Pesti Hírlap, 1884. november (6. évfolyam, 302-330. szám)

1884-11-01 / 302. szám

magyar hazafiságát nem taksálni annyira, hogy a honvédség vezetései reá bízathassák: nem lesz nehéz meggyőzni. Lesz rá mód és alkalom elég. Fejérváry előtt ugyanis nem lehet titok, minő reményeket fűz a nemzet honvédségéhez. Azt is tudnia kell, hogy e remények törvényben gyökereznek s a honvédség megalkotásának célja az valt, hogy abból nemzeti hadsereg fejlődjék. Mint katona, azt is fogja tudni, mi minden hiányzik még a magyar honvédségnél, hogy katonai értelemben vett hadseregnek mondathassák. Hangosan követelte a nemzet, s a hang viszhangzott az ország törvényhozásában is, hogy e még hiányzó attribútumok a honvédségnek megadassanak. Kiegészítése tüzérséggel és műszaki csapatokkal, lovasságának megszaporítása, olyan követelmény, mely sem a nemzet jogos igényei kielégítésének, sem a haza és a monarchia biztonságának érdekében sokáig nem halasztható. A többi hatalmak fegyveres ereje ma már milliókra megy, velük szemben az egyensúly föntartása csak azon után lehetséges fönn, melyet a honvédség intézménye jelöl meg. Ezt kell fejleszteni, ezt kell emelni, mert ez az olcsó, ez az adózó nép vállai által megbízható s katonai szaktekintélyek szerint is teljes sikert biztosító módja egyedül. Természetes, hogy a kifejlesztendő honvédség számára kellő számú és képzett tisztekről kellene gondoskodni. Ez elkerülhetetlenné teszi egy magyar katonai akadémia fölállítását, amelynek szintén díjával vagyunk, amennyiben a Ludovika-akadémia az ez irány iáni igényeknek meg nem felel. Mindez s ezenkívül a honvédseregnek a harc minden nemeiben kiképeztetése is tág tért nyit a magyar honvédelmi miniszter ambíciójának. S mi nem kételkedünk benne, hogy Fejérváryban megvan ez az ambíció s erős a hitünk, hogy neki, mint kipróbált hűségű katonának ez irányban tett minden kezdeménye kevesebb ellenállással fog találkozni, mint bárkié abban az állásban s hogy épen azért ő tőle a nemzet sokkal inkább várhatja a honvédség intézményéhez kötött reményeinek megvalósítását, mint másfél bárkitől. A pénzügyi bizottság ma Zsigmondy Vilmos elnöklete alatt Szipáry gr. és Széchenyi gr. miniszterek, valamint Matlekovics államtitkár jelenlétében a földmi v. ipar- és keresk. tárcát vette tárgyalás alá. A költségvetés előadója Wahrmann Mór konstatálja, hogy a kiadási rovatok az idén 500 ezer forinttal kedvezőbbek a múlt évihez képest. Madarász J. felszólaláséra Széchenyi fölemlítette, hogy a gyümölcstenyésztést jelenleg a tanítók útján iparkodik megkedveltetni. Az előirányzat megállapíthatott. Következett a miniszterelnöki tárca, melynek tárgyalására Tisza Kálmán is megjelent. A 200 000 frtca rendelkezési alap ál Szilágyi Dezső megjegyezte, hogy nem a tétel természete, hanem a szükséghez képest szavazza meg az összeget. A miniszterelnöki költségvetés után a földmvelési tárcát folytatta a bizottság, mely alkalommal Széchenyi miniszter a lótenyésztésre előirányzott tételt védve megjegyezte, hogy a lótenyésztés virágzásnak indult s e téren visszalépni nem szabad. A bizottság úgy ezen, mint a többi tételt elfogadta. Legközelebb az igazságügyminiszter költségvetését veszik tárgyalás alá. A közoktatási minisztériumból Trefort minisztert nov. 2 ára várják vissza s Berzeviczy Albert az uj min. tanácsos már Bán átveszi a harmadik ügyosztály vezetését. Berzeviczy búcsúja eperjesi választóitól szerfölött szívélyes volt. Okt. 28 án választók értekezlete volt, melyben Berzeviczy leköszönésének indokait előadta, s dr. Schmidt Gyulát ajánlola maga helyett képviselőnek, a kit azonnal ki is jelöltek. Másnap számos testület és tanintézeti elöljáróság tisztelgett az epj min. tanácsosnál. HIT! HÍRLAP, 1884 november 1. POLITIKAI SZEMLE. A németországi választásokról beérkezett legújabb adatok megerősítik azt, mit a socialisták győzelméről eddig is jelentettünk. Érdekes azonkívül a kilátásban levő pótválasztások nagy száma. Tegnap estig 197 kerületben járultak a választók az urnához, ezek közül 49-ben újra lesz választás. A következő statisztikai szemle érdekes világot vet a pártok gyarapodására és fogyatkozására. A beírott választók száma 1881 óta Berlinben 68 ezer- rel szaporodott; ugyanebben az időben a szabadelvű választók száma 89 ezerről 71 ezerre szállt slá, a konzervatív választóké 46 ezerről 53 ezerre, és a szocialistáké 30 ezerről 68 ezerre emelkedett. Ez utóbbi adat nem szorul bővebb magyarázatra. A szocialisták nemcsak a fővárosban mutathatnak fel ilyen szaporodást, hanem Németország egyéb nagy városaiban is. Majnai Frankfurtban, hol a szabadelvűek mindig korlátlan urai voltak a helyzetnek, már most a szocialistákkal jutnak pótválasztás alá. Utóbbiak a lefolyt három év alatt 3263 szavazatot nyertek, míg a szabadelvűek 428-at vesztettek. Csaknem bizonyos, hogy a szocialisták 25 képviselőt küldenek el egyszer a birodalmi gyűlésbe, mi az utóbbi számuknak több mint kétszerese volna. Az eddigi 197 kerület következően oszlik föl: 21 kerületben a szabadelvűek győztek (26- ban lesz pártjukbelivel pótválasztás, 13 kerületét vesztettek); 23 kerület a konzervatívoké (12 pótválasztás); a birodalmi párt 12 kerületben győzött (2 pótválasztásnál konkurrál); a nem-zeti szabadelvűek 23 kerületben jutottak dia- dalra (15-ben részt vesznek a pótválasztásban), a szocialistáké 10 kerület és 26-ban a pótválasztástól remélnek szaporodást. Érdekes jelenet volt, midőn maga Bismarck herceg és fia Vilmos az első kerület választási urnájához járultak, hogy a szabadelvű jelölt ellen beadják szavazatukat. Ami azonban nem akadályozd Loewe győzelmét. Valószínű, hogy ott, hol csupán szabadelvűek és konzervatívek közt újul meg a választási csata, a szocialisták az előbbiekre szavaznak. Különösen Berlinben, hol Richter, Münkel és Troeger annak idején a kivételes állapot meghosszabbítása ellen voltak, míg a konzervatívok, Stöcker, Cremer és Brejeher teljes erővel a meghosszabbítás mellett agitáltak. A franciakhinai harctérről érkező jelentések szerint a tuyenquani helyőrség 11. hó 14-től 18-ik az ellenség több támadását verte vissza. A franciák nem szenvedtek vesz teséget. A mintegy 4000 főnyi erős ellenség bájtorságot vesztve, a Vörös folyó felső vidékére vonult vissza. Briére tábornok tudatja távirajában, hogy a tengeri rablók elnyomására meg-tette az intézkedéseket. — A „propaganda fide'z értesítése szerint Cantonban számos kápolnát szétromboltak és kifosztottak, a keresztények a házait felgyújtották, 200 nőt meggyaláztak, a férfiakat kínozták, vagy száműzték, ha bálványoknak nem áldoztak. Hon Kongban jelenleg két püspök, 30 missionárius és 300 keresztény s tartózkodik, kik Cantonból érkeztek oda. A kanoni alkirály a keresztényekkel szemben elleníséges magatartást tanúsít. A spanyol kormány attól tart, hogy Zorilla új pronunciamentot tervez s ; október 25 én figyelmeztette is a francia kormányt, hogy Zorilla Bordeauxban tartózkodik, s minek az lett a következménye, hogy a spanyol agitátor csakhamar el is tűnt a francia terület-ről, nyilván azért, mert a francia kormány attól tartott, hogy Zorilla elfogatása a radikális új sajtó lármáját s belső zavarokat idézne föl. Az j óta Zorilla Angliába ment s Londonban a Pall S Mall Gazette egy munkatársa meg is interviewálj |ta őt, hogy mit mondott ez alkalommal, pén- \ | teki számunkban közöltük A marokkói kérdés is újra fölmerült. A Paris című lapban ezeket olvassuk: " Nem tudjuk, vagyis inkább nem akarjuk megjs mondani, kitől kér mostanában a marokkói kor-mány tanácsot. Néhány hónap óta azonban asherif ő felsége minisztereinél feltűnő elfogultság észlelhető minden ellen, ami francia. Tanger- jéből okt. 27 ki kelettel jelentik, hogy a marokkói kormány 13 külfödi védencet, — köztük négy franciát — elfogatott s mindannyian vasra verve küldettek a legnagyobb vásírások érintésével a marokkói fogházba. A 3 . francia követ óvást emelt, mint már máskor is tette. De mi azt hiszszük, hogy oly nagy hatalom, mint a francia köztársaság, nem szorítkozhatik folyton csak platonikus tiltakozásokra. Minap Khartum elestéről érkezett hír a lapokhoz. A Times alexandriai levelezője Zebehr pasához fordult felvilágosításért . Zebehr elmondta, hogy nyolc nappal ezelőtt egy embere jött Kairóba, aki 41 napig fogoly volt és mindössze 63 napig volt után Khartumból. Elbeszélte, hogy mintegy százezer lázadó veszi körül Khartumot. Zebehr pasa azonban azt hisz hogy Gordon tábornok két évig tarthatja magát Khartumban, annyira van látva élelmiszerekkel. Azt a hírt, hog Gordon bombázta Berbert, a pasa valótlanná tartja, mert erről az eseményről bizonyára jó volna hír Meravából, amely helység csak 1 óra járásra van Berbertől. Zebehr úgy hisz hogy az angol csapatok csak sok küzdelem árán fognak Khartumig jutni és néző szerint nem kellene elindulni Dongolából, ám biztos hír nem érkezik arról, hogy Khartu még Gordon hatalmában van. A nihilisták lapja. Megint egy életjelt adtak magukról a nillisták, de hogy mily nehézségekkel kell me küzdeniük, legjobban bizonyítja az a januáran megírt cikk, mely csak most látható napvilágot a Narodnaja Volja imént megjelent számában. A most megjelent Isp a nihilista közlöny tizedik száma és 27 quartlapra terjed. Az egyik vezércikk január hóról van keltezve, egy másik évi március hóról, de az utolsó lapok már újabb hírkét tartalmaznak, nevezetesen a legújabb nihilis pörről. A lap október 12-től van keltezve. A szerkesztőség nem tagadja, hogy apa súlyos veszteségeket szenvedett, hogy nyomdáin gépeit és betűit nagy részben elkobozta a rendőség és több főembere börtönbe került. A bajok Degijevnek, Szudejkin gyilkosának feljelentői okozták. Most azonban a veszteségek ki van egyenlítve és a párt, mely alapjaiban megye rendítve, alaposan ujjászerveztetett. Közlönyei ból megjelenik és a végrehajtó bizottság elég erősnek érzi magát arra, hogy bevallja pillanatnyi gyengeségét és annak okait. A bizottság egy hivatalos körlevélben elbeszéli, hogy Dgajav ezelőtt előkelő állást vívott a pártban. Mikor elfogták, elvesztette bátorsági áruló és Szudejkin ezredes főügynöke lett; elán majdnem mindent, amit tudott, de aztán úgy talált hogy a kormány nem mutatja magát elég hálásra talán lelki furdalást is érzett. Visszatért a forradl márokhoz és kezükbe tette le az életét. A végrehaj bizottság ítéletet mondott felette, kimondta, ho, megkegyelmez neki, azon feltétel alatt, hogy tök sohasem foglalkozik politikával és Szudejkint a kezűleg megöli. Miután ezen feltétel teljesíttele bizottság március 9 én kiáltványt bocsátott ki, halálbüntetés terhe alatt megtiltja Degajev fértését és kimondta, hogy senkinek sem szabadgajevhez nyúlnia, mert élete fölött a végre bizottság rendelkezik Miután Szudejkin megöt ölve és Dagajev ártalmatlanná volt téve, a bíróság újra megalakította a pártot és — mint Aki — igen kedvező helyzetbe juttatta. Egy másik cikkben a „Narodnaja Volja“ mondja a lefolyt 12 hó lefontosabb eseményeit ezek közt több érdekes adatot arról, hogy Oroszországban minő mérveket öltöttek az agre büntettek, melyeket az orosz sajtó nem mert említeni. Közölve van továbbá egy kiáltvány, mely egy forradalmi csoport kijelenti, hogy el akart ni a „Narodnaja Volja“ pártjától, de most vie tér hozzá. Tudomásul hozatik, hogy a lengyeler „Proletariátus“ nevű szoczialista forradalm szövetkezett az orosz forradalmi párttal, olykor, hogy a „Proletariátus“ nagymérvű autonómiát meg, de az általános politika kérdéseiben ad magát az orosz végrehajtó bizottságnak. Az apróbb közleményekből felemlítendő necrolog Neusztrajef gimnáziumi igazgatóról, srkutsban főbelőttek, mert Avucsin rekormát arcul ütötte. Végül közölve van a legutóbb elfogott nők hosszú lajstroma, mellékesen felemlíttetik, Kavroff Péter sohasem volt a végrehajtó biró tagja, de a nihilisták genfi közlönyének egyik késztője és baráti viszonyban áll a párttal.