Pesti Hírlap, 1885. december (7. évfolyam, 330-359. szám)

1885-12-01 / 330. szám

1885. december 1. 188TI BIRJAP EGYLETEK ÉS INTÉZETEK-­­ — A magyarhoni Földtani­ Tár­ f sül­at december hó - án szerdán délután 5 óra-­­ kor­szakülést tart a magyar tudna, akadémia föld­szinti termében. Előadást tartanak: dr Szabó Modern kritika. (De Amicis után.) Az szint igaz, hogy nagy tehetség! De látja, aki j­ól bírálja, Hiszen hibába ki ne esnék ? ! Hogy hosszadalmas még irálya. Da­gályos ... ezt is hogy kilesték ! No, meg nem szabatos, hiába! Bár lehetetlen, hogy ne tessék: Nagy benne az érzelem hiánya ! Van képzeletje, gondolatja — Más­részt azt senki sem tagadja . Kissé üres, lapos a jó úr Meg szörnyen lopkod más írókból! Húsz év még­i­s be kell vallani : Lehet belőle valami ! * (A jubilánsok) regény, írta T­o­­­n­a­y Lajos. E kitűnő szatírával írott mű, mely egy kor­szerű betegséget ostoroz, a Singer és Wolfner féle „Egyetemes regénytár“ hatodik kötetét képezi. Alakjai az életből vannak véve s azzal a részle­tekre kiterjedő hűséggel jellemezve, mely Tolnai­nak sok ellenséget, de még több jóbarátot szerzett eddig is. * („Még egy csoko­r!”.) elbeszélések, irta Jókai Mór. A hires regény írónak az TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK­ — Sajtóper Dr. Talányi Ottó kunszentmár­toni orvosnak Bartha Zoltán ugyanottani gyógy­szerész ellen indított sajtóperében f. évi december hó 19 én lesz az esküdtszéki tárgyalás. — Laffarthon József m. bír. államvasuti számvevő tiszt csalás és sikkasztási bűnügyével ma délelőtt foglalkozott a kir. tábla II. büntető taná­csa, melynek előadója Sik­ey Sándor volt. A tény­állás következő: Laffarthon mint számvevő tiszt körutazási jegyekért egyes vonatkísérők előleges fe jóban, továbbá a teherfeladási pénztárnál illetéktelenül pénzösszegeket vett föl, s a kezelése alá került értéke­ket képviselő papírokat más pénztáraknál beváltva, a pénzt elsikkasztotta. A vizsgálat 1883. évi aug. 16 én indíttatott meg a vasut részéről s konsta­­táltatott 1224 frt 61 kr hiány. Az igazgatóság azonben a bűnvádi feljelentést csak 1881 január 18 án adta be. Mindazonáltal a budapesti kir. törvényszék vádlottat csalás és sikkasztás bűntet­téért 1 évi börtön és 5 évi hivatalvesztésre ítélte. A kir. tábla az ítéletet megváltoztatta és vádlottát az ellene emelt vád alól fölmentette. Az indoko­lásban ki van emelve, hogy a vasúti igazgatóság elmulasztotta 3 hó alatt be­adni a vádfeljelentést, holott az ügy a magánvád körébe tartozik. A vasút ugyanis az államnak magánjogi vagyona s e viszonynál fogva a fizetésében álló egyének ál­tal elkövetett sikkasztások, magánvád utján tero­lattolók meg.­­ Az ujvásártéri rablógyilkosság. Dr. Visontai Soma meglátogatta, tegnapi védencét a kerepesi­ uti fogházban. Egy megtűrt, beteges nám­­bért vezettek eléje. Sírva panaszkodott ügyvédjének nyomorúságos helyzetéről s kérte őt, hatna oda, hogy ügy mielőbb lebonyolódjék. Valahányszor a meggyilkolt Schmiedtné neve jő ajkára, szemei könnybe lábadnak a egy fájdalmas sóhajjal ad ki fejezést bánatának. Mikor pedig a védő Bognár Jó­zsef lelkészről tesz említést, a bűnös asszonyon ideges reszketés vesz erőt és egész lényében átváltozik. Átkokat szór a lelkészre, aki — úgymond — minden bajnak oka. Sírva panaszolja, hogy egy alkalommal, midőn délutáni szabad óráját a többi rabokkal együtt a fogház udvarán tölti. — Bognár József benyitva a kapun, odaszólt hozzá: „Hát téged még­sem akasztottak fel ? Ne adja ,az, enni a kutyának, hadd haljon meg éhen!“ Szsal távozott. — Sajnálkozva emlékezik meg ez el­hunyt Györffy Gyuláról, ki oly gyakran megvigasz­talta őt fogságában.— A végtárgyalásnak, minden­esetre legérdekesebb jelenetét Végh Ágnesnek Bog­nár József lelkészéről való szembesítése fogja ké­pezni. 9 ♦ékesíthetik. És ezen emberek az üzletet ez undok hulladékokkal csakugyan gyakorolják. Miután így egy nagyobb embercsoport itt Budapesten táplá­lékra teljesen a kósza ebekhez van lealacsonyítva, közegészségi szempontból okvetlenün­ szükségesnek tartja a szörnyű viszonyok megváltoztatását. Ha szenzációs volt ez interpelláció, még nagyobb föl­­tű­nést van hivatva kelteni a helyettes vásárigazga­­tónak az interpellációhoz fűzött közlése. Z o­l a h 1 vásárigazgató ugyanis, aki alig egy éve van ez ál­lásban, azelőtt állatorvos volt, elbeszélte, hogy egy alkalommal állatorvos korában ott járt a külső Józsefvárosban a kálvária domb körül. Látta, hogy szánalmas, piszkos emberek, szemétkotrók, zsákkal a hátukon, egymásután men­nek be egy sötét pincehelyiségbe. Nem pince-­­ szobába, hanem egy igazi pincébe. Kíváncsiságból­­ k­ánok ment megnézni, mit keresnek ott és mit­­ cselekesznek. A mit látott, minden képzőimet fölül­múlt A szeméten talált cserepekben, tört fazekakban főzték és sütötték­­ a hulladékot, amit a szemétdombok­­­kon találtak, a­mit jóravaló kutya se érde -­­­mesít a fölfalásra. „Mit csinálnak maguk itt?“­­ Kérdé tőlük. Mi a szemétkotrási vállal-­­ kozó munkásai vagyunk, ez a fizeté-­­ t­é­s­ü n­k ! Zofahl úr elmondta azt is, hogy ez­­ emberek még a patkányt is undor nél- l kül nyúzzák meg és emésztik föl. Annak , idején ő az esetről jelentést tett Azt nem tudja,­­ hogy a hulladékokat eladják­­ (pl. kolbászkészi térre) de hogy megeszik, azt látta. Dr. Scher­­man azt mondta, köszönettel veszi a közléseket, M­a t­u s­k­a Alajos tanácsnok pedig kijelente hogy a tanács útján mindent el fog követni ama visz­­szaélések meggátlására, hogy az illető szemétkotró munkások a húshulladékokat má­soknak eladják. Az ülés főtárgya a jég­társaság kérvénye volt az egész soroksári dunsági parthossz átvétele iránt, mit a tanács a bizottsághoz utasított. A bizottság nézete az, hogy a légtársaság kérelme az újabban kért 700 folyó­méter part átengedéséért elutasítandó, maradjon fenn ott továbbra is a szabad verseny. A társaság által már leírt 1000 folyó­méterre nézve a város továbbra is hosszabbítsa meg a pénzügyi bizottság által formulázott feltételek mellett. A Főv. bizottsági tagok értekezletei. A lipótvárosi bizottsági tagok ma este 5 órakor a Lloyd épület kistermében értekezletet ■ tartottak Burián János elnöklete alatt Elnök fid-­­ vözölvén a megjelent tagokat, jelenti, hogy a nap I­pirend első tárgya az elnök, alelnök és jegyző vál­­­lasztása. Egyhangúlag megválasztottak a régiek. A 45­ős bizottságba beválasztottak Wahrmann Mór,­­ Schweiger Márton, Preuszner József, Busbach Pé­­­­ter és Burián János.­­ A kandidáló bizottság­­ tagjainak választása tekintetében akkér történt­­ megállapodás, hogy első­sorban a kerület részéről , Nyíri Lajos ajánltatik, a többi kettőre nézve eza­e­bed kezet engednek a választásra. Végül jelenti a elnök, hogy a tagoknak csütörtökre való összehiv t­­lóan szükségesnek fog mutatkozni azon eset-­­­ben, ha szombatra lesz , kitűzve a polgár-­­­mester, alpolgármesterek és tanácsnokok válasz- * tása. Ajánlja ezt a tagok figyelmébe. Erre az ér-­­­tekezlet véget ért. A J­ó­z­s­e­f­v­á­r­o­s­i biz. tagok is tartottak ma értekezletet a zerge-utcai reáliskolában, Horánszky Nándor elnöklete alatt. Elnök örömmel üdvözli a szép számban megjelent tagokat s mindenütt egy új elnök, alelnök és jegy­ző megválasztását tartja szükségesnek, miután az eddigieknek tisztsége lejárt, Déri Mihály indít­ványt tesz, hogy a régiek választassanak meg. Indítványa nagy ellenkezésre talált, „szavazzunk“ kiáltások zúgtak az indítványozó felé Elnök elren­deli a szavazást, melynek eredménye a követ­kező: Beadatott 36 szavazat; megválasztatott elnökül Rémi Róbert 15 szavazattöbbséggel, alel­­nökül Kokesch Sándor 15 szótöbbséggel, jegyzőül Hűvös József, 28 szótöbbséggel. A 16 ös bizott­ságba megválasztattak: Rémi Róbert, Hűvös Jó­zsef, Kokesch Sándor, dr. Ladányi István és Kom­­lóssy László. A kezelőbizottság tagjai il ajánltat­­nak: Királyi Pál, Hunfalvy Pál, Radocza János. A tanácsnoki állásra kandidáltattak: dr. Nagy Lajos, Alker Gusztáv, Horváth János, Kun Gyula, Viola­­ Imre, Haberbauer János, Matusics Alajos, dr. Posel­­ István, Rózsa Péter, Csendíts Gyula. Erre az érte­ ji kézret véget ért.______________________________­­ József, H­a­­­s­v­á­t­s Gyula és P­e­t­h­e­ő Gyula. A székülla után válasz­nyi ülés következik. — A magyar szent korona orszá­gai vöröskereszt egyletének igazgató­sága december 3-án, csütörtökön, délután 4 óra­kor, központi választmánya pedig december 4-én délután 4 órakor tartja ülését az egyleti helyiség­ben (Buda II lánchíd­ utca 1.) . A verseci magyar n­y­e­l­v­t­e­r­­jesztő - egyesület alakuló közgyűlése tegnap tartatott meg. Nemzetiség s pártkülömbség nélkül nagy lelkesedéssel közel 300 tag iratkozott be. Egyhangúlag megválasztottak: Elnöknek dr. Kormos Béla, alelnököknek: Weifert Károly, Gett­­mann János, titkároknak: Perjesay Lajos, Waldherr József, pénztárnoknak : Haag Ferenc. TUDOMÁNY ÉS IRODALOM. * (A magyar tudományos akadémia) I ső (nyelv- és széptudományi osztálya) Hunfalvy Pál elnöklete alatt ma délután ülést tar­tott. Első tárgy B­u­d­e­n­z József r. t. értekezése volt. „Egy kis visszhang Vámbéry ur válaszára.“ Már egy éve, hogy Vámbéry Ármin terjedelmesen vá­laszolt Budenz nyelvészeti észrevételeire, melye­ket „A magyarok eredete“ című munkájára tett. A jelen értekezés csupán polemikus jellegű válasz volt.­­ Utána S­z­i­n­n­y­e­i József Szarvas Gábor „A nyelvtörténeti szótárról“ című munkájából olvasott fel. Tudatja, hogy a régi magyar nyelv szótára, illetve a szerkesztés munkája — leszámítva a szükségesnek mutatkozó pótlásokat, a a feltétle­nül szükséges revíziót — a befejezés küszöbén áll. Végül Bog­­s­ich Mihály 1.­­ „Szegedi Lénárt énekes könyve 1674 “ című értekezését olvasta fel. Toldy Ferenc irodalom­történeti kézikönyvében ezen könyvet a XVII. század legnevezetebb termékei közé számítja. A könyv főcélja volt a XVII. században a régi egyházba visszatért magyar népet a régi hitben megerősíteni s a bath, isteni tiszteletbe be­vésni. Tizennyolc részre oszlik, melyekben körülbe­­lül 630 ének, hat litánia , egy hálaadó ének van. A hangjegyzés kiállja a versenyt az akkori német­­országi énekes könyvekkel. Ezután értekező közli a hangszerzés módját s különböző jegyeket. A kulcsok között leggyakoribb a sopron, utána a te­­nor, az alt kulcs alig kétszer fordul elő A haza­fias érzelem, Szt. Istvántól öröklött áhitat, a hold, szűz iránti szűzi hódolat nyilatkozik a szebbnél - szebb ősi méretű énekekben. — Értekező több Má­ria verset olvasott, melyek épp oly szépek mint a halotti énekek, melyekben a múlandóság, a világ­tól való elválás fájdalma s az isten akaratában való megnyugvás nyilatkozik. — Ezzel az ülés véget ért. * (Olasz kulcsikből), fordította R­a­d­ó Antal. Ilyen címmel díszesen kiállított kötet jelent meg a Franklin társulat kiadásában. Radót Antal, a­kinek Petrarca fordítását a Kisfaludy-társaság nemrég kétszáz forintnyi kiadási segélyösszegben részesí­tette, legjobb fordítóink közé tartozik. Különös elő­szeretettel ülteti át az olasz irodalom leg­elegebb termékeit s mostani kötete is átnézetet nyújt a legrégibb írók egyikétől, Ciutto d’Alcams-tól egé­szen a legújabb népköltészetig. A klasszikusoknak is bő ismertetési tért szentelt. Itt van Dante, akit mint lírikust alig ismernek nálunk, továbbá Pet­rarca, Tasso, Ariosto, Leopardi stb. Mutatványul közöljük a következő kis költeményt: utolsó évben folyóiratokban szétszórva megjelent kisebb elbeszéléseit e címmel adja ki az Athe­naeum. A kötet ifirisína. ..Az apja fi­a“, „Láda ! kérnek ! jősz-e?“, „Fejedelem és Fra Diavolo“ „Száz leány egy rakáson“ és „Romano caibakéro sziklarében.“ — Ugyancsak az Athenaeum kiadá­sában jelent meg „A percemonti torony“, regény írta S­andean György, fordította Zichy Ca­milla. * (A párisi Akadémia) tegnapelőtti ülésében az erénydíjak kiosztása volt a napirenden.A szokásos beszédet Maxime du Camp tartotta, meg­emlékezve természetesen a díjak alapítójáról is. A négyezer frankos nagy díjat — „Piia de poésie“ — megosztották egy ifjú s egy leány közt, ösz­­szesen 247 dolgozat érkezett be se kettőt talál­ták legjobbnak. A pályanyertes munkákból Coppée és Freudhomme olvastak föl részleteket „Sursam corda“ ez volt a megoldandó pályakérdés, melyet Borelli vicomte hadnagy a Loiseau Jeanne k. a. (ezek voltak a nyertesek) oly ügyesen megfejtet­tek. A hadnagy költeménye inkább bibliai, mint humanaztikus alapú, egy hymnus & deismus di­csőítésére. A kisasszony verse inkább Lamartine jellegét hordja magán, s alexandrinusai tiszt­­tán csörgedeznek, mint a patakvíz. Nemrég egy furcsa társaság alakult Páriában „a ki nem nyom­tatott és be nem mutatott“ szerzők társasága. A részvénytőke 200.000 frt, a részvények száma 2 ezer, a 100 fre. A haszonért persze a tagok mun­káit nyomtatják, s a művek megbíráláséra föl is kértek már néhány jeles francia irót. Csak a tár­saság elnökének személyére nézve nem történt még megállapodás. SZÍNHÁZ, zene,KÉPZŐMŰVÉSZET * (A nemzeti színház) legközelebbi újdonsága Rákosi Jenőnek „Endre és Johanna“ című 5 felvonásos tragédiája lesz, mely decamber ■ hó első felében — eddigi megállapodás szerint­­ 11 én kerül színre. Endrét Nagy Imre, 7

Next