Pesti Hírlap, 1886. február (8. évfolyam, 32-59. szám)
1886-02-01 / 32. szám
1886. február 1. PESTI HÍRLAP 3 mették gyümölcseiket, amennyiben az egylet a főváros zeneéletében sikeresen pótolta az oratoriális zene terén évek hosszú sorának mulasztásait. A lefolyt évben az egylet kebelében zeneiskolát léptettek életbe. Egyelőre öt tanfolyam állíttatott föl: az ének, hegedű, gordonka, zongora és zeneelmélet számára Bellovics Imre, Blau Gyula, Ridley Kohne, Wilmouth Bódog, Altschul Rezső, Krausz Gusztáv és Major Gyula tanárokkal. A számos jelentkező közül csak 52 növendéket lehetett fölvenni. Igen melegen emlékszik meg a jelentés Bellovics Imre zeneigazgató buzgó artisztikai tevékenységéről, kit főképen illet meg az elért eredmények érdeme. Az egylet anyagi támogatására Haynald bibornok-érsek 1000 irtot bocsátott a választmány rendelkezésére. Az egylet alapító tagjai közé léptek: Metternich-Winneburg Paulina Ágnő, Wodianer Albert és Mechwart Endre. Az egylet működő tagjainak száma 163, a pártolóké 401. A lefolyt évben a bevételek 13,153, a kiadások 11,640 irtot tettek ki. A közgyűlés a választmány indítványához képest köszönetet szavazott Haynald bibornokérseknek, Budapest fővárosának, Ullmann Károly, Falk Zsigmond lovag és Kőrösy József uraknak az egylet erkölcsi és anyagi támogatásáért, Rothauser Teréz kisasszonynak, Bellovics Imre, Schmitt Ferenc, Blau Gyula és Blau Izidor uraknak az egylet artisztikai működése körül kifejtett tevékenységükért; végül Richter János bécsi operai zenekari igazgató tiszteletbeli taggá választatott meg. Ezután megejtettek az egyleti választások. Az elnök lett Manoilovich Emil kúriai bíró; választmányi tagok: Heiszler József, Matlekovics Sándor, Rakovszky István, Schütz Miksa, Wahrmann Mór, Károlyi György, Marton Gyula, Mihályi Ferenc, Schick Károly és dr. Wenczel Tivadar táblai bíró. Póttagok: Dunst Gyula, Novák Ferenc, Tanos Imre, Veégh Elek és Waldbauer József, ♦(Érdekes műkedvelő előadás) lesz hétfőn, február hó elsején a „Budai kör“ színpadján. Csepreghinek „Sárga csikó“ népszínművét adják elő s Erzsike szerepét Bártfayné Janka aszszony fogja játszani, aki pár évvel ezelőtt a budai színkör kedvelt népszínmű énekese volt, s azóta a színpadtól visszavonult. Az előadást Rónaszéky Gusztáv a várszínházból ismert jeles komikus rendezi, ki maga is közreműködik Gelecséri pusztabiró szerepében. * (Nagy Vince ur) a következő sorok fölvételére kért föl minket: Tekintetes szerkesztő ur! Becses lapjának tegnapi számában Solymosi urnak közzé tett nyilatkozatára felvilágosításul engedje meg a következőkről értesítenem. Solymosi úr hetek előtt fölszólított, hogy május 1-től szerződtessem őt társulatomhoz, mivel a népszínháztól határozott szándéka megválni. Ezen ajánlata után alkudozásba bocsátkoztam vele, s midőn föltételei az én ajánlatomat megközelítették, s a szerződés létrejövetelét biztos kilátásba helyezte, vettem őt fel Debrecen számára szerződött tagjaim névsorába, s a debreceni pályázaton felmutatott szerződésekhez csatoltam a Solymosi úr legutóbbi levelét is. Pár nap előtt tudattam is nevezett művész barátomat arról, hogy feltételeit elfogadom s a szerződés megkötése mára tűzetett ki. Feljőve azonban Budapestre, becses lapjából értesültem arról, hogy Solymosi a népszínháztól nem szándékszik megválni, így aztán természetesen elmarad a szerződés aláírása is, s én törhetem rajta a fejemet, hogy akkor tulajdonképen mi célja volt Solymosi barátomnak a velem folytatott alkudozásban? Kitűnő tisztelettel stb.“ Nekünk erre csak az a megjegyzésünk, hogy Solymosi úr személyesen kijelentette előttünk, hogy nem ő szólította fel Nagy Vince urat a szerződés tárgyában, hanem Nagy Vince urat. ♦(Török főkapitány és a temesvári szinügy.) Török János budapesti főkapitány levelet intézett Ormós Zsigmond Temes megye főispánjához, mint a temesvári szinügy gyámolító egylet elnökéhez. E levélben azt hangsúlyozta, hogy a magyar színészetet Temesvárit minden szín alatt fenn kell tartani. Nem 2—3, hanem 10 évig is szükséges lesz a szubvenció. Buzdítsa e tudat — úgymond a levél írója —■ és a feladat üdvös volta a méltóságod bölcs elnöklete alatti magyar színpártoló társaságot és a derék magyar nyelvterjesztő egyletet arra, hogy a pénzgyűjtéseket ernyedetlen szorgalommal folytassák és ezzel az intézetnek számos éven át való segélyezését biztosítsák. Mert nincsen kétség benne, hogy a temesvári színház kérdés megoldása csak az anyagi támogatás kérdésének megoldásától függ. Török János leveléhez 50 forintot csatolt az egylet céljaira. * (A kolozsvári nemzeti színházban,) szerdán f. hó 27-én a „Makrancos hölgy“ került színre pompás előadásban. Mint levelezőnk írja, ily összevágó, kitűnő előadás alig volt még az évadban. A rendezési kívánni valót sem hagyott fönn és a közönség kezdettől végig tapsokkal halmozta el a szereplőket, különösen E. Kovács Gyulát, kinek Petrucchioja jókedvtől duzzadó művészi alakítás. Medgyasszay Evelin (Katalin) szintén szép sikerrel oldotta meg feladatát. A többi szereplők közül különösen Megyeri, Ivánfi, Balogh Etel, Csíki L. érdemelnek dicséretet. A darabot legközelebb ismétlik. Ugyanott egy „Lea“ című, költői szépségekben gazdag kis darab előadására készülnek. A darab a finn Kivi Elek műve és a Kisfaludy-társaság évlapjaiban jelent meg. — Seré di Sarolta a színház kedvelt operette-énekesnője pár nap óta gyengélkedik. * (Lopás miatt elfogott színésznő.) Bresciában elfogták Minocchi Emilia, ismert olasz színésznőt, mivel gyamokok merültek föl ellene, hogy az 1884. évben Milanóban véghez vitt nagy gyémánt-lopásban része volt. E lopás által Gonfalomieri ékszerész 163.000 lírával károsult. * (Parisban) most az a terv merült föl, hogy Wagner „Lohengrin“-jét az Eden-színházban színre hozzák — a bécsi operaszínház személyzetével. Schurmann imprezárió állítólag már megnyerte e célra Richter János karnagyot, Materna asszonyt, az ének- és a zenekart. * (Az operaházban) ma délelőtt ünnepélyes színezettel ment végbe az új intendánsnak, Keglevich István grófnak a bemutatása. Az opera valamennyi tagja összegyűlt a színpadon s éljenzéssel fogadta az uj intendánst, kihez Podmaniczky Frigyes báró intézett néhány szót. Válaszában a nemes gróf kérte az operai tagok támogatását. Bemutatások is történtek, de csakis az elsőrangú tagok részesültek abban a szerencsében, hogy az uj intendáns nevüket meghallgatta. A balletet en bloc Káldy Gyula karmester mutatta be. Az egész ünnepélyesség meglehetős hideg hangulatban folyt le. * (Báró Podmaniczky Frigyes) a következő sorok közlésére kér fel bennünket: „Bárkinek életében is jelentős szám tíz esztendő. Ilát még egy előhaladott korú ember életében, ki nehéz, küzdelmes időket élt, ki zsenge korában tanulta meg szüleitől órának és percnek munkával értéket adni, ki e század harmadik tizedében hallotta már atyjától, hogy a felvilágosodottság legszebb vívmánya az, hogy a munkának becsületet és tiszteletet szerzett. — Soknemű foglalkozásaim legszebbikén, intendánsi pályámon, 10 évet töltöttem el oly emberek élén, kiknek művészete féltett szellemi kincse honunknak, s kikhez engem a szeretet és tisztelet ezerszeres szálai kötöttek és kötni fognak feloldhatatlanul mindenha — bármily messzire is sodorna tőlük a véletlen forgószele. Avagy feledhetnék csak egyet is közülök! Azt az érzelmes lelkű, fogékony kedélyű, derék művészi csoportot, melynek minden tagját nemcsak művészi hivatásuk terén tanultam nagynak ismerni, de a magánéletben is, kik nemcsak a festett vászon birodalmában, kendőzött arccal tudnak nemes érzéseket tolmácsolni, de kik nemesek szivük érzései után. — Önérzetem emelkedett hangján, valóban nem csekély büszkeséggel vallom most, midőn magánkörülményeim kényszere másfelé terel, hogy én tiz esztendeig az ő kollegájuk voltam, együtt szolgálva egy szép, magasztos célt. Munkánkat megédesítette az egymás iránti testvéri szeretet és baráti bizalom, és az egyenetlenségeket mindannyiszor eloszlatta a cél öntudatossága. — Azzal a jóltevő, melengető érzéssel, melylyel az agy tekint vissza elmúlt ifjúságára, fogok én is visszaemlékezni mindig intendánsi pályámra, a most lefolyt 10 évre. Irisz az ideálokért való küzdelem esztendei voltak ezek, midőn az ember nem akar ismerni leküzdhetetlen akadályt, nem az anyagi erő korlátoltságát, nem pihenést. De hasztalan — ama komor valóság, hogy az ideálokért való küzdelemhez ifjú, acélos erő kell, engem is megfenyegetett ujjával; s bár még most is ifjúi hévvel tudok rajongni a két műintézet művészeti ideáljaiért, — de ifjonti tetterővel küzdeni már nem. Nem volt tehát szabad haboznom, bármily keserű is a válás önöktől szeretteimtől. Fogadják tehát kedves művész barátaim, e helyütt is, még egyszer őszinte szeretetem és ragaszkodásom nyilvánítását és tartsanak meg jó emlékükben akként, miként én önöket soha feledni nem fogom. Isten önökkel! Éljenek boldogul ! Budapesten, 1886. január 31-én. Igaz hivek Podmaniczky Frigyes. * (A német színházban) ma este Bárkány Mária k. a. a „Vasgyáros“ Clairjét játszotta utolsó vendégszerep gyanánt. A színház zsúfolásig telt meg s a közönség minden egyes jelenet után szűnni nem akaró tapssal tüntette ki a búcsúzó művésznőt. A fölvonások után számtalan kihívásban részesült s az egész est folyamában sok jelét adta a közönség, hogy Bárkány k. a. vendégjátéka mély hatást tett rá. Bárkány k. a. holnap visszautazik Berlinbe. * (Az újpesti színházban) ma este Vidor Pál „Vörös sapka“ című népszínművét adták elő nagyszámú közönség előtt. Az előadás minden tekintetben sikerültnek mondható s különös tetszést nyertek: Krecsányi Karolin, Hubayné, Radnay és Újvárosi. A többi szereplők szintén szép igyekezetet tanúsítottak s az egész társulat méltán megérdemli a közönség pártolását. * (Az iparos körben) ma este Kőszeghy Géza ismét igen sikerült hangversenyt rendezett A műsor iránt már előre nagy volt az érdeklődés, miután a közönség kíváncsian várta Margó Zelma k. a. megjelenését, kinek közreműködése már előre hirdetve volt a lapokban s ki ezúttal először lépett a nyilvánosság elé. Megjelenésekor a közönség igen rokonszenvesen fogadta s minden egyes énekét háromszor is megismételtette. Különösen tetszettek magyar népdalai, melyeket igen jól választott. Ezeket a „Furcsa háború“ című operettéből szintén általa énekelt néhány részlet előzött meg. Hangja igen kellemes és tiszta; egészben hasonlít nővérének céljának hangjához. A műsor további számait Zisselberg Erzsébet zongorajátéka, Albrecht Amália és Sturm Ferenc citerajátéka, végül Késmárky Árpád és Gály Zoltán hegedűjátéka töltötte ki. Különös tetszésben részesült még Késmárky Árpád magyar vonósnégyese, melyet a szerző maga és Tobisch József (első hegedűn) Gály Zoltán (mély hegedűn) és Bakos József (gordonkán) játszottak valódi virtuozitással. A sikerült hangverseny után a közönség a közreműködőket, mint Kőszeghy Géza rendezőt zajosan megtapsolta. Napi hírek. (Személyi hírek.) Báró Kemény Gábor közlekedésügyi miniszter ma reggel Budapestről Ajnácskőre, báró Radvánszky Béla Zólyom megye főispánja tegnap délután Bécsbe utazott. —• Dr. Antal Géza egyetemi tanár hosszas betegségéből már annyira felépült, hogy legközelebb újból megkezdheti előadásait. — Gróf Zichy Jenő ma hat heti tartózkodásra Rómába utazott. — (Ováció.) A fővárosi II. kerület választó polgársága ma küldöttségileg tisztelgett szeretett országgyűlési képviselőjénél, dr. Darányi Ignácnál, hogy őt névnapja előestéjén üdvözölje. A küldöttség vezetője, Ribáry József mint tanácsos, megható szavakban adott kifejezést a polgárság kiváló tiszteletének, mire az ünnepelt a jelenlevőket meleg rokonszenvéről és a közügyek iránt táplált érdeklődéséről újabban is biztositá. (Elpusztult magyar községek.) Két derék magyar helységet pusztított el a Szamos áradása jan. hó 24-én, a szatmármegyei Sáyi és Rápot községeket. Sáyit az árvíz egészen tönkretette, a szó teljes értelmében elsöpörte a föld színéről. A község 120 háza közül két nap alatt száz ház összeomlott, maga alá temetve a szegény emberek összes bútorait. 13 háznak összeomlása minden percben várható,úgy, hogy csak hét ház marad meg a községből. A papi lak és iskola megsérült, az isten háza pedig megrepedt. Domahidy képviselő összes melléképületei összeomlottak, a főépület pedig megrongáltatott. A katasztrófát 24-én este az okozta, hogy a Szamos jege hirtelen megindult, áttörte a töltést két oldalon s betört a völgykatlanban fekvő Sályiba. Képzelhetni a betóduló jégtorlaszok irtóztató pusztítását. A község lakói a töltésekre menekültek, de barmaik nagyrészt a vízbe vesztek. Pedig mindent elkövettek az állatok megmentésére, tragikomikusan a legjobban illusztrálja az is ezt, hogy Domahidy képviselőnek még a szalonja is tele volt megmentett állatokkal. Hasonló katasztrófaérte Rápoltot, melynek 70 háza közül 55 volt a viz által elborítva és ezek közül is már több összeomlott. Szatmármegyében különösen a szerencsétlen sályiak sorsa okozott nagy megdöbbenést. Kilencszáz magyar ember vált hajléktalanná. S hozzá a sályiak nem is építhetik fel régi tűzhelyeiket, új, magasabban fekvő helyeit kell választaniok, ha csak nem akarják örökösen kitenni magukat a veszélynek. A vármegyei lakosság köreiben már megindult az adakozás, a segélyzés, de a vizek által sokat sújtott Szatmár megye képtelen saját erejéből egymaga Sályit uj életre kelteni s igy Kijfalussy Sándor alispán egy meleghangú felhívásban a magyar nemzethez fordul, hogy adjon segélyt a hajléktalanoknak! A lelkes felhívás többek közt a következőket mondja: „És mert egy nemzet ereje nem csak a lélekszámtól, de a vagyonosságtól is függ, adjuk vissza a jó sályiaknak kedves falusokat, építsük fel a könyöradományok filléreiből azokat az egyszerű hajlékokat, ahol emberemlékezet óta mindig igaz magyar szív és lélek honolt, ahol a gyermek magyarnak születért és az agg, mint magyar halt meg! És mert ez így van, s tőlünk függ, hogy így legyen az a jövőben is, kétszeres szükség van most a jótékonyság segélyére akkor, amidőn nem csak arról van most szó, hogy feltámadjon Sályi romjaiból, hanem mint kitelepült község a szomszéd halmokon, szebb és biztosabb jövőnek nézhessen elébe s ne érje többé soha olyan katasztrófa, mint a január 24 iki volt!“ Azért tehát mi is szives figyelmébe ajánljuk olvasóinknak az alispán ur ő szavait: „Gondold meg azért ezt nemes emberbarát, a ki az édes otthon, a kandaló jótékony melege mellett olvasod e sorokat, s nyisd meg erszényedet a hajléktalanok első nyoma-