Pesti Hírlap, 1886. április (8. évfolyam, 91-119. szám)

1886-04-02 / 92. szám

8 Táviratok. Székesfehérvár, ápr. 1. (S­a­j­á­t t­u­d­ó­s­í­­tónk távirata.) A Keresztury-Viosz ügyben ma megtartott végtárgyalás este hat órakor ért véget. Viosz Béla Evei István elleni becsületsértésért és Keresztury elleni párbajvétségért tizennégy napi, Ke­­resztury Ödön Viosz elleni becsületsértésért és pár­bajvétségért egyhavi államfogházra, Udvardy Ferenc Viosz elleni becsületsértésért száz­ért bírságra ítélte­tett. Az ügyész megnyugodott. Keresztury szintén, a többiek felebbeztek. Eötvös Károly nagyhatású véd­­beszédére Vioszt Evei elleni párbajvétség vádja alól fölmentették. Nagyvárad, ápr. 1. Tisza István ma a jog­akadémia dísztermében rendkívül nagyszámú és vá­logatott közönség előtt nagyérdekű felolvasást tartott a politikai és társadalmi viszonyokról Franciaország­ban. A felolvasást a hallgatóság nagy tetszéssel fogadta. Temesvár, április 1. Gróf Szapáry pénzügy­­miniszter Temes megye közigazgatási bizottságát le­iratban értesítette, hogy az adóvégrehajtások kérel­mezett átalános elhalasztását nem engedélyezi ugyan, de figyelembe véve a megyei lakosság nyomasztó anyagi viszonyait, felhatalmazza a közigazgatási bi­zottságot, hogy egyeseknek az időleges fizetési kép­telenséget igazoló folyamodványa folytán július hó végéig fizetési halasztást engedélyezzen. Bécs, ápril 1. Dr. Österreicher gyakorló orvos, ki üdülés végett Meránban időzött, Budapestre való átutaztában a déli vasút itteni pályaudvarára érkezé­sekor meghalt. Berlin, ápr. 1. Vilmos császár és a császári család tagjai személyesen üdvözölték Bismarck her­ceg birodalmi kancellárt mai (71-ik) születésnapja alkalmából. A kancellár mindenfelől számos üdvözlő iratot kapott. Berlin, ápr. 1. (Saját tudósítónk távirata.) A Kreuzzeitung azt írja, hogy az egyházi béke létrejövetele iránt minden remény eltűnt; az urak háza Kopp püspök javaslatait nem fogadja el. Lyon, ápril 1. A „Missions Catholiques“ című hírlap szerint január hó vége felé Annámban Quang­­bing tartományban egy be­nsz­ü 1 , 11 papot és 442 keresztényt koncoltak fel. Pétervár, ápril 1. A „Nowoja Wrenja“ sze­rint a balti tartományokban lévő német kerü­leti iskoláknak városi iskolákká való átalakí­tása után az oktatás orosz nyelven fog történni. London, ápr. 1. A Reuter-ügynökség jelenti Buenos­ Ayresből, tegnapi kelettel. Ide az a hír ér­kezett, hogy véres összeütközés volt az uruguayi kormány csapatai és a fölkelők közt, melyben az utóbbiak győztek. A keleti kérdés. Szófia, ápr. 1. A Havas-ügynökség jelenti. A nagyvezér távirati uton sürgette a fejedelemnél a módosított egyezmény elfogadását. Hír szerint a fejedelem tagadólag válaszolt. Pétervár, ápr. 1. A „Journal de St.-Peters­­bourg“ a Havas-ügynökségnek legutóbbi zófiai táv­iratára vonatkozólag azt írja, hogy Sándor feje­delem csalatkozása könnyen felfogható. Minthogy azonban a kormányok a határozatot egyhangú­lag hozták, úgy látszik, a bolgár kormánynak nem marad más hátra, mint hogy a határo­zatnak alávesse magát. Itt tranzakcióról van szó, melyből Bulgária egykor majd a végleges megoldást is kifejtheti, ha elég eszélyes lesz, hogy kerülni fogja újabb összeütközések vagy bonyodalmak előidézését, melyek azt eredményeznék, hogy a hatalmak meg­bánnák engedékenységüket. Ez legális kísérlet, mely­ből Bulgáriára minden előny háramolhatnék, ha azt Bulgária logáljasan végrehajtaná. A keleti helyzet e percben nem tűr gyökeres megoldásokat és fél­megoldások szükségesek. A közvetítést magasabb érdekek kívánják meg, és ha Oroszország, mely annyi áldozatot hozott Bulgária érdekében, ezt proklamálja, úgy igényt tarthat a meghallgattatásra. Sándor fejedelem veszélybe so­dorta a békét s bonyodalmakat idézett elő, melyeknek horderejéről tán ő maga sem volt kellő­leg tájékozva, a melyeket azonban elhárítani bizo­nyára nem lesz képes. Nem marad tehát számára egyéb hátra, mint magát alávetni, a nélkül, hogy még tovább is ama kisebb vagy nagyobb fenyegetésekkel dédelgetné ma­gát, melyekkel a Szófiából érkező táviratok telvek. Pétervár, ápr. 1. (A P. H. eredeti távirata.) Egy orosz diplomata Katkov moszkvai lapjában azt a nézetét nyilvánítja, hogy Oroszországnak csak kar­ját ke­ll kinyújtania, hogy Bul­gáriát egészen hatalmába kerítse s hogy senki nem tenne az ellen semmit. A bolgár nép — folytatja — epedve várja a napot, melyen orosz alattvalóvá lehet. A­u­s­z­t­r­i­a-M­agyar­­o­r­s­z­á­g m­i­nd­en­b­e b­e­l­e fog egyez­ni, mit Oroszország határozni fog, mert Bulgária miatt nem hagyja háborúra kerülni a dolgot. Páris, ápr. 1. (A P. Hírlap eredeti távirata.) A Journal des Débats görög­­országi sürgönyei közel álló s már meg nem változtatható eseményeket (háborút Tö­rökországgal?) helyeznek kilátásba. Berlin, ápr. 1. (Saját tudósítónk távirata.) A Nordd. Allg. Zeitung szerint semmi remény sincs már arra, hogy Sándor fejedelem engedni fogna Európa akaratának. Pétervár, ápr. 1. (A P. Hírlap eredeti távirata.) Az orosz kormány szilárdul el van határozva, hogy semmi szín alatt nem fog beleegyezni a Sándor fe­jedelem által kívánt módosí­tásokba. Egyébként az orosz kormány meg van győződve, hogy a kabinetek egyértelmű és erélyes föllépésének sikerülne a fejedelem ellen­szegülését megtörni, mert arra nem igen szá­míthat, hogy a hatalmakkal packázó politikájá­ban népe támogatni fogja. 900 milliós kölcsön. Paris, ápr. 1. A költségvetési bizottságban Freycinet kormányelnök kijelente, hogy a felveendő kölcsönt 900 millió frank összegben folytonos 3 szá­zalékos kamatozással elfogadja. Ezen összegből 400 millió közvetlenül mint visszafizetés a takarékpénz­táraknak adandó át, 500 millió pedig nyilvános alá­írás útján szerzendő be. Ez indítványt a bizottság összes jelen volt tagjai elfogadták. Előadóvá Wilson választatott meg. A szerb kormányválság. Belgrád, ápr. 1. Marinkovics belügymi­niszter államtanácsossá neveztetett ki. P­o­p­o­v­i­c­s közoktatási miniszter a Szent-Száva-rend nagyke­resztjét és Petrovics pénzügyminiszter a Takova­­rend nagykeresztjét kapta kitüntetésül. Belgrád, ápril 1. (A P. H. ered. táv­irata.) Minthogy Kumics és Kal­je­­vics vona­kodtak a kabinetbe lépni s a haladópárt más ve­­zérférfiai sem akartak Garasaninnal tartani, úgy Garasanin uj kabinetjének alakítása lehetetlenné vált s Risztics Jánost bízta meg a király a minisztérium újjáalakításával. Az uj kabinet valószínűleg következő tagokból fog állani: Risztics, elnök és külügy; Milojkovics bel­­ügy; Jovanovics pénzügy; Avakumovics igazságügy; Stojanovics közmunkaügy; Bos­­k­o­v­i­c­s oktatásügy; M­i­s­k­o­v­i­c­s hadügy. Risztics tiszteletére hívei fáklyásmenetet és más ovációkat terveznek. Az anarchia Belgiumban. Charleroi, márc. 31. A munkások közül 1600-an ismét megkezdték a munkát, 1100-an ellenben ma ott hagyták a gyárakat. A vidéken portyázó lovas­csapatok jelentései kedvezően hangzanak. Tournai környékén a helyzet veszélyes, mert a helységek nin­csenek oly közel egymáshoz. Cuesmesben elfogtak egy németet, ki arra izgatta a tömeget, hogy az ot­tani hutát rombolják le, mint a Baudoux-félét. Brüsszel, március 31. A helyzet szem­betűnően javul, csak Mons környékén tör­ténnek még zavargások. Calonneban a munkások el­rontották a telefonvonalat és összeütközést idéztek elő, melynél többen megsebesültek. Bracquegniesben 2500 bányász béremelést követelt. A követelés vissza­­utasíttatott. A bányát dsidások őrzik. Brüsszel, március 31. Van der Smissen tá­bornok főhadiszállását Charleroiból Monsba helyezte át. Anderlues-ben egy őrtálló katonát tőrrel agyon­­szúrtak. — Egy egyént, a­ki a gillyi bankba akart hatolni, egy csendőr golyója földre terített. Páris, március 31. A Rivoli teremben tegnap a belga republikánusok meetinget akartak tartani, de esti 8 órakor falragaszokkal közhírré tették, hogy a gyűlés be van tiltva. A tömeg kiáltani és ordítani kezdett és a szociális köztársaságot éltette. A rend­őrség számos egyént, köztük oroszokat, ango­­­lokat és németeket elfogott. A kormány meg­tett minden intézkedést, hogy anarchistikus bandák­nak a határon való betörését megakadályozza. A belügyminiszter ma fogadta a belga követet és biz­tosította őt, hogy holnapig az összes belga anarchis­­tákat ki fogják utasítani. Brüsszel, április 1. (A P. Hírlap eredeti távirata.) A helyzet annyiban javult, hogy a charleroi-i kerületben a munkások sok gyárban és bányában újra munkába állottak. Nyugod­­tabb hangulat konstatálható. Van der Smissen tábornok főhadiszállását Monsba helyezi át. Alosz­­b­a­n tegnap 400 sztrájkoló a köztársaságot éltette. Brüsszel, április 1. (A P. Hírlap eredeti távirata. Az események igazat adnak Van der Smissen tábornoknak, midőn főhadiszállásait Charle­roiból Monsba helyezte át. A Saint Arthur, Marié­­mont, Olive, Chaud Buisson és Corrieresben levő kő­­szénbányák munkásai küldöttséget küldtek a bánya­vezetőségekhez. E munkások a munkadíjnak négy frankkal való emelését s a munkaidő leszállítását kö­vetelik. Mivel e követelések elfogadhatlanok, ennél­fogva valószínűleg az egész vidéken kitör a sztrájk. E miatt M­o­n­s­b­a­n nagy a megdöbbenés. Az ecaussinesi kőbányákban újra munkába állottak a munkások. T­ournayban nem volt újabb za­vargás. A kiegyezési tárgyalások. Bécs, ápr. 1. Egy Taaffe gr. miniszterel­nök elnöklete alatt tegnap délután több órán át tartott közös miniszterkonferencián, mely­ben osztrák részről Dunajewski pénzügyminisz­ter, dr. Pusswald osztályfőnök, a kereskedelmi minisztérium vezetője, Baumgartner osztályfő­nök és br. Kalenberg osztálytanácsos, — ma­gyar részről gr. Szapáry Gyula pénzügyminisz­ter, Széchenyi gr. kereskedelmi miniszter és Ludwig miniszteri tanácsos vettek részt, a petroleum vámjára vonatkozólag az eddigiektől eltérő új javaslatok vitattattak meg. — Ma ezen értekezletek Matleko­­vits államtitkár elnöklete alatt, a mind­­két részről kiküldött szakelőadók közt­i szak­értők közbejöttével tovább folytak. Miután most már kilátás van arra, hogy elvégre ezen diffe­renciákra nézve is megállapodás lesz elérhető, Tisza Kálmán miniszterelnök ma este ideér­kezik, hogy a holnap folytatandó és a kiegye­zési alkudozásokat esetleg befejező közös tanács­kozásokban részt vegyen.­­ Széchenyi gr. ke­reskedelmi minisztert ma délelőtt ő felsége ki­hallgatáson fogadta. Délután Dunajewski pénz­ügyminiszter felkereste gr. Szapáry pénzügymi­nisztert és a két miniszter huzamosabb ideig értekezett egymással. Az osztrák képviselőházból. Bécs, ápril 1. A képviselőház mai ülésén Schönerer törvényjavaslatot nyújt be a hirdetési in­tézmény államosítása s a hirlapbélyeg és a hirlap­­kaució megszüntetése tárgyában. A költségvetési vita folyamán Gautsch közoktatásügyi miniszter vonatkozással a Boos-Waldeck gróf által felemlített babonás tartalmú műre, kijelente, hogy már el­küldte a megfelelő utasításokat az iskolai hatóságoknak. A miniszter több rendbeli észrevételre azt válaszolja, hogy az ó­kathólikus tanítók kineve­zésénél törvényszerűen járnak el s egyátalán az ó­­katholikus egyház ügyei törvényesen vannak szabá­lyozva. A miniszter nem tud megbarátkozni azon eszmével, hogy az egyetemeken előkészítő év léptet­­tessék életbe. Az egyetemek alapjellegéhez ragasz­kodni kell, másrészt pedig mindenesetre elejét kell venni az egyetemek túltömöttségének. (Elénk tet­szés.) Holnap ismét ülés lesz. Száz millió a lengyelek ellen. Berlin, ápr. 1. A képviselőház elfo­gadta másodszori olvasásban azon törvényjavaslat első szakaszát, melynek értelmében 100 millió márka bocsáttatik a kormány rendelkezésére a lengyel terjeszkedés meggátlása céljából nyugati Poroszországban és Posenben eszközlendő telepítésekre. Lázadás egy javítóintézetben. Florenz, ápril 1. (A P. Hírlap eredeti távirata.) A helybeli javító­intézetben lázadás tört ki mely valóságos harcban nyert folytatást. A foglyok összerombolták az intézeti berendezést s a felügye­lőket halállal fenyegették. Azonnal katonaságot ho­zattak a rend helyreállítására. A lázadók e közben az udvarba zárkóztak s e kiáltással sereglettek egy improvizált vörös zászló közé: „Éljen a köz­társaság!“ A katonák eleinte a levegőbe lőt­tek, de midőn belátták, hogy a lázadókat ezzel nem fékezik meg, berohantak az udvarba, s itt komoly harcra került a dolog, mely alatt mindkét részen haltak és sebesültek vére festé a kövezetei. PESTI HÍRLAP 1886 április 2.

Next