Pesti Hírlap, 1885. szeptember (7. évfolyam, 239-268. szám)
1885-09-01 / 239. szám
1885. szeptember 1. PESTI HÍRLAP fiitA'MaKimaiMaiuuHHiiiiwi mmmmn i nanu mii .. -od 8 Bejelentették, hogy a morva országos iparegy*let Brünnscől szeptember 5 én esti 8 órakor jön a * kiállítás megtekintésére. Ezek is több százan lesznek. Végre elhatároztatott, hogy a közgazdasági kongresszus tagjai tiszteletére októberben a főváros diszebédet ad. * A kiállítást tegnap, vasárnap augusztus 30-án az állandó jegyek tulajdonosain kívül, dacára a felette kedvezőtlen időjárásnak 11,143 egyén látó* gáttá és pedig 60 kros jegygyel 1, 30 kros vasár-r napi jegygyel 9916, 20 kros esti jegygyel 151, 20 kros munkás vagy tanulójegygyel 464, 20 kros katonajegygyel 504, napi szabadjegygyel 117. * Tegnap augusztus 30 ig bezárólag a következő belépti jegyek adattak el: 216 drb 5 frtos jegy, 8726 drb 1 frtos, 416,913 drb 50 krros, 379,426 drb 30 kros vásár- és ünnepnapi jegy, 161,838 drb 20 krajcáros esti jegy, 33319 darab 20 krajcáros katonajegy, 160,872 drb 20 kros munkás vagy tanuló jegy, 1076 drb 12 frtros bérletjegy, 12,107 drb 8 frtos bérletjegy, 236 drb 5 frtos havi bérletjegy, 46 drb 260 frtos havi bérletjegy. Ezek szerint belépti jegyek után eddig bejött összesen 513 651 frt 30 kr. * Báró de Traux követségtitkár az osztrák magyar ügyvivőségnél Sofiában, Budapesten idézik, hogy kiállításunkon amaz iparágakat tanulmányozza, amelyekből Bulgáriába kivitelt lehet is létesíteni. * Kőbányán a nemzetközi sertés kiállítást szept. 1- én délelőtt 9 órakor nyitják meg és a nemzetközi tenyészmarha kiállítást a kiállítás területén pontban 12 órakor. Erdélyrészi magyar közművelődési egyesület. Alakuló közgyűlés. A vendégek fogadtatása. Kolozsvár ünnepi díszben fogadta a közművelődési egylet alakuló közgyűlésére falai közé érkezett vendégeket. A házakat már aug. 28 án lobogókkal díszítették, a nagy hidat cserlombokkal fedték be s két végén nemzeti szinti árbocokra a város színeit viselő lobogókat húztak fel. A homlokzatokon zászló-pyramisok között Magyarország és Erdély címerei pompáznak , alább „Isten hozott“ feliratú tranzparens. Színes lampionok, címerek, zöld gályák mindenfelé. Aug. 29 én este érkeztek az első vendégek a budapesti vonatokon, a brassói és deési külön vonatokon. Augusztus 30-án reggel a fogadó bizottság az indóháznál várta a további vendégeket. A perront már reggeli 6 óra után nagy néptömeg tartotta megszállva. Künn az indóház előtt is nagy tömeg ember állt várakozásban, kivált a csinosan díszített diadalkapu alatt, s az állomási raktár felőli részen, hol már nyolc óra körül mozogni is jóformán lehetetlen volt. A perronon cigányok a Rákóci indulót húzták. Dörgő éljenzés hangzott fel, mikor a Brassó felől érkező első vonat berobogott. Szász Béla a fogadó bizottság élén, az érkezett vendégek elé menve, a következő beszédet mondá: „Kolozsvár város polgárai íme hazafias lelkesedéssel s testvéri szeretettel jöttek önök elé, hogy önökben testvéreket fogadjanak, akik egyek velük az eszmében s azon szent értelemben, mely mindnyájunkat egy közös szent cél felé ellenállhatatlan erővel hajt. Eme nagy közös célért jöttek körünkbe önök, Isten hozott testvérek ! Isten hozott!1. Riadó éljenzés hangzott végig az egész perronon át s a cigányok tust húztak. Elhangzása után Orbán Balázs országképviselő lépett ki a vendégek sorából: „Nem vagyok bár szóval megbizatva, érkezett társaim nevében nem tehetem, hogy egy pár szóval köszönetemet ne fejezzem ki azoknak, kik a kultúregylet eszméjét bérces hazánk első városában megpendítették. Eljöttünk, hogy mint a szent eszme napszámosai, önökkel kezet fogva, mi is hozzájáruljunk kapavágásainkkal azon sánc megépítéséhez, mely védbástya a mellett, hogy a magyar a maga hazájában felemelt fővel járhasson és magyar maradhasson, köszönjük a szives fogadtatást Kolozsvár város neves polgárságának.“ (Nagy éljenzés.) Szász Béla erre tudtul adta a vendégeknek, hogy szállásjegyeiket hol vehetik át. Félóra múlva a Budapest felől érkező különvonat dübörgött be. Ezt a vonatot is nagy éljenzéssel fogadták, a cigányzene szakadatlan Rákócyidolója mellett. A következő félórában a deési vonat érkezett meg zöld gályákkal és lobogókkal díszítve. Szász Béla fogadta itt is a vendégeket. „Fenlobogó zászlókkal érkeznek önök — úgymond lelkes hangon — mi is ime szivünk fendlobogó hevével üdvözlünk titeket testvérek, kik testvérek vagytok velünk honban, vérben, érzésben; üdvözöllek bennetet bár gyenge hangon, de a tőrben tétlenül érző szív szózatával, kik jöttetek, hogy velünk együtt segítsétek diadalra az eszmét. Isten hozott !“ Gr. Kozmia Viktor SzolnokDobokamegye nevében k. b. a következőket felelte: „Az országos mozgalom alkalma hozott bennünket Kolozsvár város vendéglátó falai közé Szolnok-Doboka megyéből. A nagy eszme minálunk is nagy visszhangot vert; azért jöttünk, hogy befejezéséhez mi is hozzájáruljunk. Ajánljuk magunkat a város szives vendégszeretetébe !“ A zajos éjenek csillapultával az egész vendégsereg kocsikra ült s hosszú sorban vonult be a városba, elöl fellobogózott lovas bandérium ment zenével. A nagy utca végig lépve volt emberrel. A menet, mig a városba ért, beláthatlan hosszú sorra nőtte ki magát s nagy tömegbe tömörülve ment a városháza elé, melynek erkélyén a fogadó bizottság egy része foglalt állást, élén dr. Haller Károly polgármesterrel. A főtér ekkor hatalmas és megkapó képet nyújtott , meddig a tanácsháztól a szem elláthatott, az egész híd utcán végig a lengő lobogók alatt hullámzott az ember. A vendégek érkezése alatt üdvrivalgások hangzottak szüntelenül. A közönség körbe fogta a vendégeket, kik leszállván a kocsikról, az erkélylyel szemben foglaltak állást. Ekkor a polgármester körülbelől a következőket mondta: „Uraim, tisztelt honfitársak ! Mint Kolozsvár szab. kir. város polgármestere (éljenzés) örömmel üdvözlöm önöket, nemzeti művelődésünk apostolait, akik eljöttek hozzánk nemcsak azért, hogy vendégszeretetünk részesei legyenek, hanem baráti kezet szorítva velünk, részt vegyenek a felébredt nemzeti öntudat által vezérelt komoly munkában, melynek célja e hazarészben a nemzet megmentése. Fogadják szívesen tőlünk azt a keveset, amit vendégszeretetünk nem ugyan gazdagsággal, de jó szívvel nyújt. Az Isten éltesse kedves vendégeinket!“ Harsány éljezés követte a polgármester szavait. A közönség is szívből köszöntötte a vendégeket. Ekkor az érkezettek nagy része felment a polgármesteri irodába. Itt gr. Kornis Viktor üdvözölte a polgármestert s 111 és van, diszmagyarba öltözve, a „deési száz“ nevében szép virágcsokrot nyújtott át a polgármesternek. Ezzel véget ért a bevonulás s a vendégek kijelölt szállásaikra hajattak. Az előértekezlet. . Délelőtt 11 ékkor a városháza szintén ünnepi díszben volt. Zászlók lengtek az erkélyről, s a felmenet zöld gályákkal volt feldíszítve. Valamivel 11 óra után a tanácsterem tömve lett az előértekezletre jöttekkel. — Dr. Haller Károly az előértekezletet a következő szavakkal nyitotta meg: „Mint az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyletnek ideiglenes elnöke, szerencsésnek érzem magamat, hogy üdvözölhetem azon tisztelt honfitársakat, kik nemzeti művelődésünknek buzgó apostolaiként, hazafias lelkesedéssel jöttek falaink közé, hogy velünk baráti kezet szorítva nem csupán vendégszeretetünket vegyék igénybe, de nemzeti öntudatunk diadalünnepén higgadt, komoly munkával készítsék elő a talajt és vessék meg alapját annak az intézménynek, mely hivatva van arra, hogy a haza egy részében a nemzetet megmentse és ne engedje, — Kossuth Lajos nagy hazánkf szavaival élve , hogy „Magyarország jobb keze megbénuljon.“ A polgármester ezután felszólította a tagokat, hogy kerüljenek mindent, mi valamely sze■ mélyt, társadalmi osztályt, politikai pártot vagy nemzetiséget, hacsak célzattal is érintene. Sándor József titkár ismertette a választmányi jelentés tartalmát és felemlítő többek közt, hogy a választmány, az események precipitált voltánál fogva nem készíthette kellőleg elő a pénztárkezelés állandó módozatait és azért egy esztendőre indemnityt kér a közgyűléstől. Ugron Gábor azt ajánlotta, hogy négy alelnök választassák és a tisztviselőknek csak kisebb része legyen fizetéses. Az egylet pénzét szerinte a legnagyobb részben vidéki pénzintézetekben kellene elhelyezni, nehogy a kulturegylet érezze meg, ha a kolozsvári piacot szerencsétlenség éri. Ezután többen felszólaltak az alapszabályok tárgyában, végül a kijelölő bizottság tagjait az előértekezlet a következőkben alakította meg: Dr. Haller Károly, gr. Bethlen Gusztáv, gr. Teleky Domokos, Grató János, gr. Teleky Gusztáv, Koós Ferenc, Felméry Lajos, Szász Domokos, gr. Bánffy Béla, Szoboszlai Károlyi Deáky Albert, gr. Kuun Géza, Gyarmathy Miklós és Sándor József mint a bizottság jegyzője. A közgyűlés. (A Pesti Hírlap távirati tudósítása ) Kolozsvár, aug. 31. Az erdélyrészi közművelődési egylet alakuló közgyűlése délelőtt 10 órakor rendkívüli érdeklődés mellett vette kezdetét. A közgyűlés a vigadó nagy termében folyt le, mely ez alkalomból nemzeti lobogókkal és virágfüzérekkel volt fényesen feldíszítve. A karzatokon díszes hölgyközönség foglalt helyet. A földszint zsúfolásig volt megtelve, ugy, hogy a közönség egy része kivül rekedt. A közönség sorai közt voltak: Jósika Samu b., Bethlen Gábor gr., Dániel Gábor főispánok, Bárff Béla gr. Ivánka Imre, Zsigmond Dezső, Ferenc József, Orbán Balázs, Roth Pál, Elekes György, Zeyk Károly, Lukács László.,, Bartha Miklós, Győrffy Gyula, Ugrón Gábor stb. országgy. képviselők, Gyarmathy Miklós, Szoboszlay Károly, Gáli Domokos, Csathó János alispánok ; továbbá Teleki Domokos gr., Wesselényi Miklós b, Bánffy György gr., Kuun Géza gr., Szacsvay Sándor stb. , Gopcsa Joachim, Fenyő Lajos, Kovács Gyula, polgármesterek, Ékes Károly apátplébános, Szász Domokos püspök, ezenkívül jelen volt számos nosbilitás, egyetemi tanár, író és a társadalom minden rétegének képviselői. A férfiak közül többen díszmagyarban jelentek meg. A közgyűlés megnyitása előtt a kolozsvári egyesített dalárda a Szózatot énekelte, melyet a közönség állva hallgatott végig. A szózat eléneklése után Haler Károly nagy figyelem közt a következő megnyitó beszédet mondotta: Mélyen tisztelt közgyűlés ! Másod ízben vagyok szerencsés e helyről s talán ugyanazon tisztelt honfitársaket üdvözölni. Az erdélyrészi magyar közművelődési egyesület eszméjének köszönhetjük azt, hogy városunk ennyi lelkes hazafit tisztelhet falai közt. (Éljenzés.) Ez az eszme szolgáltatott örvendetes alkalmat arra, hogy fényesen cáfoltassék meg ama, fájdalom, sokszor hangoztatott étel, mintha társadalmi életünkben közügyek iránti érdeklődést csupán önérdek vagy hiúság lenne képes felnőjteni. Egyesületünk még meg sem alakult s mára haza minden részében, társadalmunk minden rétegében élénk felkarolásban részesült annak ügye. (Éljenzés.) Főur és egyszerű polgár, gazdag és szegény, tehetségéhez képest versenyezve hozza naponta áldozatát a hazafiságnak s ha az eredmény eddigelé nem tekinthető is a nagy Magyarország és a magyar nemzet lelkesülöd e kifejezésének akkor, mikor a haza egy részében a nemzet megmentéséről van szó, meg vagyok győződve, hogy ünnepélyes közgyűlésünknek a magasztos ügyhöz méltó lefolyása a haza nagyjainak még habozó részét , a nagy vagyonnal megáldott honfiakat a célhoz és önmagukhoz méltó hozzájárulásra bizondja, meg vagyok győződve, hogy más ajkú honfitársaink körében is mindinkább szűnni fog az idegenkedés. Hisz a bizalom viszont bizalmat kelt : midőn a testvéri érzület egész melegével nyújtjuk feléjük jobbunkat, a kétkedők is meg fognak győződni arról, hogy egy hazában lehet több nemzetiség, de nemzet csak egy lehet. (Élénk éljenzés.) Meg fognak győződni egy ezredéves múlt tanúságán, hogy s hazának államalkotó és államfentartó eleme a nemzetiségeket tiszteletben tartja. Meg fognak győződni arról, hogy a faji egység épen nem felétele az egységes hazaszeretnek! (Lelkes éljenzés.) E biztató reményben van szerencsém az erdélyrészi magyar közművelődési egyesületnek első rendes közgyűlését megnyitni. (Hoszszas éljenzés.) A megnyitó beszéd után felolvastattak az üdvözlő táviratok. Táviratot küldtek: a nagyváradi iparegylet, a magyar nyelvterjesztő egylet, a gölnicbányai magyar egylet, Brusznern Guido orsz. képviselő, a kubiai magyar egylet, a budapesti IV. ker. reáliskola, a zürichi magyar egylet, Tomory Anasztáz stb. Üdvözlő iratot küldött a magyar iskolaegyesület. Ezután a terjedelmes titkári jelentés olvastatott fel. E szerint alapitó tag van 619, alapítványi összeg 115,664 frt 10 kt. Rendes tag 5000, pártolólag 890, összesen aláirt összeg 216,238 frt. jelentés rendkívüli lekesedéssel fogadtatott. Erre Kós Ferenc brassói tanfelügyelő indítványozta, hogy a jelentés szerzőjek, Sándorné