Pesti Hírlap, 1885. augusztus (7. évfolyam, 209-238. szám)

1885-08-25 / 232. szám

1886 attgUHEtw 25. PESTI H I R L'A P taok meghivetnak, akiktől nemcsak tanács, hanem jelentékeny közreműködés is várható. A meghívás szövegét, a kongresszus tervrajzát, az ügyrendet, a kongresszus elé terjesztendő kérdésekkel legkö­zelebb közrendjük. A Ganz és társa részvénytársa­ság Mechwart igazgató u­tán 60 frtot küldött a Magyar iskolaegyesület céljaira.­­ Az országos magyar Ügyvédgyűlés vég­rehajtó bizottsága Burián János elnöklete alatt ma ülést tartott, melyben az ügyrend 9. § a alapján megválasztandó tisztviselői kijelölésére bizottságot küldött ki Nyiry Lajos elnöklete alatt. A bizottság a következőkből áll: Baintner Imre, Bernáth Béla, Fülöp Károly, Győry Elek, Kollár Lajos, Polonyi Géza, Igray Pál, Stiller Mór és Wolf Vilmos.­­ Egyúttal megállapittatott az ülések időrendje is, mely szerint a m. tud. akadémia helyiségében tar­tandó megnyitó teljes ülés f. é. aug. hó 27 én d. e. 10 órakor, — a szakosztályok ülése ugyanott aug. 27-én d u. 3 órakor s aug. 28 án d. e. 9 és d. u. 3 órakor, a befejező teljes ülés pedig ha­sonlóan az akadémiában aug. 29 én d. e 9 óra­kor kezdődik. Felhivatnak továbbá azon t. tagtár­sak, kik részvétjegyeiket eddig még ki nem váltot­ták, hogy eziránt Novák Sándor pénztárosnál (Vill­ Sándor utca 2) f. é. aug. 2- ig intézkedni szíves­kedjenek. Ismerkedési estélyre a tagok f. é. augusz­tus 26-án a kiállítás területén az „első magyar serfőződő“ vendéglőjében esti 7 órakor gyűlnek össze s aug. 27 én a dal- és népszínháznak, aug. 38 án a nemzeti színháznak s a budai színkörnek látogatása van kijelölve, augusztus 29 én d­a 3 órakor búcsú lakoma lesz a Margitsziget felső ven­déglőjében, este 8 órakor pedig a sziget alsó ven­déglőjében a táncmulatság veszi kezdetét. A vidéki hírlapírók kongresszusa. A vidéki lapszerkesztők, számra nézve mint­egy hatvanan, ma kezdették el tanácskozásukat az írók és Művészek helyiségében, a­hol a fővárosi hírlapírók közül is többen megjelentek, a tanácsko­zásokat végighallgatandók. A gyűlést Roboz István a „Somogy“ veterán szerkesztője nyitotta meg. Vázolta a kongresszus előzményeit és különösen kiemelte azt, hogy a ma­gyar vidéki hírlapírás aránylag sokkal alantabb színvonalon áll, mint a külföld vidéki hírlapirodalma. A kongresszus célját a következőkben látja : a vi­déki hírlapírók szolidáris szövetkezése, a vidéki la­pok kauciójának szabályozása, a visszaélések meg­szüntetése s a vidéki hírlapírók nyugdíj és segély­­szövetkezésének megalapítása. A kongresszus a tetszéssel fogadott megnyí­ló beszéd után nyomban a választáshoz fogott. Közfelkiáltással megválasztották elnökké: Roboz Istvánt, alelnökké: Föld­vár­y Kálmánt, az Eger és Vidéke szerkesztőjét, jegyzőkké: dr. Holló Lajost, A­r­d­é­n­y­i Dezsőt és Farkas Imrét Ezután Farkas Imre felolvasott egy emlék­iratot, mely a kongresszus céljait vázolja körülmé­nyesen. Ezek között legkiválóbb az, hogy egy or­szágos egyesület alapíttassék a vidéki hírlapszer­­kesztőkből, becsületbíróság állíttassák fel stb F­o­l­d­v­á­r­y alelnök azzal nyitja meg ezután a vitát, hogy a kongresszus ne menjen bele a részletekbe, de bízzon meg annak kidolgozásával egy kisebb bizottságot. Dr. Holló (Félegyháza) nem bízná ezt csupán a bizottságra, de eldöntő­nek tartja, hogy szabad vagy kötelező egyesület alakíttassák. — Szterényi Jó­zsef (Brassó) a következő határozati javaslatot nyújtotta be: Küldessék ki egy öttagú bizottság, mely igyekezzék lehetővé tenni azt, hogy a vidéki hírlapírók tömegesen beléphessenek a fővárosi hír­lapírók egyesületébe.­­ Varga Lajos (Zala) e javaslatot csak azon esetre fogadná el, ha a vidéki lapszerkesztők elegendő befolyást nyernének a fő­városi egyesületben — Csornát István (Munkács) a határozati javaslat elfogadása mellett szólal föl. — V­á­r­a­d­y Gábor (Máramaros) több, általános tet­széssel találkozó megjegyzést tesz a memoran­dumra. Tagadja azt, hogy a vidéki sajtó állapota olyan rettenetes volna, mint a minőnek festik. — Végvonaglásról, a­mikor a vidéki lapok folyton sza­porodnak, szó nem lehet. Ami az egyesületet illeti, azt hiszi, hogy a megjelentek nagy száma kétség­telenné teszi, hogy ezt a megalakulást szükségesnek tartják átalánosan. Szerinte az csak úgy lehet hasz­nos, ha egyesülünk a fővárosi egylettel, mert sze­rinte a fővárosi és vidéki hirlapírók között olyan ■agy különbség nincs s érdekeik is nagyobbára kö­zösek. — A qualifikáció kérdése fölöttébb nehéz, s bajos kimondani azt is, hogy lapszerkesztő csak az egyesület tagja lehet. — S minthogy kér­dés rendkívül sok van, vélemény pedig, mint az előző hírlapvitából olvashatók, legalább­­ ugyanannyi — nem gondolja, hogy a szer-­r­vezésbe belemehetnénk, mielőtt előttünk egy­­ alapszabályszervezet nincs. M­ó é­s Zsigmond (Fiume) azt óhajtja, hogy­­ alakíttassák meg a vidéki egyesület, mely aztán­­ tömegesen lépne be a fővárosi hírlapírók egyesü­­­­letébe. C­s­a­t­á­r­i Emil (Székesfehérvár) támogatja­­ az előtte szólott indítványát. Szólottak még Erődy, Mikecz, Kóródy,­­ Farkas és még többen, míg végre az el­­­­nök szükségesnek tartja felvilágosítást kérni­­ a felől, hogy létezik-e és mikép a fővárosi hír-­­­lapírók egyesülete. S­c­h­o­­­d­e­r Hugó, a P. Napló­­ jelenlevő munkatársa, erre felvilágosításul elmond­­­­ja, hogy az egyesület létezett, de minthogy műkö­dése lassan kint megszűnt, most már létezőnek alig tekinthető. — Földváry első­sorban azt tartja kimondandónak, hogy az egyesületet a vidéki lap­­szerkesztők megalakítják függetlenül. (Helyeslés.) — Holló kéri kimondani a szabad szövetkezet szük­ségét (Helyeslés.) — Bang­ha Lajos (Nyitra) a szövetkezetét mint hirlapi­ókét és kiadókét tartja megalakitandónak. (Zaj: Helyeslés) — Kerekes­­ Samu (M-Vásárhely) szervező bizottság kiküldését tartja szükségesek és csak azután véli a határoza­tot kimondhatónak. — Kompolthy Tivadar ki­mondandónak látja az egyesület megalakítását s erre kér bizottságot kiküldeni. Elnök föltéve kérdést, átalános helyeslés között mondja ki, hogy a kongresszuson a vi­déki hírlapírók és kiadók egyletet­ alakítnak, s erre szervező bizottság­­got küldenek ki. A közgyűlés kimondja, hogy a javaslat elfogadása mellett 9 tagú bizottságot alakít. E bi­zottság tagjai az elnök és jegyzőkkel: Roboz Ist­ván, Várady Gábor, Tassy, Erdényi, Holló, Erődy Martonfy, Nagy, Kompolty, Vargha, Farkas, Mécs. Elnök kéri a bizottságnak utasításokat adni működésére. Hosszabb vita után, melyben soka­­n vettek részt, kimondotta a kongresszus, hogy az egye­sületet kötelezővé nem teszi. Az egye­sületi tagok ellenben, amennyiben qualifikáltak rá, szabadon beléphetnek az országos nyugdíj- és intézetbe.­­ Szterényi kéri a kongresszust, igye­­­­kezzék odahatni, hogy szerveztessék a postán kü­­­­lön hírlaposztály a fővárosban, s esetleg a vidék­­­ken is, töröltessék el a kézbesítési díj, a törültes­­­sék el a mellékletekre vonatkozó szabályzat, illet­j­tvőleg a jelenlegi helyett a régi szokás léptessék , életbe újra. Ez indítvány vitát idézett elő, mely után azt , mondták ki, hogy a kézbesítési díjra és a mellékletekre vonatkozó indítvá-­ nyokat elfogadják. Az első pont helyett ké­­­­dést intéznek a minisztériumhoz, hogy a hírlapok­­ pontosabb szállítását közegeinek hagyja­­ meg. Hozzátették azonfelül, hogy a minisztériumhoz­­ folyamodványt fognak benyújtani az iránt, hogy a cserepéldányok bé­l­yegm­e­n­te­sen szál­­littathassanak. — Németh Ferenc kéri kimon­dani, hogy szerkesztő Magyarországon csakis­­ magyar állampolgár lehet. (Zajos helyeslés.) — , Ardényi Dezső a qualifikációhoz kéri még, hogy is magyarul tudjon, érettségi bizonyítványa legyen, is- • merje a latin betűt, — a szerkesztő pedig a köz- ? jogból is tartozzék vizsgálatot tenni. — Németh és­­ Erdényi indítványainak tárgyalását holnapra ha- - / lasztják. Roboz elnök ezzel */* 2 órakor bezárja má- ■­­ ra a kongresszust. Olés holnap az Írói körben fél ,­­ 10 órakor. A kongresszusban részt vettek a következők : Siebenburger Károly, a „Szabadka“ szerkesztője,dr. Tassy­ Pál, a „Kecskeméti Lapok“ szerkesztője, Ke­rekes Sámuel, a „Marosvidék“ szerkesztője, Bátorfi Lajos, a „Zalai Tanügy“ szerkesztője, Kovács Samu, a „Szolnok Doboka“ szerkesztője, Hügel Ottó, a „Nagyvárad“ szerkesztője, Németh Ferenc, a „Sop­ron“ szerkesztője, Mócs Zsigmond a „Fiume“ szer­kesztője s kiadótulajdonosa, Földváry Kálmán, az „Eger és Vidéke“ szerkesztője, Roboz István a „Somogy“ szerkesztője, Varga Lajos a „Zala“ szer­kesztője, Farkas Imre a „Zala“ társszerkesztője, dr. Holló Lajos a „Félegyházi Hírlap“ szerkesztője, Kóródi Sándor a „Bereg“ főmunkatársa, Kompolthy Tivadar a „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesz­tője s tulajdonosa, Mikecz József az „Ébredjünk“ szerkesztője s kiadója, Csomor István a „Munkács“ szerkesztője, ifj. Varázséji Gusztáv a „Váci Köz­löny“ szerkesztője, S. Szentirmai Géza, a székes­fehérvári „Szabadság“ szerkesztője, Szterényi József a „Brassó“ szerkesztője, Csitári G. Emil a „Szé­kesfehérvár és Vidéke“ szerkesztője, Novaszel János, a „Félegyházi Hírlap“ főmunkatársa, Erdé­nyi Dezső, a „Pozsonyvidéki Lapok“ szerkesztője és kiadója, Molnár Gyula, a „Zombor és Vidéke“ szerkesztője és kiadója, dr. Molnár István Lajos, a „Bácska“ szerkesztője, Zombor, Szalay László A., a „Szabadság“ szerkesztője és kiadója, Szabadka, Udvardy Ignác a „Zalam­egye“ szerkesztője és ki­adója Zalaegerszegen, Margitai József, a,Muraköz“ szerkesztője Csáktornya, Erődi Dániel a „Kikin­­dai Közlöny“ szerkesztője és kiadója, Tölcséry Ferenc, a „Veszprémi Közlöny, munkatársa, Hegedűs János, a „Veszprém“ szerkesztője, Wittig­­schláger Károly, a „Banater Post“ szerkesztője és kiadója, Váradi Ferenc, a „Veréb Jankó“ felelős szerkesztője s a „Pécsi Figyelő“ főmunkatársa Pécs, Hakseh Lajos a „Veréb Jankó“ főmunkatársa Pécs, Rónaky Kálmán a „Pécsi Fgyelő“ dolgozó társa Pécs, Lenkei Henrik a „Fünfkirchner Ztg.“­­szerkesztőjének és kiadójának képviselője Budapest, dr. Bangha Sándor a „Nyitramegyei Közlöny“ szerkesztője és kiadója, dr. Lator Géza az „Ugocsa“ szerkesztője, Buthy Lajos a „Borsodme­­gyei Lapok“ szerkesztője, Szabó Ignác prof. az „Eger“ szerkesztője, Ziehermann Herman, a „Debrecen Nagyváradi Értesítő“ kiadója, Juha János, a „Komáromi Lapok“ főszerkesz­tője, Knez Lajos, a „Komáromi Lapok“ felelős szerkesztője, Kótai Lajos, a „Szamos“ szer­kesztője, Várady Gábor, a „Máramaros“ főmunka­társa, Hedry Bódog, a „Sárosmegyei Közlöny“, Jovanovits János, az „Ungvári Közlöny“, Dujmo­­vits István, a , Baja és Vidéke“ szerkesztője, Décay Jakab, a „Komárom és Vidéke“ társszerkesztője, H. Nagy Lajos, a „Vásárhelyi Közlöny“ szerkesz­tője H. M.­Vásárhelyen, Janka Sándor, a „Bereg" szerkesztője és tulajdonosa, Homicskó Sándor, mint az ungvári „Kárpát“ főmunkatársa, Illányi István, az „Érsekújvár és Vidéke“ szerkesztője, „Pápai Lapok“ dr. Fenyvessy Ferenc, képv. Bloch Ferenc „Muraszombat Vidéke“ szerkesztője Takács R. Ist­ván, Arányi Lipót, a „Borsodm­iskolci Közlöny“ szerkesztője, Porubszki Pál, a Rozsnyói Híradó — Első nap. — 3 SZÍNHÁZ, zene, KÉPZŐMŰVÉSZET. * (M. kir. operaház.) Mintogy a Bánk­­bán előadásra szóló jegyek a tagnapi nap folyamán nagyobb részben elkeltek, igen nagy lévén azok száma, kik az operát megnézni óhajtják, az igaz­gatóság indíttatva érzi magát szerdán e hó 2- án bérletszünetes előadást rendezni, mely alkalommal Faust kerül színre mérsékelt helyárakkal (A népszínházban) holnap kedden az „Ördög pirulái“ szerdán „A tót leány“ csütör­tökön pedig ,Rip van Winkle“ kerül színre, a két utóbbi Pálmai Ilkával. „Rip van Winkle“-t az or­szágos ügy­védgyűlés tagjainak tiszteletére adják. A kis Eőri Berta, ki a Rip első fel­vonásában mint Adrien, énekével és játékával egyformán meglepte a közönségét, ezúttal utoljára lép fel. A kis éne­kesnő Kassára megy zárdába nevelése folytatása végett. * (A budai színkör műsora) Ked­den augusztus 25-ikén Pálmai Ilka és Német Jó­zsef felléptével, továbbá Kissné Konthy Mari és Gálosi János felléptével Koldusdiák. Szerdán (Pa­jor Emilia mint vendég), Árva Zsuska, csütörtökön Pajor Emilia és Kissné Honiki Mari vendégszerep­lésével Boccaccio. Pénteken (Pálmai Ilka és Kéri Gusztáv ra­l) Kintornás család. Szombaton (Pa­jor Emilia és Kissné m. v.) Eleven ördög. Vasár­nap (Kissnével) először Lidércz, Hetényi és Hevesi új népszínműve. * (A magyar kiállítás) vagyis „Peat Prágában” cím alatt Lamberk cseh vígjátékíró egy bohóságot irt, mely egy prágai arénában e napok­ban jó eredménynyel adatott * (A debreceni dalárda) m­a este szépen sikerült hangversenyt rendezett az orsz. kiállí­tás zenecsarnokában. Dalárdáink között a deb­receni már régen megállapította jó hírnevét és méltán küzd a pécsivel az elsőségért. A dalár­dának egyik nagy előnye abból áll, hogy az egyes szólamok közt erő és tömörség tekinteté­ben meg van a helyes arány, úgy hogy egyik sem dominál a másik rovására, hanem a kellő pillanatban mindegyik előtérbe képes lépni; előnye továbbá, hogy túlnyomólag egészséges, üde hangokból áll, és a mellett mindegyik szólamban van egy-két kiválóan érces, jól képzett hang, mely a vezérszerepet viszi, de korántsem a többiek rovására. A dalárda előadásai reggel-

Next