüli (némely ver­zió szerint antiszemita) programmal fellépett Nendtvich Károly ellenében D­ő­r­y Béla vá­lasztatott képviselővé szabadelvűpárti pro­grammal. Kolozsvár, máj. 31. (A Pesti Hírlap saját tudósítójának távirata.) Hol­nap itt nagy csapatszemle lesz, melyre Albrecht főlig ma városunkba érkezett. BéCS, máj. 31. (A Pesti Hírlap sajá tudósítójának távirata.) A király ma kihallgatáson fogadta Lónyay Menyhért grófot. Lemberg, máj. 31. (A Pesti Hírlap saját tudósítójának távirata.) A vá­rosokban ma megejtett tartománygyülési válogz­­tások alkalmával Stanislauban heves el­­lenizgatás dacára Kaminskit választot­ták meg tartománygyülési képviselővé; itt Lembergben Smolka választatott meg. Bukarest, máj. 31. (A Pesti Hírlap saját tudósítójának távirata.) A kormány a képviselőkamra mai ülésén törvényja­vaslatot terjesztett elő nemzeti keres­kedelmi tengerészet alapítása tár­gyában. Berlin, máj. 31. (A Pesti Hírlap sa­ját tudósítójának távirata.) A had­ügyminiszter a ma tartott bizottsági tár­gyaláson elfogadhatlannak jelenti ki a katonai nyugdíjazásra vonatkozólag javaslatba hozott törvényt. Páris, máj. 31. (A Pesti Hírlap saját tudósítójának távirata.) A szenátus mai ülésén Ferry válaszolt Broglie interpellációjára s kijelente, hogy a köztársaság jó viszony­ban kíván élni a római szentszékkel, de nem tűri el, hogy az egyház exkommunikálja egyes iskolai könyvek használóit. Szavazásnál a Baragnon által indítványozott egyszerű napirendet fogadta el a szenátus 175 szóval 75 ellen. London, máj. 31. (A P. H. eredeti táv­irata.) Az a föltevés, mintha Baring őrnagynak kairói miniszter-rezidenssé való kineveztetése azt jelentené, hogy Anglia Egyiptom állandó megszállásra határozta magát, nem felel meg

Next