Pesti Hírlap, 1884. február (6. évfolyam, 32-59. szám)
1884-02-23 / 53. szám
2. Van is az elkeseredés Tisza ellen, hogy oly soká tartja megszállva a bársonyszékeket. „Eredj odább, hadd ülök már én is“ — ezt kellene zászlajukra írni, ha őszinték akarnának lenni. És az elkeseredésnek hatalmas összetartó ereje van. íme a kabarék, mely annyiszor volt már mállófélben, ma egyöntetű és szilárd s megválasztja végrehajtó bizottságát, mely a választási hadjáratot egységes terv szerint vezesse. Képviselve van benne a párt minden árnyalata. Nem jönnek zavarba, ha majd a kerületek jelölteket kívánnak tőlük: szolgálhatnak mindenfélével, akinek minő a gusztusa. Horváth Lajostól Somssich Pálig, Szilágyi Dezsőtől Apponyi Albertig olyan a választék, hogy párja nincs. De ha mégse volna meg e terjedelmes regiszterben minden hangváltozat, hát a párt gondoskodik, hogy meglegyen. Egyesül a főrendiházban alakult oppozicióval. Zichy Nándor már is hatvannegyed magával vonul be a táborba, nevelni a változatosságot. Szép kontingens igy szám szerint is. Hát még ha a minőségét veszszük ! Csupa gróf, meg báró, sőt talán herceg is. És minő harcias, tüzes, elszánt elemek. Még a választás nincs is itt, hogy indokolná az ingerültséget, s a kormány elnökének a főrendiházban máris a fejéhez vagdossák a büntető kódexet. Hát ha majd megnyílik az igazi csata, mivel csapkodják majd egymást fejbe akkor! Nehéz egy előre elképzelni, micsoda folyamatot fog venni a jövő választás. Az bizonyos, hogy ezúttal két oly külön elem fog beleelegyedni a gomolygó hadsorokba, amely eddig nem létezett. Vagy ha létezett, a harcoló eddigi elemek egyikéhez-másikához csatlakozott, vagy távol tarta magát: az antiszemitizmus és az arisztokrácia. Ez utóbbi, vagy legalább egy igen jelentékeny kontingense, mint látjuk, a mérsékelt ellenzékhez csatlakozik. Kiváncsi lehet az ország az összeolvadásra. A mérsékelt ellenzék eddigelé is elég tarka volt, de mégis preponderált benne a liberális elem. Most, hogy Zichy Nándor egy egész konzervatív tábort vezet hozzá, mely már most is akkora, ha nem nagyobb, mint az eddigi párt s valószínűleg még nagyobbra nő ez után: hogy fogják majd ezek túlnyomó számával szemben magukat érezni azok, akiknek szabadelvűsége mindekkoráig kétségen kívüli volt ? Erre majd csak a kilátásba helyezett manifesztum ígér valamelyes tájékozást. Meghozza -e ? Erős lesz a harc, annyi bizonyos. Különbözőek lesznek a fegyverek, amelyek ezúttal mérkőzendnek. A kormánypárt csatába viendi a kormány hatalmi eszközeit; a mérsékelt ellenzék tagjainak társadalmi és vagyoni súlyát; az antiszemita párt az appellátát a tömegek szenvedélyeire ; a függetlenségi párt a nemzeti aspirációkat, s az eredmény akként alakuland, a mint egyik-másik kerületben ennek vagy amannak a fegyvernek van több hódító ereje a többségre. Programm nélkül azonban talán mégsem lehet megvívni a küzdelmet. Eddigelé csak a függetlenségi párt programmját ismerjük, meg az antiszemitákét. Közelebb megjelen a mérsékelt ellenzéké is. De hát a kormánypárté ? Hiszen ez a legfontosabb, ennek kellene lenni a választások tengelyének. A többi párt mind hangoztathat óhajtásokat, formulázhat terveket, melyeknek valósulása a távol jövőben van. Amit mond, amit ígér, az mind egy bizonyos föltételhez van kötve, ahhoz, hogy többségre jusson. Ha nem jut, programmja megmarad jámbor óhajtásnak. De az a párt, mely már többségben van, fölvilágosítani köteles a nemzetet, mit tart a legközelebbi idő teendőinek, mi az, a mire vállalkozik s a mihez a többségnek kezében hagyását kéri ? A kormánypárt programmja már munkaprogramm, tehát aktuális jellegű, s az iránt a nemzet tájékozatlan nem maradhat, hogy mi az, amiről a kormánypárt azt akarja, hogy már a legközelebbi országgyűlésen tio- sp-é váljék._____________ A mérsékelt ellenzék szervezkedése. A mérsékelt ellenzéki P. Naplóban a következőket olvassuk: A közjogi alapon álló ellenzék értekezlete, Ernusz Kelemen elnöklete alatt, a mai napon, saját belügyeivel foglalkozván, egyhangúlag elhatározta, hogy a kormánynak káros és a kellő erkölcsi alapot nélkülöző politikájával szemben eddig elfoglalt állását ezentúl is fentartva, egységes erővel oda törekszik, hogy azt a bekövetkezendő általános képviselőválasztásoknál megvédje s érvényesítse. — E végből jelöltjeit minden kitelhető erkölcsi támogatásban részesítendő, s a képviselőválasztásoknál fölmerülő érdekeinek erélyes megvédését egy központi végrehajtó bizottságra bízza, melynek feladata lesz az is, hogy a választókat egy nyilatkozatban támogatásra felszólítsa. A végrehajtó bizottság tagjaiul megválasztottak : Apponyi Albert gróf, Bittó István, Ernuszt Kelemen, Hodossy Imre, Horánszky Nándor, Királyi Pál, Somssich Pál, Szilágyi Dezső, Ujváry Lajos. A végrehajtó bizottság a budapesti és vidéki tagokkal ki fogja magát egészíteni. Az értekezlet további folyamában az elnök jelenti, hogy gróf Zichy Nándor, a főrendiházi ellenzék megbízásából, ezen ellenzék megalakulásáról és azon kifejezett óhajáról értesité őt, hogy jövőben a politikai akció egyértelműleg folytattassék. Az értekezlet e jelentést örvendetes tudomásul vette s az e célra szükséges érintkezést a végrehajtó bizottságra bízta. A végrehajtó bizottság a pártértekezlet után ülést tartott s elnökéül Bittó Istvánt, alelnökéül Királyi Pált, jegyzőjéül Horánszky Nándort választotta meg. A végrehajtó bizottság tudatja, hogy az őt illető minden értesítés a mérsékelt ellenzék klubhelyiségébe (Budapest, Múzeum-körút 18. sz.) címzendő. Mint más oldalról jelentik, a főrendiházi ellenzék hívei közül Zichy Nándor ivét 64-en írták alá. A képviselőház közgazdasági bizottsága, Fálk Miksa elnöklete alatt imént ülést tartott, melynek napirendjét az 1884. évi február 16-án Franciaországgal kötött kereskedelmi szerződés becikkelyezéséről szóló javaslat és az ipartörvényjavaslat képezte. A bizottság az első javaslatot elfogadta s az ipartörvényjavaslat érdemleges tárgyalását febr. 27-ére halasztotta el. Az Eötvös alap és a kath. sajtó. Az Eötvös-alap ellen, mely a hazai tanítók humánus gondolata s az önsegély alapján létesített szövetkezete, az u. n. katholikus sajtó egy része igen gyűlöletes agitációt folytat — írja a „Nemzet.“ — Abból a tényből, a melyet az iskola és a tanítók ügyének minden elfogulatlan barátja csak szintén örömmel üdvözölhet, hogy t. i. a katholikus főpapi kar a kath. népiskolák tanítói részére külön segítő egyesületet létesített s annak alapjára húszezer frtot adományozott, arra merit ösztönt, hogy e két egyesületet egymás versenytársának tüntetve föl, az A „PESTI HÍRLAP“ TÁRCÁJA. Kaikor lesz eső? (Hoitsy Pál felolvasása a természettudományi társulatban.) — A „Pesti Hirlap“ eredeti tárcája. — Ma fejezte be Hoitsy múlt alkalommal megkezdett előadását erről az érdekes thémáról , mikor lesz eső ? A múlt előadás folyamán demonstrálta, hogy a légsúlymérő, a hydrometer és a szelek járása adnak némi támpontot az idő meghatározására. De nem sokat. Hanem a modern meteorológiai tudomány, mely mintegy húsz év óta lépett az élet terére, majdnem egész bizonyossággal megadja a felvilágosítást, illetőleg megjósolja az időt. 1854-ben, midőn az egyesült francia és angol flotta Szebastopolt ostromolta, egy váratlanul jött óriási vihar iszonyú pusztítást miveit a hajórajban s a nyílt tengeren kalandozó naszádokban. Ez a vihar egész Európán átzúgott. Keletkezett nov. 10-én az atlanti óceánon, 11-én már Párisban dühöngött, 12-én Németországon tört keresztül pusztítva, 13-án Magyarországon, hol Félegyháza és Szeged közt megállította a vonatot. S még ez éjjel a Fekete tengeren dühöngött hajókat felborítva, vészt hordva szárnyain. Ez a vihar akkor általános elmélkedés tárgya lett. Északnyugati irányból jővén, előre jelezhették volna a szebastopoli ostromló flottának s ekkor a pusztulásnak eleje vézetett volna. Sok meteorológus és régebben figyelmeztette már arra a közönséget, hogy miután a viharok mindig nyugatról jönnek, könnyen lehetne előre tudatni jövetelüket. De szavuk pusztába veszett. Mintha csak elnyelte volna a vihar, melynek maró fogait ki akarták törni. S ami a legérdekesebb : az 1854-iki nagy vihart egy magyar ember, Balla Károly, ki pócsmegyeri jószágán visszavonulva, meteorológiai tanulmányokat végzett, hónapokkal előre megjövendölte. Ezt kinyilvánította, sőt a bukaresti angol konzulnak is megírta. Persze nem vették figyelembe. A vihar, mint említők, egész Európában nézetcsere tárgya jön. A francia kormány, Leverier, korunk egyik legnagyobb csillagásza elnöklete alatt bizottságot küldött ki a vihar tanulmányozására. S Leverier csakugyan fényesen meg is felelt feladatának : megalkotta a modern időjóslást. Az izobárok és a cyclonok elmélete a vezérfonal. Egy időmappán (egyszerű, rajzolt Európa térkép, kontinentális határvonalakkal és a főbb városokkal) megvonjuk az egyenlő légnyomás vonalát, az izobárt. Tegnapelőtt (február 20-án) pl. Bresttől keletre, Szentpétervárig vont vonalon 762 mm. volt a barometer-állás. A déliebb Biarritztól vont izobáron, mely Krakkó felé halad 766 mm. a légnyomás. Ettől még inkább délre a Máltából kiinduló izobár 770 mm. légnyomásnak felel meg. E szerint Budapesten, mely a biarritzi és máltai izobárba esik, 766 és 770 mm. közt kellett lennie a légnyomásnak. S csakugyan, 20-án nálunk ez 768 mm. volt. Ezek az izobárok csak kissé hajló, majdnem egyenes vonalak. De nem mindig ily egyenletesek a légnyomási vonalak. Valóságos kör is keletkezik. Például (így volt január 28-án, melyet a bemutatott mappán szemlélhetett a közönség) Stockholmban keletkezik a kör, melyet centrumnak neveznek. E körül ismét nagyobb körök keletkeznek; jan. 28-án a stockholmi centrumban 730 mm. volt a légnyomás; a második, Péterváron átmenő légnyomási kör, cyclon, már 740 mm , a harmadik Moszkván, Bécsen, Breszten át kanyarodó cyclon már 750 mm, s a negyedik 760 mm, légnyomási. (Vagyis, ilyen légnyomást jeleznek e körök vonalába eső helyekről.) Természetesen a cyclonoknak megfelelőleg a szél is körbe megy. Ebből látható tehát, hogy az egyes cyclonok közt nagy a légnyomási különbözet, nagyobb, mint az izobárok közt. S ennélfogva az izobárok csakugyan jó időt, cyclonok ellenben esőt, vihart jelentenek. A cyclonok előtt haladnak nagy tömegekben roppant magasságban a cirusok, bárányfellegek, követik őket a sötét humulus felhők, majd a centrum jó s ekkor rohamosan esik a hőmérő. Ekkor jönnek a stratusok, melyek az esőt öntik. Leverier megállapítván módszerét, elsősorban is meteorológiai állomások szervezését indítványozta egész Európára nézve, Páris központtal, hova a jelentések küldendők. A terv sikerült. Leverier már kész mappával lépett be egy nap az akadémiába, melyből megjósolta az időt. PESTI HÍRLAP, 1884. február 21