Pesti Hírlap, 1885. október (7. évfolyam, 269-299. szám)

1885-10-01 / 269. szám

1886. október 1. PESTI HÍRLAP Lőrinczy György, Ordódy Pál, Roasival István, Sze­re­day Aladár, Szunyogh Szabolcs, Török Zoltán, Vay Elemér, K. Zeyk Károly. Pénzügyi bizottság: Andrássy Manó gr., Buabach Péter, Dániel Ernő, Elekes György, Fáik Miksa, Harkányi Frigyes, Hegedűs Sándor, Helfy Ignác, Hieronymi Károly, Horánszky Nándor, Krá­­lik Béla, Láng Lajos, Lukács Béla, Lukács László, Országh Sándor, Pejacsevich Tódor gr., Rakovszky István, Szilágyi Dezső, Wahrmann Mór, Ugrón Gá­­bor, Zsigmondy Vilmos. Számvizsgáló bizottság : Dániel Gábor, Földváry Miklós, Jankovich Aladár, Kégl György, Latinovics Gábor, Lázár Ernő, Nyáry Béla b., Pap­szász Károly, Pozóczky Dezső. Véderő bizottság: Bissingen Ernő gr., Er­­nuszt Kelemen, Hoitsy Pál, Lipovniczky Sándor, Lónyay Sándor, Mara Lőrinc, Milics Miklós, Mün­­nich Aurél, Szerb György, Szily László, Tischler Vince, Tisza László, Thaly Kálmán, Török József gr., Wasmer Adolf b. Zárszámadás vizsgáló bizottság: Abonyi Emil, Amon Ede, Bossányi László, Cselkó Ignác, Enyedy Lukács, Ferenczy Miklós, Gyurkovics György, Hazay Ernő, Kapisztory Ferenc, Mihályi Péter, Molnár Antal, Neuszidler Károly, Prileszky Tádé, Wodiáner Béla, Zay Adolf. Az értekezlet a kijelöléseket helyeslő tudomá­sul vevén, a tanácskozás véget ért. EGYLETEK ÉS INTÉZETEK­ A Kisfaludy társaság ülése. — Szept. 30. — Első ülés a nyári szünet után, telt ház. Mindenekelőtt V­a­d­n­a­y Károly rendes tag a társaság nevében üdvözölte az elnököt főrendi házi taggá történt kinevezése alkalmából, majd Gyulay Pál örömmel hozza a társaság tudomá­sára, hogy Vörösmarty Béla Kisfaludy testamentu­mát küldötte be, melyet Deák Ferenctől kapott. E végrendelet minden tekintetben érdekes, mivel az elhunyt költő anyagi viszonyaira vet világot. Ugyancsak itt ama végóhajának ad kifejezést, hogy halála után 48 órával szivét — mely életében any­­nyit rejtett magában, — kivegyék, nehogy tetszha­lottként temettessék el. Megemlékezik benne egy­két kéziratáról, melyekről ekként intézkedik, hogy halála után eladassanak s a befolyó vételár adós­ságai törlesztésére fordittassék. Ezután Szász Károly olvasta fel Schiller „Die Glocke“ című remek költeményének sikerült fordí­tását. Az éljenzés szünte után V­a­d­n­a­y Károly a „Muszka világból“ című emlékezését olvasta fel, humoros epizódjaival meg-megnevettetve a jelenle­vőket. Most D­a­­­m­a­d­y Győző rendes tag foglalta el a felolvasói széket. A „Király jutalom“ című költe­mény felolvasása után a közönség zajos tapssal adott ki­fejezést tetszésének, mely még magasb fokra há­gott „Petőfi szobra“ költeményének felolvasása után. Költeményét igy kezdi: Mintha most is azt mondaná: Talpra magyar ! Lába szinte előre lép, Mozdul a kar. Messze néző szemével a Jövőbe lát, Keresi ott a szép, dicső Magyar hazát. Mintha most is buzdítana Dalaival, Min­tha kevés volna neki A diadal. Azt akarja: egész világ Jöjj­ön ide, Szabadságnak nincs még elég Igaz hive ! Harmadik költeményének címe „Váchartyán­­ban, mely szintén igen hangulatteljes. Miután még Beöthy Zsolt felolvasta Vajda ! FŐVÁROSI ÜGYEK A főpolgármester napja. A városi atyák nem jönnek ki az örvende­zésből. A múltkor a viszontlátásnak örvendeztek, most pedig annak, hogy nagyratermett elnökük ott kevélykedik a zászlós urak soraiban. Ha ők örülnek,­ nekem sem lehet okom a szomorkodásra. Vidáman megcsendül az elnöki harang s a karzat mintegy varázsütésre megtelik a nőkkel. (A városi atyák még egy darabig kint maradtak a pipatóriumban, bizonyosan arról folyt a tanácsko­zás, hogy az üdvözlő beszéd után tapsoljanak-e vagy éljenezzenek a polgármesternek?) A főpolgármester kezét mellén összefonva, elmerengve nézi astollas női kalapokat, meg van győ­ződve, hogy azok a mosolygó arcok csakis őt ille­tik, a­mit a fiatal Nagy Lajos tanácsnok siet megerősíteni — Úgy kell annak lenni — mondogatja — eddig a mi elnökünk mosolygott rájuk, a­mikor szerét tehette, illik, hogy ma ők adják vissza a kölcsönt ! Hanem R­á­t­h Károlynak még be is kell je­lenteni a többi indítványok közt „az én csekély személyemre vonatkozót“ a t. közgyűlésnek. Hozzá még végig kell hallgatni azt a nagy dicséretet, a­mit U­r­v­á­r­y Lajos, mindkét kezé­vel a padot erősen fogva, Judit felé. Ráth szerénykedve hajtogatja magát az el­nöki csengetyű felé. (Legalább egy-egy percre el­tüntetem az arcom ! — gondolja magában.) Mikor Urváry megelégelte a dicsőítést, Ráth vág ki egy ékes ovációt . .. A városi atyák egy része tapsol, a másik ré­sze éljenez. Ennyi bajjal jár az, ha az ember főrend és polgármester egy személyben. Mi pedig ezek után megírhatjuk, hogy a pil­lanat ünnepélyes volt. Annál apróbbak a többi ügyek. Az egészből csak két dolog ragadta meg a figyelmünket. Nyiri biztatta a főpolgármestert, hogy ne ragaszkodjék olyan nagyon a törvény betűihez, mikor az áru­csarnokról van szó. Igaz, csak 20 óra előtt adták be az indítványt, de várni lehet egy pár órát , meglesz a törvény által megszabott 24 óra ! A második érdekes dolog­ pedig, hogy ha az embernek agyagos rossz háza van a fővárosban s a földszintet az utca talajának emelkedése egy öl­­nyire eltünteti, mint a Neugebauer mérnökét, joga van egy ölnyi mély járdát követelni, lépcsőkkel, vagy pedig háromezer frtot kap. G­e r­­­ó­c­z­y, ha Neugebauer lemond a jár­dáról, neki adja a 3 ezer frtot, a­mennyibe az belekerülne — kárpótlásul. — Ugyan, hogy lehet olyan kegyetlen, mondja Hrody Kálmán Scheich Károlynak. Megszavazza a járdát, mikor feneketlen mélységébe belepot­tyan­­hatnak jámbor polgártársaink, a Csepel parti lám­pák szomorú világánál ! — Én csak mélységről hallottam beszélni — mondja Scheich — már­pedig minden mélységes dolognak nagy kedvelője vagyok, mert én is mé­lyen gondolkozom! . . . Hisz utóvégre lehet úgyis szavazni, ha az ember azt sem tudja, hogy miről van szó ! Morgó-Ráth főpolgármester megnyitván a közgyűlést, bejelent­i, hogy október 4-én a király névnapján d. e. 10 órakor a helyőrségi templomban ünnepien isteni tisztelet lesz. Ez okból fölkéri a biz. tagokat az isteni tiszteleten minél nagyobb számmal meg­jelenésre, s a főváros üdvözletének a miniszterel­nök előtt való tolmácsolására küldöttséget kér ki­küldetni. Az indítvány elfogadtatván, a küldöttség megalakítása elnökre bízatott. C­­­o 1t a polgármester meghívja a fővárost a fiumei színház okt. 3 án leendő zárkőletételi ünne­pére. Elhatároztatik, hogy a tanács a saját kebelé­ből küldjön egy-két képviselőt, a közgyűlés tagjai­ból pedig önkéntes csatlakozás útján jelenjék meg néhány velek. Palotai Fülöp abból az alkalom­ból, hogy egy új ház építését fejezte be, 160 írtot küldött a polgármesterhez jótékony célra. Ebből 60— 60 írttal az Erzsébet-árvalány ház, Jozefinum és izr. nőegylet részesül. Elnek ezután több indítványt jelent be, me­lyek közül az elsőt Urváry Lajos és társai nyúj­tották be. Márkus főjegyző felolvassa az indít­­­ványt, mely következőleg hangzik: „A főváros közgyűlése örömmel veszi tudo­másul Ráth Károly főpolgármester úrnak a főren­diház tagjává való kineveztet­ését, őt ez állásában tiszteletteljesen üdvözli s bizalmát jelenti ki az iránt, hogy ő a törvényhozásban a főváros érdekeit sikerrel fogja előmozdítani.“ Aláírva: Urváry L., dr. Szabó Alajos, Kármán Lajos, Unger, Scheidh, Osztoics, Rostaházy Kálmán, Nyiry Lajos, Falk M., Légrády Károly, Ballagi Mór, dr. Stiller Mór, báró Kaas Ivor, Keleti K., Weisz B. F., Mandl Ignác, dr. Országh Sándor, Schweiger Márton, Landauer I., Becker K., Bernáth Béla. Az indítvány felolvasása után éljenzés hang­zott fel. Ujváry Lajos csak néhány szót ad indít­ványához, melynek bővebb indokolását a lelkes fogadtatás fölöslegessé teszi. Bár a főrendiházba meghívás tényénél az állás fontossága is kétségkí­vül döntő szerepet játszott, a férfiú, ki e magas polcra meghivatott, a főváros körüli érdemeiért s gentlemanlike eljárásáért mindnyájunk teljes elis­merését vívta ki. Hiszi s bízik benne, hogy a ki­tüntetett férfiú ez új helyzetében is a főváros ér­dekeit min­den tekintetben elő fogja mozdítani. Ajánlja indítványa elfogadását. A közgyűlés a beszéd végével ismét lelkesen tüntetett. Az éljenzés és taps lecsilapultával Ráth fő­polgármester meghatva mondotta el köszönő sza­vait. Mélyen érzem — úgymond — hogy a t. köz­gyűlésnek, valamint általában a főváros polgárságá­nak az irántam tanusított rokonérzületért és biza­lomért, mennyi hálával s köszönettel tartozom. Mert, habár nyugodt öntudattal tekintek vissza a­­ közpályán évek hosszú során át teljesített műkö­désemre, melynek legkegyelmesebb elismerését és legfelsőbb jutalmazását találom kineveztetésemben, mégis kétségtelen ténynek tekintem, miszerint ezen legmagasabb kitüntetést főleg azon díszes és fontos állásnak is kell köszönnöm, melyet Budapest főváros élén már 12 éve elfoglalni szerencsém van, azon állás­nak, melyre felséges urunk királyunk legkegyelme­sebb kijelölése alapján, polgártársaim bizalma ál­tal emeltettem, a melyre mindenkor büszke voltam ! (Éljenzés) Legyen meggyőződve a 1. közgyűlés,­­ hogy valamint eddig, úgy ezentúl is oda leend irá­­­­nyozva minden törekvésem, hogy a bennem he­­­­lyezett megtisztelő bizalomnak megfelelve, a haza, a főváros és polgártársaim közjavát csekély te­­­hetségemmel, de teljes erővel előmozdítsam, s azon­­ uj állásban is, melyre fels. urunk királyunk legma-­­­gasabb kegyelme által meghivattam, hazafiai és­­ polgári kötelességeimnek minden irányban megfelel­jek.“ (Éljenzés). Ezután Márkus főjegyző a többi bejelente­t­t indítványt olvasta föl. Rá­c­z Károly a főváros hirdetményeinek a­z 10000 példányon fölül nyomatott budapesti ma­­­gyar és német lapokban való közzétételét indit­­vány­ozza s e célból az illető laptulajdonosokkal ér­tekezést óhajt. (Kiadatik a tanácsnak) Dr. Ország Sándor két rendbeli indítványt­­ adott be. Az egyik a levéltárnoki állomásnak ma­­­­gasabb szakképzettségű egyénnel való betöltésére­­ vonatkozik, a másik javaslatot akar az iránt, hogy : a főmérnöki állomásra szigorúbb qualifikáció alkal­­­­maztassék s jobb fizetés rendszeresít­tessék, hogy ekkor megfelelő erő megnyerhető legyen. (Kiadat­­ja­nak a tanácsnak ) Felolvasták Nyiry Lajos indítványát, a­mely szerint a főváros közönsége kísérelje meg a­­ kormánynál lépéseket tenni a régi sóház teleknek a központi árucsarnok helyéül való átengedése iránt, is mert jobb hely e fontos intézmény telephelyéül alig volna kiszemelhető. Ráth Károly a törvény szavaira hivatko­zik. Az indítvány 24 órával előbb nem adatott be, azért csak a következő ülésen tárgyalható. A közgyűlés az elnöki indítvány értelmében határoz. Bemutatták azok névsorát, a­kik 1883-ban a virilisták lajstromából kimaradván, qualifikációju­­kat,elveszték. Helyükbe a legtöbb szavazatot nyert póttagok hivandók be. Éhez képest: Klempa Simon helyébe Stróbl Lipót, Tóth Lőrinc helyébe Jung Antal, Schön József helyébe N­émet Titusz, To­kaji Nagy Lajos helyébe Pfeiffer Ignác, Szánd­­ház Károly helyébe Keller F. A., dr. Vasskó End­re helyébe B­o­h­n József lép a törvényhatósági bi­zottságba. A tanács előterjesztésére a Csepel-rakpart 6. szám alatt levő ház előtt mélyített járda létesítését elhatározták A heti juhvásárt szerdáról keddre helyezték át. A Grünwald féle szeszgyárból moslékot vivő vi­dékieket a másodszori vámfizetés alól fölmentették. Több omnibusztulajdonosnak megengedik, hogy 1. évi november­­­ig nyitott omnibuszszal közleked­jenek, de november 1-től kezdve csak­is zárt om­nibusznak szabad járni. Még néhány apró ügyet intéztek el. A többi tárgy holnapra maradt. — Népesedési mozgalom a fő­városban. A fővárosban a lefolyt héten élve született 302 gyermek, elhalt 222 egyén. Az élve­­szülöttek közt volt 86 törvénytelen; nemre nézve 162 fiú, 150 leány. A halottak közt volt 127 fi­­nemű, 96 nőnemű. Születések arányszáma 1000 lakosra 36,6 ; halálozási arányszám 26­9. Elhaltak kora: 0—1 éves 54; —5 évig 39; —20 évig 16; —30 évig 29; —40 évig 23; —60 évig 41; —80 évig 19; —80-on túl­­. Halálozások kerületek szerint : I. kér. 17, II. kér. 11, II. kér. 15, IV. kér. 6, V. kér. 19, VI. kér. 27, VII. kér. 26, VIII. kér. 47, IX. kér. 21, X. kér. 6; egyéb kórházi halott 27, katona 1._____________________ ■ |

Next