Pesti Hírlap, 1885. február (7. évfolyam, 32-55. szám)

1885-02-14 / 44. szám

1885. február 14. PESTI HÍRLAP ták s a küldöttség tagjaiul következők választattak meg : Mátyás Gábor elnök, Tompa Antal ügyvéd, Grün Miksa, Kovács István, Drahos Imre, Krebs Nándor, Lacza András, Korsós Sándor, Melczer József, Hartman Ábrahám, Gál János, Henczman Ágoston nyerges, Glatfelder Jakab bognár, Kraemer Jakab kocsifényező, Zupka Lajos kovács, Ubbrich Róbert szíjgyártó, mint mellékiparosok megbízott­jai. Felhívja az elnök a társas­kocsi minden tulaj­donosát, hogy a kocsifényezésnél a sárga és vörös szint lehetőleg kerüljék. Elősorolja a fel­szerelés részleteit, melyet a vizsgálóbizottság megkíván s óhajtja, hogy a kocsisokat egyenlő szinű ruhákba öltöztessék, azonkívül bokrétás pörge kalap­pal lássák el. Az értekezlet ezen figyelmeztetést helyeslőleg vette tudomásul, végül, hogy a vállalatba befektetett tőke biztosítassék, elhatároztatott, hogy a képviselőházhoz kérvényt fognak benyújtani, a tör­vény a szerinti módosításáért, hogy elhalálozás ese­tén az özvegy, vagy család az üzletet folytat­hassa. Tompa Antal azt hiszi, hogy a lejárt kedvezményes év után a kocsitulaj­donosok jogaiktól elültethetnek, s ennek meggát­­lása céljából a képviselőházhoz kérvényt szándé­kozik benyújtani. Ezen kérvény szerkesztésére bi­zottságot kér kijelölni. A bizottság megválasztatik. Elnök ezután megköszönvén a sztrájk alkalmával tanúsított példás s szolid magaviseletét, az értekez­leteket feloszlatta. Apponyi Albert gróf beszéde. A képviselőház febr. 13-án tartott ülésében. Apponyi Albert gr.: Évezredes alkotmányunk egy tényezője forog kérdésben s igaz bár, hogy az reformra érett, szóló nem tehet róla, midőn a tárgy nagysága és félelmes természete elfogulttá te­szi. De a fel­adatot megkönnyíti, hogy bizonyos alapelvekre nem igen van eltérés, nevezetesen meg­egyeznek abban, hogy radikális új alkotást nem . EGYLETEK ÉS INTÉZETEK­ — Még egyszer a budai honvédgyűlés. Dr. Szénássy Sándor úr nyilatkozatot küldött be hoz­zánk a lapunk febr. 12-iki számának ugyane rova­tában ismertetett tiltakozásra vonatkozólag s ki­jelenti, hogy az egyletbe való felvételt illetőleg, a belü­gyministerium által 1881. évi március 19-én 12737. sz. alatt helyben hagyott alapszabályok 2. §-ában következők állanak: „Az egyletbe felvétet­nek a főváros és külzetén tartózkodó minden tisz­tességes és fedhetetlen magaviseletű 1848—49-iki igazolt honvédek, a kik két ismert egyleti tag ajánlatára a választmány kebeléből alakított közös bizottság által tényleg honvédeknek elismertetnek. A föl nem vett, s illetőleg be nem igazolt tagok, minden további indokolás nélkül azzal bocsátandók el, hogy a tagok sorába ez alkalommal föl nem vétettek,“ ez alapon működött, és működik az iga­zoló bizottság, annál is inkább, mivel a buda-óbudai 1848—49-iki honvédegyletben, évekhossza során megőrzött békés egyetértést — botrány csinálásra bármely percben felhasználó egyének által hábor­gatni nem engedi. — A budapesti orvosi kör orsz. se­gélyegylete tegnap tartotta az V. ker. József-tér 1. sz. a. helyiségében rendes évi tisztújító közgyűlését dr. Kurtz Gusztáv elnöklete alatt, a jegyző által felolvasott jelentés örvendetesen említi fel, hogy a főváros 100 írttal az alapítók sorába lépett. Elő­adja, hogy 18 folyamodó részesült az év folyamán segélyezésben: 4 fővárosi s 14 vidéki. Az egylet tagjainak összes száma ez idő szerint 781. A pénz­tárnok jelentése szerint konstatáltatott, hogy az egy­let vagyona 18705 frt. A közgyűlés ezután 1200 irtot szavazott meg az idei segélyezésre. A tiszt­­újítás a következő eredménynyel dőlt el: Elnök: dr. Kurtz Gusztáv. Jegyző: dr. Jurkiny Emil. Pénz­táros: dr. Torday Ferenc. Választmányi tagok: dr. Borbás József, dr. Kelen József, dr. Müller Vilmos, dr. Vidor Zsigmond. — A nemzeti tornaegylet e hó 14-én esti 6 órakor tartja saját helyiségében (VII. ősz utca 26. sz. a.) évi rendes közgyűlését. — Az országos lelencházat lé­tesítő egyesület alapszabályai helybenha­gy­attak és az alapító bizottság az összes előmun­kálatokat bevégezte, miért is az alakuló közgyűlés vasárnap február hó 15-ik napján délután 5 órakor a lipótvárosi kör termében, tigris szálloda, nádor­utca fog megtartatni. — A magyar g­a­z­d­a­s­s­z­o­n­y­o­k orsz. egyletének árvaházában (Dam­­janich­ utca 29/31. sz. a) febr. 15-én, vasárnap, d. u. 3 órakor a fizetéses növendékek intézeti hang­versenyt rendeznek. óhajtunk, hogy a létező, a­mennyiben életképes fentartandó s hozzáveendi mindazt, a­mit a fejlődő kor kíván. Szóló nem osztozik azon felfogásban, mely egy felsőkamarát azért tűr meg, mert épen már van, s mert eltávolítása nagy nehézségekbe ütkö­zik. A felsőház nem cifraság, hanem igen lényeges funkció vár rá, mely e szóban foglaltatik össze : korrektívum. Szóló nem tartja kielégítőnek, ha a felsőház úgy jellemeztetik, hogy az a mérséklő té­nyező legyen, szóló a korrektívum fogalmát általá­nosságban érti, akkép, hogy a midőn a képviselő­ház hibát követ s midőn e hibák úgy irányulnak, az általa formailag képviselt nemzet közszabadsága ellen, mint irányultak annak úgynevezett konzerva­tív érdekei ellen, hogy ilyenkor a felsőháznak mindkét irányban korrektívumul kell szolgálnia. A felső­ház helyes működésének garanciáját a helyes összeállításban látja szóló. Alapelvül állí­tandó fel, hogy az független legyen minden irány­ban. (Helyeslés a baloldalon.) úgy felfelé, mint lefelé. Második követelménye, hogy ez új fel­sőház összeállításában kifejezése legyen az univer­zális felfogásnak. Ezt nem lehet bizonyos érdek­kör, osztály vagy partikuláris tényezőkből összeal­kotni, kell, hogy mindazon erők felhasználtassanak, melyek hivatják a nemzet lelkiismeretét képviselni. Harmadik kellék, hogy az új ház bírjon ne csak ama formai joggal, mely a képviselőházzal egyenlővé teszi, hanem, hogy a nemzeti közvélemény minden árnyalata megnyugvással és tisztelettel fogadja ki­jelentéseit. A mai főrendiház a három kellék közül még leginkább a függetlenséget bírja, de ezt se kellő mértékben, mert az utolsó évtized példája mutatja, , hogy a hivatalos elem elegendő volt a felsőházban­­ absorbeálni a függetlenség gulyát. (Tetszés a bal- íj oldalon.) De ezenkívül nem bírja a mai ház bizto­­s­­ítékát annak, hogy az összes érdekek képviseletet­­ nyerjenek benne, mert eltekintve az egyház ottani íj képviselőitől, és eltekintve a főispánoktól, a mai­­ főrendiházban más támpont nem létezik, mint a születési arisztokrácia. S ez a születési arisztokrá­cia bár elég súlylyal bír, hogy részt vegyen a fel­sőház munkájában, még­sem bír azzal az erővel többé, hogy a vele járó feladatoknak terhét egyma­gában elviselje. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Ezért kellett, hogy megtartásával a főrendi elemnek az új házba újak hozassanak be. A kormány azzal akart e követelménynek eleget tenni, hogy körülbelül 150 életfogytiglan való tagot nevez ki. Szóló kérdi, mit fog ez a 150 életfogytiglan kinevezett, a felsőházba bevinni ? Be fogja-e vinni talán azt, hogy több biztosíték legyen arra nézve, hogy a nemzeti érdekek universalitása vétessék mindenkor tekintetbe, midőn egy reform­javaslat megvalósításáról van szó ? Ennek megvaló­sítását várjuk mi azoktól, kiknek felsőházi tagsága, törvényhozói joga a pillanatnyi pártérdek, a pilla­natnyi hatalmi érdekek szülöttje? (ügy van a baloldalon.) Vagy ezektől várjuk azt, hogy a tradíciónak leginkább a születési arisztokrácia által képviselt igényei mellé, a fejlődő időknek megfelelő mozgó elemet is bevigyék ? Ezektől várjuk azt, akik ma a felsőházba kineveztetve életfogytiglan ott benn-­s maradnak, tehát a mai pillanat fejlődési stádiumát képviselik, de a további eszmefejlődés követésétől,­­ mint a mostani kormány kinevezettjei majdnem be-­­­csületbeli kötelesség által vannak elzárva? (Úgy­­ van­ a baloldalon.) Ezek súlyától várjuk a közmegnyugvást, kik-­­­ről mindenki tudja, hogy tisztán a hatalom és pe­­­­dig nem is a mindenkori, hanem a mostani hata­­­l­lom biztosítása végett vizetnek be ? (Úgy van­­ a­­ baloldalon.) Ezektől az elemekről szóló a reform­­ problémájának két legfőbb feladata közül, t. i. az­­ egyetemes nemzeti szellem létesítése és a súly nö-­­ velése közül egyetlenegyet nemcsak megoldva, de­­ megközelítve sem lát; azt a harmadik kelléket pe­­jj­dig, melyet elsőnek kellett volna megemlítenie, t. i. a minden irányban való függetlenséget, azt teljesen megrontja. (Úgy van­ a baloldalon.) A miniszterelnök inkonsequenciával vádolta 1j szólót és pártját azért, mert a kinevezést ellenzik,­­ s kis számban mégis elfogadják. Szóló épen a kis­­ számra helyezi a fősúlyt. Mert könnyebben feltalál­­hatók a nyilvánosság által kijelölt kitűnőségek, a­melyek kinevezése elől a kormánynak kitérni nem lehet. (Élénk helyeslés balfelől.) Mi — úgymond — nem alacsonyítjuk le az intelligenciát, ha a ki­­nevezendők száma csekély. Mert ama tervbe vett 80 mellett lesz 800 is, ki ugyancsak egyéni súlyá­nál fogva ugyanazon jogot igényli, hogy kineveztes­sék s ily körülmények közt nincs döntő ok, miért épen az a 80 neveztessék ki, ki nem igen külön­bözik egyéni súlyra nézve a nyolcszáztól s csak úgy az arány középszerűségét képviseli. Ennek konzequenciája az — és nem is lehet másként kívánni semmilyen kormánytól — hogy mi­dőn nincs belső ok, hogy azt a házat, kinek kine­vezésére neki jog van adva, éppen innen vagy on­nan vegye azoknak a sokaknak e számából, kik hasonló kualifikációval bírnak, akkor természetsze­rűleg a politikailag megbízhatókat, a vele együtt ér­zőket, azokat fogja kiszemelni, kik neki teljes biz­tosítékot nyújtanak arra nézve, hogy nemcsak amíg kormányon lesz, de azontúl is az ő pártérdekeit fogják mindenben szem előtt tartani. (Úgy van­ a bal- és szélsőba­ldalon.) Egészen más volt felfogása az angol szabadelvű­­párti kormánynak, midőn 1869-ben John Russel 28 életfogytiglan való peer kinevezését indítványozta, s pedig 4 peerig évente, s azt így indokolta: Ma az én barátaim bírják a hatalmat, de én alkotmá­nyos szempontból nem akarom, hogy a peerek ki­nevezésében a korona joga egészen kimeríttessék. S ekkor felállt Lord Grey­s kijelenté, hogy nem sza­bad akkor eljárni, mikép a kinevezendők egész szá­ma a hatalmon levő pártból vézessék. S ily ki­jelentések történtek akkor, mikor a szabadelvű párt volt a kormányon. Nálunk pedig a legnagyobb fleg­mával beszélnek arról, hogy a felsőház függetlensége 150 tag kinevezése által legfölebb a mostani kor­mánynyal szemben van veszélyeztetve, az ezentúli kormánynyal szemben nem (Élénk tetszés a bal és a szélsőbaloldalon. Halljuk ! Halljuk!) Ez a maga egész nyerseségében az „apres nous le déluge“ (Hosszantartó élénk helyeslés a bal- és a szélső­­baloldalon. Mozgás.) Mert az ép úgy megtörténhe­tik, hogy a mostani kormány által saját pártja, sa­ját legmegbízhatóbb híveinek számából kiszemelt ■ 150 tag a felsőház rendeltetésének flagráns meg­sértésével az utánna következő kormánynyal szem­ben fakciózus oppoziciót fog képezni. (Nyugtalan­ság) és akkor az önök által átalakított felsőház épü­lete oscillác­iót mutatna, feltétlen szolgalelkűség és parlamenti obstrukció közt. (Hosszantartó élénk helyeslés a bal- és a szélsőbalon. Mozgás.) A miniszterelnök a kinevezést azzal védi, hogy azt a kormány csak a képviselőházi többség által gyakorolhatja. Ez sajátságos érvelés. Először is, midőn a választási elvnek kizárása mellett érvel­nek, akkor a fő indok, hogy akárhogy konstruáljuk a választó­kerületeket, a választott elem nem lesz egyéb, mint a képviselőház tiszta ismétlése és ezért, mert nem szabad a felsőháznak, ha a képviselőház­zal szemben korrektívum akar lenni, a képviselőház merő ismétlésének lenni, azért rossz a választás. (Derültség és tetszés balfelől.) Ha pedig a kineve­zést védik, azt mondják, hiszen csak a képviselőház többségével egyetértőleg lesznek eszközölhetők azon kinevezések, azok eredménye tehát mi lehet ? az, hogy a képviselőházi többség ismét kifejezésre jut a felsőházban, tehát ezért jó a kinevezés. (Derült­ség és tetszés balfelől.) A miniszterelnök érveinek legfőbbike az ily nagymérvű kinevezések eszközölhetése mellett a peer schule lehetősége (Tisza miniszterelnök tagadólag int) s indokolja ezt azzal, hogy a két ház közti egyetértés helyreállítása végett bírjon a kormány a kinevezés eszközével s miután ezt nehezen eszkö­zölheti az örökletes tagok újból kinevezése által, azért szükséges, hogy az életfogytiglani kinevezés a koronának fentartatik. Szóló azzal szemben hivat­kozik a Grey minisztérium egyik tagjának lord Broughamnak leveleire, sőt későbbi kijelentésére, melyekből kitűnik, hogy midőn 80 új öröklétű peer­­nek kinevezését a kormány kieszközölte, érezte, hogy ezt az institúciót nem szabad az alkotmányba beleilleszteni, hogy azt minden kormányra nézve a legnehezebbé kell tenni, hogy valóban csak mint végeszközhöz nyúljon hozzá. (Élénk helyeslés bal­felől.) Szóló chimaórának és ürügynek tartja, hogy a választás által a felsőházba vitetnék át a tör­vényhozás súlypontja. Ha elő­áll egy oly helyzet, és igenis előállhat, hogy erkölcsi túlsúl­lyal bír a fel­sőház a népképviselet felett, akkor a hiba nem a felső­­­ház túlságos hatalmasságában rejlik, hanem min­denkor magában a népképviseletben. (Élénk he­lyeslés balfelől. Igaz.) Akkor a hiba abban van, hogy aláásták a népképviselet hatalmának erkölcsi forrását. (Élénk helyeslés balfelől. Úgy van !) Akkor a hiba abban van, hogy a képviseleti rendszer meghamisí­tása vagy erőszakolása által (Zajos tetszés balfelől.) oda engedték fejlődni a dolgot, hogy a formai népképvi­selet nem a nemzetnek igazi képviselete, (Úgy van ! bal felől) hogy bir annak minden formai jogosít­ványával, de nem bir annak erkölcsi erejével. (Úgy van ! bal felöl) És ha önök a túloldalon egy ehhez hasonló helyzet súlyát tapasztalják, vagy talán an-

Next