Pesti Hírlap, 1883. október (5. évfolyam, 270-300. szám)

1883-10-18 / 287. szám

Budapest, 1883. V. évf. 287. (1727.) szám. Csütörtök, október 18 .* ■ — ■■■ — —i——————— ■ ——.....——————------- ———i—.-—■ ■ ------------—— Előfizetési árak: ___Szerkesztési iroda: n frt k*. g&a trag Budapesten, nádor-utca 7. is., X. emelet, i VX ******** * ill?F*^ilfi MU Ilii hová a lap szellemi részét illető mindem ___ • * * •••••••• » » WKUKHWHM IMI m tKKk ■jiiiw. . közlemény intézendő. negyedévre.....................B „ 60 9 Iy'j J&SoE&k raj Pr*­ EA® B&Oraj*. Bem­entetlen levelek ismert Bóra.........................I , 10 a jg| Eggj fp| fejgjj Esf 'Em kezektől fogadtatnak el. Egyes szám helyben 4 kr. feggSiSK 'Bgk Qj |§| iga Kéziratok vissza nem adatnak Vidéken 5 kx. §j| gpl JBk || lg ||||§ E 9 || Kiadóhivatal: ---------- B pl §Hj|§ ra ® H! Ilii Baj BJH jgSyga Boárpeit, nidor­otci 7. uia, I* .Mlgyiromág­ól » HagjTVig“ d­al B KlSWg £§ Wi |O jg|| «feg» fi« hővé az előfizetések ét a lap tétkai­nagy képei lappal együtt: «SH8BB JB8Bu ■■ désére vonatkozó felszólamlások m­­•gitt érve.....................10 írt. téwpndBk. pm TTTK A T N A PT­ A P «. aiatik. T ULI 1 11VA1 IN Af -LL Af ^ f trés. ^ A főváros rekonstrukciója. Az ország második legnagyobb városának, Szegednek rekonstrukciója már javában folyik. Most még rendjeleső is hullott rá, hogy annál jobban hajtson a jó szándék, a buzgalom magva- A köztisztasági, az egészségügyi intézkedések tervei elismerést vívtak ki maguknak a berlini egészségügyi kiállításon is. Szeged népe alsóbb rétegeinek is van némi vagyona, egy kis földje, kertje, házacskája. Virágzó város lehet Szeged­ből, megvannak hozzá a legszükségesebb föl­tételei. Most már jó lesz kissé Budapest rekon­strukciójára is gondolnunk. Mert nagyon, de nagyon rászorul. Azok a csendes számok ott a Körösi statisztikájában hangosan hirdetik a rekonstrukció szükségét. A város épül, népessége szaporodik, oly arányban, hogy e tekintetben egész Európában csak az egy Berlin tesz túl rajta. E nagyon örvendetes jelenségnek azonban igen sötét árnyékai vannak. Azok száma, a­kik tőkéjük jövedelméből élnek, sokkal kevesebb Bu­dapesten, mint Európa más hasonló városaiban. Az ingatlan vagyon aránytalanul nagy kontin­gense adósságokkal van terhelve, s a házak na­gyobb része adósságra épült. A­mit szilárd exisztenciának lehet nevezni, az megdöbbentően­­ csekély arányszámot mutat. Ellenben a kétes exisztenciák száma páratlan minálunk. A nap­számosok, cselédek, vagyontalan munkások szá­ma tíz-zerte húszszorta nagyobb aránylag, mint a nyugat nagy városaiban S ha nézzük a la­­­­kosság nagy szaporodását, a látszólag örvende­tes külső alatt azt találjuk, hogy e nagy szapo­­ro­rodás legjelentékenyebb kontingensét nem a reá­­­­­­lis értéket reprezentáló osztályok, hanem a­­ proletariátus adja ki. ? Dr. Neményi Ambrus, a humanitárius tö­rekvések e buzgó szószólója, elszomorító képét tárja elénk a szegény néposztályok állapotának Budapesten. Regénybe illő leírását adja annak a nyomornak, melyben a fővárosi lakosság e nagy része sínylik. Az ember szíve elszorul ol­­vastára, s a legkeményebb idegzetű emberben is­­megmozdul valami, a­mi azt sürgeti, hogy ezen a bajon bármi áldozattal, de segíteni okvetetlen szükség, mert ha nem segítünk, Budapest lesz a művelt világ legnagyobb proletár városa. Azt már tudjuk, hogy a halandósági statisz­tika táblázatában a nagy városok között Buda­pest áll a legelső helyen. Sehol másutt nem hal el a lakosságnak oly nagy százaléka, mint Ma­gyarország fővárosában. Különösen a gyermek­­halandóság irtóztató. Nem is lehet másként. Dr. Fodor kimu­tatta, micsoda rothadványos talajon épült a főváros, s vízapadások idején hogy özönlenek belőle a miazmák mikrobjainak milliárdjai, meg­­fertőztetve a levegőt és ivóvizet. Szép sima asz­faltos utcáink, melyekhez hasonlókat Párison kívül más város föl nem mutat, tele vannak szenynyel, piszokkal s minden széláramlat egész kupacokat halmoz föl a szemétből. Szabad te­rek, ligetek, fasorok alig vannak itt ott, hogy a légcserét előmozdítanák. Egymás hátára van­nak emelve az épületek, kunyhók és kaszár­nyák s a lakosság­­az egymás lehelletét szívja be. Még az újabb építkezéseknél sem tartják be a hygienikus tekinteteket szigorúan s a sugárúti ragyogó palotáknak az udvara is alig tágasabb egy becsületes kéménynél De minden képzeletet felülmúl az, a­hogy a szegény nép lakik. Harmincan-negyvenen van­nak együvé zsúfolva holmi szűk fáskamrákban, melyeknek ablaka nincs, ajtaja be van húzva, deszkafalán ki s be sivit a szél s a deszkázat­­lan padló bűzös nyirka oda tapad a félmeztelen emberek testéhez, a­mint rajta hemzsegnek férfiak, asszonyok, gyermekek, öregek, betegek, össze­vissza egymás hegyén hátán. És ezért az éjjeli buvó helyért tíz krajcárt is elfizettet e nyomorultakkal egy éjre a tulajdonos. A tulajdonos ? Dehogy is ! Neményi kö­vetkezőleg írja le az „eljárást.“ A háztulajdonos kiadja házát egy főbérlőnek oly magas áron, hogy tudnia kell, miszerint ez az ár csak­­ úgy szerezhető be, ha a törvény, a becsület és a közegészségnek ellenére, az egész szomszédság, sőt egész városrészek veszélyeztetésével oly tö­megekben fogadtatnak be a lakók, melyek jóval nagyobb helyiségben nem férnének el. Magától értetik, hogy a főbérlő, ki ily üzletre adja ma­gát, csak tetemes nyereségre számítva teszi azt. És a fáskamra csakugyan behajtja neki a 80— 100 — 120 forint évi lakbért. — Ámde a spe­kulációnak még itt sem szakad vége. A harma­dik személy, az albérlő nem egyedül maga és családja veszi ki a helyiséget, hanem ismét al­bérlőknek adja ki egyes részét. Négy család is elég gyakran találkozik egy ilyen szobában. Mi­lyen helyzetben vannak itt a gyermekek, pedig mennyi a gyermek e helyeken ! Van ház, ahol 140 gyermek található egy lakáson, lehetetlen, hogy ezekből 40 — 50 elérhetné az ötödik évet. Az „albérlők“ hetenkint vagy havonkint fizetik a lakbért s megtörténik, hogy a­ki 120 írton vette ki pinceszobáját, nemcsak hogy ott maga családjával együtt ingyen lakott, de még jelenté­keny hasznot is húzott bérlete után. Az utolsó a negyedik bérlő pedig fizette a három fölötte állónak, az első albérlőnek, a főbérlőnek, a ház­­tulajdonosnak a kamatot azért a nyomorult da­rab földért, melyen éjszakáját tölti, s a­mit ez a nyomorult ember azért a félnégyszegölnyi te­rület éji használatáért fizet, többre megy, mint a legfényesebb parketti szoba hasonló tere után járó házbérösszeg. A legszegényebb nép több házbért fizet a legdúsabbnál. Méltán mondhatni, e helyeket a bűn, az erkölcstelenség, a szenny, a betegségek, szóval a legexquisitebb nyomor barlangjainak. Nem merjük ide írni azt a numerust, mely Budapes­ten ilyen barlangokban lakik. A fővárosnak, ha a civilizált városnak nemcsak külső mázát, akarja viselni magán nem szabad tűrni ez állapotokat, miután már föltárattak s a sötét rejtekhelyekbe a nyilvános­ság sugara bejutott. Segíteni kell rajta gyökere­sen. Mert irtóztató még elgondolni is, mi lenne ily körülmények között a főváros lakosságá­ból, ha valami pusztító járvány ütne ki közötte. A segítés módja meg van jelölve ama tervekben, melyek családi kisebb lakások és munkásházak építése céljából jöttek forgalomba. A fővárosi közgyűlés rövid időn kénytelen lesz e nagyjelentőségű kérdéssel foglalkozni, mely nem fővárosi, hanem az által, hogy a főváros az ország jóllétét is reprezentálni van hi­vatva, országos érdeknek is mondható. Módot kell nyújtani, hogy becsületes munkával és ta­karékossággal a szegényebb ember is hajlékot szerezhessen magának s hogy a többnyire egész­ségrontó foglalkozású kézműves, munkás leg­alább egészséges levegőhöz jusson. Levegőt a népnek ! ezt talán csak meg­követelheti. Meg vagyunk győződve, hogy a főváros in­téző körei komoly megfontolás tárgyává teendik ezt az ügyet s a maguk részéről mindent elkö­vetnek, hogy e szégyenletes állapotokon segít­senek. Messze ható szociális bajok csirái rejle­nek ez állapotokban, nem szabad engedni, hogy e csk­ák kikeljenek. Az ügy érdemes a legjobbak ambíciójára, mert helyes megoldása valóban a magyar főváros rekonstrukciójának munkája lesz. Nyitra megye alispánjává a tegnapi megyei közgyűlésen Szalavszky helyettes alispánt választották meg, egyhangúlag és nagy lelkese­déssel. Máramaros-Szigeten a megyebizottsági tagok tegnap este fáklyásmenettel tisztelték meg L­ó­­n­y­a­y János főispánt. A megyebizottság részéről C­z­i­p­le Zsigmond tartott beszédet hozzá a város értelmiségének jelenlétében. A főispán melegen megköszönte az ovációt.­­ A megye közgyűlé­s M­i­h­á­­­k­a László alispánt a sajtóban ellene emelt vádak alól fölmentette, a Közérdek szerkesztői azon­ban a gyűlés előtt ünnepélyes kijelentéssel fentar­­tották vádjaikat. A közoktatási budgetben a jövő évre egy millió frt vétetett föl népoktatási célokra, tehát hat­vanezer írttal több, mint a mai évben. E több­let részint új iskolák állításából, részint pedig sza­porításból ered. Trefort miniszter az indokok közt felemlíti, hogy a testületek, községek, a megyei közigazgatási bizottságok, oly helyeken, hol a tár­sadalom, a polgári és hitközségek anyagi erejük korlátoltsága miatt iskoláik érdekében nem sokat vagy semmit sem tehetnek, új állami iskolák fel­állítása, vagy a meglevő, de használható­ iskolák átalakítása végett, a közoktatásügyi minisztériumhoz naponkint tömegesen folyamodnak. E bajokat lehe­tőleg orvosolni, a nép művelődésére megindult jó akaratot kielégíteni fokozatos haladással csak úgy lehet, ha évről-évre állami költségen több állami iskola állittatik s a létező meg nem felelő iskolák átalakíttatnak. Az olasz Trieszt. Jeleztük, hogy a trieszti tartománygyűlés a napokban egy teljes olasz egye­tem fölállítását sürgette a kikötő­város részére. Az érdekes választmányi javaslat szórül-szóra így hang­zik : „Midőn a trieszti tartományi gyűlés sajnálattal veszi tudomásul a cs. kir. közoktatási miniszternek 1883. jan. 3-áról kelt határozatát, melyben ismé­telt kérését egy trieszti jogi fakultás fölállítása iránt elutasitólag intézte el, ugyanakkor újból hivat­kozik el nem vitázható jogaira s ismétli kérését oly­­képen, hogy ha legyőzhetlen tudományos vagy jogi nehézségek akadályoznák egy külön jogi fakultás fölállítását, azon esetben fölkéretik, hogy azt egy teljes egyetem fölállításával pótolja.“ (Hosz­­szantartó tetszés a karzatokon.) — A javaslat köz­­fölkiáltással fogadtatott el. Mai számunk 16 oldalt tartalmaz.

Next