Pesti Hírlap, 1885. július (7. évfolyam, 178-208. szám)
1885-07-01 / 178. szám
a sajtó dákó-román izgatását. Tűrtük a nyílt forradalomra való lázítást ellenünk. Tehettük. Mert mi vagyunk nemcsak az öregebbek, hanem egyszersmind az erősebbek is. A román nép gyermek és gyenge egyszerre, s igy a türelem részünkről a méltóság és józan számítás, nem pedig a félelem jelensége gyanánt tűnt fel. De sunt certi denique fines. Van mindennek határa. Ha nem lesz a román provokációnak, majd lesz a mi türelmünknek. És elérkezett az idő, hogy más hangon kezdjünk beszélgetni Romániával, mint társalogtunk eddig. Ha az oláh süveg alatt a józanságnak egy atomja sem maradt, rá kell koppintani arra a zsíros süvegre, s majd kitűnik, elzsírosodott-e alatta az agyvelő is. Az első határozott fellépésre azonnal lesz meghunyászkodás Bukarestben. Egy törpe államocska nem merhet kikötni óriási szomszédjával . Az óvatos tartózkodás, a méltóságteljes türelem szép dolog, illik is egy nagyhatalomhoz, de csak bizonyos körülmények közt. De ha mi örökké óvatosan tartózkodunk, s méltóságteljesen tűrünk, utóbb óvatosságunk félelem, méltóságunk gyengeség színében fog feltűnni. Olyanok leszünk, mint egy kolosszális madárijesztő. Miután soha sem mozdulunk, öklünket soha fel nem emeljük, kicsúfolnak bennünket a verebek is._______________________________ halála előtt Salisbury nagyon szűk viszonyok közt élt. Hogy megélhessen, az irodalomra adta magát s vezércikkeket irt a hírlapokba. Jelenleg a politika mellett vegyészettel foglalkozik. 1830-ban született, tehát aránylag elég fiatal. A család őse hajós volt a Themsen. Osztrák tüntetés Brünnben. A brünni férfidalegylet jubileuma alkalmából, mely vasárnap és hétfőn ünnepeltetett, a morva főváros összes intelligens körei egyesültek, hogy az ünnepély méltó megtartását lehetővé s Brünn város német szellemének fényes manifesztációjává tegyék. Egyes epizódjaiban, milyen a bécsi vendégek fogadása, ez ünnepély az 1871-ki tornaünnepélyre emlékeztet, mely az osztrák németek hatalmas tüntetése volt a Hohenwarth-kormány és rendszere ellen. Az akkori fundamentális cikkeket — írja a N. Fr. Presse — alkotóik már ünnepélyesen megtagadták, de céljaikat átvitték az alkotmányos térre; a közigazgatás magába vette föl nagy részöket s amire a fundamentális cikkelyek törekedtek, az el van érve ; a parlamenti többség és uralom a szlávok kezében s a németek helyzete ma sokkal komorabb és veszélyesebb, mint a Hohenwart-epizód kilenc havi tartama alatt volt. Az idők közötti különbséget jellemzi, hogy tizennégy évvel ezelőtt senki sem merészelt Brünnben zavarni egy német ünnepélyt, míg a brünni férfi dalegylet jubileuma nem mehetett végbe a nélkül, hogy két estén a cseh csőcselék az utcákon ne zavarogjon, s a német dalárok énekeire a „Hrom a pekla“ nemzeti dallal ne feleljen. Tisza Kálmán miniszterelnök ma visszaérkezett Budapestre. — Gróf Széchényi kereskedelmi miniszter ma 4 heti fürdőzésre Kasleutengebenbe utazott. — Trefort Ágoston miniszter mint helyettes miniszterelnök ma délután Milán szerb királynál tisztelgett. s PESTI HÍRLAP 1885. julius Nagyvárad város törvényhatósági bizottsága folyó hó 11-én tartott közgyűlésében Dús László főügyész indítványára elhatározta, hogy Nagyárad városának szabad királyi várossá leendő emelése iránt kérvényt intéz a belügyminiszterhez. A felirat már elkészült s fel is küldetett Tisza Kálmán belügyminiszterhez. Salisbury az új angol kormányelnök egyike Anglia leggazdagabb nemeseinek. Évi jövedelme három millió forintra rúg s többnyire földjáradékból áll. A márki címet véletlenségből nyerte el. Másodszülött volt és rossz viszonyban állott atyjával. Mikor ez utóbbi 1868-ban elhunyt, apa és fiú közt épen per volt folyamatban. A viszály oka sajátszerű volt. A családi hitbizományban a második fiúról is van gondoskodva. A mostani márki, abban a hitben, hogy ő második fia apjának, járulékát követelte, amelyet apja megtagadott tőle. A per folyamában kimutatta az öreg márki, hogy fia nem másodszülött, mivel közte és az elsőszülött közt egy halvaszülött fiú jött a világra, így aztán az öreg márki nyerte meg a pert. Néhány évvel bátyja lentette, aki a tárgyakat szíves volt a nemzeti múzeumba juttatni. Sokkal értékesebb a perjámosi lelet, melyet Tallián alispán, mint Torontál vármegyének örökös letétét a régiségtárban helyeztette el. Egy népvándorlási női sírban t. i. két nagy ezüst fibulát ástak fel, mely aranynyal és carneol kövekkel díszített, mellette két gránát fülbevalót gazdagon aranyba foglalva, és hat hosszúkás arany klárist, egyet borostyánkőből s kettőt üvegből, melyek a nő nyakláncát képezték. A lelet úgy gazdagsága mint érdekessége által kiváló, s nagyban hasonlít a még gazdagabb bakodi sirkincshez, melyet Kunszt érsek a német időkben a nemzeti múzeumnak ajándékozott. Semsey Andor, a Múzeum ásványtárának nagylelkű pártfogója, szíves volt a fenéki sirleleteket a régiségtár számára megszerezni. Keszthely szomszédságában t. i. a régi római mogentiana helyén, a Balaton partján egy nagy nevezetességű sirmezőt talált fel Lipp Vilmos, mely egész a római időkig felér, de melynek legtöbb sírja régóta ki van fosztva. Néhány azonban érintetlen maradt s valódi kincseket tartalmazott, arany fülbevalókat, szép ezüst korong ruhakapcsokat és övdiszeket, s egy római szekrénykét, melyen bronzlemezen a négy évszak és szüreti vigalom ügyes domborműben van kiverve. Az érmek, melyek e sírokban találtattak mind III. Valentiniántól valók, Atilla kortársától. Ezen lelet szintén a nevezetesebbek közé tartozik s a régiségtár díszére válik. Pulszky Ferenc. A közlekedésügyi miniszter a Felső-Duna folyam szabályozása tárgyában — mint értesülünk — holnap fogja kiírni a versenytárgyalást, melynek értelmében a belföldi és külföldi vállalkozók felszólíttatnak, hogy a Duna folyam dévény-duna-radványi szakaszának szabályozása az 1885. 8. tczikkel elrendeltetvén, a szabályozási munkáknak végrehajtása céljából ajánlataikat augusztus 22-én déli 12 óráig 350,000 frt bánatpénz letétele mellett a minisztériumnál adják be. A szabályozandó folyam szakaszon összesen mintegy 62,434 mtr. hosszú párhuzamú 9179 mtr. hosszúságú bekötőgát, 18,185 méter hosszúságú zárgát (mederelzárás) 27,282 méter hosszúságú partvédezet és 26,007 m. hosszú mederásás és kotrás lesz készítendő. A vállalatot szabályozó szerződési feltétfüzet, műszaki terv, valamint a munka minőségét és mennyiségét kitüntető táblázatok a komáromi m. k. folyammérnöki hivatalnál a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Az aján y tekintetes mágnások. A várva-várt névsor végre megjelent a Budapesti Közlönyben. A vezércikkírók neki rohantak, megmázsálták mekkora súlya van együtt, aztán szétmarcangolták, egyenkint latolván meg az egyéneket. Az egyik kidobott három nevet és betett helyette (persze csak képzeletben) új hármat, másik ismét kidobott és proponált három nevet, (de természetesen mindig más három embert), amiből aztán nyilvánvalóvá lett az ellenzéki lelkek előtt, hogy egyetlen ember sincs a közvélemény ínyére, de ugyanily joggal okoskodhatott a kormánypárti is, hogy általános kifogás alá senki sem esett. Egy hét kellett hozzá, míg ez a théma hozzánk tárcaírókhoz jutott, hogy csináljunk belőle azt, amit akarunk. Burghardt ellen emelkedtek ugyan komolyabb hangok, hogy nem kellett volna kinevezni, mert nem tud magyarul. (Hja, de akkor ugyan ki képviselné a szegény kimaradt indigenokat ?) Mixich Kálmán ellen azért támadt elégületlenség, hogy nem tudják ki, Sváb Károly ellen meg azért, hogy tudják, Barcsayt és Mikót azzal veszik gyanúba, hogy nincs meg a qualifikációjuk. Ezt különben, mert a papiros mindent eltűr, könnyű elmondani mindenikről, kivévén az egy Hirschlert, akit az irigység sem támadhat meg, hogy lattevő köteles magyar nyelven szerkesztett ajánlatában világosan kijelenteni, hogy a helyviszonyokat ismeri, a szerződés és az annak kiegészítő részét képező átalános és részletes feltételeket és a terveket betekintette, megértette és azokat változatlanul elfogadta. A kellően bélyegzett ajánlatok öt pecséttel zárt és e felirattal : „Ajánlat a Duna folyam dévény-duna-radványi szakaszának szabályozási munkáira“ ellátva, borítékban 350.000 frt, azaz háromszázötvenezer o. é. forint bánatpénznek készpénzben, vagy óvadékképes értékpapírokban történt letételéről a budapesti (pesti) m. kir. állampénztár által kiállított elismervény csatolása mellett Bozóky István közr. és közm. miniszteri segédhivatali igazgatónál f. 1885. évi augusztus 22-ik napjának déli 12 órájáig benyújtandók. Az ajánlatok ugyanazon napon déli 12 órakor a minisztérium Ildik szakosztályában bizottságilag nyilvánosan felbontatni fognak. FŐVÁROSI ÜGYEK — A magánépítési bizottság mai ülésén a következő építési engedélyek kiadását hozta javaslatba: Gergelyi Kálmánnak az Istvánhegyen 7191. sz. a. egyemeletes nyaralója; Linczenpolcz Ferencnek II. ker. kisczelli út 73. sz. a.; Schödl Károlynak bécsi út s bokor utca 4180—81. sz. a. továbbá Weitzen Bernátnak Magdolna utca 33. sz. a. Drahos Imrének tűzoltó- és viola-utca 48. szám a. Moravetz Józsefnek VII. kerület Almásy tér 12. szám alatt földszintes házra; Luczenbacher Pál utódainak újpesti rakpart 2. sz. a. földszintes munkáslakra; dr. Müller Edének II. Batthyány utca 19. sz. a. földszintes ház fölé első emelet építésére, végül földszintes toldalék-építkezésekre; Wechinger Ferencnek II. ker. Miklós utca 44. sz. a. László Pálnak VII. Kiszugló, Hollmayer Józsefnek I. Horgony utca 26. sz. és Mészáros Károlynak VII. Sándor utca 16. sz. a. Ezenkívül számos épitésrendőri ügy fordult elő. — Egészségi kimutatás. A tiszti főorvos jelentése szerint folyó hó 28-án a következő heveny ragályos betegségek fordultak elő: Kanyaró 1. Kórházi beteglétszám: szt-János kórházban: 116; Rókusban : 1274. Általános napi halálozás I. kér. 1; II. kér. 2 ; III. kér. 3; IV. kér. 1; V. kér. 2 ; VI. kér. 5; VII. kér. 2; VIII. kér. 3; X. kér. 2; kórházakban 9, összesen 33. Halálokok: agy- és idegbajok 8 ; tüdőgümő, tüdővész 4; egyéb légzőszervi bajok 1; vérkeringési bajok 1; gyomorbélhurut és lob 5 ; hagymáz 1; egyéb kórok 13. A június 29 iki kimutatás szerint heveny ragályos betegségek: vörheny 1, roncsoló toroklob 1. Kórházi beteg létszám: Rókusbán 1275, Szt.János kórházban 162. Általános napi halálozás: I. kér. 2, II. kér. 2, III. kr. 1, IV. kér. 1, V. kér. 1, VI. kér. 7, VII. kér. 5, VIII. kér. 6, IX. kér. 3, X. kér. 2, kórházakban 7, összesen 37. Halálokook: f agy- és idegbajok 3, tüdőgümő, tüdővész 7, tüdőnincs meg a qualifikációja. Mert ő azon a réven került be, hogy zsidó. Lumnitzer kinevezésén azért csodálkoznak, mert Tisza maga meggyőződhetett róla, menynyire nem való főúrnak. Elpletykálják a szerencsétlen esetet. Mikor a belügyminiszterség tizedik tavaszát ünnepelték, Lumnitzer is megjelent az előszobában magyar díszben a közegészségügyi tanácscsal. Ott veszi észre valamelyik kollegája nagy hüledezve: — Hiszen önnek nincs kardja uram! Lumnitzer végig néz magán s ijedten látja, hogy csakugyan kard nélkül van. — Ezer ördög, azt bizony otthon felejtettem. Lett nagy aggodalom, mert Lumnitzer nélkül meglehetett volna ugyan a tisztelgés, de nem lehetett volna meg az üdvözlő beszéd, minthogy azt Lumnitzer tanulta meg könyv nélkül. Már most mit csináljanak? Végre is Lumnitzerben támadt egy mentő gondolat. Beszaladt , hirtelen a miniszterelnök családjához egy kardot kölcsönözni. Kapott is szerencsésen és legott hozzá kötötte magát, de amint aztán odabent perorál, Tisza esmergetni kezdi a saját jószágát. A kardra szegződő miniszterelnöki tekintet megzavarja Lumnitzert, nyelve és torka akadozni kezd, deklamáló kezével belecsapódik a kardtokba s a bomlott acél csörömpölni kezd. (Ez még bizony kikiabálja az esetet.) Elpirul s a beszéd elejéről mindjárt átugrik a régire. „A gondviselés tartsa meg nagyméltóságodat sokáig; hazánk és családja javára jó egészségben.“