Pesti Hírlap, 1883. október (5. évfolyam, 270-300. szám)
1883-10-01 / 270. szám
4 százada az északi erőd ellen nyomult s azt minden küzdelem nélkül bevette s kitűzte rögtön a francia lobogót. 7 órakor már a tüzérség és tengeri gyalogság is partra szállt; egy új arami üteget állítottak fel mely a Vipére ellen lődözött, ez azonban erélyesen viszonozta a tüzet. 8 órakor a kiszálló francia csapatok szétosztva dél felé indultak. A franciák nem engednek időt anamiaknak még arra sem, hogy fegyvereiket megtölthessék , őrült futásban kell menekülniük. 9 órakor a házak és pálmafák közt egy időre állást foglalnak az ananiak és élénk tüzelést kezdenek. A franciák azonban kiszorítják őket. 9 óra 10 perckor egyszerre két felől törnek be a déli erődbe, honnan az anamiak futva igyekeztek menekülni a franciák sortüze elől, mely sokakat leterített, míg a megfiamodók egy része a vízbe vetette magát, hogy a golyó záport kikerülje. Az anamiak közül mintegy hatszázan estek le vagy sebesültek meg; a franciáknak csak tiz sebesültjök volt. Tüntetés a spanyol király ellen. — A spanyol király Párisba érkezése. — Múlt számunk távirati közleményének kiegészítéséül közöljük a következő részletesebb jelentést a spanyol király Párisba való érkezése alkalmával történt tüntetésekről. Már tegnap tudták, hogy a lakosság a spanyol király érkezése alkalmából ellenséges tüntetést akar rendezni, minda mellett nem hitték, hogy ily nagy tömeg csinálja azt. Délelőtt nem mutatkozott semmi feltűnő jel sem az utcákon. Kevés ember állt a Straszburg oszlop előtt és a Concorde-téren, épgy az északi pályaudvarnál sem lehetett csoportosulást látni. Az északi pályaudvarban egy termet szőnyegekkel és keleti növényekkel díszes elfogadó teremmé alakítottak át. Délután 1 órakor azonban megváltozott a helyzet képe. Nagy néptömeg gyűlt össze, mely többnyire munkásokból és kiskereskedőkből állt és az északi pályaudvar előtt foglalt állást. A rendőrség nagy számmal vonult ki és helyet csinált a kocsiknak. Néhány lapárusító már éles torokkal kínált egy lapot, melynek főcikke: „A dsidás király érkezése“ volt, továbbá egy élclapot, melyben Alfonz király mint dsidás volt karrikirozva. A tömeg nem mutatott ugyan valami barátságos hangulatra, de nyugodtan viselte magát, akkor is, mikor a lovas rendőrök a pályaház előtti téren kordont vontak s a köztársaságot élteté, mikor Páris címereit, valamint a francia és spanyol zászlókat kitűzték a pályaház homlokzatára. Ezalatt a tömeg folyvást gyarapodott, ellepte a Lafayette-utcát, az operatért és sorba állt a Concorde-téren. Még az eső sem volt képes szétázni. A rendőrök rendet csináltak, anélkül, hogy csak egyszer is komolyan közbe kellett volna lépniök. A pályaudvarban eleven élet uralkodott. Három órakor künn dobpergés hallatszott, a garde républicaine zeneszó mellett bevonult és a középcsarnokban foglalt állást. A hírlapírókat az első sorba állították. Egymásután érkeztek meg a kocsik a honorádorokkel. A spanyol követség tagjai aranynyal hímzett díszegyenruhájukban, a francia miniszterek — a hadügyminiszter kivételével — frakkban, rendjel nélkül. Három egy fél órakor megjelent az elnök, a becsületrend nagy szalagjával. Igen komoly arcot vágott. Mindenki derült hangulatot akart mutatni, de nem találta el. A tömeg künn egyre növekedett és a bennlevők sejtették, hogy nem valami jóban töri fejét. 8 óra 40 perckor megharsant a gőzgép jeladása. Vezényszavak hangzottak fel, mindenki levette seregét, a dobosok a disztelt verték, a zene hangjai mellett tisztelegtek, a vonat berobogott a pályaudvarba. A király spanyol egyenruhában volt, mosolyogva ment kíséretével s a spanyol követség tagjaival az elfogadó terembe, ahol az elnök, a miniszterek, a párisi katonai parancsnok, az északi vasút elnökei, Rothschild Gusztáv és Alfonz várták. Grévy igen udvariasan üdvözlő a királyt, a király néhány szót váltott vele, azután a miniszterekhez fordult. Mindez alig tartott tíz percig. Amily nyugodtan ment minden végbe a pályaházban, oly zajos jelenetek történtek künn. Mikor a fedett kocsi előállt és a király beszállt, siketítő fütty és ordítás hallatszott: „A bas Puhlan!“ „Le Alfonzzal!“ Az üvöltésbe a gyermekek gúnykiáltásai vegyültek. A király e lárma közt ült kocsira, a lovasság ügetve megindult, a kocsit úgy körülfogta minden oldalról, hogy a királyt nem lehetett látni. Bármily nagy volt a zaj, a fütyölés, sípolás, a rendőrség nem léphetett közbe, mert a tömeg máskülönben illedelmesen viselte magát. A királyi kocsi gyors ügetésben ment a folyton fütyölő és sivító, több ezerre menő tömeg közt és a Lassyetteutcába fordult be. Mikor a köztársaság elnökének kocsja jött, a tömeg elhallgatott, de annál nagyobb ordításba tört ki, mikor a miniszterek elhaladtak. „Le a k o r m á n y nyal!“ kiálták. Mikor az utolsó kocsi is elment, a tömeg szétoszlott Méntől közelebb jutott az előkelőbb utcákhoz a kocsi, annál kevesebb volt az ember, de annál illedelmesebben is viselték magukat. Az izgatottság mindenütt leírhatatlan volt. Csak a Lafayette-utca egyik helyén újult meg a tüntetés, némelyek azt állították, hogy pisztolylövést is hallottak ; e hírre az adott alkalmat, hogy egy dragonyos lebukott a lóról. A hadastyánok palotája előtt ágyúdörgés hirdető, hogy a király szerencsésen megérkezett a követségre. A spanyol követség előtt egy zászlóalj sorkatonaság áll. A palota udvara virággal van díszítve. A királyi kíséret négy órakor érkezett meg. A második kocsiban ült a király Ferryvel, szemben vele Challemel Lacour és Nunez herceg. Grévy elnök egymás után ment el. A palota előtt csöndesen viselte magát a tömeg. Midőn a király kiszállt a kocsiból, a dísztelet fújták. A két miniszter elbúcsúzott a királytól. A Paix utcában néhány spanyol udvari szállító spanyol zászlót tűzött ki. Mikor a tömeg észrevette, elkiáltá : Le a zászlókkal! Különösen ott kiáltoztak legjobban, ahol a király atyja lakik. Este nyolc órakor azonban már minden csendes volt Párisban. Több lap külön kiadást rendezett a spanyol király megérkezésének alkalmából. Mindnyájan megerősítik, hogy a tömeg ezt kiáltozá: Éljen a köztársaság ! . . Le Poroszországgal ! . . Le az ulánussal ! . . Berlinbe vele ! Abból, hogy sok sípot hoztak magukkal, azt lehet következtetni, hogy a tüntetés elő volt készítve. Az ellenzék tőkét csinál a tüntetésből a kormány ellen, azt vetvén szemére, hogy ez nem ismerte vagy nem akarta felismerni a nép hangulatát. A köztársaság elnöke nem akarja meghívni a spanyol királyt a vadászatra, de Ferry kívánja, hogy az elnök meghívja őt. A spanyol király párisi tartózkodása felől még semmi bizonyos sincs megállapítva. J P ESTI HÍRLAP. A bécsi villamos kiállításról. (A trónörökös a rotundában.) — A „Pesti Hírlap“ eredeti tudósítása. — Bécs, szeptember 30. Tegnap este újra érdekes estéje volt a bécsi villamos kiállításnak. Ugyanis Rudolf trónörökös, a villamos kiállítás protektora, ki a kiállítás eszméjének első megfogamzásától kezdve mindeddig élénk és soha nem lankadó érdeklődéssel kisérte a szép mű minden mozzanatát, esti 8 óra felé, szokása szerint, egész váratlanul megjelent a rotundában Koburg Fülöp herceg kíséretében. Az örvendetes látogatásról értesült igazgatóság részéről hamar megjelentek Wieczek gróf, a kiállítás tiszteletbeli elnöke, Erlanger báró elnök, Klaus udvari tanácsos, Pfaff és Grimburg igazgatók és többen, kiknek kíséretében a trónörökös a délnyugati árkádok egyik mellékajtaján keresztül egyenesen a császári pavillonba ment. E csinos pavilion Décsey mérnök terve szerint készült és a Ganz gyár által akkumulátorok segítségével táplált Swan lámpák világítják, melyek remek csilláron vannak elhelyezve. A trónörökös jó ideig szemlélte a nyugodtan égő és a pavilion ízléses berendezését pompás színben feltüntető izzólámpák hatását és azután, a mindeddig — legalább a nagy közönséggel szemben — sikeresen megtartott inkognitót felhasználva, egyenesen a villamos színházba ment, hol épen a második ballet-előadás kezdődött. Még mindig a villamos világítás színpadi hatásai számára szerkesztett „Dynamo és Elektra“ című, látványos balletet adják, mely az előadások megnyitása óta szakadatlanul, kezdetben kétszer vagy két hét óta pedig háromszor adatik esténkint, mégpedig kivétel nélkül teljesen zsúfolt ház előtt. Rudolf trónörökös nagy érdeklődéssel nézte végig az egész darabot és teljes megelégedését fejezte ki: a villamos fénynyel elért valóban tündéri hatások felett. A darab vége után a világítást eszközlő „Ganz és társa“ cég bécsi képviselőjének kíséretében fölment a színpadra, melynek bejáratát ez alkalomra hirtelen nappali fénynyel árasztották el. A színpadra egyenesen a modulátorkamarába ment és megszemlélte a fény- és színváltozásokat eszközlő készülékét. Egyik tudósításom 1883 október ban már volt alkalmam leírni a modulátorszekrény egyszerű, ügyes szerkezetét és így csak annak megemlítésére szorítkozom, hogy a készülék kezelése annyira egyszerű, hogy a trónörökös rövid magyarázat után maga próbált meg néhány fénymodulációt, melyek legnagyobb örömére teljesen sikerültek. Innen gyorsan végigjárt az egyes kiállítási osztályokon, de hosszabb ideig maradt az „Electric Power Storage Company“ osztályában, hol különben magára vonta figyelmét az akkumulátorokkal hajtott bicikli. Volkman úr, a nevezett társulat képviselője, ki fiatalsága dacára már hírnévre tett szert az elektrotechnika terén, megadta a szükséges magyarázatot, sőt maga is felült a biciklire és jártatta egy kicsit a trónörökös előtt. Behatóan megszemlélte a trónörökös a gépcsarnok egyes osztályait, Langen és Wolff gázgépeit, Uppenborn nürnbergi mérnök és jeles elektrotechnikus óriási, körülbelül 160,000 gyertya-fényerejű ívlámpáját, melynek hatalmas fényforrását kék üvegen keresztül nézte a trónörökös. Leghosszabban időzött a „Ganz és társa“ budapesti cég géposztályában, hol Mechwart igazgató és Déri mérnök megmagyarázták a színház világítására szolgáló, hatalmas váltóáramú gépet csinos és ügyes kivitelő hajóvilágítási készüléket, mely a trieszti Lloyd társulat egyik tranzatlantikus hajója számára van megrendelve. A gépcsarnokból kiérve, keresztülment a zsúfolt rotundán és kiváló megelégedését fejezvén ki a látottak felett, távozott. 1j. A horvát képviselők értekezlete. A horvát képviselők ma délelőtt 10 órakor rövid értekezletet tartottak, melyen a tegnap kiküldött deputáció közlé, hogy a miniszterelnök legközelebb válaszolni fog a neki tegnap átnyújtott pontozatokra. A képviselők ezt követőleg nem tartottak tovább formaszerű konferenciát, de a hosszabb ideig folytatott magánbeszélések folyamában több oldalról utalás történt arra, hogy néhány lapban a horvát képviselők határozatai felől hozott tudósítások részben egészen hamisak, a kiegyezési törvény revízióját illető óhajról abszolúte sehol sincs szó, s a dolog csak a kiegyezési törvény határozmányainak pontos végrehajtása körül fordul meg, melyekre nézve az utóbbi évek folyamában néhány visszaélés és rendellenesség csúszott be, mely visszaéléseket és szabálytalanságokat azonban a miniszterek kivétel nélkül közigazgatási úton megszüntethetik, s a törvénynek országgyűlési és horvát tartománygyűlési határozatok, esetleg regnikoláris küldöttségek útján való pontos interpretációjának szüksége csak azon esetre állana be, ha a miniszterek egy vagy más törvényes határozat felfogása tekintetében esetleg egymástól eltérő véleményen lennének. Azon kifejezett óhaj, hogy a címerek úgy mint az előtt, magyar címer nélkül alkalmaztassanak, sem jelenti azt, hogy a horvátok csak horvát feliratokkal bíró címereket kívánnak, hanem csak azt, hogy a törvény pontos megtartását kívánják, mely nem szól feliratról, úgy hogy ennélfogva a címerek minden felirat nélkül is alkalmazhatók. TÁVIRATOK. Székesfehérvár, szept. 30. (A P. H. saját tudósítójának távirata.) A fehér megyei bizottsági tagok jelentékeny része a küszöbön álló tisztújítás ügyében pártszinezet nélküli előértekezletre gyűlt össze ma délután 5 órakor az itteni Magyar király fogadó nagytermében Zichy Jenő gr. elnöklete alatt. Az értekezleten megjelentek Lies Gyula ajánlatára egyhangúlag Sárközy Aurél orsz. képviselőt jelölték ki alispánnak (Bóné Géza helyébe), árvaszéki elnöknek (Rozgonyi György helyébe) szintén egyhangúlag, Meszlényi Lajos képviselő ajánlatára Tassy Béla orsz. képviviselőt. Az értekezlet zajos volt s a közelgő tisztujitás iránti élénk érdeklődésről tanúskodott. BéCS, szept. 30. A hadsereg rendeleti lapjának ma kiadott száma a következőket publikálja: Kineveztettek: Löwenhaupti Gordier Otto és Sitka Gusztáv ezredesek ezredparancsnokokká, az előbbi a 64., az utóbbi a 67. sorgyalogezredhez; nyugdíjaztattak : Hostinek Pál vezérőrnagy dandárparancsnok saját kérelmére; lovag Ettner Mór és Hartmanni Papp Károly ezredesek, mindketten a vezérőrnagyi jelleg ad honores adományozása mellett ; Rosadori Tetzeli Fridolin, Rechtem lovag Grassl Lajos és Herzog József alezredesek. Az első és harmadik az ezredesi jelleg adományozása mellett, áthelyeztettek: Schmidt Móric ezredes a 67 fős .