Pesti Hírlap, 1885. szeptember (7. évfolyam, 239-268. szám)

1885-09-01 / 239. szám

1885. szeptember 1. PESTI HÍRLAP fiitA'MaKimaiMaiuuHHiiiiwi mmmmn i nanu mii .. -od 8 Bejelentették, hogy a morva országos iparegy*­­­let Brünnscől szeptember 5 én esti 8 órakor jön a * kiállítás megtekintésére. Ezek is több százan lesznek. Végre elhatároztatott, hogy a közgazda­sági kongresszus tagjai tiszteletére október­ben a főváros diszebédet ad. * A kiállítást tegnap, vasárnap augusztus 30-án az állandó jegyek tulajdonosain kívül, dacára a fe­lette kedvezőtlen időjárásnak 11,143 egyén látó*­­ gáttá és pedig 60 kros jegygyel 1, 30 kros vasár-­r napi jegy­gyel 9916, 20 kros esti jegy­gyel 151, 20­­ kros munkás vagy tanulójegygyel 464, 20 kros katonajegygyel 504, napi szabadjegygyel 117. * Tegnap augusztus 30 ig bezárólag a követ­kező belépti jegyek adattak el: 216 drb 5 frtos jegy, 8726 drb 1 frtos, 416,913 drb 50 krros, 379,426 drb 30 kros vásár- és ünnepnapi jegy, 161,838 drb 20 krajcáros esti jegy, 33319 da­rab 20 krajcáros katonajegy, 160,872 drb 20 kros munkás vagy tanuló jegy, 1076 drb 12 frtros bérletjegy, 12,107 drb 8 frtos bérletjegy, 236 drb 5 frtos havi bérletjegy, 46 drb 2­60 frtos havi bérletjegy. Ezek szerint belépti jegyek után eddig bejött összesen 513 651 frt 30 kr. * Báró de T­r­a­u­x követség­­titkár az osztrák magyar ügyvivőségnél Sofiában, Budapesten idézik, hogy kiállításunkon amaz iparágakat ta­nulmányozza, a­melyekből Bulgáriába kivitelt lehet is létesíteni. * Kőbányán a nemzetközi sertés kiál­lítást szept. 1- én délelőtt 9 órakor nyitják meg és a nemzetközi tenyészmarha kiál­lítást a kiállítás területén pontban 12 órakor. Erdélyrészi magyar közművelődési egyesület. Alakuló közgyűlés. A vendégek fogadtatása. Kolozsvár ünnepi díszben fogadta a közmű­velődési egylet alakuló közgyűlésére falai közé ér­kezett vendégeket. A házakat már aug. 28 án lo­bogókkal díszítették, a nagy hidat cserlombokkal fedték be s két végén nemzeti szinti árbocokra a város színeit viselő lobogókat húztak fel. A hom­lokzatokon zászló-pyramisok között Magyarország és Erdély címerei pompáznak , alább „Isten hozott“ feliratú tranzparens. Színes lampionok, címerek, zöld gályák mindenfelé. Aug. 29 én este érkeztek az első vendégek a budapesti vonatokon, a brassói és deési külön vonatokon. Augusztus 30-án reggel a fogadó bi­zottság az indóháznál várta a további vendégeket. A perront már reggeli 6 óra után nagy néptömeg tartotta megszállva. Künn az indóház előtt is nagy tömeg ember állt várakozásban, kivált a csinosan díszí­tett diadalkapu alatt, s az állomási raktár felőli részen, hol már nyolc óra körül mozogni is jóformán le­hetetlen volt. A perronon cigányok a Rákóci indu­lót húzták. Dörgő éljenzés hangzott fel, mikor a Brassó felől érkező első vonat berobogott. Szász Béla a fogadó bizottság élén, az ér­kezett vendégek elé menve, a következő beszédet mondá: „Kolozsvár város polgárai íme hazafias lelkesedéssel s testvéri szeretettel jöttek önök elé, hogy önökben testvéreket fogadjanak, akik egyek velük az eszmében s azon szent értelemben, mely mindnyájunkat egy közös szent cél felé ellenáll­hatatlan erővel hajt. Eme nagy közös célért jöttek körünkbe önök, Isten hozott testvérek ! Isten ho­zott!1. Riadó éljenzés hangzott végig az egész per­ronon át s a cigányok tust húztak. Elhangzása után Orbán Balázs ország­­kép­viselő lépett ki a vendégek sorából: „Nem vagyok bár szóval megbizatva, érkezett társaim nevében nem tehetem, hogy egy pár szóval köszönetemet ne fejezzem ki azoknak, kik a kultúregylet eszméjét bérces hazánk első városában megpendítették. El­jöttünk, hogy mint a szent eszme napszámosai, önökkel kezet fogva, mi is hozzájáruljunk kapa­vágásainkkal azon sánc megépítéséhez, mely véd­­bástya a mellett, hogy a magyar a maga hazájában felemelt fővel járhasson és magyar maradhasson, köszönjük a szives fogadtatást Kolozsvár város ne­­ves polgárságának.“ (Nagy éljenzés.) Szász Béla erre tudtul adta a vendégeknek, hogy szállás­jegyeiket hol vehetik át. Félóra múlva a Budapest felől érkező külön­vonat dübörgött be. Ezt a vonatot is nagy éljen­zéssel fogadták, a cigányzene szakadatlan Rákócy­­i­dolója mellett. A következő félórában a deési vonat érkezett meg zöld gályákkal és lobogókkal díszítve. Szász Béla fogadta itt is a vendégeket. „Fenlobogó zászlókkal érkeznek önök — úgymond lelkes hangon — mi is ime szivünk fendlobogó hevével üdvözlünk titeket testvérek, kik testvérek vagytok velünk honban, vérben, érzésben; üdvö­zöllek bennetet bár gyenge hangon, de a tőrben tétlenül érző szív szózatával, kik jöttetek, hogy velünk együtt segítsétek diadalra az eszmét. Isten hozott !“ Gr. Kozmia Viktor SzolnokDobokamegye nevében k. b. a következőket felelte: „Az orszá­gos mozgalom alkalma hozott bennünket Kolozsvár város vendéglátó falai közé Szolnok-Doboka megyé­­ből. A nagy eszme minálunk is nagy visszhangot vert; azért jöttünk, hogy befejezéséhez mi is hozzá­járuljunk. Ajánljuk magunkat a város szives ven­dégszeretetébe !“ A zajos é­jenek csillapultával az egész ven­dégsereg kocsikra ült s hosszú sorban vonult be a városba, elöl fellobogózott lovas bandérium ment zenével. A nagy utca végig lépve volt emberrel. A menet, mig a városba ért, beláthatlan hosszú sorra nőtte ki magát s nagy tömegbe tömörülve ment a városháza elé, melynek erkélyén a fogadó bizottság egy része foglalt állást, élén dr. Haller Károly polgármesterrel. A főtér ekkor hatalmas és meg­kapó képet nyújtott , meddig a tanácsháztól a szem elláthatott, az egész híd­ utcán végig a lengő lobogók alatt hullámzott az ember. A vendégek ér­kezése alatt üdvrivalgások hangzottak szüntelenül. A közönség körbe fogta a vendégeket, kik leszáll­­ván a kocsikról, az erkélylyel szemben foglaltak állást. Ekkor a polgármester körülbelől a követke­zőket mondta: „Uraim, tisztelt honfitársak ! Mint Kolozsvár szab. kir. város polgármestere (éljenzés) örömmel üdvözlöm önöket, nemzeti művelődésünk apostolait, a­kik eljöttek hozzánk nemcsak azért, hogy ven­dégszeretetünk részesei legyenek, hanem baráti ke­zet szorítva velünk, részt vegyenek a felébredt nemzeti öntudat által vezérelt komoly munkában, melynek célja e hazarészben a nemzet megmentése. Fogadják szívesen tőlünk azt a keveset, a­mit vendégszeretetünk nem ugyan gazdagsággal, de jó szívvel nyújt. Az Isten éltesse kedves vendégeinket!“ Harsány élje­zés követte a polgármester sza­vait. A közönség is szívből köszöntötte a vendé­geket. Ekkor az érkezettek nagy része felment a polgármesteri irodába. Itt gr. Kornis Viktor üd­vözölte a polgármestert s 111 é­s v­a­n, diszmagyarba öltözve, a „deési száz“ nevében szép virágcsokrot nyújtott át a polgármesternek. Ezzel véget ért a bevonulás s a vendégek ki­jelölt szállásaikra haj­attak. Az előértekezlet. . Délelőtt 11 ék­kor a városháza szintén ün­nepi díszben volt. Zászlók lengtek az erkélyről, s a felmenet zöld gályákkal volt feldíszítve. Valami­vel 11 óra után a tanácsterem tömve lett az elő­­értekezletre jöttekkel. — Dr. Haller Károly az előértekezletet a következő szavakkal nyitot­ta meg: „Mint az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyletnek ideiglenes elnöke, szerencsésnek érzem magamat, hogy üdvözölhetem azon tisztelt honfitár­sakat, kik nemzeti művelődésünknek buzgó apos­tolaiként, hazafias lelkesedéssel jöttek falaink közé, hogy velünk baráti kezet szorítva nem csupán ven­dégszeretetünket vegyék igénybe, de nemzeti öntu­datunk diadalünnepén higgadt, komoly munkával készítsék elő a talajt és vessék meg alapját annak az intézménynek, mely hivatva van arra, hogy a haza egy részében a nemzetet megmentse és ne engedje, — Kossuth Lajos nagy hazánkf­ sza­vaival élve , hogy „Magyarország jobb keze meg­­­­bénuljon.“ A polgármester ezután felszólította a tago­­­­kat, hogy kerüljenek mindent, mi valamely sze­­■ mélyt, társadalmi osztályt, politikai pártot vagy­­ nemzetiséget, hacsak célzattal is érintene. Sándor József titkár ismertette a vá­­l­­asztmányi jelentés tartalmát és felemlítő többek­­ közt, hogy a választmány, az események precipi­­tált voltánál fogva nem készíthette kellőleg elő a­­ pénztárkezelés állandó módozatait és azért egy­­ esztendőre indemnity­t kér a közgyűléstől. Ugron Gábor azt ajánlotta, hogy négy al­­­­elnök választassák és a tisztviselőknek csak kisebb része legyen fizetéses. Az egylet pénzét szerinte a legnagyobb részben vidéki pénzintézetekben kellene elhelyezni, nehogy a kulturegylet érezze meg, ha a kolozsvári piacot szerencsétlenség éri. Ezután töb­ben felszólaltak az alapszabályok tárgyában, végül a kijelölő bizottság tagjait az előértekezlet a követ­kezőkben alakította meg: Dr. Haller Károly, gr. Bethlen Gusztáv, gr. Teleky Domokos, Grató János, gr. Teleky Gusztáv, Koós Ferenc, Felméry Lajos, Szász Domokos, gr. Bánffy Béla, Szoboszlai Károlyi Deáky Albert, gr. Kuun Géza, Gyarmathy Miklós és Sándor József mint a bizottság jegyzője. A közgyűlés. (A Pesti Hírlap távirati tudósítása ) Kolozsvár, aug. 31. Az erdélyrészi közmű­velődési egylet alakuló közgyűlése délelőtt 10 óra­kor rendkívüli érdeklődés mellett vette kezdetét. A közgyűlés a vigadó nagy termében folyt le, mely ez alkalomból nemzeti lobogókkal és virágfüzérek­­kel volt fényesen feldíszítve. A karzatokon díszes hölgyközönség foglalt helyet. A földszint zsúfolásig volt megtelve, ugy, hogy a közönség egy része ki­­vül rekedt. A közönség sorai közt voltak: Jósika Samu b., Bethlen Gábor gr., Dániel Gábor főispánok, Bár­ff­ Béla gr. Ivánka Imre, Zsig­­mond Dezső, Ferenc József, Orbán Balázs, Roth Pál, Elekes György, Zeyk Károly, Lukács László.,, Bartha Miklós, Győrffy Gyula, Ugrón Gábor stb. or­­szággy. képviselők, Gyarmathy Miklós, Szoboszlay Károly, Gáli Domokos, Csathó János alispánok ; továbbá Teleki Domokos gr., Wesselényi Miklós b, Bánffy György gr., Kuun Géza gr., Szacsvay Sán­dor stb. , Gopcsa Joachim, Fenyő Lajos, Kovács Gyula, polgármesterek, É­kes Károly apátplébános, Szász Domokos püspök, ezenkívül jelen volt számos no­­s­bilit­ás, egyetemi tanár, író és a társadalom minden rétegének képviselői. A férfiak közül töb­ben díszmagyarban jelentek meg. A közgyűlés meg­nyitása előtt a kolozsvári egyesített dalárda a Szózatot énekelte, melyet a közönség állva hall­gatott végig. A szózat eléneklése után Hal­­­e­r Károly nagy figyelem közt a következő megnyitó beszédet mondotta: Mélyen tisztelt közgyűlés ! Másod ízben va­gyok szerencsés e helyről s talán ugyanazon tisz­telt honfitársaket üdvözölni. Az erdélyrészi magyar közművelődési egyesület eszméjének köszönhetjük azt, hogy városunk ennyi lelkes hazafit tisztelhet falai közt. (Éljenzés.) Ez az eszme szolgáltatott ör­vendetes alkalmat arra, hogy fényesen cáfoltassék meg ama, fájdalom, sokszor hangoztatott étel, mintha társadalmi életünkben közügyek iránti ér­deklődést csupán önérdek vagy hiúság lenne képes felnőjteni. Egyesületünk még meg sem alakult s mára haza minden részében, társadalmunk minden rétegében élénk felkarolásban részesült annak ügye. (Éljenzés.) Főur és egyszerű polgár, gazdag és szegény, tehetségéhez képest versenyezve hozza naponta áldozatát a hazafiságnak s ha az ered­mény eddigelé nem tekinthető is a nagy Magyaror­szág és a magyar nemzet lelkesülöd e kifejezésének akkor, mikor a haza egy részében a nemzet meg­mentéséről van szó, meg vagyok győződve, hogy ünnepélyes közgyűlésünknek a magasztos ügyhöz méltó lefolyása a haza nagyjainak még habozó részét , a nagy vagyonnal megáldott honfiakat a cél­hoz és önmagukhoz méltó hozzájárulásra bi­­zondja, meg vagyok győződve, hogy más ajkú honfitársaink körében is mindinkább szűnni fog az idegenkedés. Hisz a bizalom viszont bizal­mat kelt : midőn a testvéri érzület egész mele­gével nyújtjuk feléjük jobbunkat, a kétkedők is meg fognak győződni arról, hogy egy hazában lehet több nemzetiség, de nemzet csak egy lehet. (Élénk éljenzés.) Meg fognak győződni egy ezredéves múlt tanúságán, hogy s hazának államalkotó és állam­fent­artó eleme a nemzetiségeket tiszteletben tartja. Meg fognak győződni arról, hogy a faji egység épen nem felétele az egységes hazaszeretnek! (Lel­kes éljenzés.) E biztató reményben van szeren­­csém az erdélyrészi magyar közművelődési egyesü­letnek első rendes közgyűlését megnyitni. (Hosz­­szas éljenzés.) A megnyitó beszéd után felolvastattak az üd­vözlő táviratok. Táviratot küldtek: a nagy­váradi ipar­egylet, a magyar nyelvterjesztő egylet, a gölnicbányai ma­gyar egylet, Brusznern Guido orsz. képviselő, a kubiai magyar egylet, a budapesti IV. ker. reális­kola, a zürichi magyar egylet, Tomory Anasztáz stb. Üdvözlő iratot küldött a magyar iskolaegyesület. Ezután a terjedelmes titkári jelentés olvasta­tott fel. E szerint alapitó tag van 619, alapítványi összeg 115,664 frt 10 kt. Rendes tag 5000, pár­­tolólag 890, összesen aláirt összeg 216,238 frt. jelentés rendkívüli lekesedéssel fogadtatott. Erre Kós Ferenc brassói tanfelügyelő indít­ványozta, hogy a jelentés szerző­jek, Sándor­né­

Next