Pesti Hírlap, 1885. augusztus (7. évfolyam, 209-238. szám)
1885-08-25 / 232. szám
1886 attgUHEtw 25. PESTI H I R L'A P taok meghivetnak, akiktől nemcsak tanács, hanem jelentékeny közreműködés is várható. A meghívás szövegét, a kongresszus tervrajzát, az ügyrendet, a kongresszus elé terjesztendő kérdésekkel legközelebb közrendjük. A Ganz és társa részvénytársaság Mechwart igazgató után 60 frtot küldött a Magyar iskolaegyesület céljaira. Az országos magyar Ügyvédgyűlés végrehajtó bizottsága Burián János elnöklete alatt ma ülést tartott, melyben az ügyrend 9. § a alapján megválasztandó tisztviselői kijelölésére bizottságot küldött ki Nyiry Lajos elnöklete alatt. A bizottság a következőkből áll: Baintner Imre, Bernáth Béla, Fülöp Károly, Győry Elek, Kollár Lajos, Polonyi Géza, Igray Pál, Stiller Mór és Wolf Vilmos. Egyúttal megállapittatott az ülések időrendje is, mely szerint a m. tud. akadémia helyiségében tartandó megnyitó teljes ülés f. é. aug. hó 27 én d. e. 10 órakor, — a szakosztályok ülése ugyanott aug. 27-én d u. 3 órakor s aug. 28 án d. e. 9 és d. u. 3 órakor, a befejező teljes ülés pedig hasonlóan az akadémiában aug. 29 én d. e 9 órakor kezdődik. Felhivatnak továbbá azon t. tagtársak, kik részvétjegyeiket eddig még ki nem váltották, hogy eziránt Novák Sándor pénztárosnál (Vill Sándor utca 2) f. é. aug. 2- ig intézkedni szíveskedjenek. Ismerkedési estélyre a tagok f. é. augusztus 26-án a kiállítás területén az „első magyar serfőződő“ vendéglőjében esti 7 órakor gyűlnek össze s aug. 27 én a dal- és népszínháznak, aug. 38 án a nemzeti színháznak s a budai színkörnek látogatása van kijelölve, augusztus 29 én da 3 órakor búcsú lakoma lesz a Margitsziget felső vendéglőjében, este 8 órakor pedig a sziget alsó vendéglőjében a táncmulatság veszi kezdetét. A vidéki hírlapírók kongresszusa. A vidéki lapszerkesztők, számra nézve mintegy hatvanan, ma kezdették el tanácskozásukat az írók és Művészek helyiségében, ahol a fővárosi hírlapírók közül is többen megjelentek, a tanácskozásokat végighallgatandók. A gyűlést Roboz István a „Somogy“ veterán szerkesztője nyitotta meg. Vázolta a kongresszus előzményeit és különösen kiemelte azt, hogy a magyar vidéki hírlapírás aránylag sokkal alantabb színvonalon áll, mint a külföld vidéki hírlapirodalma. A kongresszus célját a következőkben látja : a vidéki hírlapírók szolidáris szövetkezése, a vidéki lapok kauciójának szabályozása, a visszaélések megszüntetése s a vidéki hírlapírók nyugdíj és segélyszövetkezésének megalapítása. A kongresszus a tetszéssel fogadott megnyíló beszéd után nyomban a választáshoz fogott. Közfelkiáltással megválasztották elnökké: Roboz Istvánt, alelnökké: Földváry Kálmánt, az Eger és Vidéke szerkesztőjét, jegyzőkké: dr. Holló Lajost, Ardényi Dezsőt és Farkas Imrét Ezután Farkas Imre felolvasott egy emlékiratot, mely a kongresszus céljait vázolja körülményesen. Ezek között legkiválóbb az, hogy egy országos egyesület alapíttassék a vidéki hírlapszerkesztőkből, becsületbíróság állíttassák fel stb Foldváry alelnök azzal nyitja meg ezután a vitát, hogy a kongresszus ne menjen bele a részletekbe, de bízzon meg annak kidolgozásával egy kisebb bizottságot. Dr. Holló (Félegyháza) nem bízná ezt csupán a bizottságra, de eldöntőnek tartja, hogy szabad vagy kötelező egyesület alakíttassák. — Szterényi József (Brassó) a következő határozati javaslatot nyújtotta be: Küldessék ki egy öttagú bizottság, mely igyekezzék lehetővé tenni azt, hogy a vidéki hírlapírók tömegesen beléphessenek a fővárosi hírlapírók egyesületébe. Varga Lajos (Zala) e javaslatot csak azon esetre fogadná el, ha a vidéki lapszerkesztők elegendő befolyást nyernének a fővárosi egyesületben — Csornát István (Munkács) a határozati javaslat elfogadása mellett szólal föl. — Várady Gábor (Máramaros) több, általános tetszéssel találkozó megjegyzést tesz a memorandumra. Tagadja azt, hogy a vidéki sajtó állapota olyan rettenetes volna, mint a minőnek festik. — Végvonaglásról, amikor a vidéki lapok folyton szaporodnak, szó nem lehet. Ami az egyesületet illeti, azt hiszi, hogy a megjelentek nagy száma kétségtelenné teszi, hogy ezt a megalakulást szükségesnek tartják átalánosan. Szerinte az csak úgy lehet hasznos, ha egyesülünk a fővárosi egylettel, mert szerinte a fővárosi és vidéki hirlapírók között olyan ■agy különbség nincs s érdekeik is nagyobbára közösek. — A qualifikáció kérdése fölöttébb nehéz, s bajos kimondani azt is, hogy lapszerkesztő csak az egyesület tagja lehet. — S minthogy kérdés rendkívül sok van, vélemény pedig, mint az előző hírlapvitából olvashatók, legalább ugyanannyi — nem gondolja, hogy a szer-rvezésbe belemehetnénk, mielőtt előttünk egy alapszabályszervezet nincs. Mó és Zsigmond (Fiume) azt óhajtja, hogy alakíttassák meg a vidéki egyesület, mely aztán tömegesen lépne be a fővárosi hírlapírók egyesületébe. Csatári Emil (Székesfehérvár) támogatja az előtte szólott indítványát. Szólottak még Erődy, Mikecz, Kóródy, Farkas és még többen, míg végre az elnök szükségesnek tartja felvilágosítást kérni a felől, hogy létezik-e és mikép a fővárosi hír-lapírók egyesülete. Schoder Hugó, a P. Napló jelenlevő munkatársa, erre felvilágosításul elmondja, hogy az egyesület létezett, de minthogy működése lassan kint megszűnt, most már létezőnek alig tekinthető. — Földváry elsősorban azt tartja kimondandónak, hogy az egyesületet a vidéki lapszerkesztők megalakítják függetlenül. (Helyeslés.) — Holló kéri kimondani a szabad szövetkezet szükségét (Helyeslés.) — Bangha Lajos (Nyitra) a szövetkezetét mint hirlapiókét és kiadókét tartja megalakitandónak. (Zaj: Helyeslés) — Kerekes Samu (M-Vásárhely) szervező bizottság kiküldését tartja szükségesek és csak azután véli a határozatot kimondhatónak. — Kompolthy Tivadar kimondandónak látja az egyesület megalakítását s erre kér bizottságot kiküldeni. Elnök föltéve kérdést, átalános helyeslés között mondja ki, hogy a kongresszuson a vidéki hírlapírók és kiadók egyletet alakítnak, s erre szervező bizottsággot küldenek ki. A közgyűlés kimondja, hogy a javaslat elfogadása mellett 9 tagú bizottságot alakít. E bizottság tagjai az elnök és jegyzőkkel: Roboz István, Várady Gábor, Tassy, Erdényi, Holló, Erődy Martonfy, Nagy, Kompolty, Vargha, Farkas, Mécs. Elnök kéri a bizottságnak utasításokat adni működésére. Hosszabb vita után, melyben sokan vettek részt, kimondotta a kongresszus, hogy az egyesületet kötelezővé nem teszi. Az egyesületi tagok ellenben, amennyiben qualifikáltak rá, szabadon beléphetnek az országos nyugdíj- és intézetbe. Szterényi kéri a kongresszust, igyekezzék odahatni, hogy szerveztessék a postán külön hírlaposztály a fővárosban, s esetleg a vidékken is, töröltessék el a kézbesítési díj, a törültessék el a mellékletekre vonatkozó szabályzat, illetjtvőleg a jelenlegi helyett a régi szokás léptessék , életbe újra. Ez indítvány vitát idézett elő, mely után azt , mondták ki, hogy a kézbesítési díjra és a mellékletekre vonatkozó indítvá- nyokat elfogadják. Az első pont helyett kédést intéznek a minisztériumhoz, hogy a hírlapok pontosabb szállítását közegeinek hagyja meg. Hozzátették azonfelül, hogy a minisztériumhoz folyamodványt fognak benyújtani az iránt, hogy a cserepéldányok bélyegmentesen szállittathassanak. — Németh Ferenc kéri kimondani, hogy szerkesztő Magyarországon csakis magyar állampolgár lehet. (Zajos helyeslés.) — , Ardényi Dezső a qualifikációhoz kéri még, hogy is magyarul tudjon, érettségi bizonyítványa legyen, is- • merje a latin betűt, — a szerkesztő pedig a köz- ? jogból is tartozzék vizsgálatot tenni. — Németh és Erdényi indítványainak tárgyalását holnapra ha- - / lasztják. Roboz elnök ezzel */* 2 órakor bezárja má- ■ ra a kongresszust. Olés holnap az Írói körben fél , 10 órakor. A kongresszusban részt vettek a következők : Siebenburger Károly, a „Szabadka“ szerkesztője,dr. Tassy Pál, a „Kecskeméti Lapok“ szerkesztője, Kerekes Sámuel, a „Marosvidék“ szerkesztője, Bátorfi Lajos, a „Zalai Tanügy“ szerkesztője, Kovács Samu, a „Szolnok Doboka“ szerkesztője, Hügel Ottó, a „Nagyvárad“ szerkesztője, Németh Ferenc, a „Sopron“ szerkesztője, Mócs Zsigmond a „Fiume“ szerkesztője s kiadótulajdonosa, Földváry Kálmán, az „Eger és Vidéke“ szerkesztője, Roboz István a „Somogy“ szerkesztője, Varga Lajos a „Zala“ szerkesztője, Farkas Imre a „Zala“ társszerkesztője, dr. Holló Lajos a „Félegyházi Hírlap“ szerkesztője, Kóródi Sándor a „Bereg“ főmunkatársa, Kompolthy Tivadar a „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztője s tulajdonosa, Mikecz József az „Ébredjünk“ szerkesztője s kiadója, Csomor István a „Munkács“ szerkesztője, ifj. Varázséji Gusztáv a „Váci Közlöny“ szerkesztője, S. Szentirmai Géza, a székesfehérvári „Szabadság“ szerkesztője, Szterényi József a „Brassó“ szerkesztője, Csitári G. Emil a „Székesfehérvár és Vidéke“ szerkesztője, Novaszel János, a „Félegyházi Hírlap“ főmunkatársa, Erdényi Dezső, a „Pozsonyvidéki Lapok“ szerkesztője és kiadója, Molnár Gyula, a „Zombor és Vidéke“ szerkesztője és kiadója, dr. Molnár István Lajos, a „Bácska“ szerkesztője, Zombor, Szalay László A., a „Szabadság“ szerkesztője és kiadója, Szabadka, Udvardy Ignác a „Zalamegye“ szerkesztője és kiadója Zalaegerszegen, Margitai József, a,Muraköz“ szerkesztője Csáktornya, Erődi Dániel a „Kikindai Közlöny“ szerkesztője és kiadója, Tölcséry Ferenc, a „Veszprémi Közlöny, munkatársa, Hegedűs János, a „Veszprém“ szerkesztője, Wittigschláger Károly, a „Banater Post“ szerkesztője és kiadója, Váradi Ferenc, a „Veréb Jankó“ felelős szerkesztője s a „Pécsi Figyelő“ főmunkatársa Pécs, Hakseh Lajos a „Veréb Jankó“ főmunkatársa Pécs, Rónaky Kálmán a „Pécsi Fgyelő“ dolgozó társa Pécs, Lenkei Henrik a „Fünfkirchner Ztg.“szerkesztőjének és kiadójának képviselője Budapest, dr. Bangha Sándor a „Nyitramegyei Közlöny“ szerkesztője és kiadója, dr. Lator Géza az „Ugocsa“ szerkesztője, Buthy Lajos a „Borsodmegyei Lapok“ szerkesztője, Szabó Ignác prof. az „Eger“ szerkesztője, Ziehermann Herman, a „Debrecen Nagyváradi Értesítő“ kiadója, Juha János, a „Komáromi Lapok“ főszerkesztője, Knez Lajos, a „Komáromi Lapok“ felelős szerkesztője, Kótai Lajos, a „Szamos“ szerkesztője, Várady Gábor, a „Máramaros“ főmunkatársa, Hedry Bódog, a „Sárosmegyei Közlöny“, Jovanovits János, az „Ungvári Közlöny“, Dujmovits István, a , Baja és Vidéke“ szerkesztője, Décay Jakab, a „Komárom és Vidéke“ társszerkesztője, H. Nagy Lajos, a „Vásárhelyi Közlöny“ szerkesztője H. M.Vásárhelyen, Janka Sándor, a „Bereg" szerkesztője és tulajdonosa, Homicskó Sándor, mint az ungvári „Kárpát“ főmunkatársa, Illányi István, az „Érsekújvár és Vidéke“ szerkesztője, „Pápai Lapok“ dr. Fenyvessy Ferenc, képv. Bloch Ferenc „Muraszombat Vidéke“ szerkesztője Takács R. István, Arányi Lipót, a „Borsodmiskolci Közlöny“ szerkesztője, Porubszki Pál, a Rozsnyói Híradó — Első nap. — 3 SZÍNHÁZ, zene, KÉPZŐMŰVÉSZET. * (M. kir. operaház.) Mintogy a Bánkbán előadásra szóló jegyek a tagnapi nap folyamán nagyobb részben elkeltek, igen nagy lévén azok száma, kik az operát megnézni óhajtják, az igazgatóság indíttatva érzi magát szerdán e hó 2- án bérletszünetes előadást rendezni, mely alkalommal Faust kerül színre mérsékelt helyárakkal (A népszínházban) holnap kedden az „Ördög pirulái“ szerdán „A tót leány“ csütörtökön pedig ,Rip van Winkle“ kerül színre, a két utóbbi Pálmai Ilkával. „Rip van Winkle“-t az országos ügyvédgyűlés tagjainak tiszteletére adják. A kis Eőri Berta, ki a Rip első felvonásában mint Adrien, énekével és játékával egyformán meglepte a közönségét, ezúttal utoljára lép fel. A kis énekesnő Kassára megy zárdába nevelése folytatása végett. * (A budai színkör műsora) Kedden augusztus 25-ikén Pálmai Ilka és Német József felléptével, továbbá Kissné Konthy Mari és Gálosi János felléptével Koldusdiák. Szerdán (Pajor Emilia mint vendég), Árva Zsuska, csütörtökön Pajor Emilia és Kissné Honiki Mari vendégszereplésével Boccaccio. Pénteken (Pálmai Ilka és Kéri Gusztáv ral) Kintornás család. Szombaton (Pajor Emilia és Kissné m. v.) Eleven ördög. Vasárnap (Kissnével) először Lidércz, Hetényi és Hevesi új népszínműve. * (A magyar kiállítás) vagyis „Peat Prágában” cím alatt Lamberk cseh vígjátékíró egy bohóságot irt, mely egy prágai arénában e napokban jó eredménynyel adatott * (A debreceni dalárda) ma este szépen sikerült hangversenyt rendezett az orsz. kiállítás zenecsarnokában. Dalárdáink között a debreceni már régen megállapította jó hírnevét és méltán küzd a pécsivel az elsőségért. A dalárdának egyik nagy előnye abból áll, hogy az egyes szólamok közt erő és tömörség tekintetében meg van a helyes arány, úgy hogy egyik sem dominál a másik rovására, hanem a kellő pillanatban mindegyik előtérbe képes lépni; előnye továbbá, hogy túlnyomólag egészséges, üde hangokból áll, és a mellett mindegyik szólamban van egy-két kiválóan érces, jól képzett hang, mely a vezérszerepet viszi, de korántsem a többiek rovására. A dalárda előadásai reggel-