Pesti Hírlap, 1883. november (5. évfolyam, 301-330. szám)

1883-11-22 / 322. szám

Ss-iapest, 1883. V. évf. 322. (1762.) szára Csütörtök, november 22 Előfizetési k&k: 3g**firrn.........................14 fii — **. ..............................7 „ — . ...................t , M a •%F ***» 1 . ** . -iégrpí'i »',4a hol/bva -4L kr. Vidék«« Skr. & JUgjutnut éi i Kiíjttüíj* Set ujf ííjh lifpii igjtíj: ifiu érr*......................SAH SA.140«.......................1# B «Mgyedém................ Btúliei Mn lúni. POLITIKAI NAPILAP Szerkesztési iroda: l*4*ft-'st, »»lot-«*» 7. It., 1. «mntai kíi' á #. iBi »»ellemi révét illett kö*lervény intézendő Eérinon teilen levelek esik Iwé-t**'. kisektől fogadtatnak el. JLean átok vissza nem »dstMÉ Kiadóhivatal: laiUpeit, undor-utc» 7 uia, k«rá mi «lefizetések ét a lap Mi: Ü Aöitéi’« vonatkozó feldólvulási si té&tndők. Hirdetések a kiadóhivatalban vétetnek fel. Franciaország részére pedig egy.dUfi. RUDOLIF MV8816-nél PA-KID-b-v*, 48, &m HotKadanaa des VietouKM. Csatazaj közt. Ma valamennyi tábor megjelent a harcmezőn. És ütközött keményen, hevesen. A tusát akár hexameterben írhatná le egy modern Vörösmarty. Ónody Géza bonta ki az antiszemiták zászlaját, köréje sorakozván egész pártja, mind a négy szál ember. De azok is úgy találták, hogy a rövid nyélhez hosszú az a zászló egy kicsit, félő, hogy rátaposnak követői, azért is inkább háttérbe vonultak, jobban vélvén áttekinthetni a hadi tervet madártávlatból. Valami különösen újat, amit még nem ismernénk, nem igen volt alkalmunk hallani. De annyit kivettünk belőle, hogy ezek az urak akkor is támadó attitűdbe helyeznék magukat, ha a „zsidóházasság" helyett, amint ők nevezik, az általánosan kötelező polgári házasságról szóló törvényjavaslat feküdnék a ház asztalán. Mert hajh, az is csak elkövetné azt a merényletet a magyar társadalmon, hogy annak alapján bele házasodhatnék a zsidó. Pedig ez az, ami nem kell se testeknek, se lelküknek. Pauler igazságügyminiszter egész Tisza Kálmánosan vezette be a beszédét, megkísértvén egymáshoz koccintani a javaslat különböző rendű és fajú ellenzőinek a fejét. Egyiknek, úgymond, azért nem kell, mert sok ; másiknak azért, mert kevés. Aztán elkezdte fejtegetni természetes voltát annak, hogy az egyház a társadalmi intézmények ez egyik legfontosabbikára, a házasságra befolyását érvényesíteni, sőt azt magától teljesen függővé tenni igyekezett s tette is. Joga volt hozzá, mint az erkölcsiség őrének s abban a társadalom meg sem ütközött. Sőt oly fölfogások gyökeresedtek meg, melyek kívánatossá teszik a valláserkölcsi érzet lehető kímélését. A gyökeres reform azokat érzékenyen sértené — ezért jutott érvényre az a nézet, hogy ne azt ragadjuk meg, hanem a legégetőbb szükségen segítő törvényt igyekezünk hozni s a lehető legnagyobb kímélettel és óvatossággal járjunk el, ahogy azt a József-féle pátens és a nálunk behozott osztrák polgári törvénykönyv is tette. A miniszter azon megjegyzése, hogy az általános kötelező polgári házasság kimondásával nem volnának ám még megoldva mindama kérdések, melyek ezzel összefüggnek, nem volt oly találó, mint az az észrevétele, hogy a házasságot szabályozó törvények sokféleségéből származó, mindenesetre sajnálatos zavar még sincs akkora, hogy akár az állam és az egyház, akár a felekezetek közti békességet s a hívek közti nyugalmat megzavarta volna, ami oly előny, hogy fölér az egyformaság előnyével. Rámutatott azon anomáliákra, melyeken a benyújtott törvényjavaslat a valláserkölcsi érzet lehető kímélésével segíteni hivatva van, különösen hangsúlyozván, hogy ily törvény hiányában hasonló házasságok magyar honpolgárok között Ausztriában köttettek s hogy e hiány terjesztője volt a vallástalanságnak és felekezetnélküliségnek. Ezen segíteni égető szükség, mig az általánosan kötelező polgári házasság intézménye még egyltalában nem időszerű. A függetlenségi párt álláspontját Győry Elek fejtette ki hosszabb beszédben. Felfogása abban küönbözik Irányiétól, hogy minden körülírás nélkül követeli az általánosan kötelező polgári házasság behozatalát és semmiféle félrendszabályt nem fogad el megoldás gyanánt. Jól átgondolt és szépen elmondott beszédét figyelemmel hallgatta meg a ház s elárulta, hogy sokaknál találnak élénk viszhangra szavai azok között is, akik most a kényszerű helyzet előtt meghajolva, elfogadják a javaslatot. Győry Elek elismerte, hogy a házasság intézménye nem tisztán állami alkotás, azt az állam készen találta, mint erkölcsi célok szolgálatában álló intézményt, melyhez az egyháznak is van érdeke csatolva és lesz jövőre is. Nem csupán szerződés a házasság ő szerinte sem, de két fél egyező akaratán alapulván, mégis régióként az, s mint ilyent, a szerződési jogviszonyokat szabályozó államnak joga van ezt is szabályozni. A családi jog, az örökösödés s a házasságból származó minden jogviszály az állami törvényhozás körébe esik, sőt maga az erkölcs megóvása is állami feladat. Nem kell hinni, hogy a házasság ilyetén szabályozása eltörli annak minden magasabb etnikai hamvát. Még az egyház és állam közti békét se rontja meg, mint azt azok a katholikus államok bizonyítják, amelyekbe behozatott. Hatféle jogérvényű házasságkötés van ez idő szerint nálunk. A javaslat behozza a hetediket, úgy hogy a házassági jog nálunk valóságos statútum personale, ahol most a felek vallása szerint más és más törvény érvényes. Sokat megóvott az egyház a múltban, amit az állam elhanyagolt. De ebből nem következik, hogy az állam azokra nézve többé soha ne is teljesíthesse a maga feladatát igyekezett revindikálni jogát minálunk is, midőn a hamis _A „PESTI HÍRLAP“ TARCAJA. Utszéli levelek. Hamburg. II — A Pesti Hirlap eredeti tárcája. — „A hamburgi polgármester ép olyan ur, mint a király !“ mondá nekem szivélyes házigazdám, midőn másnap a hires „Rathskeller“ boltíves csarnokában együtt ültünk és szürcsölgettük a jószü rajnamelléki szőlőnedvet. Bir ebben a pillanatban nem irigyeltem tőle annyira nagyúri votat, mint azon előjogot, hogy bölcs belátása szerint kezelheti az „állam“ borait. Csakugyan fejedelmi praerogativa ! A zamatos aranynedvnek minden cseppje egy egy érem, melyre ha nem is verheti ki a maga képmását, de jó kedvet támaszthat vele. És van e hatalmasabb ur a földön annál, ki derültséget, jókedvet áraszhat maga körül ? Mindig víg arcokat látni, elűzni a búnak komor redőit — ez a boldogságnak netovábbja! „Küönösen egy hordó!“ folytatta lelkesült hangon cicerouemachej, a ki abba egyszer belekóstolhatna ! Nem hiába nevezték el a „virágok királynőjé“ nek, de lehet is illatja, zamatja, ize! 1664 ben tették le a pincébe és 219 év óta őrzi Babusznak legbecsesebb gyöngyeit. Írók és statisztikusok foglalkoztak már vele. Utóbbiak kizámították, hogy a boráraknak időveli növekedési aránya szerint minden csepje kerek két körmöd aranyba kerül. Aki ebből egy pohárkával iszik, csakugyan elmondhatja magáról, miszerint Kleopátrával ebédelt és Lukulussal vacsoráit “ Különös alkalom kell ahhoz, hogy még a polgármester is, aki a legnagyobb úr az államban, hozzá merjen nyitni. Amennyit kivesznek belőle, ugyanannyit tesznek aztán hozzá, a mellette álló csak 50 évvel fiatalabb nektárból. Vilmos császár két ízben kapott belőle egy-egy flaskával. Talán ettől maradt meg olyan erőteljesnek agg korában ? És jöttek most sorban a városi patríciusok, a pénznek királyai, kiknek nevében minden betű kerek egy milliót jelent. Némán és büszke főtartással üdvözik egymást, e helyen nem illik a sok beszéd A „magister pincenarum,“ a pincemester, mindegyik elé oda állítja a zöldes poharat, színig megtöltve azt arany itallal. Lassan szürcsölgetik, a bor erőt vesz a képzeleten, elragadja messze földre. A Molukkok szigetén cimer és borsültetvények közt sétál a nagy úr, Jáva fűszereit halomra rakva látja, Amerika pamutját küldi számára, a két India feltárja előtte kincseit. Ő pedig ott ül ama kis vasrácsozatú szobában, melyben már apja a nagy könyv felett görnyedt és számlálja a jövedelmet és megcsinálja a mérleget. Mint ragyog immár arca, mint rajzolódó oda a büszkeség vonása! Haza, cégre nagyobb és nagyobb lészen, kire elterjed messze földre. Mert a becsületes után szerzett pénz hír is, hatalom is, de még lelki jólét is. A pincemester állása örökös és átöröklő. Nem mindennapi tehetség kell hozzá. Eőször is rendkívül finom izlés, mely a nyelvre vett borról első kóstolgatás után rögön megmondhatja, hogy melyik évnek, melyik földnek s?.üö,t,je? Aztán nagy lelkiismeretesség a borok kezelésében. A Balthazár családban, mely 200 év óta adja a hamburgi „Rathskeller”-nek pincemestereit, tradíció gyanánt tarja magát fenn azon rémes monda, hogy a harmadik Balt határt azért vitte el az ördög, mivel vizet kevert az idei termésbe. Félnek is azóta az ördögtől, mely a borivók hite szerint a vizben lakik és minden lehetőt elkövetnek, hogy incselkedéseitől megszabaduljanak. A mit bizonyít a ragyogó karbunkulus is, mely minden Balthazárnál az orr helyét pótoja De vannak ám egyéb családi mondáik, melyekre büszkébbek, mint a Lucifer-féle epizódra így Balthazar Armus esete, ki a 30 éves háborúban kardhegyre hányatott a svédek által, mivel nem akarta elárulni hol falaztatta be a nemes tanács a város pénzkészletét. Balthazár Ján sem votlt kisebb ember, bennégett cellájában, mivel az 1806 iki francia invázió alkalmával a nagy tűzvész közepette sem akart megválni a gondjaira bízott kincsektől. Becsapott a láng a hordók közé, már a „rózsák králynője”, felé nyújtotta kígyózó nyelvét, midőn ő, a hős pincemester, kegfesztn törtetett tűz- és füsttengeren s egy kevésbé értékes hordón ütött léket, mire a kiömlő folyadék eloltotta a tüzet ; ott találták harmadnap a hűséges szolgát a drága habokon uszva Ringattak csendesen és regéltek neki édes italról, ítéletnapig eltartó kortyokról. A filakon sorrendjében láthatod a hamburgi polgármesterek arcképeit Mindannyi jól tapsait és erősen megtermett úri egyeniz erős kézzel és kellett is ahoz, hogy minden viszony közt jól tartassák a városi kormány gyepéje. Néha kereszt is áll a kép felett; dicső emlékére azon hősöknek, kik a város szolgálatában múltak ki vitézi halállal. Nem utolsó helyen áll a derék Weiszenburg ki a 30 éves háborúban a város és a haza szolgálatéban itta magát agyon. Rábízták ugyanis a német rendek meg Mai szitásunk 18 oldalt tartatha? ma******* —mi