Pesti Hírlap, 1885. május (7. évfolyam, 119-148. szám)

1885-05-01 / 119. szám

* ___ _ _ magyar bornak ép oly jó keletje lesz, mint a magyar búzának, zabnak és árpának. Anglia és Oroszország a magyar termelőnek fognak adózni, hogy eltarthassák seregeiket. Mindezen biztató kilátásokat a tegnapi áldásos természeti esemény jogosultabbakká tette. Vajha a tegnapi fordulatnak megfelelne a közel­jövő időjárása is. Az országos kiállítás csak így lesz, csak így lehet örömünneppé a hazában. A bűnvádi eljárási tervezet tárgyalására egy­behívott bizottság ma ülést tartott. Az igazságügy­­miniszter betegsége folytán az elnöklésben Perces Bél­­a Kúria elnöke helyettesítette. Tárgyalás alá vétetett azon kérdés, váljon kötelező, vagy fakultatív vádhatározat ho­zassák e ? Berczelly a kötelező vádhatározat ellen szólal fel. Az ügyészi vádindítvány közöltessék, a terhelttel s csak ha ez kifogásokat emel, akkor ha­tározzon az első folyamodású bíró. Schnierer egyetemi tanár szintén a kö­telező vádhatározat ellen szól. A maga részéről az osztrák törvényt ajánlja elfogadásra, mely szerint a bíróság csak akkor hoz határozatot, ha a terhelt kifogást tesz az ügyészi vádindítvány ellen, mely esetben a másodfokú bíróság határoz, várjon hely adassék-e a vádnak vagy nem. Csemegi hangsúlyozza, hogy a kérdés a garanciák kérdése. Mindenütt a vádhatározatnál megkívánják, hogy komoly garanciákat nyújtson. Az ügyész is csak fél, azért szükséges, hogy az ő in­dítványa megbíráltassék a bíróság által, ő ugyan azt hiszi, hogy a fakultatív vád alá helyezési rend­szer a tervezet szervezetébe beilleszthető, és a maga részéről ezen rendszer elfogadását nem tartaná ve­szélyesnek, azonban a kifogások felett ne a másod,­­ hanem az első fokú bíróság határozzon, ennek határozata ellen pedig jogorvoslatnak ne legyen helye. Németh János feleslegesnek tartja a vád­­határozatot, úgy a vádlott, mint a gyors igazság­szolgáltatás érdekében. Különösen ajánlja a skót eljárásban elfogadott rendszert. Sárkány és Fabinyi a fakultatív vád alá helyezés mellett szól. Friedmann a fakultatív vádhatározat mel­lett szólal fel, de a terhelt kifogásai felett az első­fokú bíróság felebbezés kizárásával határozzon. S a h­a­­ szintén az osztrák rendszert ajánlja elfogadásra. Kozma a jelenlegi eljárást mindenesetre megszüntetendőnek tartja, és ha el nem fogadtatik az, hogy az ügyészi vádindítvány elegendő legyen a végtárgyalás megtartására, akkor ő is a fakulta- PESTI HÍRLAP A pest megyei tisztikar drágasági pótléka­­ ügyében, a­mennyiben a miniszter csak az 1000 írton aluli fizetéssel bíró tisztviselők részére engedte meg a drágasági pótlékot, a múlt év negyedes köz­gyűlésen a megye közönsége a felirat újbóli felkül­dését határoza el. A kormány a felterjesztés alap­ján a közgyűlés által megszavazott 10% drágasági pótlékot az összes megyei tisztikar részére jóvá­hagyta. A képviselőház legközelebbi ülése május 5-én kedden d. e. 10 órakor lesz; a főrendiház azonban holnap, május hó 1-én d. e. 11 órakor ülést és ezt megelőzőleg általános értekezletet tart, melynek napirendje : Az 1885. évi VII. t. c. (a főrendiház reformja) 22. §- a értelmében választandó 21-es bizottság tagjainak megválasztása. Képviselő­­házi üzenet átvétele. A magyar orsz. kiállításról ír ma a bécsi öreg „Presse“ s azt mint Magyarország produktív erejének próbáját, rokonszenvesen tekinti. Másrész­ről a kiállítást a magyarok kizárólag saját belügyük­­nek tekintik s ez önérzetre vall, de figyelmezteti egyúttal a magyarokat a bécsi lap, hogy túl ne be­csüljék gazdasági készségüket. Magyarország nagy haladást tett ugyan előre, de figyelnie kell reá, hogy azalatt más nemzetek is haladtak s ámbátor Ma­gyarország sokat köszön a maga erejének, nem sza­bad elfelednie, hogy gazdasági életében a külföldi munkaerő és külföldi tőke jelentékeny elemet képez s hogy ennek is sokat köszönhet emelkedéséből. Különösen az iparra nézve jusson eszükbe a ma­gyaroknak, hogy ez sem magától nem támad, sem pedig mesterséges után, üvegházi növény módjára, nem lehet azt nagyra növelni. Mármaros megye közgyűlésén ápr. 28-án — mint lapunkkal közlik, — a magyar közmű­velődési egyesület ügye tárgyaltatott, még­pedig kevés eredménynyel. A gyűlésen Mihálka László alispán elnökölt. Az ügy Hollósy István több közigazgatási érdekű indítványai között került na­pirendre. Hollósy, miután kultúregyletnek a megye által kifejtendő nagymérvű pártolására irányzott in­dítványa elvettetett, az indítványnak azon legeny­hébb pontját vetette föl újra, hogy a közgyűlés ha­tározza el miszerint minden tagjával együtt belép az alakulandó kulturegyletbe 5—5 írt tag­sági díj mellett. A két év óta vajúdó kulturegylet megalakulását ez azonnal bevégzett ténynyé tette volna, de a közgyűlés ezt is elvette. Eszerint Mármaros megye nem csatlakozott a hazafias áldo­zatra kész­ megyékhez, jóllehet az ottani román népnevelést a kormány és megye megelőzőleg nagy támogatásokban részesítette. A megye fölkérte ugyan a főispán , még a múlt évben a magyar kulturügy­ 1885. Május 1. Hollósy indítványát melegen pártolta. Fölszólalt még mellette Héder Lajos bizottsági tag, Szilágyi János körjegyző pedig nem kaphatott szót az elnöktől. A bizottság az indítványt az állandó választmány ja­vaslata alapján „tárgytalannak“ mondotta ki . Mindenesetre mélyen kell sajnálni, hogy Márama­­ros vármegye még mindig tárgytalannak látja ezt az ügyet s képtelen egy közművelődési egyesületet megalkotni, amire pedig nagy szüksége volna. POLITIKAI SZEMLE. Minden nappal bizonyosabbá válik a há­ború. A legutolsó sürgönyök még sötétebb színben tüntetik föl a helyzetet. Az o­r­o­s válasz az utolsó angol jegyzékre már Lee­dor­ba érkezett és egyáltalán ki nem eh­e­­­t­ő. Giers azt feleli Granville kívánságára­­ hogy a márc. 30-iki affaire vizsgálat tárgyáv tétessék,­­ hogy az orosz kormány nem en­gedheti meg, mikép Komaroff tánok maga­tartása, melyet a körülmények által igazolvt lát, vizsgálat alá vonassék. Ehez járul, ami a helyzetet még válságosabbá teszi, hogy az­ oroszok ismét előbbre nyomultak most már Penzsdehből s az innét dél felé 15 kilométernyire eső Marushakot (vagy Merucsakot) is megszállották. Azt még nem jelentik orosz részről, hogy erre az elő­nyomulásra mely „provokáció“ szolgáltatott okot. Az angol kormány Marusak megszállását a március 17-ei megállapodás megsértésének te­kinti s ez ügyben is fölvilágosításo­­k­a­t kért Péterváron. A sok jegyzékváltás közben folynak serényen a hadikészülődések , mikor egyik vagy másik fél elkészül, megsza­kítja a diplomáciai összeköttetést s azontúl már csak a fegyverek fognak beszélni. Hogy az orosz lapok megint békésebb hú­rokat kezdenek pengetni, az is csak annyit je­lent, hogy a kormány időt kíván nyerni s egy­úttal a háború kitöréséért a felelősséget lehető­leg az angolokra hárítani. Most azt a hóbortos tervet vetik föl, hogy Angol-és Oroszor­­szág osztozzanak meg az afghán emir birodalmán s legyenek jó szomszédok. A Moszkovszk. Vjedo­­moszti pl. ápr. 27. számában ezeket írja: „Mily méltó volna mindkét hatalomhoz és mily hasznos mindkettejük igaz érdekére nézve, ha a jelen félreértés nem vezetne háborúra, melynek eredményét senki sem láthatja előre, hanem béke jönne létre, melynek haszna szembetűnő. Mily nagy eredményekre lehetne jutni, ha a most keletkezett, félreértés a békés kiegyenlítés útján új és jobb po­litikára vezetne, mely ment volna a fá­rasztó, cél és haszon nélküli versenyzéstől.

Next