Pesti Hírlap, 1883. október (5. évfolyam, 270-300. szám)
1883-10-18 / 287. szám
Budapest, 1883. V. évf. 287. (1727.) szám. Csütörtök, október 18 .* ■ — ■■■ — —i——————— ■ ——.....——————------- ———i—.-—■ ■ ------------—— Előfizetési árak: ___Szerkesztési iroda: n frt k*. g&a trag Budapesten, nádor-utca 7. is., X. emelet, i VX ******** * ill?F*^ilfi MU Ilii hová a lap szellemi részét illető mindem ___ • * * •••••••• » » WKUKHWHM IMI m tKKk ■jiiiw. . közlemény intézendő. negyedévre.....................B „ 60 9 Iy'j J&SoE&k raj Pr* EA® B&Oraj*. Bementetlen levelek ismert Bóra.........................I , 10 a jg| Eggj fp| fejgjj Esf 'Em kezektől fogadtatnak el. Egyes szám helyben 4 kr. feggSiSK 'Bgk Qj |§| iga Kéziratok vissza nem adatnak Vidéken 5 kx. §j| gpl JBk || lg ||||§ E 9 || Kiadóhivatal: ---------- B pl §Hj|§ ra ® H! Ilii Baj BJH jgSyga Boárpeit, nidorotci 7. uia, I* .Mlgyiromágól » HagjTVig“ dal B KlSWg £§ Wi |O jg|| «feg» fi« hővé az előfizetések ét a lap tétkainagy képei lappal együtt: «SH8BB JB8Bu ■■ désére vonatkozó felszólamlások m•gitt érve.....................10 írt. téwpndBk. pm TTTK A T N A PT A P «. aiatik. T ULI 1 11VA1 IN Af -LL Af ^ f trés. ^ A főváros rekonstrukciója. Az ország második legnagyobb városának, Szegednek rekonstrukciója már javában folyik. Most még rendjeleső is hullott rá, hogy annál jobban hajtson a jó szándék, a buzgalom magva- A köztisztasági, az egészségügyi intézkedések tervei elismerést vívtak ki maguknak a berlini egészségügyi kiállításon is. Szeged népe alsóbb rétegeinek is van némi vagyona, egy kis földje, kertje, házacskája. Virágzó város lehet Szegedből, megvannak hozzá a legszükségesebb föltételei. Most már jó lesz kissé Budapest rekonstrukciójára is gondolnunk. Mert nagyon, de nagyon rászorul. Azok a csendes számok ott a Körösi statisztikájában hangosan hirdetik a rekonstrukció szükségét. A város épül, népessége szaporodik, oly arányban, hogy e tekintetben egész Európában csak az egy Berlin tesz túl rajta. E nagyon örvendetes jelenségnek azonban igen sötét árnyékai vannak. Azok száma, akik tőkéjük jövedelméből élnek, sokkal kevesebb Budapesten, mint Európa más hasonló városaiban. Az ingatlan vagyon aránytalanul nagy kontingense adósságokkal van terhelve, s a házak nagyobb része adósságra épült. Amit szilárd exisztenciának lehet nevezni, az megdöbbentően csekély arányszámot mutat. Ellenben a kétes exisztenciák száma páratlan minálunk. A napszámosok, cselédek, vagyontalan munkások száma tíz-zerte húszszorta nagyobb aránylag, mint a nyugat nagy városaiban S ha nézzük a lakosság nagy szaporodását, a látszólag örvendetes külső alatt azt találjuk, hogy e nagy szapororodás legjelentékenyebb kontingensét nem a reális értéket reprezentáló osztályok, hanem a proletariátus adja ki. ? Dr. Neményi Ambrus, a humanitárius törekvések e buzgó szószólója, elszomorító képét tárja elénk a szegény néposztályok állapotának Budapesten. Regénybe illő leírását adja annak a nyomornak, melyben a fővárosi lakosság e nagy része sínylik. Az ember szíve elszorul olvastára, s a legkeményebb idegzetű emberben ismegmozdul valami, ami azt sürgeti, hogy ezen a bajon bármi áldozattal, de segíteni okvetetlen szükség, mert ha nem segítünk, Budapest lesz a művelt világ legnagyobb proletár városa. Azt már tudjuk, hogy a halandósági statisztika táblázatában a nagy városok között Budapest áll a legelső helyen. Sehol másutt nem hal el a lakosságnak oly nagy százaléka, mint Magyarország fővárosában. Különösen a gyermekhalandóság irtóztató. Nem is lehet másként. Dr. Fodor kimutatta, micsoda rothadványos talajon épült a főváros, s vízapadások idején hogy özönlenek belőle a miazmák mikrobjainak milliárdjai, megfertőztetve a levegőt és ivóvizet. Szép sima aszfaltos utcáink, melyekhez hasonlókat Párison kívül más város föl nem mutat, tele vannak szenynyel, piszokkal s minden széláramlat egész kupacokat halmoz föl a szemétből. Szabad terek, ligetek, fasorok alig vannak itt ott, hogy a légcserét előmozdítanák. Egymás hátára vannak emelve az épületek, kunyhók és kaszárnyák s a lakosságaz egymás lehelletét szívja be. Még az újabb építkezéseknél sem tartják be a hygienikus tekinteteket szigorúan s a sugárúti ragyogó palotáknak az udvara is alig tágasabb egy becsületes kéménynél De minden képzeletet felülmúl az, ahogy a szegény nép lakik. Harmincan-negyvenen vannak együvé zsúfolva holmi szűk fáskamrákban, melyeknek ablaka nincs, ajtaja be van húzva, deszkafalán ki s be sivit a szél s a deszkázatlan padló bűzös nyirka oda tapad a félmeztelen emberek testéhez, amint rajta hemzsegnek férfiak, asszonyok, gyermekek, öregek, betegek, összevissza egymás hegyén hátán. És ezért az éjjeli buvó helyért tíz krajcárt is elfizettet e nyomorultakkal egy éjre a tulajdonos. A tulajdonos ? Dehogy is ! Neményi következőleg írja le az „eljárást.“ A háztulajdonos kiadja házát egy főbérlőnek oly magas áron, hogy tudnia kell, miszerint ez az ár csak úgy szerezhető be, ha a törvény, a becsület és a közegészségnek ellenére, az egész szomszédság, sőt egész városrészek veszélyeztetésével oly tömegekben fogadtatnak be a lakók, melyek jóval nagyobb helyiségben nem férnének el. Magától értetik, hogy a főbérlő, ki ily üzletre adja magát, csak tetemes nyereségre számítva teszi azt. És a fáskamra csakugyan behajtja neki a 80— 100 — 120 forint évi lakbért. — Ámde a spekulációnak még itt sem szakad vége. A harmadik személy, az albérlő nem egyedül maga és családja veszi ki a helyiséget, hanem ismét albérlőknek adja ki egyes részét. Négy család is elég gyakran találkozik egy ilyen szobában. Milyen helyzetben vannak itt a gyermekek, pedig mennyi a gyermek e helyeken ! Van ház, ahol 140 gyermek található egy lakáson, lehetetlen, hogy ezekből 40 — 50 elérhetné az ötödik évet. Az „albérlők“ hetenkint vagy havonkint fizetik a lakbért s megtörténik, hogy aki 120 írton vette ki pinceszobáját, nemcsak hogy ott maga családjával együtt ingyen lakott, de még jelentékeny hasznot is húzott bérlete után. Az utolsó a negyedik bérlő pedig fizette a három fölötte állónak, az első albérlőnek, a főbérlőnek, a háztulajdonosnak a kamatot azért a nyomorult darab földért, melyen éjszakáját tölti, s amit ez a nyomorult ember azért a félnégyszegölnyi terület éji használatáért fizet, többre megy, mint a legfényesebb parketti szoba hasonló tere után járó házbérösszeg. A legszegényebb nép több házbért fizet a legdúsabbnál. Méltán mondhatni, e helyeket a bűn, az erkölcstelenség, a szenny, a betegségek, szóval a legexquisitebb nyomor barlangjainak. Nem merjük ide írni azt a numerust, mely Budapesten ilyen barlangokban lakik. A fővárosnak, ha a civilizált városnak nemcsak külső mázát, akarja viselni magán nem szabad tűrni ez állapotokat, miután már föltárattak s a sötét rejtekhelyekbe a nyilvánosság sugara bejutott. Segíteni kell rajta gyökeresen. Mert irtóztató még elgondolni is, mi lenne ily körülmények között a főváros lakosságából, ha valami pusztító járvány ütne ki közötte. A segítés módja meg van jelölve ama tervekben, melyek családi kisebb lakások és munkásházak építése céljából jöttek forgalomba. A fővárosi közgyűlés rövid időn kénytelen lesz e nagyjelentőségű kérdéssel foglalkozni, mely nem fővárosi, hanem az által, hogy a főváros az ország jóllétét is reprezentálni van hivatva, országos érdeknek is mondható. Módot kell nyújtani, hogy becsületes munkával és takarékossággal a szegényebb ember is hajlékot szerezhessen magának s hogy a többnyire egészségrontó foglalkozású kézműves, munkás legalább egészséges levegőhöz jusson. Levegőt a népnek ! ezt talán csak megkövetelheti. Meg vagyunk győződve, hogy a főváros intéző körei komoly megfontolás tárgyává teendik ezt az ügyet s a maguk részéről mindent elkövetnek, hogy e szégyenletes állapotokon segítsenek. Messze ható szociális bajok csirái rejlenek ez állapotokban, nem szabad engedni, hogy e cskák kikeljenek. Az ügy érdemes a legjobbak ambíciójára, mert helyes megoldása valóban a magyar főváros rekonstrukciójának munkája lesz. Nyitra megye alispánjává a tegnapi megyei közgyűlésen Szalavszky helyettes alispánt választották meg, egyhangúlag és nagy lelkesedéssel. Máramaros-Szigeten a megyebizottsági tagok tegnap este fáklyásmenettel tisztelték meg Lónyay János főispánt. A megyebizottság részéről Cziple Zsigmond tartott beszédet hozzá a város értelmiségének jelenlétében. A főispán melegen megköszönte az ovációt. A megye közgyűlés Miháka László alispánt a sajtóban ellene emelt vádak alól fölmentette, a Közérdek szerkesztői azonban a gyűlés előtt ünnepélyes kijelentéssel fentartották vádjaikat. A közoktatási budgetben a jövő évre egy millió frt vétetett föl népoktatási célokra, tehát hatvanezer írttal több, mint a mai évben. E többlet részint új iskolák állításából, részint pedig szaporításból ered. Trefort miniszter az indokok közt felemlíti, hogy a testületek, községek, a megyei közigazgatási bizottságok, oly helyeken, hol a társadalom, a polgári és hitközségek anyagi erejük korlátoltsága miatt iskoláik érdekében nem sokat vagy semmit sem tehetnek, új állami iskolák felállítása, vagy a meglevő, de használható iskolák átalakítása végett, a közoktatásügyi minisztériumhoz naponkint tömegesen folyamodnak. E bajokat lehetőleg orvosolni, a nép művelődésére megindult jó akaratot kielégíteni fokozatos haladással csak úgy lehet, ha évről-évre állami költségen több állami iskola állittatik s a létező meg nem felelő iskolák átalakíttatnak. Az olasz Trieszt. Jeleztük, hogy a trieszti tartománygyűlés a napokban egy teljes olasz egyetem fölállítását sürgette a kikötőváros részére. Az érdekes választmányi javaslat szórül-szóra így hangzik : „Midőn a trieszti tartományi gyűlés sajnálattal veszi tudomásul a cs. kir. közoktatási miniszternek 1883. jan. 3-áról kelt határozatát, melyben ismételt kérését egy trieszti jogi fakultás fölállítása iránt elutasitólag intézte el, ugyanakkor újból hivatkozik el nem vitázható jogaira s ismétli kérését olyképen, hogy ha legyőzhetlen tudományos vagy jogi nehézségek akadályoznák egy külön jogi fakultás fölállítását, azon esetben fölkéretik, hogy azt egy teljes egyetem fölállításával pótolja.“ (Hoszszantartó tetszés a karzatokon.) — A javaslat közfölkiáltással fogadtatott el. Mai számunk 16 oldalt tartalmaz.