Pesti Hírlap, 1883. augusztus (5. évfolyam, 211-213. szám)
1883-08-01 / 211. szám
Eötvös Károly védőbeszédének befejező része lapunk első és második mellékletén, a mai tárgyalásról szóló tudósítási 2-ik mellékleten és a főlapon olvasható____ Új Ausztria, régi Magyarország. A mérleg,is fölbillent, a szél megfordult, a cigárcok visszafelé folynak Ausztriában. A cseh tartománygyűlés mutatja az újsztrák állam képét. Nem a németek, hanem a sehek vannak ott többségben. Nem az Auerpergek, Herbstek viszik ott a vezérszerepet, anem a Riegerek. Nem a csehek többé a dekiránsok, hanem azokká lehetnek a németek, labdában már rég megtörtént a fordulat. A ormanizáció rég helyt adott ott a lengyelizálásnak. Krajna, Korontánia szintén szláv szinezet nyert, Rieger pedig éles beszédben búcsúztatta a németek uralmát. Szemükre vetette a német alkotmánypárt tagjainak minden bűnüket, a receptori s egyszersmind protektori hangon bezélt velük. Nem akaróba lenni, mégis az volt, formailag sima beszédből kiharsogott a jelző : Vae victis! A németeknek érezniök kell Ausztriában a legaláztatás minden keservét. Pan Rieger ügyes, tt nagyszabású szónoklatából ellenben kiszállt csehek diadalmámorának gőze. Rieger indokolta a választó reform tárgyban kdadott javaslatát. Azon javaslatot, mely iztossítani fogja a csehek többségét örökre ezek még a jelenlegi választó törvény alapján , mely a németeknek kedvez, ki tudták erőzakolni a többséget, mert Taaffe és az összes magas arisztokrácia mellettük volt. A Rieger Ital benyújtott javaslat által azonban függetmne akarják tenni magukat a bécsi kormány- s az arisztokráciától egyaránt. S ez sikerülni fog nekik, mert Csehországban a cseh lakosig nagy többségben van a németség felett. lehet tehát mondani, hogy a cseh ügy Csehországban biztosítva van minden eshetőséggel zemben. Örüljünk-e a németek vereségének és a sebek diadalainak, vagy pedig aggódjunk azsztrák viszonyok új alakulása miatt ? Egyikre szokunk. A csehek sikerét jogosnak, s a ristek vereségét egyszerűen megérdemeltnek ■tjük. Az igazságot, jogot és szabadságot megérteni nem szabad, mert e sérelem mindig a frtőn boszulja meg magát. Az osztrák némek mindig a liberalizmus frázisait pengették, amig azok az 5n javukat mozdították elő. Ellenien készekk, voltak nemzetiségeikkel szemben megkiméletlenítsék elnyomásra. Minket vádoltak ipjaik a világ előtt, hogy zsarnokoskozunk nemzetiségeiken s pedig ők hozak be égbekiáltó módon igazságtalan rásztó törvényt Csehországban, s ők rendszabályozták meg a sajtót, hogy a természetes viszonyokban nem gyökerező uralmukat elszilárdítsák Ausztriában. Mi ellenben nemti,igeinket ép oly szabadságokban részesiteik, mint a specifikus magyar fajt. Külön törényeink, az alkotmánynak külön mértékei iincnek nálunk az ország különböző részeiben. A magyar és a nemzetiségi sajtó egyenlően szabad. A magyar állameszme ellen harcot folytató román és szláv lapok a magyar sajtószabadság uralma alatt majelenhetnek. S mégis nem nálunk, hanem Asztriában dühöng a nemzetiségi viszály ragálya. Mert mi szabadság által uralkodunk, a szabadság talapzata a magyar faj hatalmának. De azzal rémízgetnek bennünket a német centralisták, hogy az osztrák vihar át fog csap■ni magyar területre. A horvátok, a maguk nagyhorvát eszméjével, máris megkezdték a lajtántúli nemzetiségi viszály átültetését. A szerbek is megmozdultak. Radicsevics Branko hamvainak hazaszállítása volt az első alkalom, midőn próbálkoztak. A románok szintén akcióba fognak lépni. A jelszót a román király címváltoztatása képezendi. A hazafias tótságot szintén megragályozza a nemzetiségi nagyzásnak a levegőben levő kóranyaga, így osztják ki a szerepeket az osztrák centralisták a mi nemzetiségeink közt is. Most már oda jutottak, hogy csak a káröröm reményével vigasztalhatják magukat. De hát mi nem vagyunk ijedősek, sem a rémlátásra hajlandók. Tudjuk, hogy a magyar állam ereje s a magyar faj fölénye nem a szerencsés véletlenben és a kormányok tetszésében gyökerezik. Ausztriában elég a kormányzati rendszer változása, hogy a pártok, sőt a fajok felváltsák egymást a hatalom polcán. Amint a bécsi központi hatalom levette kezét a németekről, ezek egyszerre megbuktak s felülkerekedtek a szlávok Nálunk ellenben az abszolutizmus és a nemzetiségi viszonyok összes nyomása nem volt képes a magyar faj supremaciájának megtörésére. Annál kevésbbé volna képes néhány izgató vagy az osztrák példa. Amíg a magyar faj belső szilárdságát és erejét társadalmi vagy politikai válságok meg nem törik, hasztalan az osztrák példa, s hasztalan osztják ki nemzetiségeink közt a szerepeket a centralista lapok. A nagyhorvát eszme egyszerűen képtelenség, melyre még a szót is kár vesztegetni. Szerb kérdésünk nincs és nem is lesz, mint már annyiszor kimutattuk. A tótok nagy, hazafias tömegét nem mozdíthatja meg semmiféle izgatás. Egyedül csak a románok képezhetnék a viszály magvát, ha ezeket nemzetiségi izgatás sorakoztatná a magyar állameszme ellen. De ezek sem az osztrák példát követnék, hanem Bukarestre támaszkodnának. S lesz gondunk rá, hogy ezt a támpontot elveszítsék, akik fel akarják zavarni nemzetiségi békénket. Minket tehát nem ijeszt meg az osztrák centralisták popánca. Annál kevésbbé, mert a csehek, s általában az osztrák szlávok elég okosak arra, hogy a nemzetiségi eszmének nálunk propagandát ne csináljanak, sőt amit már rég megkezdtek, azt is abban hagyják, mert tudják, hogy amely pillanatban Magyarország felvonulna az osztrák szláv uralom ellen, ennek az uralomnak abban a pillanatban vége lenne. Sem Taaffe, sem Rieger nem okozhat ne künk aggodalmat. Sőt a nemzetiségi viszályba merült Ausztria sok tekintetben hasznos nekünk. Ez az Ausztria jelent erős Magyarországot, mely ellenállhatatlanul megszilárdítja államiságát. A monarchiában változhatik minden, csak Magyarország nem. Az új Ausztriát csinálhatják a szlávok, Magyarország csak tovább megy régi fejlődésének útján. A tisza-iszlán bűnügy végtárgyalása. Az utolsó nap. Nyíregyháza, júl. 31. (Saját tudósítónk távirata.) Eötvös Károly monumentális beszéde — mely messze felülmúlta még a hozzá kötött várakozásokat is — nagy szenzációt keltett Nyíregyházán azok előtt, akik közvetlenül hallották. Egész tömegek várják a lapárusító fiúkat az utcákon, hogy nyomtatásban is olvashassák. Eötvös munkatársa a„Pesti Hírlap“-nak s én azért nem akarom újra meg újra ecsetelni azt az elragadtatást, melyet még azoktól is kivivett, kiket a remek beszéd bámulatba ejtett, de meg nem győzött. Mai nap folyamán minden oldalról (azaz hogy csak egy oldalról) tömegesen érkeznek hozzá az üdvözlő sürgönyök még külföldről is. Maga Korniss elnök is élénk elismeréssel nyilatkozik magán körben a hatalmas beszédről. Eötvös a rendkívül hosszú előadás után épen olyan üdének, rugalmasnak érezte magát, mint egyébkor. Egy csöpp kimerültség sem látszott rajta s este egész pihent észszel adomázott magán körben, rendes szokása szerint, miután előbb még a rengeteg halmaz gyorsírói jegyzetet át is nézte és kijavította. Saját állítása szerint sokat nem mondott el, amit még szeretett volna, de már az idő előhaladottsága nem engedte. Érdekes volt a beszéd alatt az öreg Scharf, ki feszülten figyelt minden szavára s egy darabon bizonyos elégedetlenséggel hallgatta , hanem mikor aztán Eötvös belemelegedett s a Móric gyerek dolgait kezdte festeni, egyszerre felvillogott az öreg szeme, majd pedig könnyekkel telt meg, alig bírta törülgetni vörös kendőjével. — Igaz! Minden szava arany ! motyogta közbe. Mikor pedig vége volt a beszédnek s elvezették, igy szólt útközben az őrnek : „ úgy tetszik nekem, mintha én beszéltem volna ki magamat.“ (S ezzel jóvátette a tárgyalások elején elejtett mondatát, hogy „jobb is volna, ha magam védeném magamat.“) Eötvös beszédére választ engedett az elnök Szalay Károlynak, ki már pénteken fogas prókátornak bizonyult. Ma fél kilenckor kezdett beszélni hasonlóképen nagy közönség előtt, mely ma megint megtöltötte zsúfolásig a termet leginkább azért, hogy még egyszer utoljára lássa a saktereket Szalay mindenkit meglepett jó riposztjai •O"v ..................... t r t * ■fcotÄt 1883. V*vf. 211 (‘S5I I szám Szerda, augusztus I. |||b| M|| | .. —-------■ ■■■■.■ ................ I tr. ■ | Ml«.« ' " ‘ ' — -* 7* ... , Szerkesztési Iroda: Előfizetési árak: « » Bd»p*imn, stow-it» 7. h, 1. «»«w/ egész .....................Ufrt—kr. Kj phori a lap wellemi részét illető miodaa ^ 10égés* évre ••••••• 20 frt. Hirdetések POLITIKÁI NAPILAP . . ... . JL VÍjIIIÍVHI JlI-TXA r i—í II í '.V'- .-v- / RUDOLF MOSSE-nél PAKIS-ban, ^zazalek nem adatik. 40’ *íue Notredame des Victoires. _____ l--------- - ---.--^SCrTr.— — ... ----------------------—i-p - ’^»SSTmSiSk ............— i ■■■■■ ■—Ji ' rm^b .......................... wwii ■■mm t i --..m hm im . - - -■ - ................... - —'JUJ , - ■ ■ ■ ■ ■ "~s Mai számunk 18 oldalt tartalmaz.