Pesti Hírlap, 1883. december (5. évfolyam, 331-359. szám)

1883-12-28 / 356. szám

6. — (Halálozások.) Okányi Schw­a­rcz -Ábrahám földbirtokos tegnap d. e. 9 órakor 66 éves korában a fővárosban meghalt. Több millió értékű fölbirtoknak volt ura s általánosan di­csérik jótékonyságát. — Houchard József m. kir. nyug. bányanagy elhunyt hétfőn 82 éves ko­rában. — Koncz Lajos volt orsz. képviselő és királyi táblai biró múlt pénteken elhunyt 75 éves korában Szombatfalván (Erdélyben.) — (A pénzügyminiszter fia mint í­­­r­­­a­p­­­r­ó.) Szapáry Lőrinc gróf, az „Esztergomi Közlöny“ karácsonyi számában »Angolországi kará­csonyok« cimen tárcát irt. — (A budai honvéd-e­mlékszo­borra) újabban adakoztak: a gömörmegyei nép­bank Rimaszombatból 3 frt, a szabadkai kereske­delmi és iparbank 10 frt, az önsegélyző népbank Nagy­ Károlyból 10 frt, a sárközi takarékpénztár Ka­locsáról 5 frt, a munkácsi népbank 5 frt, összesen 33 frt, hozzáadva az eddigi gyűjtések összegét 14,954 frt 10 kr. Főösszeg 14,987 frt 10 kr. — (Daudet Alfonz) mint Párisból jelen­tik, nagyobb mérvben beteg. A híres regényírót rheaumaticus bajok gyötrik, ehhez járul még nagy­fokú izgatottság, »A királyok a száműzetésben« bu­kása miatt. Daudet Nizzába fog menni, ha baja nem szűnik meg.­­ (Hány ház épült az idén Szege­den?) Erre megfelel a következő statisztika: Az építkezési bizottság 1883. évi január 1-től december hó 22-ig 103 ülést tartott. Ez üléseken, építési en­gedély összesen 1581 adatott ki, és pedig 143 eme­letes épületre, 927 földszintes épületre, 278 mellék­­épületre, 158 ideiglenes épület állandósítására és 81 épületátalakitásokra.­­ (B. Majthény­i-P­aczolay Antal öngyilkosságához.) Ipolysági levelezőnk Írja : A tragikus haláleset általános megdöbbenést keltett Hontban s ép oly fájdalmas részvétet, milyent a szintén öngyilkossá vált néhai Rajner Pál halála. Elh­unytával nemcsak két megyei régi nemzetség ez ágának utolsó sarjadéka múlt ki, hanem a megyé­nek oly reményteljes tagja, ki előzékenységével, jó szivével mindenki rokonszenvét megnyerte s kiben már előre is többen a megye egykor leendő főis­pánját látták. Halálának okát előttünk a homály födi. Kocsiját a szobi vasúti állomáshoz rendelte, a végből, hogy karácson estét szülei körében De­­ménden töltse. S­á­n­t­h­a Béla fiatal barátjával s unokafivérével kellett volna aznap idejönnie, de már nem győzte az várni a budapesti indó­­házban s egyedül utazott el. A rémhírt ide még az­nap este legelőször dr. Majthényi Ottó, a honti főispánná fivére hozta, ki a mit sem sejtő anyát, P­aczolay Jánosnét még azon éjjel Budapestre vitte. Meg kell még jegyeznem, hogy P­a­c­z­o­l­a­y Jánosné szül. br. Majthényi Kamilla, a meghalt ifjú édes­anyja, — nem testvére — mint a­hogy a fővárosi újságok írták — a honti főispánnak, ha­nem a főispán nejének, br. Majthényi Natháliának a testvére. — A szerencsétlen véget ért ifjút ma te­mették el itt Budapesten. A csillag­ utca 8. számú házban levő lakosztály szobái kék posztóval voltak bevonva. Ezek egyikében volt felállítva a ra­vatal, virágokkal és koszorúkkal elhalmoz­va. A családtagokon kívül ott voltak az elhunyt számos barátai és ismerősei, töb­bek közt N­y­á­r­y báró József főherceg udvarmes­tere és neje, gr. Zichy Jenő, Kerkápoly Ká­roly, Pongrácz nyug. honvédtábornok és neje , Luczenbacher Pál. Az elhunyt édes atyja a temetésen nem volt jelen, mert betegen fekszik s fia öngyilkosságát még nem adták tudtára. A be- szentelést Kurz plébános végezte. Ezután a ko­porsót az »Entrepris des pompes funebres« négyes fogatú kék díszkocsijára tették s a Kerepesi-uti sik­­­ertbe vitték. Innét később Deméndre fogják szál­lítani a koporsót s a családi sírboltba helyezik.­­ (A nihilisták szirénje.) A »Schles. Ztg.« érdekes adatokat közöl a sokszor említett F­­­e q­u e­r nihilista agitátor­nőről, kit félév előtt fogtak el Péterváron. Egy orosz hivatalnok leánya volt s már kora ifjúságában — még alig husz éves — megismerkedett a nihilista körökkel, melyek ve­zetői benne, szépsége révén, joggal kitűnő eszközt láttak céljaik elérésére. Két idősebb testvére szintén részt vett a nihilista agitációban s ezek Szibériában végezték életüket; őt azonban nem ijesztette ez vissza. Már 1880-ban szerepelt a Weymar-perben, s a cárgyilkos Sovoljev perében, akkor bár még csak mint tanú, de már rendőri felügyelet alá he­lyezték. E végtárgyalások alkalmával nagy feltűnést keltett szépsége. Később alig hallottak róla valamit s tényleg csak két éve kezdődött m­eg az ő tulajdonképeni sikeres működése. Egész Déloroszországra, sőt a Kaukázusra és az odesszai kerületre is kiterjesztette működési körét s leginkább oda irányult törekvése, hogy az orosz tiszteket megnyerje a nihilisták ügyének. Szépségé­vel sikerült az neki, a­mit a férfi agitátorok soha­sem érhettek volna el; igen sokat eltántorított s bár ezeknek csak kis része állt be a nihilista párt aktív tagjai közé, a többséget kompromittáló levelek ki­csikarásával kerítette hatalmába. A tisztek megígér­ték neki, hogy szociális forradalom esetén nem lö­vetnek a nép közé. E működése közben azonban a rendőrség elfogta. A levelek a házmotozásnál kézre­­kerültek, de mivel kiderült, hogy a legtöbb kom­promittált tiszt egy beszámíthatlan, gyönge pillanat­ban adta a szirénnek ígéretét, nem kerültek bíróság elé, hanem egyszerűen a szolgálatból elbocsátot­ták őket . (Szobieszk­i-ü­nnepély a nége­re­k k­ö­z­t.) A lengyel Rogozinszki által rendezett A­f­r­i­k­a-e­x­p­e­d­i­c­ió egyik részese dr. Janikovszki egy lengyel lapban érdekesen írja le a Mondoleh szigetén tartott Szobieszki-ünnepélyt, melyen néger­főnökök s egyéb fekete notabilitások vettek részt. „Szemptember 12-én, — írja dr. Janikovszki, — ünnepeltük meg, a­hogy a körülmények megenged­ték, a nagy király emlékét .... Magam voltam még bátra nemzetemből, tehát meg kellett ülnöm a napot fekete szomszédaimmal. Már szeptember 12-én sok főnök sereglett be a vidékről, s a Moudoleh sziget­nek majdnem összes lakossága. Megmagyaráztam az összegyülteknek az ünnep jelentőségét s aztán Szo­­bieszki virágokkal díszített képét a főhelyre tettem. Az egybegyűltek tiszteletteljesen levették lövegeiket a muzsikusok összeverték a cintányérokat s dörgő „hurrah Szobieszki! hurrah Lengyelország!“ kiállás hangzott fel. Ekkor én mindnyáját táncra invitáltam meg, s a vendégeket pálinkával és kétszersülttel traktáltam. A víg táncmulatság késő estig tartott, a mikor a vendégek szétoszlottak. Szobieszki király neve azonban emlékezetben maradt s még most is emlegetik, ha hozzám jőnek, a képre mutatva : „Szo­bieszki, King Poland!“ — (Égő p­á­l­y­ah­áz.) Bebrából, a frank­furt-göttingai vaspálya gócpontjából dec. 21-éről a következőket írják : A helybeli központi pályaház részben megint leégett, négy év óta most másod­szor égett ez a pályaház. Egy benzin-ballon szétrob­bant s a kiömlő gázok meggyuladtak; pár perc alatt a nagy rakodóház lángban állott az azt körülvevő kocsikkal együtt. Oltásról szó sem lehetett; arra irányozták a főmunkásságot, hogy a tüzet lokalizál­ják. A kár óriási, körülbelül 600 egész 800,000 márka lett. A romok igen szomorú látványt nyújta­nak, sok kocsi­ roncs mered ki a kormos törmelék­ből. A közlekedés nem akadt meg.­­ (Lövés a lóvonal ablakába.) Ma délben egy lóvonatu kocsi ablakát a fegyvergyár­­utca sarkán golyó zúzta össze, mely azonban sze­rencsére senkit sem talált. A tettest nem sikerült elfogni.­­ (Gyilkossági és öngyilkossági kísérlet.) Bécs bűnkrónikája egy újabb véres esettel gazdagodott. Egy leányra rálőtt a szeretője, halálosan megsebesítette s aztán önmagát lőtte meg, szintén halálos sebet ejtve. Prohászka János 23 éves cipészlegény pár hónappal ezelőtt viszonyt szőtt egy Petrák Katalin nevű szolgálóval, ki a gumpendorfi után szolgált. A leány nemrég felbontotta a viszonyt s kijelentette a cipésznek, hogy nem fogadja többé látogatásait. Prohászka többször kérte a leányt, bé­­küljön ki vele, s mikor látta kérései hasztalanságát, elhatározta, hogy a leányt is és önmagát is meg­öli. Lesbe állt a ház mellé, melyben a leány szol­gált s mikor a leány arra ment, rálőtt. A leány vértől borítva összerogyott, a gyilkos pedig erre ön­magát lőtte mellbe. A két sebesültet az elősiető há­ziak a kórházba szállították.­­ (Hlubek rendőrfogalmazó meg­­gyilkolásához.) Az elfogott Schaffhauser Nándor, Tüli János és József s Ondra János elleni végtárgyalás jövő évi február havában lesz, azon vád alapján, hogy az említettek részint részt­­vettek Hlubek meggyilkolásában, részint tudomással bírtak róla. Stehling rendőrségi tanácsos még a legutóbbi napokban is buzgón folytatta Floridsdorf­­ban a nyomozásokat s ez alkalommal újabb gyanú­­okoknak jött nyomára, melyek kétségtelenné teszik,­­hogy Hlubeket a fen­tnevezettek gyilkolták meg. Az még nincs tényleg bebizonyítva, melyik volt a köz­vetlen tettes.­­ (Százötven gyémánt gyűrű.) Mint sürgönyünk röviden említette, dec. 23-án este nagy ékszerlopás történt Berlinben. A Friedlender testvé­rek ékszerüzlete tömve volt vevővel, midőn két elő­kelően öltözött hölgy lépett be s gyémánt gyűrűt mutattatott magának. Míg az egyik nő a vásárlás­sal foglalkozott, a másik egy vörösbarna köretáit, melyben 150 gyémánt gyűrű volt igen értékes kö­vekkel (é/s egész 4 karat) zsebredugott. A lopást még este észrevették. A két nőt a nemzetközi nagy tolvajbanda tagjainak tartják s a rendőrség állítólag már nyomukban van. Az ellopott gyűrűk 60— 100,000 márka értéket képviselnek. — (Vén őrmester.) Egy Naumann nevű porosz vértes-őrmester negyvenkét évig szolgált a testőr-vértesezredben; ez időből 28 évet mint őr­mester töltött el. Egész Berlin ismerte az ősz sza­kállas vértes őrmestert, a­kit, hogy most kilépett a szolgálatból, a német császár hadnagyi rangra emelt.­­ (A konstantinápolyi zsidó is­kola égése.) A török főváros Galatha külvárosá­ban ismét tűzvész puszt­ított, mely sokkal borzasz­tóbb volt a hanikörnél, bár ennek néhány száz ház esett áldozatul. A németül beszélő zsidó hitközség iskolája leégett az előadás alatt. A tűz kitörésekor 45 gyermek volt az iskolában, kiknek alig felét le­hetett megmenteni. Gyorsan elősiető szomszédok szőnyegeket és takarókat feszítettek ki az ablakok alatt, hogy a gyermekek arra ugrálhassanak. A ki a gyermekek közül a füstben meg nem fulladt s eljutott az ablakokig, leugrott és megmenekült. A jelenet borzasztó volt. A leégett ház he­lyén egy szemtanú tizennyolc megszene­­sedett gyermek­ holttestet látott. Egy rakás fekete, égett csont volt az egész. A szülők nem bírták felismerni gyermekeiket; hiába tördelték kezüket az anyák, hiába tépték hajukat és szakál­lukat a kétségbeesett apák. Egy ember a rémülettől és fájdalomtól kidagadó szemmel keres, kutat, egy­szerre meglát egy vérrel áztatott fekete foszlányt s »gyermekem, édes gyermekem!« ordítással fölkapja a rongyot s ringatja félőrülten, mintha gyerek volna. A zsinagóga koporsója folyton vándorol a temető s a tűzvész színhelye közt. Minden fordulását a két­ségbeesésnek újabb kitörése követi, mert a gyerme­kek egyetlen kincsei voltak a földhöz ragadt sze­gény embereknek. — (Időjárás.) Európában: A nagy légnyo­más (778—777) a kontinens középtájáról kitértek annak többi részeire is (765). Közép-Európában az idő változó felhőzetű, többnyire száraz, kevés hő­­változással, csendes. Hazánkban: Többnyire északias, mérsékelt szelek mellett, a hőmérséklet keleten hi­degebb lett; a légnyomás mindenütt nagyobbodott. Az idő változó felhőzetű, helyenkint derűs; csapa­dék egy pár helyen, kevés volt. Az e hó 25-ikén előrejelzett idő változó jellegével végződik s derülő jelleget öltve jövőre száraz, egyelőre hidegebb lesz. — Kilátás a jövő időre: Hazánkban: Általában csendes, közép derült, többnyire éjjel fagyos időt várhatni. — (Elhaltak névsora Buda­pesten december 25-én.) Friedrich Ede 3 é. szakács fia 1. ker. Attilla-utca 24. tüdőláb. — Geges­ György 9 éves kőműves fia VII kér. Kazinczy-utca 1 n­­agyláb. — Laszky Erzsébet 64 éves népénekes neje VII. ker. hársfa-utca 29. bélhurut. — Daschauer Ignác 13 é. inas VI. kér. nagy-roező-utca 13. tüdőgümő. — Hám Károly 5 é. szatócs fia Vb kér. Bajnok-utca 27. roncsoló torokláb. — Grünfeld Antonia 33 é. könyvvezető neje VI. sugár-ut 89 bérgümő. — Kohl Pál 38 é. felügyelő VI. kér medve-utca 3. tüdőgümő. — Friedmann József 61 é. házaló VI. kér aradi-utca 22. tüdő­légdag —• Gott­lieb Dávid 72 é. szabó VI. kér. gyár-utca 13. aggker.— Máz Vilma 38 é. hajadon 11. ker. fő­ utca 40. mellhártya­­láb. — Biermann Luiza 70 é. özvegy 11. ker. zivatar­utca 6. végelgyengülés. — Nagy Szidónia 31 é. tanítónő. IX. ker. Ferenc-utca 29. agygörcs. — König Gizella 2­0. hivatalnok leánya IX. ker. rákos­ utca 11. agyláb. — Birolla Mária 29 é. ács neje 111. kér. polgár­ utca 4. tü­­dőgümő. — Krupa Kostyál Mária 73 é. magánzó neje IV. kér. szervita­tér 8. aggaszály. — Gróf Teleki Gyula 59 é. birtokos IV. kér szervitatér 10. gyomorvérzés. — — Schütz Lajos 51 é. háztulajdonos VII. kér. akácfa­utca 49. tü­dőlégdag. — Riedl Terézia 52 é. gépész neje VII. kér. dohány-utca 16. agyguta. — Turner Mihály 25 é. zenész Vill. kér őr-utca 6. szívbaj. — Hauchard Jó­zsef 82 . nyug. bányanagy Vll. kér. Rottenbiller-utca 23. tüdőlob — Tautscher Ilona 5 é. kalapos leánya VI. kér. akácfa-utca 26 himlő. — Domonkos Ju­la 57 éves szűcs neje IX. kér. nyul-utca 36. tüdővész. — Jeszenszki Ferenc 42 é. tímár IX. kér. soroksári­ utca 54. körgloh. — Pritz Erzsébet 14 é. házmester leánya V. k. József­­tér 12. gümő. (Hírek folytatása a mellékleten.)______ Kis lutri. — Dec. 27-én. — Prága: 52 37 31 88 12 Lemberg: 31 61 73 19 I ÍL-Szeben: 14 68 59 66 39 Vízállás, december 27-én. Pozsony 2.30 m­. Tokaj 1.38 k­a Komárom 2.08 m. Szolnok 1.46 m. Budapest 2.31 m. Szeged 1 55 k­r. Mohács 8.36 m. Arad 0 81 m­. Újvidék 3 32 m. Temesvár 0 21 rr­. Pancsova 1.88 m­. Eszék 0 98 in. Orsova 2 69 m. Barcs Col m. M.-Sziget 0.74 m­. Sziszek 1.80 m­. PESTI HÍRLAP, 1883. december 28.

Next