Pesti Hírlap, 1885. december (7. évfolyam, 330-359. szám)

1885-12-25 / 354. szám

1885. december 25. — 1864. sorsjegy 170.—. — 4’2% ezüstjáradék 83.35. — 1860. sorsjegy 139.50.— Török sorsjegy 17.50 — Dunagőzhát. társ. részvény. 470.—. — An­­gol-osztr. bank-részv. 103.25. — Oszt. államv. részv. 274.—. — 20 frankos 9.89'5. — 4'2°/p papir-jára­­dék 82.97—. Osztr. hitelsorsjegy 180.—. — Osztr.­­magy. bank-részv. 871. — Cs. k. arany (vert) 5.97. — Német bankváltók 61.90 — Elbevölgyi vasut­­részvény 162.75 Wiener-Bankverein-részv. 106.—. — Gyöngül. Bécs, dec. 24. (Árutőzsde.) Búza ő­szre 8.32 —8.37 frt, 1886. tavaszra 8.45—8.56 frt, máj.—jun 8.72—8.77. — Rozs őszre 6.90—6.95, tavaszra —.-----.—, máj.—jun 7.——7.05. — Zab őszre 7.02—7.07, 1886. tavaszra 7.13—7.18, máj.—jun.-ra 6.83—6.88. — Tengeri 1886. máj.—jun. 6.03— 6.08, jun.—jul.-ra 6.10—6.15, jul.—aug. 6.20—6.28. — Repceolaj kész —.—----.—, szept.—dec. —.-­—.—, 1886. jan.—ápr. —.------.—, 1886. ápr.—máj. -----. —.—. Szesz kész 25 frt. — 25,25 frt, dec.— máj. —.-------máj.—aug. —.-----------­ A m. k. postatakarékpénztár. Ezen intézmény tisztikarának kinevezése már megtörtént. A szervezés, melyet a hivatalos lap leg­közelebbi száma fog közölni a következő: A m. k. postatakarékpénztárral kapcsolatban alakítandó igazgató-tanács elnöke G­e­r­v­a­y Mihály miniszteri tanácsos. Az igazgató teendőivel Lassing Károly kir. tanácsos, a titkár teendőivel Rakovszky Aladár bízatott mag­­fogalmazókká kinevez­tettek dr. Halász Sándor és dr. Hegyessy Győző jog­tudorok. A számvevőség főnökévé Hand­­mann Adolf postaszámtanácsos; számtaná­csossá Kratzer Nándor postatiszt neveztetett ki. Kineveztettek továbbá pénztárnokká: Vörös Kálmán kir. zálogházi pénztárnok; szám­­vizsgálókká: dr. Lakits Ferenc műegyetemi tanársegéd, Nagy József cs. és kir. központi pénztári tiszt, Burdhits Ferenc postaszámliszt, Dániel Gyula és Horváth József adótárnokok; péztári ellen­őrzé: Mercader Ede a nyitrai takarékpénztár fő­könyvvezetője, gondnokká: Thomay Gusztáv postatiszt, irodafőnökké: Eördögh Róbert belügyminiszteri számtiszt; tisztekké: Szath­­máry Gyula, aradm­egyei takarékpénztári ellenőr, Tri­­balszky János érdemszámtiszt, Schlafszky Rezső postaszám­tiszt, Fekete Ferenc illetékkezelési szám­tiszt, Czikó József miniszterelnökségi irodatiszt, He­­nisch Győző postaszámtiszt, Kabos Béla kir. zálog­házi pénztári tiszt, Lakatos Gyula adófelügyelői szám­tiszt, Rácsok Gyula, Baross Géza és Horváth Miklós pénzügyminiszteri számtisztek; segédtisztekké: Ifj. Urbányi János adótiszt, báró Weinhardt István osztr. postatakarékpénztári segédtiszt, Zubek Andor pénzügyigazgatósági számtiszt, Péchy Ernő volt hon­védelmi miniszteri számtiszt, Bertha Béla illetékkeze­lési számtiszt, Novotny Ödön osztr. postatakarékpénz­tári segédtiszt, Dréher János kir. zálogházi gyakornok, Marsovszky Lajos pénzügyigazgatósági számtiszt, Akay Alajos volt kataszteri pótbiztos,"Szabó Tibor budapesti lakos, Grünn István, Papp Lázár, Szőke Endre igazolványos altisztek, Lázár Lajos udvarhely­megyei írnok és Dindár Béla pénzü­se­r:"'”'"''l",.s,i'„; számgyakornok. Kereskedelem PESTI HÍRLAP * A magyar aranyjáradék árfolyama, mint már tegnap jeleztük, elérte a 100-at. Ezt az örvende­tes jelenséget a Lajtán túl is úgy fogják föl, mint Magyarország hitelének megszilárdulását. Ha a 4 szá­zalékos magyar aranyjáradék jelenlegi árfolyamát ösz­­szehasonlítjuk azzal a kurzussal, a­mely mellett 1875-ben megtörtént a 6 százalékos magyar aranyjá­radék első kibocsátása — mondja a Fremdenblatt — akkor venni csak észre, mily hatalmas lendületet vett a magyar állam hitele ebben az évtizedben. A ma­gyar államra és pénzügyi kormányzatára nézve jára­­dékpapírjai értékének emelkedése mindenesetre nem kicsinyelhető sikert képez. * Fizetésképtelenségek. Mint a szófiai osz­trák-magyar konzulátus hivatalosan jelenti, Horn József szófiai kereskedő bejelentette a csődöt. — Fi­zetésképtelenekké lettek még: Hoffman Gusztáv Bielicben, D­é­l­y­e­g Lajos Zilahon, Reiner Leopol­dina szül. Domán Léni asszony Füzes-Abonyban, Jo­zef­o­v­i­t­s Herman Vásáros-Naményban, Russ Giu­seppe Triesztben, Weiss Mór és Dávid Esztergom­ban, Kuzmanovits Zsófia Pozarevácon. * A talajjavító bank felől fölmerült hírekre vonatkozólag a Bud. Corresp. ezeket írja: A kor­mány azon állítólagos tervei felől, mintha talajjavítás céljából állami bankot szándékoznék alapítani és te­kintettel a magyar vicinális vasutak hálózata kiépíté­sének előmozdítására, egy vasúti banknak kiváló ked­vezményeket akarna adni, a legkülönbözőbb hírek kolportáltatnak, a­melyek, mint ezt leghitelesebb in­formációnk alapján állíthatjuk, mindnyájan — a­mennyiben azok a kormány intencióira és közremű­ködésére vonatkoznak — minden tényleges alapot nélkülöznek. A minisztériumnak a legutóbbi időben különböző bankok alapítására és engedélyezésére vo­natkozólag többféle tervek és ajánlatok terjesztettek ugyan elő, — a­mi magában véve örvendetes bizo­nyítéka a külföldi tőke növekvő bizalmának,­­ de e tervezett bankok mindenike a legkülönbözőbb alak­ban kisebb-nagyobb mérvű állami támogatásra reflek­tál s ennélfogva komoly tárgyalásoknak még objek­tumát sem képezheti. Közlekedésügy. * A magyar államvasutak vezető igazga­tóságánál az uj szervezet alapján való kinevezések még ma napig nem történhettek meg, mert a négy szakigazgató mindegyikéhez a szakosztályok bizonyos száma lesz beosztva, a­melynek élére egy-egy főfel­ügyelő helyeztetik aligazgatói működési körrel és mert e kinevezéseknek egyidejűleg kell megtörténniök. Ennek folytán a központ új szervezete csak is új év után lesz életbe léptethető. * Előmunkálati engedély. A közmunka- és közlekedési minisztérium Csávolszky Lajos országgyű­lési képviselőnek a magy. kir. államvasutak füzes­abonyi állomásából kiágazólag Poroszló, Tisza-Füred és Egyek községek érintésével Csegéig vezetendő vas­úti vonalra az előmunkálati engedélyt megadta. — Fárisi marhavásár, dec. 21. Fölhajtatott 2557 ökör, 996 tehén, 199 bika, 992 borjú, ványminőség 6 frt, szerbiai 55 és frt) boszniai 100 dbos 7—7,25, 85 dbos 103/4—11 frt 56 kilónkint,­ szesz tartósan lanyha. Délután az ünnepek előestéje miatt már semmi üzlet nem volt; névleges jegyzé­sek: búza tavaszra 8.—8.02, zab tavaszra 6.63—6.65, tengeri máj.—jan.-ra 5.59—5.61. — Budapesti értéktőzsde, dec. 24. A tőzsde az ünnepek közelsége miatt már ma délelőtt teljesen üzlettelen volt A forgalom szilárd irányzat mellett járadékokra és hitelrészvényekre szorítkozott. Az elő­­tőzsdén osztrák hitelrészvény 293.70 frton, magyar 4 százalékos aranyjáradékok 99.90—100 frton, magy. papírjáradék 91.55—91.65 frton került forgalomba. A déli tőzsdén magyar 4 százalékos aranyjáradék 105— 100 frton, magyar papirjáradék 91.621/2—91.60 frton, osztrák hitelrészvény 294—293.70 frton, bécsi bizto­sitó int. 200—199 frton, első magyar általános bizt. társ. 3000 frton, bpesti közúti vaspálya 550 frton, rima-murányi 87.25 frton köttetett. Hivatalos felszá­moló árfolyam: Magyar hitelrészvény 299.—. Osztrák hitelrészvény 294.—. Az esti tőzsdén osztr. hitelrészv. 294.50, magy. hitelrészv. 298.50, 476-os m. aranyjár. 100.05, 5°­6-os papirjár. 91.65. Törvényszéki csarnok. — Változások a birói karban. A budapesti kir. törvényszéknél, mint már jelentettük, C­s­e­r­n­á­k Béla törvsz. elnök már átnyújtotta nyugdíjazása iránti kérelmét. A kérelem már az uralkodó előtt fekszik s legközelebb kedvező elintézést fog nyerni. C­s­e­r­n­á­k nyugalmaztatásával egyidejűleg Bogisi­eh Lajos, a pestvidéki kir. törvényszék elnöke fog áthelyeztetni a nyugalmazott elnök helyére; K­r­i­s­z­t János alelnök, a büntető törvényszék vezetője viszont a pestvidéki törvényszék elnökévé fog kineveztetni. — V­é­g­h Já­nos a budapesti kir. ítélőtáblához kinevezett váltótör­vényszéki bíró a következő év elejétől kezdve a má­­sodbiróságnál kezdi meg birói működését. —Az irredenta és a bíróságot. A lapokban nem rég jelezve volt, hogy a lugosi törvény­szék megtagadta a kir. főügyészség amaz indítványát, hogy az ismeretes oláh irredenta nyilatkozatának terjesztőit bünfenyitő után vegye üldözőbe. Most a felsőbb bíróságok is döntöttek e kérdésben s a lu­gosi törvényszéknek álláspontját tet­ték magukévá. A lugosi törvényszék végzése ekkor hangzik: A királyi ügyészség indítványa jelen alakjában el nem fogadható. Mert törvényes gyakorlaton alapuló büntető­­eljárási szabályaink szerint a levéltitok sérthetetlen­ségének szabályát a bíró csak azon esetre helyezheti hatályon kívül, ha már a lefoglalandó posta­külde­ményre nézve alapos gyanúokai vannak, hogy a kül­demény valamely büntetendő cselekmény elkövetésére vagy tetteseire nézve felvilágosítást fog nyújtani, vagy ha a postaküldemény, büntetendő cselekmény elköve­tésével alaposan gyanúsítható küldőtől ered, avagy ugyanily gyanú alatt álló címzettnek szól. Ezen, az ország bíróságai által szabályzóul elfogadott ideiglenes bűnvádi eljárási szabályok 26, 72. s 73. §§-ai által is támogatott elvből következik, hogy a bíró köteles ön­maga a lefoglalandó küldemény gyanús voltának is­mérveit bírálata tárgyává tenni és megállapítani, s nem bízhatja azt másra, például, úgy mint a kir. ügyészség kívánja, a postai tisztviselőkre. Ha tehát a közvádló az előnyomozatot gyanús postai küldemé­nyek lefoglalásával akarja megkezdeni, akkor már közvádlónak meg kellett volna jelölnie s­­ alá terjesztenie azon ismérveket is.­ ­

Next