Pesti Hírlap, 1885. október (7. évfolyam, 269-299. szám)

1885-10-04 / 272. szám

1885. október 4. PESTI HÍR L­­A­P (Zalám.), Jánosiban (Gömörm.), N.-Börlényben (­Sopronná.) 3 hét alatt. Pécsi tszéknél irnoki pl. 3 hét alatt. A besztercebányai pénzügy igazgatóság­nál számgyakornoki áll. 4 hét alatt. A pécsi p. 8. igazgatóságnál irnoki áll. 4 hét alatt. A bpesti pénzügyigazgatóságnál fogalmazói áll. 4 hét alatt. A szegedi adóhivatalnál adótárnoki és egy irnoki áll. 4 hét alatt. Árverések a fővárosban. —­­ Doda Vencel 1707 frtra b. ingatlan IV. jbiróságnál okt. I 20. — Neri Ferenc 870 frtra b. ingói VI. Gyár u. 89.­­ sz. okt 3. — Cserneczky Gyula 904 frtra b. ingói Vili, ősz a. 41. sz. okt. 12. Árverések a vidéke­n. — Jaritz R. 4637 frtra b. ingatlan okt 14. Daranfék. — Horváth Ferenc 2000 frtra b. ingatlan okt. 29. J. A. • Szállás. — Winhoffer János és neje 3600 frtra b. ingat­lan okt. 24. Pápa — Simay Gergely 2800 frtra b. in­gatlan okt. 12. Zahi. — Jakab Vaszilla lefogl. ingatlan okt 29. N.­Torák— Ámon Antal 1868 frtra b ingatlan okt. 10. Besztercebánya — Bányai Bogdán 18,739 frtra b. ingatlan okt. 20. Tamásfalván. REGÉNY-CSARNOK. a marwoodi csoda — Angol regény. — (Folytatás.) 24 — Hála istennek, — mondá Ralph. Ez a be­széd új életet öntött belé. Semmi kétség, hogy Lucy él és nem messze lehet tőle. — Minek örül olyan nagyon? — kérdé­sly ártatlan kíváncsisággal. — Kicsikém, ön egy barátnőmről beszélt. — És ön úgy érez a hölgy iránt, mint én ön iránt ? — Hogy érti ezt ? — mondá Ralph meg­zavarodva. — Hát én érzem, hogy meg tudnék hal­ni önért. — Igen, mert szentem. — Szereti — akkor nekem is szeretnem kell őt — mondá a kis Cly oly ártatlan együgyű­­séggel, amely Ralphot meg­döbbent­i. — Kedves gyermekem — mondá Ralph komolyan — az ilyen dologgal ne törődjék so­kat, mert lássa, szívem már nem az enyém többé. — Hát kié? — Azé, akiről az imént beszélt. — Az azért van úgy — mondá Cly — mert ő nagyon szép. — Hát te láttad? — kérdé Ralph izga­tottan. — Igen, de ő mindig sírt. Ha én önnek volnék, nem engedném meg neki, hogy annyit sírjon. — Nem mindig lesz ő olyan. — És mit tesz majd, hogy ne sírjon. — Nem lesz. — Nem ! Mi az ? A szegény Cly csakugyan nem tudta, mit jelent az a szó! — Hát nem is tudja, mi az ? Várjon csak majd ha nagyanyja kiviszi a nagy világba, ak­kor fogja tudni, mi az ? — mondá Ralph, akit­­ mulattatni kezdett a gyermek együgyüsége. — Pszt. — mondá Cly ijedten. Nehéz léptek közeledtek a barlang fo­lyosón. — Ki az? — kérdé Ralph megütődve. Cly megragadta karját és egészen megré­mülve mondá: Ez Bludger, mentsen meg, az ég szerelmére mentsen meg! Ralph tréfásan válaszolt. — Ne féljen, pártolni, védeni fogom. Ralphra nézett a kis Cly, hálás mo­solylyal. — Nem enged megölni, ugy­e? — Előbb engem kell, hogy megöljenek—­­ mondá Ralph határozott hangon. A léptek egyre közelebb hallatszottak. Ralph Ringwood a leány elé állt és vé­­­­delmi állásba helyezte magát. XVI. FEJEZET. A sport kedveid lord. A papírcsomag történet után egy fiatal ember jelent meg lady Rosseith salonjában, gon­dosan fésült hajzata és csinos arca volt, de egyúttal valami ziláltság tükröződött vissza az­ f­máról, a­mi azt sejteti, hogy ez a fiatal ember nem ijed vissza a bűntől vagy legalább is na-­­­gyon kicsapongó az élete. Lady Rosseith felé közeledett és leült mellé a pamlagra. A lady anyja volt, s ő egyetlen fia lord Rosseithnek a gazdag peernek. Noha fia volt a lordnak, de nem örököse. Legfeljebb címét örökölte, vagyonából az aranyos címert, egy pár festményt, magát a vagyont visz­­szatartották a­okonok egy régibb végrendelet alapján, a melyet a lord még fia születése előtt irt. ■•--hiteti m*»«388! Lord Rosseith hirtelen halt meg s nem ma­­­­radt ideje végrendelet írására. Természetesen vagyonát fiára hagyta volna, ha végrendelet írá­sára ideje marad. Özvegye abban a hiszemben volt, hogy a lord végrendelet nélkül halt meg, de a rokonok előálltak a régi végrendelettel, le­foglalták a vagyont, mert ebben lord Rosseith azt még házassága előtt nekik hagyta. Lord Rosseith halálos ágyán egy pár töre­dékes szót súgott nejének: Mill ügyvéd, papír­­csomó, véres kereszt rajta. Eredj oda ! Okvetlenül. Ámbár lady Rosseith akkor nagy bánatá­ban nem is gondolt erre, de később, midőn egyetlen gyermekét a rokonok meg akarták fosz­tani vagyonától, eszébe jutottak a szavak és a csomagot iparkodott hatalmába keríteni, de mint tudjuk, hasztalan volt minden iparkodása. A fiatal lord Rosseithet köziskolába adta, de az nem vitte föl a kollégiumig, az iskolai fegyelmet nem tudta megszokni, összeférhetlen természetével s azóta a tékozlásnak adta magát. Sajátságos, de úgy volt, mr. Aldermaston­­nal, a­ki atyai örökségét visszatartotta, a fiatal lord igen barátságos viszonyban élt. Lady Ros­seith nem szenvedhette mr. Aldermastont, a­ki gyermektelen özvegy ember volt és általában gonosz embernek tartották A lady nem egyszer intette, hogy kerülje társaságát, de az nem is hallgatott rá. A fiatal lord agyafúrt makacs ember volt. Szerencsére a ladynek magánvagyona volt, a­miből kényelmesen megélhetett volna, de fiá­nak be költekezése nagyon kimerítet­ték erszényét, s napról napra fájdalommal látta, hogy a bukás be fog következni. Sft $*1 Az emberek azt beszélték, hogy mr. Al­­dermaston a fiatal lord Rosseithnak pénzt köl­csönzött, mások beszélték, hogy drága lovakat vett és tartott bérbe, azon futtatott a túr­án, de sohasem nyert egy pennyt sem. Az ő véleménye szerint pedig ez a leg­jobb mód a meggazdagodásra. Most is egy lova volt, amelynek illetékes emberek állítása szerint okvetlenül nyerni kell. Boldog, boldogtalannal fogadott rá. Kedves barátja mr. Aldermaston még bátorította őt. Lady Rosseith gyakran gondolt haldokló férje szavaira és mennél többször gondolt rá, annál nagyobb fontosságot tulajdonított a pa­pirosoménak. Végre elhatározta, hogy meglátogatja mr. Millt és elkéri tőle a csomagot, de tudjuk, hogy eredménytelenül járt. — Nekem okvetlenül szükségem van pénzre anyám! — kiáltott a fiatal lord, amint odaült hozzá. — Megint pénz kellene Ernest — mondá­­­a lady könnyezve. — Természetesen, állásomnak megfelelő­­­­leg akarok költeni. — Természetesen, de azt senki sem várja tőled, hogy egy héten 3000 fontot költs el. Gondold meg Ernest, mit csinálsz. — Azt megteszem, sőt többet gondolok ez­zel, mint szeretném. — Miért mondod ezt? — Mert minden pénzem elvesztettem s­­ most egy garasom sincs. — De fiam, máris többet költöttem rád,­­ mint a mennyi a jövedelmünk. — Te mindig ilyen mentségekkel állsz elő — kiáltott a fiú dühösen. — Csakhogy ez nem mentség — mondá az anya szemrehányólag. — De igen kopasz mentség. — Mindent odaadtam neked, amim volt, többet nem tehetek. — Ha a kamatból nincs már, miért ne nyúlhatnál a tőkéhez ? — Már ezt is megtettem egy párszor, a­mint te is jól tudod. Ha így költöd egymásután az ezreket, a tőke egyre kisebb lesz. — De mikor okvetlenül pénzre van szük­ségem. — Mennyit akarsz megint? — kérdő az anya könnyeit letörülve. — Csekélység, egy pár ezer fontot — Az csekélység neked és korhely cim­ Vízállás, október 3 án. Felelős szerkesztő: dr. Kenedi Géza Kiadó-tulajdonosok: Lénrády te*t órai Pozsony 2.72 m.­­ Tokaj 1.52 m. Komárom 2.53 m.­­ Szolnok 0.02 m Budapest 2.20 m.­­ Szeged 0.36 m Mohács 1.70 m. ■ Arad 0.79 m. Újvidék 2.67 m. 1 Temesvár 0.67 m. Fanes­óva 0.39 m. 1j Eszek 2 90 m. Orsova 1.14 m. 5 Barcs 3.42 m. M.­Szient 0 82 m. ? Sziszek 4 70 m. HUILTTÉR*) Küzdelem a létért. Darwinnak e szárnyra ki­mondását ma a legkülönfélébb alkalmazásban találjuk, így pl a ,iaudt A gyógyszerész svájci labdacsaira is. Kezdetben megtámadták, gyanúsít­ották, majd Európa első orvosi tekintélyei által legmelegebben az­állítatva oly széles körben való elterjedést vívtak ki, milyet ed­­digelé egy gyógyszer sem, a mi leginkább illemes, biztos s ártalmatlan hatásának az eme­­t s­ei táp­lálkozás zavaraiban tulajdonítandó. Egy okoznak — mely több héte elegendő - ára csak ?o r., — s a Brandt féle svájci labdacsok, melyek cégje véül egy fe­hér kereszt vörös mezőben s Brandt R­r.­ivaláiiása kell, hogy meg­legyen, a gyógy­veertárakban kaphatók. Der Mit Oktober mit den neuen Fahrplä­nen des In- und Auslan­des, i’lustr. Führer in den Hauptstädten und an den Eisenbahn n. Mit mehreren Städte-Plänen, Karten und vielen Ansichten. Preis SO kr. pr Post 60 zr. ______ iaflmm Xttáxrnyomatok f­elvételétől óva­tik. ■■■ *) E rovat tatt foglaltakért nem vár a­ felelősséget - c­.—fc 13. boráidnak, de az én mostani állapotomban nagy, igen nagy összeg. Sok tekintélyes család van, a kinek évi jövedelme nem rúg kétezer fontra. Kis­ lutri. Napirend, okt. 4-én. Naptár: Vasárnap, október 4. — Ró­m. k.,v D. 13. Olvasó ünnep — Prot. D. 18. Sze­nfi Fetere.-­­Görög orosz: (szept. 22.) F. 19. Fóka püspök. —1 Zsidó: .tisri 26 ' Abn­am — Nap­tár 6 óra 6 perc., nyugszik 5 óra 31 perc.­­4 Hold­bél 1 óra 11 perc reggel, nyugszik 3 óra 60 perc d. u..— igazságügy miniszter fogad d. e. 10—d. u. 2. — Horvát miniszter fogad d. e. 10 órától d. u. 2 óráig — Nemzetközi lóversenyek (1. nap) délután 2 órakor a külső kerepesi úli­t­j lóver­seny téren - A budai lövőegylet új helyiségének meg­nyitó ünnepélye reggel 9 órakor. Az Eötvös alap átadása ügyében kiküldött bizottság ülése délelőtt 9 órakor sz­ász utcai iskolában. — Az erzsébetvárosi kör helyiségének (Külső Dob u. 16 sz.) megnyitó ünnepélye. Nemzetközi szépkut­itás a műcsarnokban (Andrássy út 65. szám) d. é. 8—d. u 6. — Bélépti díj 50 krajcár. — Indiai kiállítás az iparművészeti múze­umban d. e. 9—d. u. 4. Belépt­i díj 20 krajcár. — Honi iparművészeti vállalat csarnoka (Andrássy-Bl 18 sz.) megtekinthető egész nap. —­­ VwSs ke­­rászt-egylet EKnébetkfóh&a Budán megnézhető d. e. 18 31 ár. fél óráig, re­gvef.f®stés»eti kiállítás Kratern",­ vs Jtócs műtermében (a fa Vészkert­ mellett) nyitva egész össz. képtár az akadémia palotájában d. e. 9 — d. u. 1. —■ Nemzeti muzeum: képtár d. e. *—d­. u. 1. — Iparművészeti múzeum az 'Audi­ász ' után d. e. 9 órától d. u. 1 óráig — Gazdasági és tanszermúzeum a Köztelken d. e 10—12 és d. u.18-­4. Technológiai múzeum a Kerepesi-utón (Beleznay-katót ) nyitva délelőtt 9 — 12. — Szomali karaván az állatkertben egész nap Belépti dij a rendes 30 kr. — Margitszigetre hajó indul a felső kikötőhöz fél órán kint. — Svábhegyi lóvonatu és fogaskerekű vasúti összeköttetés, indul a Károly-ka­­llátogától negyedóránként, a városmajortól reggel 6-táv 10-ig félóránként, d. u. 3-ig érsé iánt; azután ismét félóránként esti 10 óráig. — (Kihaltak névsora Budapesten 1886. október 1­én.­ Steiner Reichert Lipa 21 éves bér kocsis neje ill. ker. Huszár u. 4 hashádtgab­b. Terny Mária 62 éves kőmives 11. kér. Battyány u. 45, tüdővész. Strauber Teréz 21 éves ügynök neje 11. kér. Fő u 71, tüdőgümő. B­udi Ferenc 81 é­ves hivatalszolga 11. kér Rókus u. 111 vasébaj. Szerb Károly 68 éves asztalos 11 kér. Szikká u 12, tüdőészenyő. Preizler Julia 56 é. özvegy 11 kér. Lepke u. 1.i agysorvadás Kolbenhayer Endre 3 éves tanár fia VIli. kér. Kerepesi út 47, vizker. Belanszky Henrik 2 éves kézműves fia VII. kér. Sárkány u. 7, árvérzés Lendvay Herschitz Róza 35 éves fel­ügyelő neje VI. kér. Sugár út 31, tüdővész. Lukács Lő­rinc 40 éves bognár VI kér. Szondy u. 3, tüdőgümő. Liminger Ferenc 2 éves cseléd fia 111. kér. Lajos u. 225 hashártyaláb. Krecik Anna 65 éves lako­ppné 111. kér. Serfőző u 6, aggker. Molnár Mihály 2 -l éves béres fia 111. kér. szeszgyár, gümőkór Gregorovics Julia 6 éves kalapos leánya 111 kér. Bokor u. 17, vizkór.. Hartl Ja­kab 4 éves papias ,s fia Vili. kér. Dohány u. 16, tüdő­­vész. Pollatsek Pollák Katalin 31 éves napszámos Vili. kér. Koszorú u. 10, tüdővész. Bertók Dirner Mária 52 éves cseléd Vili. kér. Vörösmarty u. 47, rák. Horn Jó­zsef 32 éves asztalos IV. kér. Lipót u 52, rák. Storch Keresztély 82 éves magánzó Vill. kér. Mária u. 13 agy­­hártyalob. Kunerwalder Mór 13 éves, 111. ker. Lajos u. 48. rögtöni halál. — Október 3 én. — Bécsi: 72 16 6 58 76. Gráci : 23 15 37 24 57. Temesvári: 52 21 43 67 13.

Next