Pesti Hírlap, 1885. október (7. évfolyam, 269-299. szám)
1885-10-01 / 269. szám
1886. október 1. PESTI HÍRLAP Lőrinczy György, Ordódy Pál, Roasival István, Szereday Aladár, Szunyogh Szabolcs, Török Zoltán, Vay Elemér, K. Zeyk Károly. Pénzügyi bizottság: Andrássy Manó gr., Buabach Péter, Dániel Ernő, Elekes György, Fáik Miksa, Harkányi Frigyes, Hegedűs Sándor, Helfy Ignác, Hieronymi Károly, Horánszky Nándor, Králik Béla, Láng Lajos, Lukács Béla, Lukács László, Országh Sándor, Pejacsevich Tódor gr., Rakovszky István, Szilágyi Dezső, Wahrmann Mór, Ugrón Gábor, Zsigmondy Vilmos. Számvizsgáló bizottság : Dániel Gábor, Földváry Miklós, Jankovich Aladár, Kégl György, Latinovics Gábor, Lázár Ernő, Nyáry Béla b., Papszász Károly, Pozóczky Dezső. Véderő bizottság: Bissingen Ernő gr., Ernuszt Kelemen, Hoitsy Pál, Lipovniczky Sándor, Lónyay Sándor, Mara Lőrinc, Milics Miklós, Münnich Aurél, Szerb György, Szily László, Tischler Vince, Tisza László, Thaly Kálmán, Török József gr., Wasmer Adolf b. Zárszámadás vizsgáló bizottság: Abonyi Emil, Amon Ede, Bossányi László, Cselkó Ignác, Enyedy Lukács, Ferenczy Miklós, Gyurkovics György, Hazay Ernő, Kapisztory Ferenc, Mihályi Péter, Molnár Antal, Neuszidler Károly, Prileszky Tádé, Wodiáner Béla, Zay Adolf. Az értekezlet a kijelöléseket helyeslő tudomásul vevén, a tanácskozás véget ért. EGYLETEK ÉS INTÉZETEK A Kisfaludy társaság ülése. — Szept. 30. — Első ülés a nyári szünet után, telt ház. Mindenekelőtt Vadnay Károly rendes tag a társaság nevében üdvözölte az elnököt főrendi házi taggá történt kinevezése alkalmából, majd Gyulay Pál örömmel hozza a társaság tudomására, hogy Vörösmarty Béla Kisfaludy testamentumát küldötte be, melyet Deák Ferenctől kapott. E végrendelet minden tekintetben érdekes, mivel az elhunyt költő anyagi viszonyaira vet világot. Ugyancsak itt ama végóhajának ad kifejezést, hogy halála után 48 órával szivét — mely életében anynyit rejtett magában, — kivegyék, nehogy tetszhalottként temettessék el. Megemlékezik benne egykét kéziratáról, melyekről ekként intézkedik, hogy halála után eladassanak s a befolyó vételár adósságai törlesztésére fordittassék. Ezután Szász Károly olvasta fel Schiller „Die Glocke“ című remek költeményének sikerült fordítását. Az éljenzés szünte után Vadnay Károly a „Muszka világból“ című emlékezését olvasta fel, humoros epizódjaival meg-megnevettetve a jelenlevőket. Most Damady Győző rendes tag foglalta el a felolvasói széket. A „Király jutalom“ című költemény felolvasása után a közönség zajos tapssal adott kifejezést tetszésének, mely még magasb fokra hágott „Petőfi szobra“ költeményének felolvasása után. Költeményét igy kezdi: Mintha most is azt mondaná: Talpra magyar ! Lába szinte előre lép, Mozdul a kar. Messze néző szemével a Jövőbe lát, Keresi ott a szép, dicső Magyar hazát. Mintha most is buzdítana Dalaival, Mintha kevés volna neki A diadal. Azt akarja: egész világ Jöjjön ide, Szabadságnak nincs még elég Igaz hive ! Harmadik költeményének címe „Váchartyánban, mely szintén igen hangulatteljes. Miután még Beöthy Zsolt felolvasta Vajda ! FŐVÁROSI ÜGYEK A főpolgármester napja. A városi atyák nem jönnek ki az örvendezésből. A múltkor a viszontlátásnak örvendeztek, most pedig annak, hogy nagyratermett elnökük ott kevélykedik a zászlós urak soraiban. Ha ők örülnek, nekem sem lehet okom a szomorkodásra. Vidáman megcsendül az elnöki harang s a karzat mintegy varázsütésre megtelik a nőkkel. (A városi atyák még egy darabig kint maradtak a pipatóriumban, bizonyosan arról folyt a tanácskozás, hogy az üdvözlő beszéd után tapsoljanak-e vagy éljenezzenek a polgármesternek?) A főpolgármester kezét mellén összefonva, elmerengve nézi astollas női kalapokat, meg van győződve, hogy azok a mosolygó arcok csakis őt illetik, amit a fiatal Nagy Lajos tanácsnok siet megerősíteni — Úgy kell annak lenni — mondogatja — eddig a mi elnökünk mosolygott rájuk, amikor szerét tehette, illik, hogy ma ők adják vissza a kölcsönt ! Hanem Ráth Károlynak még be is kell jelenteni a többi indítványok közt „az én csekély személyemre vonatkozót“ a t. közgyűlésnek. Hozzá még végig kell hallgatni azt a nagy dicséretet, amit Urváry Lajos, mindkét kezével a padot erősen fogva, Judit felé. Ráth szerénykedve hajtogatja magát az elnöki csengetyű felé. (Legalább egy-egy percre eltüntetem az arcom ! — gondolja magában.) Mikor Urváry megelégelte a dicsőítést, Ráth vág ki egy ékes ovációt . .. A városi atyák egy része tapsol, a másik része éljenez. Ennyi bajjal jár az, ha az ember főrend és polgármester egy személyben. Mi pedig ezek után megírhatjuk, hogy a pillanat ünnepélyes volt. Annál apróbbak a többi ügyek. Az egészből csak két dolog ragadta meg a figyelmünket. Nyiri biztatta a főpolgármestert, hogy ne ragaszkodjék olyan nagyon a törvény betűihez, mikor az árucsarnokról van szó. Igaz, csak 20 óra előtt adták be az indítványt, de várni lehet egy pár órát , meglesz a törvény által megszabott 24 óra ! A második érdekes dolog pedig, hogy ha az embernek agyagos rossz háza van a fővárosban s a földszintet az utca talajának emelkedése egy ölnyire eltünteti, mint a Neugebauer mérnökét, joga van egy ölnyi mély járdát követelni, lépcsőkkel, vagy pedig háromezer frtot kap. Ge róczy, ha Neugebauer lemond a járdáról, neki adja a 3 ezer frtot, amennyibe az belekerülne — kárpótlásul. — Ugyan, hogy lehet olyan kegyetlen, mondja Hrody Kálmán Scheich Károlynak. Megszavazza a járdát, mikor feneketlen mélységébe belepottyanhatnak jámbor polgártársaink, a Csepel parti lámpák szomorú világánál ! — Én csak mélységről hallottam beszélni — mondja Scheich — márpedig minden mélységes dolognak nagy kedvelője vagyok, mert én is mélyen gondolkozom! . . . Hisz utóvégre lehet úgyis szavazni, ha az ember azt sem tudja, hogy miről van szó ! Morgó-Ráth főpolgármester megnyitván a közgyűlést, bejelenti, hogy október 4-én a király névnapján d. e. 10 órakor a helyőrségi templomban ünnepien isteni tisztelet lesz. Ez okból fölkéri a biz. tagokat az isteni tiszteleten minél nagyobb számmal megjelenésre, s a főváros üdvözletének a miniszterelnök előtt való tolmácsolására küldöttséget kér kiküldetni. Az indítvány elfogadtatván, a küldöttség megalakítása elnökre bízatott. Co 1t a polgármester meghívja a fővárost a fiumei színház okt. 3 án leendő zárkőletételi ünnepére. Elhatároztatik, hogy a tanács a saját kebeléből küldjön egy-két képviselőt, a közgyűlés tagjaiból pedig önkéntes csatlakozás útján jelenjék meg néhány velek. Palotai Fülöp abból az alkalomból, hogy egy új ház építését fejezte be, 160 írtot küldött a polgármesterhez jótékony célra. Ebből 60— 60 írttal az Erzsébet-árvalány ház, Jozefinum és izr. nőegylet részesül. Elnek ezután több indítványt jelent be, melyek közül az elsőt Urváry Lajos és társai nyújtották be. Márkus főjegyző felolvassa az indítványt, mely következőleg hangzik: „A főváros közgyűlése örömmel veszi tudomásul Ráth Károly főpolgármester úrnak a főrendiház tagjává való kineveztetését, őt ez állásában tiszteletteljesen üdvözli s bizalmát jelenti ki az iránt, hogy ő a törvényhozásban a főváros érdekeit sikerrel fogja előmozdítani.“ Aláírva: Urváry L., dr. Szabó Alajos, Kármán Lajos, Unger, Scheidh, Osztoics, Rostaházy Kálmán, Nyiry Lajos, Falk M., Légrády Károly, Ballagi Mór, dr. Stiller Mór, báró Kaas Ivor, Keleti K., Weisz B. F., Mandl Ignác, dr. Országh Sándor, Schweiger Márton, Landauer I., Becker K., Bernáth Béla. Az indítvány felolvasása után éljenzés hangzott fel. Ujváry Lajos csak néhány szót ad indítványához, melynek bővebb indokolását a lelkes fogadtatás fölöslegessé teszi. Bár a főrendiházba meghívás tényénél az állás fontossága is kétségkívül döntő szerepet játszott, a férfiú, ki e magas polcra meghivatott, a főváros körüli érdemeiért s gentlemanlike eljárásáért mindnyájunk teljes elismerését vívta ki. Hiszi s bízik benne, hogy a kitüntetett férfiú ez új helyzetében is a főváros érdekeit minden tekintetben elő fogja mozdítani. Ajánlja indítványa elfogadását. A közgyűlés a beszéd végével ismét lelkesen tüntetett. Az éljenzés és taps lecsilapultával Ráth főpolgármester meghatva mondotta el köszönő szavait. Mélyen érzem — úgymond — hogy a t. közgyűlésnek, valamint általában a főváros polgárságának az irántam tanusított rokonérzületért és bizalomért, mennyi hálával s köszönettel tartozom. Mert, habár nyugodt öntudattal tekintek vissza a közpályán évek hosszú során át teljesített működésemre, melynek legkegyelmesebb elismerését és legfelsőbb jutalmazását találom kineveztetésemben, mégis kétségtelen ténynek tekintem, miszerint ezen legmagasabb kitüntetést főleg azon díszes és fontos állásnak is kell köszönnöm, melyet Budapest főváros élén már 12 éve elfoglalni szerencsém van, azon állásnak, melyre felséges urunk királyunk legkegyelmesebb kijelölése alapján, polgártársaim bizalma által emeltettem, a melyre mindenkor büszke voltam ! (Éljenzés) Legyen meggyőződve a 1. közgyűlés, hogy valamint eddig, úgy ezentúl is oda leend irányozva minden törekvésem, hogy a bennem helyezett megtisztelő bizalomnak megfelelve, a haza, a főváros és polgártársaim közjavát csekély tehetségemmel, de teljes erővel előmozdítsam, s azon uj állásban is, melyre fels. urunk királyunk legma-gasabb kegyelme által meghivattam, hazafiai és polgári kötelességeimnek minden irányban megfeleljek.“ (Éljenzés). Ezután Márkus főjegyző a többi bejelentett indítványt olvasta föl. Rácz Károly a főváros hirdetményeinek az 10000 példányon fölül nyomatott budapesti magyar és német lapokban való közzétételét inditványozza s e célból az illető laptulajdonosokkal értekezést óhajt. (Kiadatik a tanácsnak) Dr. Ország Sándor két rendbeli indítványt adott be. Az egyik a levéltárnoki állomásnak magasabb szakképzettségű egyénnel való betöltésére vonatkozik, a másik javaslatot akar az iránt, hogy : a főmérnöki állomásra szigorúbb qualifikáció alkalmaztassék s jobb fizetés rendszeresíttessék, hogy ekkor megfelelő erő megnyerhető legyen. (Kiadatjanak a tanácsnak ) Felolvasták Nyiry Lajos indítványát, amely szerint a főváros közönsége kísérelje meg a kormánynál lépéseket tenni a régi sóház teleknek a központi árucsarnok helyéül való átengedése iránt, is mert jobb hely e fontos intézmény telephelyéül alig volna kiszemelhető. Ráth Károly a törvény szavaira hivatkozik. Az indítvány 24 órával előbb nem adatott be, azért csak a következő ülésen tárgyalható. A közgyűlés az elnöki indítvány értelmében határoz. Bemutatták azok névsorát, akik 1883-ban a virilisták lajstromából kimaradván, qualifikációjukat,elveszték. Helyükbe a legtöbb szavazatot nyert póttagok hivandók be. Éhez képest: Klempa Simon helyébe Stróbl Lipót, Tóth Lőrinc helyébe Jung Antal, Schön József helyébe Német Titusz, Tokaji Nagy Lajos helyébe Pfeiffer Ignác, Szándház Károly helyébe Keller F. A., dr. Vasskó Endre helyébe Bohn József lép a törvényhatósági bizottságba. A tanács előterjesztésére a Csepel-rakpart 6. szám alatt levő ház előtt mélyített járda létesítését elhatározták A heti juhvásárt szerdáról keddre helyezték át. A Grünwald féle szeszgyárból moslékot vivő vidékieket a másodszori vámfizetés alól fölmentették. Több omnibusztulajdonosnak megengedik, hogy 1. évi novemberig nyitott omnibuszszal közlekedjenek, de november 1-től kezdve csakis zárt omnibusznak szabad járni. Még néhány apró ügyet intéztek el. A többi tárgy holnapra maradt. — Népesedési mozgalom a fővárosban. A fővárosban a lefolyt héten élve született 302 gyermek, elhalt 222 egyén. Az élveszülöttek közt volt 86 törvénytelen; nemre nézve 162 fiú, 150 leány. A halottak közt volt 127 finemű, 96 nőnemű. Születések arányszáma 1000 lakosra 36,6 ; halálozási arányszám 269. Elhaltak kora: 0—1 éves 54; —5 évig 39; —20 évig 16; —30 évig 29; —40 évig 23; —60 évig 41; —80 évig 19; —80-on túl. Halálozások kerületek szerint : I. kér. 17, II. kér. 11, II. kér. 15, IV. kér. 6, V. kér. 19, VI. kér. 27, VII. kér. 26, VIII. kér. 47, IX. kér. 21, X. kér. 6; egyéb kórházi halott 27, katona 1._____________________ ■ |