Pesti Hírlap, 1884. április (6. évfolyam, 91-119. szám)

1884-04-25 / 114. szám

18­ 49 éven át gazdatisztje s az utóbbi évtize­dekben fő­pénztárnoka tegnapelőtt Fóton, élte 71-ik évében elhunyt. Békés-Gyulán f. hó 17-én halt meg G­á­l Soma kir. járásbirósági írnok. Kovács- Sebestyén József ipolyp­ásztói helv. hitv. lelkész és egyházmegyei esperes, f. hó 21-én életének 81-ik évében elhunyt. — Vitalis Pál Nógrádm­egye egykori szolgabirája, szelesztényi (hontmegyei) földbirtokos f. hó 20-án elhalálozott.— Nagy-Bányán f. hó 12-én halt meg özv. Frink Ferencné, élte 47. évében.— Aradon f. hó 22-én halt meg Paulay György vasúti hivatalnok. — Biró Béla zárai (Krassó m.) kerületi volt kitűnő szolgabiró elhalálozott. — Kisasszondon f. hó 20-án halt meg Sárközi Vince tekintélyes föld­­birtokos. — (Rendőri hírek.) Novák, szül. Pet­­rik Örzse 44 éves özv. napszámosnőt vitték be ma a Rókus kórházba. Az a rögeszméje van, hogy 12 szekér csirkét hozott a fővárosba Liptó-Szt.-Miklós­­ról, hol 20 gyermeke várja a kenyeret. — H­o­r­­cer Katalin 19 éves hajadont csavargás miatt a kapitánysághoz vitték, hol őrülési roham tört ki rajta, minek folytán a Rókus megfigyelő osztályába vitték át. — Hirtelen halál. Opacza István szerecsen­ utcza 3. szám alatt lakó háziszolga ma reggel, amnélkül hogy előbb valami baja lett volna, hirtelen összerogyott és meghalt. A Rókus hullahá­zába vitték. — P­e­c­z István csepeli lakostól teg­napelőtt éjjel ismeretlen tettesek egy perlovat és egy kocsit loptak el.­­ Egy falat kenyértől Völker János 69 éves özvegy kovács tegnap G­u­­b­i­c­s László nyúl­ utcai műhelyében gyomorgörcsöket kapott,minek következtében a kórházba kellett szállítani Baleset az indóháznál. A ferencvárosi in­­dóházhoz ma reggel befutó tehervonat mozdonya a vágányból kiugrott. A mozdony fűtője megijjedt leugrott a gépről és a lábát kitörte. — A boltba kitett gyermek anyját — a kiről tegnap irtunk — sikerült a rendőrségnek Ruzsenszky Erzsébet személyében elfogni és letartóztatni. — Podány Lajos szarvasi születésű 23 éves dij­­nok, tegnap délután 4 órakor a Rácfürdőben, ön­gyilkossági szándékból, mellbe lőtte magát, de még élve bevitték a Szent János-kórházba. — A kard. • Három katona­ növendék tegnap éjjel a Margithi­­don valami felett összeszólalkozott, a­miért egy szembejövő tiszt­jelölt rendreutasította őket. — A növendékek megtámadták a tiszt jelöltet, mire ez kardot rántott és az egyik növendék fejét megvágta. Stanley mint hódító- Az új Congo­ ország. — Stanley és törzskara. — Stan­­leypooli idyllek. — Brazza.­ Afrikának ismét van egy új állama : Gongo­ország, melyet Stanley alapított mint az Associati­on Internationale Africaine expedíciójának vezetője, nem nagy örömére több kultur nemzetnek, melyek a fölfedezett afrikai paradicsomnak csak úgy örül­nének, ha az övék volna. A brüsszeli Institut National de Geographie által kiadott új lapban, a Le Mouvement Géogra­­phiqueben olvassuk, hogy Stanley január 21-én tért vissza Léopoldvillebe (Ntamo), a felső Congo vidé­kére tett expedícióból, mely öt hónapot vett igénybe. A felső Congo mellett új állomást alapított Stanley­­falls név alatt s ismét több mint 900 kilométer fo­lyamvidéket szerzett meg az Association Interna­tionale Africaine vállalat civilizatórius befolyásának. Az alsó Congo mellett, a nemrég e tájon kitört za­vargások alkalmával, a társulat kitapasztalhatta, mekkora prestiget lesz gyakorolni lobogója. A Killu­­tól északra terülő partvidéken lakó benszülött főnö­kök önkényt helyeztek 370 kilométernyi területet a társulat védnöksége alá. Portugál, mely Angliára támaszkodva, magá­nak igényli az alsó Congo feletti uralmat kényte­len túlhajtott pretenzióit korlátolni s határul a tár­sulat védnöksége alatti területet elismerni. Szóval Stanley, aki ma is az a heroikus ember, ki Li­­vingstonet megtalálta s a Congot fölfedezte, ez a Stanley munkatársai segélyével, az egész világnak uj kontinenst nyitott meg s de egész Afrika szi­véig 31 barátságos állomást alapított; jelenleg 128, mindenféle nemzetiségű fehér s 1800 zanzibári és másfajta fekete áll vezénylete alatt. A Congón 15 hajóból s köztük 8 gőzösből álló hajóraj áll rendelkezésére. Ezeken kívül a Villé d’Ostende nevű nagy vitorlás hajó főleg a néger személyzet szállítására szolgál. A fehér személyzet Stanley törzkara, január hóban összesen 128 emberből állott; ezek közt 40 belga, 39 angol, 23 svéd, 11 német, 5 fran­cia, 4 olasz, 2 osztrák, 2 hollandi és 2 amerikai; ezek közül ismét 62-en katonák vagy tengerészek, 2 mérnök, 4 orvos és gyógyszerész, 14 mechani-­i­kus és 3 ács. A legutóbb alapított hat állomás pa­rancsnokai közt van Boschaert volt német tiszt is, a ki Ngombi parancsnoka; van továbbá köztük két hollandi, két angol, egy svéd és egy néger is. Az e hóban a Congohoz utazó európaiak közt van M­a­s­s­a­r­i olasz tengerésztiszt, a Szudán jeles kutatója, továbbá Peterson svéd mérnök, Hamberg svéd mechanikus, Manduan hajóhadnagy, aki a Royal gőzösnek parancsnoka lesz s mások. A Stanleypool név, mely Stanleynek a Con­gohoz érkezése óta (1877) gyors hírre kapott, a Congo-folyam egy tószerű, 1800 négyszögkilométer kiterjedésű részét jelöli; ez kisebb-nagyobb szige­tek és zátonyok csoportja, gazdag mocsári vege­tációval . A bölények és elefántok, meg vízi­lovak hazája, melyek húsz-harminc főnyi cso­portokban lakják a vizeket, míg az óriás kro­kodilok ott sütkéreznek a homokos partokon; a madár­világ is igen gazdag és változatos; a sceneria általában igen festői. A benszülöttek tele­pei nem igen népesek Stanleypool körül. Legné­pesebbek a déli parton fekvők: Ntamo, Kinshasha, Kimpoka, Mbangu, Nkunga; ezek mindegyike több faluból áll, melyeket magas cölöpkerítések öveznek. Ntamonak, melyet egy angol Pool Gibraltárjának ne­vezett el, kitűnő fekvése van, dominálja a folyó kiindulá­sát az első folyóáram felett s 1500 lakosa van. Az Association Internationale a három első hely körül alapított állomásokat. A legfontosabb ezek közül, mely egykor tán hivatva lesz a Pool körüli egész terület főhelyét képezni, Lipót belga király tisztele­tére Leopoldville nevet nyert s Ntamo mellett van. Az állomás parancsnoka Saulez, volt angol tiszt, kinek parancsnoksága alatt három belga áll, Defrére, Amelot és Courtois. Van den Heuvel orvos is itt lakik. Három katholikus és protestáns misszió is áll a társulat védelme alatt. Mikor Stanley, akit a benszülöttek Bula Ma­­tarinak neveznek, január hóban a felső Congo­­vidékről Léopoldvillebe tért vissza, ezt az örvendetes eseményt ünnepélylyel ülték itt meg. De azon öröm alig lesz tartós, mert már más európai kulturnemzetek is vágyat kaptak a Congo-paradicsomra s minden arra mutat, hogy a még embryóban levő Congo-köztársaság diplomáciai harc tárgya lesz. Stanleypooltól lefelé, ahol a Congo ismét szű­­kebb mederbe szorul, Léopoldvilletől rézsút fekszik a folyó északi partján „Brazzaville“, melyet Miua faluból csinált a párisi Société de Géographie az olasz Brazza tiszteletére, a­ki egy szép napon a francia nemzetnek ajándékozta az uratlan nyugat­­afrikai területeket, a francia lobogót tűzve ki az ál­tala alapított állomásokon. A belgák, illetőleg a Stanley párthívei persze azt állítják, hogy Brazza vid­ében még nyoma sincs a civilizációnak, de Brazza meg azt jelenti egy, a folyó év elején kelt levelében, hogy már 12 állo­mást alapított: hármat a partvidéken, egyet a Killu Niari mellett, nyolcat pedig Alima és Congo men­tén. E nyolc állomás mintegy 3000 kilométer terü­leten fekszik szétszórva s csomóit képezi egy há­lónak, mely mindig szorosabbra vonva. Franciaor­szágot egy rendkívüli termékeny terület urává teszi, mely azonkívül a legjobb utakat nyújtja az Afrika szívébe való előnyomulásra. Természetesen a pénztől függ minden, az 1 millió és 300.000 frank sárba lett volna dobva, ha Franciaország többet nem akarna áldozni. Ha a francia nemzet a Brazza vezetése alatti Congo ex­pedíciót, mely 400 fehér és színes emberből áll, kiküldte, most nem szabad cserben hagynia; kivált mikor a benszülöttek vágyódnak a francia uralom után; egy csomó árucikk, szövetek s egyéb csere­tárgyak elegendők leszznek, a hódítást folytatni. Stanleyt ezen a vidéken szörnyen gyűlölik, mert a benszülöttek falvait leégeti s civilizáció he­lyett gyűlöletet és boszút terjeszt; azért mig a francia állomások csupán kereskedelmi és gazdasági jellegűek, Stanley a maga állomásait erődökké kény­telen átalakítani, melyekből ki-kiront néha a rab­szolga vadászatra, stb. Mindezt természetesen a legújabb francia je­lentések tartalmazzák, melyekről mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy íróik Stanleyvel szem­ben elfogulatlanok, párbeszéd alakjában összeállított közlemény jelent meg. Mint jó forrásból értesülünk, a jegyzőkönyvben vett kérdések és feleletek egészen mást tartalmaz­nak mint ami a kérdésben forgó hírlapközlemény­­ben foglaltatik, mely egyébként Scheffler hézagos előadásai alapján, hozzávetőlegesen készült. A vizs­gálati jegyzőkönyvek tartalmát csakis a vádhatáro­zat után lehet majd megismerni. Előbb egyátalán nem. Egyébként mint értesülünk, a vizsgálat a le­folyt napokban ismét új és nyomós ténykörülmé­nyeket derített ki. — Sajtópörök. Az idei májushóban nemcsak a virágok fognak nyílni, hanem a sajtópörök is. A tizenkét tiszteletreméltó esküdtpolgárnak lészen elég dolga e fölhalmozott kisebb-nagyobb, mérgesebb és szelidebb, nyilvános és magán sajtóvádakkal. — Boross Samu sajtóvádját Tóth Béla színigazgató ellen május 10-én, Bökk János közvádló sajtópö­­rét Batlos Mór ellen pedig május 19-én fogják tárgyalni. — Pálmai Ilka asszony válóperében ma volt a kibékítési tárgyalás a budapesti kir. törvény­szék elnöki termében Bittó Ernő törvényszéki bíró jelenlétében. Miután a felek a hozzájuk intézett kérdésekre válaszaikat megadták, a létre nem jöttt kibékülés fölötti eljárásról a törvényszéki jegyző fel­vette a jelzőkönyvet s azt a jelenvoltak aláírták. A per érdemleges tárgyalása most már a legközelebbi napokban várható.­­ Az állampénztárnál elkövetett sikkasztás tettesét, Genszky Zsigmondot a törvényszéki orvo­sok elmebetegnek nyilvánították. Ennek folytán Genszky ellen a bünfenyitő eljárást legközelebb meg fogják szüntetni s a fogva lévő Genszkyt sza­badlábra helyezik. — A rendőri hatalom. Ismét egy olyan dologról értesülünk, ami újnak, fájdalom, nem uj ugyan, de annál botrányosabb. Mindenki emlékez­hetik, hogy a 250.000 frtos postalopás al­kalmával két postai szolgát vittek a rendőrséghez fogva. Ennek már négy hónapja se két pos­tai szolga még most is ott ül a főkapitán­y­sági épületben, valószínűleg­­ elfeledve. Eddig e­é még senkinek sem jutott az eszébe, hogy e két boldog­talan egyént átkísérjék a bíróság elé. Az egyik szolga, Holmok József érdekében ma Polonyi Géza ügyvéd panaszt emelt Kriszt János törvényszéki alelnöknél. Az alelnök intézkedett, hogy a foglyot a főkapitányságtól haladéktalanul számon kérjék s ha van­ ellene komoly gyanú, bírája elé állítsák. — Schenk Károly, a harmadik asszonygyil­kos, a­kinek halálbüntetését az uralkodó életfogy­­tig tartó fegyházra változtatta, megkérte védőjét, hogy nyújtson be kérvényt a nyugati vasút igazga­tóságához s kérjen ettől neje­s gyermekei számára segélyt. Tudja ugyan, hogy erre számot nem tart­hat, de 11 évig szolgálta a vasutat s talán lesz sikere kérelmének. Schenk Károlyt Karthausba vi­szik büntetése kiállása végett. — Varrónők buszája. Egy bécsi cipőgyárban alkalmazva volt két tűző­nő állott tegnap egyik járásbíróság előtt, névleg T­e­­­c­h­n­e­r Betti és Marek Antonia azzal vádolva, hogy B­r­u­c­k­­­m­a­n­n munkavezetőt, ki a cégtulajdonosnál rájuk árulkodott, egy este 7 órakor, mikor legtöbb em­ber megy haza a munkából megtámadták s ször­nyen­ elverték. Magánvádló Bruck­mann ezért becsü­letsértés címén kéri őket elitéltetni. Hiszen — mondja a bírónak — megbocsátottam volna én a hölgyeknek, de az a pofon, melyet nekem Teich­­ner adott, valami borzasztó volt; ily pofont még nem látott a világ. Biró: Hát milyen pofon is volt az? Panaszos: Kérem, olyat még nem látott, nem hallott a világ; az egy szörnyű pofon volt, alulról fölfelé ! Biró: Hát miért voltak úgy felbőszülve ön ellen a hölgyek ? Panaszos: Kérem, nyilvánosan weinberl-nek tituláztak, ezt nem hagy­hattam magamon. Biró: Hát mi az a weinberl? Panaszos: Hát annyi, mint denunciáns. Más­nap szégyeltem az üzletbe menni, de nem segít­hettem magamon, mert mikor már jól elvertek, mindketten elszaladtak, ezt öt tanúval bizonyít­hatom. T­e­i­c­h­n­e­r : Szégyelje magát, öt tanút hozni ide két nőszemély ellen. Biró: So­kan voltak jelen, mikor önt inzultálták ? Pana­szos: Hogyne kérem , hiszen az tetszik az embe­reknek, ha asszonyok vernek egy férfit. (Derültség.) A vádlottak nem igen tagadják a történteket, de Bruckmannt igen csúfos módon rajzolják a bíró előtt. Ez megkérdi Teichnert, hogy képes-e birsa­­ságot fizetni. Teichner: No az isten szerelmiért ezer forintba csak nem kerül! Hát inkább fizetek. (Derültség.) Magánvádló azonban szabadság bünte­tést kér kimondatni. A biró erre mindkét vádlott nőt három-három napi fogságra ítéli, de­ ők ez ellen fellebbezést jelentettek be. PESTI HÍRLAP, 1884. április 25. Törvényszéki csarnok. — A budapesti anarchisták ügyében Tóth Gerő vizsgálóbíró ma megkereste a bécsi rendőrsé­get, derítené ki az Eisert-féle papírok Budapestre szállításának és Novotny bécsi időzésének körülmé­nyeit részletesen. Prager Ármin ellen már be van bizonyítva, hogy az Eisert-féle papírok első­sor­ban az ő kezei közt fordultak meg. — Scheffler Albin vallomásáról a M. H. nyomán a lapokban egy

Next