Pesti Hírlap, 1885. február (7. évfolyam, 32-55. szám)
1885-02-14 / 44. szám
1885. február 14. PESTI HÍRLAP ták s a küldöttség tagjaiul következők választattak meg : Mátyás Gábor elnök, Tompa Antal ügyvéd, Grün Miksa, Kovács István, Drahos Imre, Krebs Nándor, Lacza András, Korsós Sándor, Melczer József, Hartman Ábrahám, Gál János, Henczman Ágoston nyerges, Glatfelder Jakab bognár, Kraemer Jakab kocsifényező, Zupka Lajos kovács, Ubbrich Róbert szíjgyártó, mint mellékiparosok megbízottjai. Felhívja az elnök a társaskocsi minden tulajdonosát, hogy a kocsifényezésnél a sárga és vörös szint lehetőleg kerüljék. Elősorolja a felszerelés részleteit, melyet a vizsgálóbizottság megkíván s óhajtja, hogy a kocsisokat egyenlő szinű ruhákba öltöztessék, azonkívül bokrétás pörge kalappal lássák el. Az értekezlet ezen figyelmeztetést helyeslőleg vette tudomásul, végül, hogy a vállalatba befektetett tőke biztosítassék, elhatároztatott, hogy a képviselőházhoz kérvényt fognak benyújtani, a törvény a szerinti módosításáért, hogy elhalálozás esetén az özvegy, vagy család az üzletet folytathassa. Tompa Antal azt hiszi, hogy a lejárt kedvezményes év után a kocsitulajdonosok jogaiktól elültethetnek, s ennek meggátlása céljából a képviselőházhoz kérvényt szándékozik benyújtani. Ezen kérvény szerkesztésére bizottságot kér kijelölni. A bizottság megválasztatik. Elnök ezután megköszönvén a sztrájk alkalmával tanúsított példás s szolid magaviseletét, az értekezleteket feloszlatta. Apponyi Albert gróf beszéde. A képviselőház febr. 13-án tartott ülésében. Apponyi Albert gr.: Évezredes alkotmányunk egy tényezője forog kérdésben s igaz bár, hogy az reformra érett, szóló nem tehet róla, midőn a tárgy nagysága és félelmes természete elfogulttá teszi. De a feladatot megkönnyíti, hogy bizonyos alapelvekre nem igen van eltérés, nevezetesen megegyeznek abban, hogy radikális új alkotást nem . EGYLETEK ÉS INTÉZETEK — Még egyszer a budai honvédgyűlés. Dr. Szénássy Sándor úr nyilatkozatot küldött be hozzánk a lapunk febr. 12-iki számának ugyane rovatában ismertetett tiltakozásra vonatkozólag s kijelenti, hogy az egyletbe való felvételt illetőleg, a belügyministerium által 1881. évi március 19-én 12737. sz. alatt helyben hagyott alapszabályok 2. §-ában következők állanak: „Az egyletbe felvétetnek a főváros és külzetén tartózkodó minden tisztességes és fedhetetlen magaviseletű 1848—49-iki igazolt honvédek, a kik két ismert egyleti tag ajánlatára a választmány kebeléből alakított közös bizottság által tényleg honvédeknek elismertetnek. A föl nem vett, s illetőleg be nem igazolt tagok, minden további indokolás nélkül azzal bocsátandók el, hogy a tagok sorába ez alkalommal föl nem vétettek,“ ez alapon működött, és működik az igazoló bizottság, annál is inkább, mivel a buda-óbudai 1848—49-iki honvédegyletben, évekhossza során megőrzött békés egyetértést — botrány csinálásra bármely percben felhasználó egyének által háborgatni nem engedi. — A budapesti orvosi kör orsz. segélyegylete tegnap tartotta az V. ker. József-tér 1. sz. a. helyiségében rendes évi tisztújító közgyűlését dr. Kurtz Gusztáv elnöklete alatt, a jegyző által felolvasott jelentés örvendetesen említi fel, hogy a főváros 100 írttal az alapítók sorába lépett. Előadja, hogy 18 folyamodó részesült az év folyamán segélyezésben: 4 fővárosi s 14 vidéki. Az egylet tagjainak összes száma ez idő szerint 781. A pénztárnok jelentése szerint konstatáltatott, hogy az egylet vagyona 18705 frt. A közgyűlés ezután 1200 irtot szavazott meg az idei segélyezésre. A tisztújítás a következő eredménynyel dőlt el: Elnök: dr. Kurtz Gusztáv. Jegyző: dr. Jurkiny Emil. Pénztáros: dr. Torday Ferenc. Választmányi tagok: dr. Borbás József, dr. Kelen József, dr. Müller Vilmos, dr. Vidor Zsigmond. — A nemzeti tornaegylet e hó 14-én esti 6 órakor tartja saját helyiségében (VII. ősz utca 26. sz. a.) évi rendes közgyűlését. — Az országos lelencházat létesítő egyesület alapszabályai helybenhagyattak és az alapító bizottság az összes előmunkálatokat bevégezte, miért is az alakuló közgyűlés vasárnap február hó 15-ik napján délután 5 órakor a lipótvárosi kör termében, tigris szálloda, nádorutca fog megtartatni. — A magyar gazdasszonyok orsz. egyletének árvaházában (Damjanich utca 29/31. sz. a) febr. 15-én, vasárnap, d. u. 3 órakor a fizetéses növendékek intézeti hangversenyt rendeznek. óhajtunk, hogy a létező, amennyiben életképes fentartandó s hozzáveendi mindazt, amit a fejlődő kor kíván. Szóló nem osztozik azon felfogásban, mely egy felsőkamarát azért tűr meg, mert épen már van, s mert eltávolítása nagy nehézségekbe ütközik. A felsőház nem cifraság, hanem igen lényeges funkció vár rá, mely e szóban foglaltatik össze : korrektívum. Szóló nem tartja kielégítőnek, ha a felsőház úgy jellemeztetik, hogy az a mérséklő tényező legyen, szóló a korrektívum fogalmát általánosságban érti, akkép, hogy a midőn a képviselőház hibát követ s midőn e hibák úgy irányulnak, az általa formailag képviselt nemzet közszabadsága ellen, mint irányultak annak úgynevezett konzervatív érdekei ellen, hogy ilyenkor a felsőháznak mindkét irányban korrektívumul kell szolgálnia. A felsőház helyes működésének garanciáját a helyes összeállításban látja szóló. Alapelvül állítandó fel, hogy az független legyen minden irányban. (Helyeslés a baloldalon.) úgy felfelé, mint lefelé. Második követelménye, hogy ez új felsőház összeállításában kifejezése legyen az univerzális felfogásnak. Ezt nem lehet bizonyos érdekkör, osztály vagy partikuláris tényezőkből összealkotni, kell, hogy mindazon erők felhasználtassanak, melyek hivatják a nemzet lelkiismeretét képviselni. Harmadik kellék, hogy az új ház bírjon ne csak ama formai joggal, mely a képviselőházzal egyenlővé teszi, hanem, hogy a nemzeti közvélemény minden árnyalata megnyugvással és tisztelettel fogadja kijelentéseit. A mai főrendiház a három kellék közül még leginkább a függetlenséget bírja, de ezt se kellő mértékben, mert az utolsó évtized példája mutatja, , hogy a hivatalos elem elegendő volt a felsőházban absorbeálni a függetlenség gulyát. (Tetszés a bal- íj oldalon.) De ezenkívül nem bírja a mai ház biztosítékát annak, hogy az összes érdekek képviseletet nyerjenek benne, mert eltekintve az egyház ottani íj képviselőitől, és eltekintve a főispánoktól, a mai főrendiházban más támpont nem létezik, mint a születési arisztokrácia. S ez a születési arisztokrácia bár elég súlylyal bír, hogy részt vegyen a felsőház munkájában, mégsem bír azzal az erővel többé, hogy a vele járó feladatoknak terhét egymagában elviselje. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Ezért kellett, hogy megtartásával a főrendi elemnek az új házba újak hozassanak be. A kormány azzal akart e követelménynek eleget tenni, hogy körülbelül 150 életfogytiglan való tagot nevez ki. Szóló kérdi, mit fog ez a 150 életfogytiglan kinevezett, a felsőházba bevinni ? Be fogja-e vinni talán azt, hogy több biztosíték legyen arra nézve, hogy a nemzeti érdekek universalitása vétessék mindenkor tekintetbe, midőn egy reformjavaslat megvalósításáról van szó ? Ennek megvalósítását várjuk mi azoktól, kiknek felsőházi tagsága, törvényhozói joga a pillanatnyi pártérdek, a pillanatnyi hatalmi érdekek szülöttje? (ügy van a baloldalon.) Vagy ezektől várjuk azt, hogy a tradíciónak leginkább a születési arisztokrácia által képviselt igényei mellé, a fejlődő időknek megfelelő mozgó elemet is bevigyék ? Ezektől várjuk azt, akik ma a felsőházba kineveztetve életfogytiglan ott benn-s maradnak, tehát a mai pillanat fejlődési stádiumát képviselik, de a további eszmefejlődés követésétől, mint a mostani kormány kinevezettjei majdnem be-csületbeli kötelesség által vannak elzárva? (Úgy van a baloldalon.) Ezek súlyától várjuk a közmegnyugvást, kik-ről mindenki tudja, hogy tisztán a hatalom és pedig nem is a mindenkori, hanem a mostani hatallom biztosítása végett vizetnek be ? (Úgy van a baloldalon.) Ezektől az elemekről szóló a reform problémájának két legfőbb feladata közül, t. i. az egyetemes nemzeti szellem létesítése és a súly nö- velése közül egyetlenegyet nemcsak megoldva, de megközelítve sem lát; azt a harmadik kelléket pejjdig, melyet elsőnek kellett volna megemlítenie, t. i. a minden irányban való függetlenséget, azt teljesen megrontja. (Úgy van a baloldalon.) A miniszterelnök inkonsequenciával vádolta 1j szólót és pártját azért, mert a kinevezést ellenzik, s kis számban mégis elfogadják. Szóló épen a kis számra helyezi a fősúlyt. Mert könnyebben feltalálhatók a nyilvánosság által kijelölt kitűnőségek, amelyek kinevezése elől a kormánynak kitérni nem lehet. (Élénk helyeslés balfelől.) Mi — úgymond — nem alacsonyítjuk le az intelligenciát, ha a kinevezendők száma csekély. Mert ama tervbe vett 80 mellett lesz 800 is, ki ugyancsak egyéni súlyánál fogva ugyanazon jogot igényli, hogy kineveztessék s ily körülmények közt nincs döntő ok, miért épen az a 80 neveztessék ki, ki nem igen különbözik egyéni súlyra nézve a nyolcszáztól s csak úgy az arány középszerűségét képviseli. Ennek konzequenciája az — és nem is lehet másként kívánni semmilyen kormánytól — hogy midőn nincs belső ok, hogy azt a házat, kinek kinevezésére neki jog van adva, éppen innen vagy onnan vegye azoknak a sokaknak e számából, kik hasonló kualifikációval bírnak, akkor természetszerűleg a politikailag megbízhatókat, a vele együtt érzőket, azokat fogja kiszemelni, kik neki teljes biztosítékot nyújtanak arra nézve, hogy nemcsak amíg kormányon lesz, de azontúl is az ő pártérdekeit fogják mindenben szem előtt tartani. (Úgy van a bal- és szélsőbaldalon.) Egészen más volt felfogása az angol szabadelvűpárti kormánynak, midőn 1869-ben John Russel 28 életfogytiglan való peer kinevezését indítványozta, s pedig 4 peerig évente, s azt így indokolta: Ma az én barátaim bírják a hatalmat, de én alkotmányos szempontból nem akarom, hogy a peerek kinevezésében a korona joga egészen kimeríttessék. S ekkor felállt Lord Greys kijelenté, hogy nem szabad akkor eljárni, mikép a kinevezendők egész száma a hatalmon levő pártból vézessék. S ily kijelentések történtek akkor, mikor a szabadelvű párt volt a kormányon. Nálunk pedig a legnagyobb flegmával beszélnek arról, hogy a felsőház függetlensége 150 tag kinevezése által legfölebb a mostani kormánynyal szemben van veszélyeztetve, az ezentúli kormánynyal szemben nem (Élénk tetszés a bal és a szélsőbaloldalon. Halljuk ! Halljuk!) Ez a maga egész nyerseségében az „apres nous le déluge“ (Hosszantartó élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon. Mozgás.) Mert az ép úgy megtörténhetik, hogy a mostani kormány által saját pártja, saját legmegbízhatóbb híveinek számából kiszemelt ■ 150 tag a felsőház rendeltetésének flagráns megsértésével az utánna következő kormánynyal szemben fakciózus oppoziciót fog képezni. (Nyugtalanság) és akkor az önök által átalakított felsőház épülete oscillációt mutatna, feltétlen szolgalelkűség és parlamenti obstrukció közt. (Hosszantartó élénk helyeslés a bal- és a szélsőbalon. Mozgás.) A miniszterelnök a kinevezést azzal védi, hogy azt a kormány csak a képviselőházi többség által gyakorolhatja. Ez sajátságos érvelés. Először is, midőn a választási elvnek kizárása mellett érvelnek, akkor a fő indok, hogy akárhogy konstruáljuk a választókerületeket, a választott elem nem lesz egyéb, mint a képviselőház tiszta ismétlése és ezért, mert nem szabad a felsőháznak, ha a képviselőházzal szemben korrektívum akar lenni, a képviselőház merő ismétlésének lenni, azért rossz a választás. (Derültség és tetszés balfelől.) Ha pedig a kinevezést védik, azt mondják, hiszen csak a képviselőház többségével egyetértőleg lesznek eszközölhetők azon kinevezések, azok eredménye tehát mi lehet ? az, hogy a képviselőházi többség ismét kifejezésre jut a felsőházban, tehát ezért jó a kinevezés. (Derültség és tetszés balfelől.) A miniszterelnök érveinek legfőbbike az ily nagymérvű kinevezések eszközölhetése mellett a peer schule lehetősége (Tisza miniszterelnök tagadólag int) s indokolja ezt azzal, hogy a két ház közti egyetértés helyreállítása végett bírjon a kormány a kinevezés eszközével s miután ezt nehezen eszközölheti az örökletes tagok újból kinevezése által, azért szükséges, hogy az életfogytiglani kinevezés a koronának fentartatik. Szóló azzal szemben hivatkozik a Grey minisztérium egyik tagjának lord Broughamnak leveleire, sőt későbbi kijelentésére, melyekből kitűnik, hogy midőn 80 új öröklétű peernek kinevezését a kormány kieszközölte, érezte, hogy ezt az institúciót nem szabad az alkotmányba beleilleszteni, hogy azt minden kormányra nézve a legnehezebbé kell tenni, hogy valóban csak mint végeszközhöz nyúljon hozzá. (Élénk helyeslés balfelől.) Szóló chimaórának és ürügynek tartja, hogy a választás által a felsőházba vitetnék át a törvényhozás súlypontja. Ha előáll egy oly helyzet, és igenis előállhat, hogy erkölcsi túlsúllyal bír a felsőház a népképviselet felett, akkor a hiba nem a felsőház túlságos hatalmasságában rejlik, hanem mindenkor magában a népképviseletben. (Élénk helyeslés balfelől. Igaz.) Akkor a hiba abban van, hogy aláásták a népképviselet hatalmának erkölcsi forrását. (Élénk helyeslés balfelől. Úgy van !) Akkor a hiba abban van, hogy a képviseleti rendszer meghamisítása vagy erőszakolása által (Zajos tetszés balfelől.) oda engedték fejlődni a dolgot, hogy a formai népképviselet nem a nemzetnek igazi képviselete, (Úgy van ! bal felől) hogy bir annak minden formai jogosítványával, de nem bir annak erkölcsi erejével. (Úgy van ! bal felöl) És ha önök a túloldalon egy ehhez hasonló helyzet súlyát tapasztalják, vagy talán an-